Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

Kereskedő kereskedők Asztali foci, csillárprizma Nagy oh forgalom az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnál Mire fordítják a fejlesztési alapot ? Melléküzemági tevékenység Nagyberenyben Jelentős forgalomnövekedés­ről, jobb áruellátásról, javuló fogyasztói érdakvéd elemről, egyszóval eredményes évről adott számot a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat tegnap esti termelési ta­nácskozásán Rajta Mihály igazgató. Ezek a megállapítá­sok a számok nyelvére lefor­dítva azt jelentik, hogy a múlt esztendőben 728 millió 257 ezer forint forgalmat értek el. Ez az előző évinél 11,3 százalék­kal nagyobb. A tavalyi forga­lomból csaknem 52 millió fo­rintot tesz ki annak az áru­nak az értéke, amelyet bizo­mányosként adtak el. A vevő haszna is Ennél a ténynél érdemes egy pillanatra megállni: azokban a boltokban, amelyekben bi­zományosként is árusítanak, nagyobb árukészletet, jobb vá­lasztékot talál a vásárló. A készletgazdálkodás miatt en­nek révén a vállalat is több árut tud tartani. Érthető tehát a törekvés, hogy az eddigiek­hez hasonlóan ezután is növe­lik a bizományosként is üze­melő boltok számát A jobb áruellátásnak ez az egyik módja, a másik pedig a köz­vetlen termelőktől való be­szerzés. A múlt évben csak­nem hetvennyolcmillió forint értékű áru jutott ily módon a fogyasztókhoz.' Ez pedig az összes árumennyiség 11,5 szá­zalékát teszi ki. Ennek ellené­re nem állítják a kereskedők, hogy mindent megkaptak a boltokban a vevők, hiszen a jó áruellátás nemcsak az el­adóktól, a termelőktől is függ. A beszámoló adathalmaza kö­zül érdemes még kiemelni egy számot: a forgalomban részt vevő minden dolgozóra 117 200 forint értékű áru eladása jut. Ez a kereskedelmi munka ter­melékenységét mutató szám 4,3 százalékkal magasabb a tavalyinál Része van benne annak is, hogy a boltok dol­gozói ismerik, régóta végzik ezt a munkát: a vándorlás en­nél a vállalatnál a lehetősé­gek megkönnyítése ellenére sem nőtt számottevően. Mi lesz az árakkal? Az Iparcikk-kiskereskedel­mi Vállalat múlt évi eredmé­nyeit mint bázist emlegetik már. s a tegnap esti termelési tanácskozáson az' idei tervek­ről is sok szó esett. A tavalyi évhez viszonyítva 8.3 száza­lékkal kívánják növelni a forgalmat. Fokozzák a közvet­len beszerzést a termelőktől; s ezzel lehetővé teszik, ho^v az egvmástól eltérő vásári ój igényekéit, jobban kielégítsek. A forgalomnövelésnek az egyik módia ez, a másik padte olyan árképzés, amelyik ked­vező a fogvasztó számára. Itt érdemes néhány szót ejteni a vállalat árpolitikájáról. Mint a tanácskozáson elhangzott, él­nek a kiskereskedelmi árrés megosztásának lehetőségével, s a lakosságnak nemcsak az árkockázati alap erejéig, ha­nem azon túl is nyújtanak kedvezményeket, ' Vállalatok közötti árvitát is ígér ez az év. ; A beszámolóban elhang­zott ugyanis: »A nagykeres­kedelmi vállalatok és a köz­vetlen szállítóink által kiala­kított árakat nem fogadjuk él kritikátlanul, az árszínvonal indokolatlan növelésére irá­nyuló törekvéseknek — lehe­tőségeinkhez képest — gátat vetünk: mellőzzük az ilyen forrásból történő beszerzést.­Nagyáruház Kaposváron És a fejlesztések? A mült évi előkészítő műnk.a után az idén megkezdik a 3600 négy­zetméter alapterületű kapos­vári nagyáruház építését. A beruházásra az idén 5 milliót költenek. S amit a fogyasztó hamarosan észrevesz a Bala- tön-parton: nő a mozgóárusok száma, a szezon idején bővítik az itt működó boltok válasz- tálcát. Ennek a munkának az elvégzésére alapot nyújtanak a tavalyi eredmények. A vá.llala1 — a bizományosi jutalékkal együtt 31,8 millió forint nye­reséget > ért el, ebből 1 millió 605 ezer forint jut a részese­dési alapra Kercza Imre Másodállása: háztáji kertész (Tudósítónktól.) ’ Több kadar kúti szövetkezeti tag termel évek óta zöldségfé­lét szerződéses alapon, s ter­mékeit a község jobb ellátása érdekében a helyi fogyasztási szövetkezetnek adja át. Közü­lük is kiemelkedik Újhelyi 1st. ván, a helyi termelőszövetke­zet bérszámfejtője, aki a hiva­talos munka után 'szinte má­sodállásként termel primőrö­ket, zöldséget, burgonyát egy- holdas háztáji területén. A hatvanéves, nagy gyakor­lattal rendelkező gazdának se­gítenek a családtagok is. Év Huszonöt éve alakult az MNDSZ E gy tavaszt ígérő feb­ruári vasárnapon, 1945-ben, huszonöt évvel ezelőtt, megalakult a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, az MNDSZ. Ez hadüzenet volt a' nőket sújtó régi szemléletnek, Kinder, Küche, Kirche. Azaz: a nő szüljön, töltse a konyhában az életét, és ha akad szabad ideje, imádkozzék a templom­ban. Akkor, azok a nők, akik nem tartoztak az uralkodó osztályhoz, nem lehettek egyenjogúak sem társadalmi­lag, sem jogilag, sem gazda­ságilag Megtagadták tőlük a tanulás, a kulturálódás, a tár­sadalmi érvényesülés minden lehetőségét. Másodrendűvé degradálták őket. Ennek az állapotnak üzent hadat az MNDSZ. A magyar nők e harcos szervezetének életre keltői igen jól tudták, hogy a mar­xizmus zászlóbontása óta az öntudatos nők nem törődtek bele sanyarú sorsukba. A ko­rábbi évszázadok néma és meddő lázongásait szervezett küzdelem váltotta fel. 1899- ben Párizsban, a II. Intema- cionálé megalakulásakor Kla­ra Zetkin már messzehang- zóam követelte a nők egyen­jogúságát. A nők ott voltak a Párizsi Kommün barikádjain, az 1905-ös orosz forradalom­ban, és 1907-ben már létezett egy erős nőmozgalom. 1908- ban 40 ezer New York-i var­rónő vívott eredményes sztrájkot és 1910 óta évenként nemzetközi nőnap kereteben toboroztak új harcosokat Az MNDSZ 1945-ben már a demokratikus szabadság lég­körében kezdhette meg mun­káját. Ellenfelei azonban voltak. Egyrészt a politikai féltékenység, másrészt a ma- radiság állta az útját De az alapító nők nem riadtak vissza a nehézségektől. Felvi­lágosulttá, aktívvá, modernné akarták tenni társaikat Azt akarták, hogy minél több nő váljon új típusú emberré, olyanná, aki megszabadul a babonáktól, a házi rabszolga­ság minden formájától. Azt akarták, hogy a nő tanuljon, fejlessze képességeit, vegyen részt az alkotó munkában, szerepeljen a közéletben, le­gyen szilárd, tudományos vi­lágnézete, biztosítsa és védel­mezze függetlenségét Mind­erre a lehetőséget a demokra­tikus átalakulás megadta. De a lehetőség önmagában nem minden — élni is kell vele. Az MNDSZ nagy törtnéelmi érdeme, hogy mindezt igen sok nőben tudatosította. A magyar nők helyzetének alapvető változását a statisz­tika tényei igazolják. Ma az iparban dolgozók 41 százaléka nő. A mezőgazdaságban a dolgozó nők aránya 38,8 szá­zalék. A középiskolák tanu­lóinak 57,9, az egyetemek hall­gatóinak 44,4 százaléka nő. A mai magyar életnek nincsen egyetlen olyan szektora sem, amelyben a nők ne lennének képviselve — minden pálya kivétel nélkül megnyílt a szá­mukra. A munkavállaló nők fele családanya, ök gyermek- gondozási segélyt kapnak — ez szinte párját ritkító gon­doskodás. A z MNDSZ megalakulá­sa óta, nem kis mér­tékben éppen az MNDSZ tevékenysége révén, a magyar nők nagy része óriási utat tett meg az egyen­jogúság útján. Elismeri ezt az 1945 őszén megalakult Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség is. Az igaz, hogy a küzdelemnek még nincs vége és nem Is lehet mindaddig, amíg a nőket sújtó konzerva­tív gondolkodás utolsó ma­radványai is el nem tűnnek... Az MNDSZ-t a kommunista párt kezdeményezte, felada­tait a Magyar Nők Országos Tanácsa vette át 1957-ben, és méltó folytatója a nagyszerű hagyományoknak. . F„ M_ közben, amikor dísze van az újburgonyának, a zöldségfé­léknek, sokan látogatják a kor­szerű körülmények között dolgozó háztáji kertészt. Most, a tavasz küszöbén már sok munkája ván. Ezekben a na­pokban rakta be a ládákba a vetőburgonya gumóit, első­ként 1200 négyszögölön új­burgonyát termel Az egy holdból visszamaradó 400 négyszögöl területen salátapa­lántát rakott el már az ősszel, s köztesként, száz négyszög­ölöm retket. termel. Amikor ezeket a növényeket kiszedi a tóidból — az újburgonyát má­jusban, a salátát, a retket még ennél is korábban —, újabb növények kerülnek másodve­tésként erre a területre. A burgonya helyére téti káposz­tát ültet és uborkát, vet. Ä sa­láta és a retek helyére pap­rika és paradicsom kerül. Mi­vel a talaj jól trágyázott, mind az első, mind a másod­vetéstől jó termést vár. Ta­valy szinte minden megter­melt áruját jó áron értékesít­hette. A fogyasztási szövetke­zet az utolsó kilóig megvette a termelvényeiti Az Cj Barázda Termelőszö­vetkezet helyiségében kék kö­penyes asszonyokat, találunk. Zsákok sokasága bizonyítja, hogy a nemrégiben megren­delt alapanyag megórkézett Két fröccsöntő gép áll a sa­rakban. Az egyik már másfő hónapot üzemelt. Műanyag csillárok prizmáit készítik itt. A változatos mintájú prizmák­ból képzeletünk összeállítja a modern vonalú, tetszetős csil­lárt. A helyiség másik részén zöld műanyagtekercsek. Ezek­ből lesz a Nagyberényben ké­szült asztali futballjátékok »pályája«. — Kezdjük elölről — ajánl­ja Kesztyűs Albin, a mellék­üzemág vezetője. Kísérjük végig a gyártási folyamatot! Egy másik helyiségben, amely sorrendben a harma­dik, egyforma darabokra vág­ják a műanyag tekercset. Sü­tőlapok közé, majd hidrauli­kus présbe kerül. A vákuum- szivattyú alakítja ki véglege­sen a »pályát«. — A gépek nagy részét a Kézműipari Vállalattól kaptuk kölcsön — mondta Kesztyűs Albin. — Csak az .amortizá­ciót fizeti meg a szövetkezet. A vákuumszivattyú a tsz tu­lajdona. A hegesztést is nő végzi. Egyszerűnek tűnik a művelet A játék alsó és felső lapja már elválaszthatatlan: A kö­zépső teremben le is csiszol­ják a.z éleket, nehogy fölsártse teendő kis gazdáik kezét. Sab­lon segítségével — ahogy a sportberkekben gyakran Működésben a. vákuumszivattyú. lakat«. Igaz, a »meszelő« itt egyszerű ecset. Két kék köpe­nyes asszony állítja az apró játékosokat a helyükre. Tet­szetős dobozokba kerül a nép­szerű játék. — Tavaly a tervezett 45 ezer helyett 60 ezret kellett elké­szítenünk — tájékoztat kísé­rőnk. — Az idén eddig 20 ez­ret rendeltek. Csehszlovákiá­ban, Jugoszláviában, a Szov- íetunióhan és a Német De­mondják — »meszelik a vona- mokratikus Köztársaságban nagyon kedvelt ez a játék. Nemsokára megkezdjük az asz­tali jégkorong gyártását is.. Bízunk benne, hogy olyan nagy sikere lesz, mint a fo­cinak. Ez utóbbival kombinált kivitelben, egy lemez segítsé­gével még két játékot lehet játszani. Kuglit és 'számjátékot A melléküzemági tevékeny­ség tavaly hatszázezer forint nyereséget hozott a termelő- szövetkezetnek L. L. Helyükre kerülnek a játékosok. Az élüzemszint és egy mosdó Ha nem késnek a vonatok —■ A lányok és a vasút AZ ÉLÜZEM SZINTET EIF­ERT barcsi vasútállomáson három szocialista brigádot avattak az elmúlt napokban. Ez és az eredmények arról ta­núskodnak, hogy a tavalyi, korántsem könnyű esztendő feladatait teljesítették. A bi­zonyítékokat jelentő adathal­mazból a legjellemzőbbet, s talán a legnehezebben telje- síthetőt emeli ki Szabó József áll omásfőnö,k. A számok a pontosságról tanúskodnak. A múlt év elején úgy tervezték, hogy minden ezer személy- vonatból 979 pontosan közle­kedik. Ez a menetrendszerű­ségnek nevezett mutató az év végén így fest: minden ezer személyvonatból 983 futott be, illetve indult pontosan. Me­netrend szerint indult a ter­vezett 880 tehervonat helyett 891 az ezerből. Mindezért mit tud tenni egy vasutas? — Egyedül tulajdonképpen nem sokai Együttesen azon­ban annál többet hiszen a pontos indulás ott kezdődik, hogy időben felébresszék a pi­henő vonatszemélyzeteit vagy megérkezzen a váltás, s vala­hol ott folytatódik, hogy jó legyen a gép, és a forgalmista megfelelően sorolja a szerel­vényeket. Tulajdonképpen a forgalmi szolgálattevő »sakko­zik« a vonatokkal, hogy ne késsenek a személyszerelvé­nyek,, de a teherkocsik is idő­ben a rendeltetési helyükre érjenek. A pályafenntartásnál, a forgalomnál és a kereske­delemnél 210 ember dolgozik. Ezekért a számokért valahol mindenki tehet — és tett is — valamit. A kétszáztíz ember évtize­dek óta itt dolgozik. Munká­juk sokat, munkakörülményük alig valamit változott a múlt évig. Tavaly felépült az új szo­ciális épület: 1 085 000 forintot költött rá a vasúti A korsze­rű öltöző-mosdó, az ebédlő — mélyet egyébként kultúrte­remnek is használnak — köz­vetve már hozzájárult az idei eredményekhez. Elkészültéig a vasutasok, ha szolgálatba jöt­tek — vagy munkavégeztével a haza induló vonatra vártak —, leginkább a várótermekben töltötték az időt. Nem tudtak hol átöltözni, pihenni, s ebé­delni sem. A melegítő kony­hára most Gyékényesről és a fűrészüzemből hozzák az ebé­det. Az élüzemszint teljesítése és a javuló szociális körülmé­nyek között nem nehéz kap- »so1atot teremteni. S ebben az épületben valami új is kez­dődött: a vasútnak Barcson tradíciói vannak. A vasutasok összefogása nehéz volt eddig hiszen a régi szakszervezeti ház jó ideje nincs már met. A rendezvények — brigád­gyűlések, termelési tanácsko­zások — részére is helyet adott ez az épület. S hogy kik me.tnck el az itteni rendezvé­nyekre? Aki teheti, ott van. Az előadások, tanácskozások a szolgálathoz és a menetrend­hez igazodnak. HA A BARCSI eredmé­nyekről esik szó, egy nagy fel­adat megvalósulását külön is érdemes megemlíteni: egy esz­tendeje telepállomást szervez­tek. Vonatkísérők, kalauzok, fékezők, összesen 38 ember — többségében nő — vállalkozott arra, hogy Pécs, Kaoosvár. So- mogyszob és Siklós állomá­son dolgozó hasonló beosztású emberek munkáját tehermen­tesíti. Innen indulnak a vo­natokkal, s ide érkeznek visz- sza. Emiatt a másik állomások dolgozóinak csökkent az uta­zási idejük, többet lehetnek családjukkal, több a szabad idejük. A LÁNYOKAT, AKIK ma ■a Vp* kísérik. Barcson tanították. Nem ment minden könnyen. Sokan ném bíztak abban, hogy állják is a lányok, amit vállaltaik. Most egy év után így felel az akkori két­kedőknek az állomásfőnök: — Jól jártak a lányok is, a vasút is. A kalauznők fizetése 2000—2500 forint között mo­zog, a MáV-nak pedig siket ült valamit envhften> r»»; gond ián, a hosszú munkaidőn. Ezért pedig megérte... K, L Erdőgazdasági gép Franciaországba A Kaposvári Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat egyik fő profilja az erdészeti munka­gépek 'gyártása. . A tavaly megrendezett bemutatón a külföldi szakemberek'' körében is igen nagy, érdeklődést vál­tottak ki a csörlők, csemete- ültetők, rönkszállítók, gödör- ásók, és több meghívásé kap­tak külföldi kiállításon való részvételre. Ennek a meghí­vásnak tesz most eleget, a Vörös Csillag Traktorgyárral közösen egy UE 50-es típusú erőgépre szerelhető kétdobos »Kapos« nevű kiközelítő csőr- löt indítottak Franciaország­ba, amelyet a március 10-én nyíló párizsi kiállítási szalon­ban mutatnak majd be a kö­zönségnek. Készülnek egy másik kiállításra is: a ju­goszláviai novi-sadi mezőgaz­dasági kiállításon és vásáron a franciaországihoz hasonló csőrlőt, ezenkívül • több más erdészeti gépet, köztük egyol­dalú rakodó rönkszállítót, cse­meteültetőt, csemetekiemélőt mutatnak be májusban.. _ SOMOGYI SfSPtáP Sserda., 1970. február IA I

Next

/
Thumbnails
Contents