Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

Nixon üzenete a kongresszushoz az Egyesült Államok külpolitikájáról Az amerikai külpolitika alapjának továbbra is a katonai erőt tekinti Nixon tegnap terjesztette az amerikai kongresszus elé az Egyesült Államon Kuipon Ilká­járól szoló üzenetet. A 116 gépeit oldalas doku­mentum összefoglalja az elnök korábbi külpolitikái jellegű ál­lásfoglalásait, a külpolitikára vonatkozó elképzeléseit, azzal a céllal, hogy »az elkövetkező évtizedre meghatározza az USA ilyen jellegű célkitűzé­seit«. Maga Nixon újtságírók- mak azt mondotta, hogy a do­kumentum — amelynek címe »Az Egyesült Államok külpoli­tikája a hetvenes években, új békestratégia« — véleménye szerint »vízválasztó az ameri­kai külpolitikában« és »rend­kívül lényeges mértékben tér el az eddigi elképzelésektől«, mivel »az elkövetkező évtized­re, sőt évtizedekre« szabja meg a célkitűzéseket. Az üzenetet Washingtonban úgy értékelik mint a kormány kül- és katonapolitikai prog­ramdokumentumát az elkövet­kező évekre. Bár az üzenetben szó esik arról, hogy »gondosan felül kell vizsgálni néhány régi ál­láspontot«, és »új módon« kell megközelíteni a világon fenn- I nát nevezik — át akarják oin- álló problémákat, az Egyesüli I ni más térségekre is. Ez a Államok külpolitikájának I doktrína előirányozza más «T- alapvető céljai ugyanazok, szágok aktívabb felhasznál a.,5* mint eddig. Nixon — jóllehet, beismeri, hogy a vietnami háború »már szakadást idézett elő az ameri­kai társadalomban« — megerő­síti az Egyesült Államok kor­mányának »vietnamizálási« irányvonalát, vagyis azt, hogy a saigoni bábok útján, az Egyesült Államok támogatásá­val folytatják az agresszív vietnami háborút. Annak ellenére, hogy Nixon hangsúlyozza Washington »pártatlanságát« a kozel-keleti konfliktusban, világosan tudtul adja, hogy az Egyesült Álla­mok fegyvert szándékszik kül­deni Tel Aviv-nak. Az elnök szavai szerint az Egyesült Államok a szövetsé­geseihez és más országokhoz fűződő kapcsolataiban át akar térni az »uralkodás« politiká­iéról a »partnerség« poll tiké jára. Valóiában arról van szó, hoev az Ázsia számára kidol- gcfüi »Guam-doktrinát« — ahogyan most a N!xon-doktri­Nyugat-Berlin kérdésében A szovjet jegyzéket tanulmányozza a három nyugati nagyhatalom az Egyesült Államok katonai- politikai céljainak elérésére. Az elnök nyilatkozatábó ki­tűnik, az Egyesült Államok európai politikájának fő irá­nya: a NATO és az amerikai katonai jelenlét fenntartása e térségben. Az üzenetben egy­részt azt hangoztatja, hogy bé­kés helyzetet kell teremteni Európában, másrészt nem ke­vés kifogással él, amelynek célja: az össz-európai bizton­sági értekezlet összehívásának megakadályozása. Az üzenetből megállapítható, hogy az Egyesült Államok az amerikai külpolitika alapjá­nak továbbra is a katonai erőt tekinti. Nixon kijelentette, hogy 1969-ben lefektették a szovjet —amerikai kapcsolatok »jo alapját«. Megjegyezte azonban, hogy »egészében e kapcsolatok helyzete még távolról sem ki­elégítő«. Bár az elnök arra buzdított, hogy ne élesszék fel a hidegháború szellemét, az üzenetben mégis kirohanáso­kat intézett a Szovjetunió és más szocialista országok ellen. Egyúttal kísérletet tett arra, hogy másokra hárítsa a fele- ’ős&éget az amerikai külpoliti­ka kudarcaiért. (MTI) Nasszer véleménye a rendezés lehetőségéről — Lehetséges a tartós bélié, de csak akkor, ha Izrael ki­üríti az elfoglalt arab terüle­teket, és elfogadja a Paleszti­nái menekültek ügyének ren­dezését — jelentette ki Nasz- szer, az EAK elnöke abban az interjúban, amelyet a Le Monde kairói tudósítójának, Eric Rouleau-nak adott. A tekintélyes francia lap szerint az EAK elnöke ezzel közvetett módon elutasította Golda Meir izraeli miniszter- elnök kedden elhangzott ja­vaslatait, amelyek megismé­telték az ismert izraeli állás­pontot. Willy Brandiot íusgiiiviák a brit parlamentbe Londonban tegnap bejelen­tették: a brit kormány meghív­ta Willy Brandt nyugatnémet kancellárt, hogy március 3-án délután szólaljon fel a brit fel­ső- és alsóház tagjai előtt. Brandt kancellár lesz az első nyugatnémet kormányfő, aki­nek hivatalos londoni látoga­tása keretében módja lesz fel­szólalni a brit páriament mindkét háza előtt. A hivatalos látogatásra már­cius 2-től 4-ig kerül sor. Nasszer hangsúlyozta, hogy egyetlen egyptomi sem akarja a háborút pusztán azért, mert szeret háborúskodni. A hábo­rút az izraeliek kényszerítik ránk. Pedig ez a háború sú­lyos megpróbáltatásokat ' okoz mindkét népnek — mondotta. Nasszer emlékeztetett arra, hogy • forradalmának győzelme után 1952-ben, 1953-ban és 1954-ben azok közé tartozott, akik hangoztatták, Egyiptom­nak nincs szüksége árra, hogy felfegyverkezzék, mert a vi­szályt Izraellel békésen is meg lehet oldani. Álláspontját azonban alaposan megcáfolta az a gyilkos támadás, amelyet Ben Gurion indított 1955 feb­ruárjában a gazai övezet el­len. Nasszer hangsúlyozta: nem tárgyalhatunk mindaddig az izraeliekkel, amíg ők meg­szállva tartják az egyiptomi terület húsz százalékát, Jor­dánia területének hetven szá­ratokét és Szíria területének 15 százalékát. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokról az EAK elnö­ke megállapította, hogy azok egyedülállóak a maguk ne­mében. — Az oroszok soha semmit nem kírték segítsé­gükért cseréle. Mindezt azért teszik, mert ők is, akárcsak mi, ellenségei az imperializ­musnak. és szívesebben lát­nak bennünket független ál­lamként, mint az amerikaiak és az angolok igájában. A fegyveres erők ébren őrzik a szocializmus vívmányait A francia kormány tanul­mányozza azt a váiaszjegyzá- ket, amelyet a szovjet kor­mány a három nyugati nagy­hatalomnak Berlin kérdésében hozzá eljuttatott jegyzékére küldött — közölte Maurice Schumann francia külügymi­niszter a kormány tegnap dél­előtti ülésén. Az Izraeli KP a Meir-kormányról Az Izraeli Kommunista Párt felhívással fordult az izraeli néphez, és abban súlyosan el­ítélte a Meir-kormány újabb bűnös cselekedetét: az Abu Zabal ellen intézett légitáma­dást. Az amerikai imperializmus önző érdekeiért és a kőolaj- monopóliumok érdekében kész ágyútölteléiknek fethrsználni az izraeli ifjúságot — hangzik a felhívás. Az izraeli kormányférfiak ezzel a politikával megtorpe­dózzál^ a Szovjetuniónak és más országoknak minden olyan erőfeszítését, amelynek célja a BT határozata alap­ján békésen rendezni a közel- keleti válságot. — A szovjet jegyzékre adan­dó választ most egyeztetik — mondotta — o másik érdekelt nyugati hatalmaknak, az Egye­sült Államoknak és Nagy-Brí- tanniának a kormányával. A francia külügyminiszter bejelentette azt is, hogy a bonni kormánytól részletes haderők Goodpaster főparancsnok nyilatkozata Az amerikai csapatok európai szerepe tájékoztatásokat kaptak azok­ról a beható tárgyalásokról, amelyeket Egon Bahr, az NSZK kancellári hivatalának ; államtitkára folytatott Moszk­vában. • Goodpaster tábornok, az Eu­rópában állomásozó amerikai főparancsnoka az amerikai képviselőházban ki­jelentette, hogy az Európában állomásozó amerikai NATO- csapatok nagyobb arányú csökkentése, megsemmisítené a katonai paktumot, és komoly A WHEELUS TÁMASZPONT Lengyel—bolgár tárgyalások Varsóban tegnap lengyel— bolgár kormányközi tárgyalá­sok kezdődtek a kétoldalú gaz­dasági és tudományos—műsza­ki együttműködés továbbfej­lesztéséről. A tárgyalásokon részvevő lengyel küldöttséget Tornai miniszterelnök-helyettes, á bolgárt Mihcjl-ov, a miniszter- tanács elnökhelyettesé vezeti. Abba Eban Brüsszelben Abba Eban izraeli külügy­miniszter tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Brüsz- szelbe érkezett. A belga fővá­rosban szigorú biztonsági in­tézkedéseket hoztak a. külügy­miniszter védelmére, . Az izraeli külügyminiszter tegnap délután a Közös Piac vezető politikusaival tanács­kozott, ma pedig megbeszélést folytat Eyskens belga minisz­terelnökkel és Harmel kül­ügyminiszterrel. Utána majd a királyi külügyi . intézetben tart előadást a közel-keleti helyzetről. A líbiai Tripoliszban levő Wheelus támaszpontról készült •z a légifelvétel. Az amerikaiak által 1948 óta birtokolt ha­dibázist az USA-nak a Líbiai Arab Köztársaság kívánsá­gára most ki kell ürítenie (Képtávírón érk. — AP—MTI—KS) veszélybe sodorná az Egyesült Államok biztonságát. Goodpaster táoornok a kép-, viselőház külügyi bizottságá­ban szólalt fel, ahol több kongresszusi tag (így Mans­field szenátor és Farbstein képviselő) csapatcsökkentést' szorgalmazó javaslatai után meghallgatják áz illetékeseket az európai ügyekkel foglalkozó albizottságban a Nixon-kor- mány európai politikájáról. Goodpaster arra hivatkozott,' hogy csupán egyes NATO-or- 3zúgok mutattak hajlandóságot — úgymond — »az európai biztonság fenntartásának ter­heiből való nagyobb részválla­lásra«; . és - semmi • sem- mutat arra, hogy a nyugat-európai országok .betöltenek. az ameri­kai csapatok csökkentésével keletkező hiányt. (MTI) Nyikolaj Krilov marsall, a stratégiai rendeltetésű szov­jet rakétacsapatok főparancs­noka nyilatkozatot adott a Novoje Vremja című folyó­iratnak. — A békés munkát építő szovjet nép harcol a békéért és a nemzetközi biztonságért — mondotta —, de számol az­zal, hogy vannak a világon olyan, erők, amelyek ki akar­nak robbantani egy új világ­háborút. A stratégiai rendeltetésű ra­kétacsapatokról szólva, a mar­sall kijelentette: ezeket a csapatokat felfegyverezték a világ legjobb stratégiai inter­kontinentális rakétáival, ame­lyeknek hatótávolsága gya­korlatilag korlátlan. Ezek az interkontinentális rakéták ko­losszális erejű atomtöltetek. szállítására alkalmasak és nagy pontossággal találnak célba. Nyikolaj Krilov végezetül kijelentette: »Ä szovjet fegy­veres erők, szoros harci _ szö­vetségben a Varsói Szerződés­hez tartozó más szocialista országok hadseregeivel, ébe­ren őrzik a szocializmus vív­mányait, és mindenkor ké­szek megsemmisítő csapást mérni bármely agresszorra.« Washingtoni erőfitogtatás a délkelet-ázsiai nemzetek előtt A Pravda szerdai számában kommentárt fűz ahhoz a had­gyakorlathoz, amelyet a SEA- TO tagállamai tartanak ez év március—áprilisában a Dél-kí­nai-tengeren. A cikk megálla- tása előzte meg. A hadgyakor­pítja, hogy a provokációs jel­legű. hadgyakorlat célja: Wa­shington és »szövetségesei« erejüket akarják fitogtatni a délkelet-ázsiai nemzeti felsza­badító mozgalmak előtt. A cikk megjegyzi, hogy a hadgyakorlaton ez alkalommal sem vesz részt Franciaország és Pakisztán (Formailag ugyan mindkét ország a tömb tagja, de távol tartják magukat tőle a vietnami és más dél-kelet- ázsiai katonai kalandok miatt). A Pravda felhívja a figyel­met arra, hogy a hadgyakorlat megtartásáról hozott döntést Agnew amerikai alelnök 1 és Laird hadügyminiszter látoga­My La:-i vérengzések — sorozatban William Miller százados, a Vietnamban tartózkodó 25. amerikai gyalogos hadosztály századparancsnoka bevallotta, hogy számos, My Lai-hoz ha­sonló hadműveletben vett részt. — Az ilyen akciók során »több ártatlan polgári lakos életét vesztette« — írja Miller a szüleihez intézett levélben, amelyet keddi számában kö­zölt a Bridgeport Post című :onnecticuti lap is. A százados elmondotta, hogy a My Lai-i tömegvérengzóssel kapcsolatban Galley hadnagy ellen emelt vádak »borzalmas megrázkódtatásként« érték. A százados egyébként már harcolt Koreában, Libanonban és a Dominikai Köztársaság­ban .is. Szüleinek küldött leve­lében így ír; »Vétkesnek érzem magam, de biztosak lehettek, hogy újabb, My Lathoz hasonló vé­rengzésekre lehet számítani mindaddig, ameddig kormá­nyunk az elmúlt 25 év irány­vonalát követi. A további My Laikat csak úgy lehetne meg­akadályozni, ha Vietnamból kivonnák az összes amerikai katonát«. (MTI) lat olyan körülmények között zajlik, amikor folytatódik az Egyesült Államok és »szövet­ségesei« fegyveres intervenció­ja Dél-Vietnamban, amikor az amerikai katonaság egyre job­ban beavatkozik Laosz ügyei­be, és szüntelenül provokálja a VDIC-t és Kambodzsát. Az NSZK kül iigym i nisztere a Távol-Keleten Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter háromnapos bangkoki látogatásának utolsó napján hosszabb tanácskozást folytatott Thanat Khoman thaiföldi külügyminiszterrel, majd sajtóértekezletet tartott. Ezen szólott Anglia közös pia­ci tagságának várható hatásá­ról az ázsiai országokra. Scheel biztosította a thai­földi vezetőket, hogy Bonn igyekszik növelni Thaiföld ex­portlehetőségeit a Közös Piac országaiban. Sajtóértekezletén azt is ki­jelentette, hogy az NSZK kész javítani kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal. Hozzátet­te viszont, hogy Kínától eddig nem kaptak választ a kapcso­latok normalizálását illetően. Scheel ma tovább repült Sin- gapore-ba. (MTI) „ ...a tárgyalások középpontjában Izrael jogainak kell állniuk...“ Az izraeli „héják“politikai hitvallása Ezer Weizman tábornok, az izraeli hadsereg volt hadműve­leti főnöke, jelenleg a koalí­ció közlekedésügyi minisztere Tel-Aviv-ban az izraeli »hé­ják« politikai hitvallását fej­tette ki. »Az ősi Izrael a miénk« — mondotta, majd hozzáfűzte, hogy »az arabokkal folytatan­dó tárgyalások középpontjában nem a területi engedmények­nek, hanem Izrael jogainak kell állniuk.« A tábornok-miniszter befe­jezett ténynek tekinti az arab területek bekebelezését, és nem aggódik amiatt hogy »Iz­rael jelenlegi határain belül az arabok belátható időn belül számbeli túlsúlyba kerülnek a zsidókkal szemben«. »Szívesebben tartok egymil­lió arabot a zsebemben, mint a hátam mögött« — jelentette ki sokatmondóan a szélsőjobbol­dali politikus. Beszédében szót ejtett Wa­shington és Tel-Aviv kapcso latairól is. Ezek — szerinte — »jobbak, mint valaha«. »Izrael amerikai fegyvereket használ, és jól használja őket« — büszkélkedett Weizman megfenyegette Jordániát.is: amennyiben ha­talomátvételre kerülne sor Ammanhan (ő ugyanis,azt jó­solja, hogy á Palesztinái ellen­állási mozgalom megdönti Husszein kormányát), »az iz­raeli hadsereg kész árrá, hogy minden olyan lépést megte­gyen, amit a kormány elhatá­roz«. (MTI) Rogers tárgyalása Mobutuval Nagykövetek és ügyvivők konferenciája Einshasában A Kongói ■’ Köztársaságban tartózkodó Rogers amerikai külügyminiszter kedden hosz- szabb megbeszélést folytatott Mobutu kongói államfővel. A megbeszélés során foglalkoz­tak a két ország közt fennálló kétoldalú megállapodásokkal, ezen belül áz . Egyesült Álla­mok által nyújtott műszaki tá­mogatással. Mobutu isifejezte azt a kí: vánságát, hogy . növeljék á i Kongónak nyújtott műszaki támogatást, valamint az or­szágban eszközölt amerikai magánberuházásokat. Kinshasában kedden meg­kezdődött az Afrikában akk­reditált amerikai nagykövetek és ügyvivők konferenciája. Rogers külügyminiszter tegnap felszólalt a konferencián, majd több megbeszélést foly­tatott az amerikai diplomaták­kal. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. február 19.

Next

/
Thumbnails
Contents