Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-18 / 41. szám
Dráva menti ssélminta Dráva menti délszláv szélminták. Külön-külön és párosítva is nagyon szép térítők, uzsonnakészletek, úgynevezett szettek hímzésére alkalmas keresztszemes öltésekkel. Felhasználhatjuk azonban a finom kis szálmintákat blúz, ruha, kötény hímzésére is, ami most nagyon divatos. Ha olyan térítőt akarunk készíteni, amelyen a mintát sarkosí- tani kívánj ült, tükör segítségével bármelyiket könnyen beállíthatjuk és lemintázhat- juk. Szabad idő: Nem jár pénz az ötösökért! „A gyűjtők boldog emberek66 EZ A GOETHE-IDEZET különösen illik azokra az emberekre, akik napjainkban a bélyegeknek nevezett színes kis papírkákat gyűjtik. A bélyeggyűjtés az egész világon százmilliók szenvedélye, hobbyja lett. Az a vélemény róla. hogy élénkíti a szellemet, érdeklődést ébreszt, történelmet és földrajzot tanít, kapcsolatokat létesít és értékeket termel. A számtalan alkalmi bélyeggyűjtő mellett — akik például a levelekről levágott bélyegeket rakják el dobozokba — vannak komoly, céltuo OTTHON CSALAD dat.us és rendszeres gyűjtők, és világszerte ismert, kiemelkedő filatelisták, akik között híres művészek, nagy tudósok, politikusok, sőt királyok is akadnak. A világ egyik legszebb magángyűjteménye a jelenleg uralkodó II.; Erzsébet angol királynő birtokában /an. A gyűjtemény időnként -áállításokon is látható. Nálunk a gyűjtés megkezdése 1860-ra tehető. 1884-ben alakult meg a levélbélyeggyűj- íők első hazai egyesülete. A bélyeggyűjtésnek két íő 'területe van: a rendszerezett gyűjtés és a motívumok gyűjtése. A rendszeres gyűjtés célja a világon bárhol megjelent valamennyi bélyegnek a megszerzése és a kiadó országok szerinti rendszerezése lenne. Ez a cél természetesen elérhetetlen. Sokan egy országra, egy világrészre vagy egy körülhatárolt földrész bélyegeire korlátozzák a gyűjtést. A gyűjtés rendszerint a hazai bélyegekkel kezdődik, minthogy ezekhez a legköny- nyebb hozzájutni. Sokan az osztrák—magyar monarchia bélyegeire specializálták magukat, mások a Tanácsköztársaság bélyegeit vagy a különböző felülnyomásokat gyűjtik. A legutóbbi időkben divatossá vált a motívumok gyűjtése. Itt nincs szükség teljes sorokra, és az is mindegy, hogy a bélyeg melyik országból származik. A gyűjtőnek bő lehetősége van a téma kiválasztására. Választhatja például a »sport« témát, de ezen belül is gyűjtheti csak az egyes sportágak bélyegeit: a labdarúgást, a vívást, az evezést és így tovább. Ezt is feloszthatja egyes sporteseményekre: olimpiára, világbajnokságra. Európa-bajnokságra. De előnyben részesítheti akár a vasutat ,a repülőgépet, a léghajót, virágokat, állatokat, gőzhajókat, postakocsikat, expedíciókat és a világűr meghódítását, levélhordókat, festmény reprodukciókat, operákat, népi táncokat. A választék gazdag. KORÁBBAN FŐKÉNT a postai bélyegzővel ellátott bélyegeket gyűjtötték. Ma jobban szeretik a bélyegző nélkülieket. Ezek képét nem takarja el, szépségükben nem rontja a bélyegző, és a bélyeg rajza teljes egészében érvényesül. Alig van ismeretterjesztő pedagógiai előadássorozat, és szinte nincs is olyan nevelési rovattal rendelkező újság, amely ne nivta volna már fel a szülőik figyelmét arra, hogy milyen veszélyekkel jár, ha pénzt ajánlanak gyerekeiknek a jobb osztályzatokért. S mégis: viszonylag sűrűn hallani olyan esetekről, amikor a gyerek napi vagy heti ellenőrzése nem egyéb amolyan pénzügyi elszámolásnál Ennyi ötöst szereztél, ezért ennyi meg ennyi jár, az egyesekért pedig levonjuk a megállapodás szerinti összeget. És örül a diák, mert pénzt kapott, s megnyugs~'k a szülő is, mert úgy érzi, gondoskodott gyarlóéról, hiszen még pénzt is áldozott arra, hogy jobb tanulásra ösztönözze. Valójában: a pénzzel olyan hibákhoz teremtett alapot, amelyek esetleg csak később jelentkeznek, de akkor olyan erővel, hogy nagyon nehéz lesz — ha egyáltalán sikerül! — kijavításuk. Induljunk ki abból, hogy mi a több: dolgozni, vagy elvégezni a munkát? A paraszt- ember igazán könnyen tud rá válaszolni, hiszen tőle sohasem kívánta a föld, hogy csak szimplán »dolgozzon« rajta, hanem azt, hogy elvégezze mindazt, ami szükséges a jó terméshez. Ezért, amikor szükség volt rá, a munkanapok hajnalban kezdődtek, s' napnyugta után, késő este értek véget. S a jó munkás sem az alkatrészekben látja tevékenysége értelmét, hanem a működő gépben. És valahogy így vagyunk a tanulással, az ismeretszerzéssel is: különbség van a tanulás és a megtanulás között. Ha valaki nem a fő célért, bizonyos ismeretek megszerzéséért tanul, hanem a forintokért, aligha jut odá;g, hogy megismerje a tudás ízét. Minderre azt mondhatnák persze az olvasók, hogy ez az okfejtés különbséget tételez föl a pénzért és a tudásvágyból szerzett ötösök között. A válasz pedig egyértelműen az, hogy igenis van közöttük különbség. A diákok nagyon jól tudják — s ha vi-szaemlék- szünk, saját tapasztalataink is bizonyítani fogják —, hogy nem is olyan túlságosan nehéz ötösöket szerezni. Csak ismerni kell a tanár módszerét, s máris megvan a jó jegyekhez a kulcs. Ha kitapasztalják például a feleltetés ütemét — például azt hogy kb. háromhetenkánt kerül egy-egv gyerekre a sor —, a két veszélyzóna között könnyűszerrel kihagyhatnak akár hete» két is a tanulásban, s csak akkor kell egy kicsit megerőltetni magukat, amikor sejtik, hogy ők következnek a számonkérésben. így ew kis »rutinnal« ötöst lehet szerezni. Vagy: minden tanárnak megvan a maga feleltetési módszere, s ha valaki ügyesen igazodik hozzá, szinte »félgőzzel« is elérhet jó jegyet. Ám egészen más dolog, ha valakit a megismerés belső vágya fűt, ha izgalmas dolognak tekinti a még ismeretlen, de ezernyi érdekességet rejtegető tananyag birtoklását. Amíg az előbb inkább a tanári módszerek kiismerése volt a cél, a jelen esetben a tudás megszerzése. Ügy is lehetett ötöst szerezni — sőt pénzt is érte —, meg így, az ismeret- szerzési vágytól indíttatva is. Hogy melyik ötös az értékesebb, azt már nem is olyan nehéz eldönteni. Amikor tehát pénzt adnak a jó jegyekért a gyereknek, a könnyebbik oldalán fogják meg a dolgot a szülők, hiszen így a felelősséget a gyerekre háríthatják, s nem kell fáradozniuk azzal, hogy megszerettessék véle a tanulást Van ennek a kérdésnek egy másik oldala is. Nevezetesen az, hogy amikor pénzért »vásárolják« a gyerektől az ötösöket, tulajdonképpen »üzleti« kapcsolatok lépnek a nevelésben elengedhetetlenül fontos emberi kapcsolatok helyébe. Azt hisszjik, hogy az a néhány forint jobban buzdítja a diákot, mint a jó szó, a szülői símogatás — s ebben nagyon nagyot tévedünk. Ha pedig azt tapasztaljuk esetleg, hogy a forintoknak mégis »jó« hatásuk van, akkor kell igazán megijednünk, mert a gyerek már az önzés, a pénzlhajiszolás útjára lépett A legszebb emberi tulajdonságok közé tartozik az önzetlenség, s ettől fosztjuk meg gyerekeinket, ha arra szoktatjuk őket, hogy valamit csak valamiért csináljanak. Ráadásul az önzés egész alkatukat érzésvilágukat deformálhatja, s forrásává lehet egyéb jellembeli hibáknak is. E következtetések természetesen elsősorban mint veszélyek jelentkeznek, s az esetek többségében az ötösök adásvétele ellenére sem lesznek nagyobb bajok. Ez azonban ne nyugtassa meg a szülőket mert ez nem ellenérv, hanem annak bizonyítéka, hogy a gyereket egyéb hatások is érik —* mindenekelőtt az iskolában. T. L. Búcsú a konzervnyitótól Az ónozott vaslemezből készülő konzervdobozok felnyitása nem mindig megy könnyen, különösein a »kétbalkezes« ebereknek és a gyenge csukló- jú nőiknek. Az ipar lassanként áttér az alumínium dobozok alkalmazására, ezek anyaga sokkal lágyaibb, így lehetőség nyílik a kénen látható (eltéphető fedelek, bevezetésére. Ezeknél nem kell mást tenni, mint hirtelen mozdulattal megrántani a fedél közeIlii lllillillllllll 5 os o ü ll!3 'IÉ5«fcP LENINRŐL //. Sokat írtak és beszéltek Lenin kegyetlenségéről. Természetesen én nem enge élhettem meg magamnak azt a nevetséges tapintatlanságot, hogy megvédjem őt a hazugságtól és tágalomtól. Tudom, hogy a rágalom és a hazugság a kispolgári politika törvényerőre emelt módszere, az ellenség elleni küzdelem megszokott fogása. E világ nagy emberei közt alig akad egyetlenegy is, akit ne próbáltak volna sárral bekenni. Ez köztudomású. Ezenkívül mindenkiben megvan az a törekvés, how ne csak a saját felfogásának színvonalára süllyessze le a kiváló embert, hanem a lába alá igyekezzék tiporni amazt, abba a rvú’ó«. méreez°tt sárba. amelyet ezek az emberek, miután megteremtőik, »mindennapi életnek« neveitek el. Élesen em1 ékezetembe vésődött az alábbi visszataszító eset 1919-ben Péterváron tartották a »szegényparas'i'"« kongresszusát Oroszország észaisi kormányzóságaiból eljött néhány ezer paraszt, s közülük több százat a Roma- novok téli palotájában szállásoltak el. Amikor a kon.eresz- szus véget ért, és ezek az emberek elutaztak, kiderült hogy nemcsak a palota minden fürdőkádját, hanem az igen értékes sévres-i, meisseni éts kínai vázák tömegét is összerondították, éjjeli edénynek használták. Erre pedig nem a szükség kény«»" ' -'te őket, hiszen a palota, illemhelyei rendben vo'*-k és a vízvezeték is működött. Nem, ez a gazemberség azt a vágyat juttatta kifejezésre, hogy elrontsák, beszennyezzék a szép dolo'-’»"' a két forradalom és a háború alatt százszor is megfigyelhettem az emberekben a szép dolgok összetörésének, megcsonkításának, kimltolásának, tö«,'»etev0s0P"1' ezt a sötét, acsarkodó vágyát. Nem gondolják, how »a sze- gényparasztok« viselkedését azért emelem ki, mert szkeptikus vagyok a muzsikkal szemben. Nem. Tudom, hogy a szép dolgok összerondításának beteges vágya az értelmiség bizonyos csoportját is gyötri. Például azokat az emigránsokat, akik szemlátomást azt gondolják, hogy ha ők nincsenek Oroszországban, akkor már ott nincs semmi jó. A kivételesen szép dolgok lerombolásának gonosz vágya ugyanabból a forrásból fakad, mint az az undorító törekvés, hogy a rendkívüli embert mindenáron be akarják mocskolni. •Minden rendkívüli dolog zavarja az embereket abban, hogy úgy éljenek, ahogyan ők akarnak. Az emberek egyáltalán nem társadalmi szokásaik gyökeres megváltozását, hanem csak azok kibővítését kívánják. Ha ugyan kívánják. A többség tulajdonképpeni sóhaja és jajíW’va ez: »Ne zavarjatok bennünket abban, hogy a megszokott módon éljünk!« Lenin úgy megzavarta az embereket megszokott életükben, mint ahogyan előtte senki nem tudta megtenni. A világ burzsoáziájának ellene irányuló gyűlölete leplezetlenül és visszataszítóan nyilvánvaló: kék pestisfoltjai mindenütt élénken virítana]:. Ez az önmagában is visszataszító gvűlölet értésünkre adja, hogy a világ burzsoáziájának szemében milyen hatalmas és félelmetes Lenin, a világ proletáríainak lelkesítője és vezére. Ma már testi valóságában nem létezik, de hangja egyre harsányabban, diadalmasabban cseng a világ dolgozóinak fülében, s már nincs a földnek olyan zuga, ahol ez a hang ne ébresztette volna fel a munkásnépben a fórra dalomnak, az új életnek, az egyenlő emberekből álló világ építésének vágyát. Lenin tanítványai, erejének örökösei egyre biztosabban, szilárdabban, ere-t- ményesebben végzik magasztos munkájukat. Bámulatba ejtett a belőle áradó élniakarás és az élet törteimének tevékeny gyűlölete: gyönyörködtem abban a fiatalos merészében, amely mindenbe átáradt, amihez pén levő kis fogantyút, s a lágy csak nyúlt. Lenyűgözött em-imáris könnyen szakad az elő_ berfeletti mumkakeszsege. Mozdulatai könnyedek, ügye sek voltak, és kevés, de heves taglejtése teljes összhangban állt beszédével, melyet ugyan-(1 csak kevés szó és sok gondolati1 jellemzett. Mongol típusú arcában is az élet hazugsága és keserűsége ellen fáradhatatla-^ nul küzdő ember éles szeme villogott, tüzelt, hunvorgott. kacsintott. Gúnyosan mosolygott, harn"töi lángolt. Szemé Az orrvérzés a gyermekkorban igen gyakran jelentkezik. Az oka néha helyi, de lehet „ ^ szervi elváltozás is. nek csillogása meg tüzesebbé!1 Egyik-másik fertőző beteges érthetőbbé tette beszédét. Az ember olykor úgy érezte, hogy szemében szellemének fékezhetetlen energiája szikrázik, és szavai ezzel az energiával telítve ragyognak. Beszéde^ nyomán az ember szinte fizikailag érezte a megcáfolhatatlan igazságot. Szokatlan és furcsa látvány volt a Gorkij-parkban sétáló Lenin, hiszen alakjával annyira összeforrott annak az embernek a képe, aki a hosszú tanacskozóasztal végén ül. s éles, villogó kormányosszemével mosolyogva, okosan, ügyesen vezeti elvtársainak vitáit vagy az emelvényen állva, fejét hátravetve az< elnémult tömeg, az igazságot éhező emberek mohó szemébe szórja szabatos, világos szavait. Ezek a szavak mindig az acélforgács hideg csillogására emlékeztettek. Mögülük művészien csiszolt, csodálatos egyszerűséggel bukkant elő az igazság. (Folytatjuk.) re kijelölt »pályán«, egészen a fedél leválásáig. Bárcsak már lemez a hazai üzletekben is megtalálhatnánk az ilyen konzervdobozokban forgalomba hozott élelmiszereket. ség — kanyaró, náthaláz, vör- heny — kezdődhet orrvérzéssel is. Más esetben a betegség folyamán találkozunk vele — szamárköhögés, szívbaj, vesebetegség. Általános jellegű a vérszegénység kapcsán fellépő orrvérzés is. Máskor egyes gyermekek idült viszkető bőrbetegsége lesz az orrvérzés oka. A gyermek vagy körmével vagy valamilyen tárgyakkal piszkálja orrlyukait, felsérti a nyálkahártyáját, s ezzel vérzést idéz elő. Nem ritkák az orrjáratokban levő kis fekélyek, amelyekben a kis erecskók könnyen sebezhetők. Máskor a helytelen öltözködés — például a szűk gallér — pangást idéz elő a nyak és a fej ereiben, s orrvérzést okozhat. Nem utolsósorban orrvérzést okozhat a nyári meleg napokban a súlyos testi munka, de a szellemi megerőltetés is. Orrvérzés esetén igyekezzünk megnyugtatni a gyermeket. öltözékét lazítsuk meg ü hátát feltámasztva ültessü1- 11 fel. Kisebb vérzés alkalmával már néhány mély lélegzetvétel is elegendő, hogy a vérzés megszűnjön. Nagyobb vérzéseknél hideg borogatást teszünk az orra, valamint a tarkótájra. Vízzel lemosni az orrlyukat, vagy éppen az orrba vizet felszippantani nem ajánlatos, mert ez még jobban elősegíti a vérzést. Helytelen a fejet hátrahaj- tani, mert a vér az orrjáratokon át a garatba,' majd a gyomorba jut, s így nem tudjuk, tart-e még á vérzés. Leghelyesebb a vérző orrlyukba vattát dugni, s a vérző orrszárnyat enyhén az orrcsonthoz szorítani. Sokszor már ezzel is segítünk, de ha a beavatkozás sikertelen, forduljunk orvoshoz. Az orrvérzés oki kezelést igényel. Mindig az alapbetegség, illetve az elváltozás okát kell keresni. A gyermekek kerüljék a súlyos testi és szellemi megterhelést. A szobát ne fűtsük túl melegre, s gondoskodiunk a levegő fel« 'rtssítéséről. Legyen bő a ruha gallérja, ne akadályozza a vérkeringést. A gyermekeket szoktassuk le az orrvakarásról, s ha náthásak, időnként borvazelinos kenőccsel puhítsuk fel a kiszáradt orr nyálkahártyáit. Dr. M. N. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. február 18»
