Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 9. szám
Erdőgazdasági gépeket gyártanak Az A gro tröszttel és az erdő- gazdaságokkal kötött szerződések alapján tavaly óta rendszeresen gyárt erdőművelésnél használatos munkaeszközöket a Kaposvári Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Főként az Erdészeti Tervező Intézettől kapott tervek alapján dolgoznak, s az idei év első felére 10—13 milliót érő árut kötöttek le. Az első negyedévben például egyebek között ötven csörlőt, húsz csemeteültetőt, ugyanennyi tárcsát (első képünk) és talajmarót készítenek és szállítanak a megrendelőknek. A vállalat gyártmányai rövid idő alatt népszerűvé váltak. Az itt előállított — a vállalat állomásai egy-egy részfeladatat végeznek, Mer- nyén készül például a suli ángkiemelő — önrakodó rünkszállító pótkocsi, a hazai gyártmányú traktoroknál használható kétdobos csörlő ("Kapos csörlő«, második képünk), talajmaró (harmadik képünk), tárcsa, talajegyengc- tő, gödörfúró, csemeteültető jó hírt szerzett a vállalatnak a gyakorlati alkalmazás és a számos, olykor külföldön rendezett bemutatók során. A termékek közül különös: 1 sokat használnak a mecseki és a bakonyi erdészetekben. B ÓMOGYI néplap . asámap, 1970. január 11. Tanácskozás Salgótarjánban az ellenállási mozgalmakról Kesztyűk Fonyódon Modem kivitelű, szögletes eddig még késedelem miatt formákkal zsúfolt, alacsony kaptunk vissza! A KISZ központi bizottsága I és a Nógrád megyei KISZ-bi- zottság január 5-től 7-ig háromnapos tanácskozást rende- I zett Salgótarjánban. A tanácskozáson Pintér István kandidátus, a Párttárténeti Intézet munkatársa előadást tartott a magyarországi ellenállási mozgalmak történetéről és jelentőségéről. A másik előadó Szabó Béla, a Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum igazgatója volt, aki a Nógrád megyei partizánharcokról beszélt. Somogyból háromtagú küldöttség utazott a tanácskozásra. Vezetője Varga Teréz, a megyei KISZ-bizattság titkára volt — Hasznosnak tartja a tanácskozást? — Igen jól választották meg a témáját és az időpontját is. Az ifjúság hazafias neveléséhez az eddigieknél is hatékonyabb módszereket keresünk. Szükséges, hogy a fiatalok minél jobban megismerjék a dicső múltat. A partizán- és ellenállási mozgalmak szerves részei történelmünknek. Mindenképpen hasznos ezekre, illetve ezek részvevőire irányi- tani a figyelmet. A partizánok élete, törekvései sokat elmondanak ifjúságunknak. — Maguk a fiatalok is sokat tehetnek a múlt megismertetéséért. — Fokozottan támogatjuk a kutatómunkát, s öröm számunkra, ha fiatalok is részt vállalnak e nemes feladatból. A ma világának megítélésében is segítséget nyújt a partizán- és ellenállási mozgalmak lényegének megértése, hiszen Latin-Amerikában, Vietnamban ma is hasonló jellegű mozgalmak folynak. — Ä somogyi küldöttek is részt vettek a salgótarjáni tanácskozás munkájában? — Igen, a vitában én is felszólaltam. Elmondtam, hogy akárcsak a többi környező megye, úgy Somogy sem büszkélkedhet azzal, hogy területén partizán-, illetve ellenállási mozgalmak folytak. A megyének nem voltak meg az objektív adottságai ezek megszervezéséhez. Hogy csak egyet említsek az okok közül: a köztudomásúan mezőgazda- sági jellegű megyében a háború idején hiányzott a munkásosztály, melynek segítsége, részvétele nélkül nehéz eredményes küzdelmet folytatni. — Ettől függetlenül a somogyi fiatalok is megismerkedhetnek a megye számos mozgalmi eseményével és az élharcosok életével. — Tremészetesen. A Tanácsköztársaság és a felszabadulás története igen gazdag somogyi vonatkozásokban. A komlói Fábián Béla a Petőfi- brigád tagjaként életét áldozta szabadságunkért Barcson. A barcsi fiatalok megőrzik emlékét: parkot létesítettek, emlékművet emeltek a tiszteletére. — Egy érdekes javaslatról hallottunk... — A tanácskozáson felvetettem, hogy jó lenne filmet készíteni a magyarországi partizánmozgalmakról. Még közelebb hozhatnánk történelmünk nagyjait a fiatalokhoz úgy, hogy művészi élményt is nyújtanának. Rendkívül örülnék, ha az illetékesek foglalkoznának a javaslatommal. — A tanácskozáson biztosan találkozott érdekes emberekkel — Az egyik dr. Csillik István, aki Szivar fedőnévvel a Szír-csoport tagja volt. Elmondta, hogyan került a mozgalomba, milyen feladatokat kapott, s milyen nagyszerű emberek voltak a bajtársai. Ha fiatalokkal találkozom, nem mulasztom el továbbadni visszaemlékezését... P. D. épületben készülnek a kesztyűk. Varrógépek kattogása éc a felhasznált bőrök kesernyés szaga teszi jellegzetessé az üzemet. Az idén lesz negyedik éve, hogy a Pécsi Kesztyű, és Bőrdíszmű-ipari Szövetkezet Fonyódon létrehozta ezt a fióküzemet. — Termékeinket exportáljuk: svéd, nyugatnémet, angol, francia cégek a megrendelőink — mondta Stettner Jenő, a szövetkezet elnöke. Üzlettársainknak mintegy háromnegyed része bérmunkáltató. Ellátnak bennünket az ottani igények szerint alapanyagokkal, modellekkel. Mi ennek megfelelően elkészítjük a kesztyűket, s a TANIMPEX-en keresztül eljuttatjuk a kívánt helyre az árut Üzletfeleink figyelme mindenre kiterjed. Aprólékosan előírják, milyen csoportosításban, milyen csomagolóanyagba burkoljuk a termékeket, sőt még a díszítésről is intézkednek. Az itt készülő kesztyűket saját gépkocsinkon Pécsre fuvarozzuk, s a kívánt csomagolást már ott végezzük el. Kapcsolatban állunk a MASPED-del. Ez a cég intézi a vasúti, közúti s az esetleges légi szállítást Árut — És a decemberi közlekedési zavarok idején? — Valóban, akkor kellemetlen helyzetbe került a szövetkezet. A vasúti teherszállítás szünetelt, s hiába fordultunk a Kungaro-caimionhoz, ők sem tudtak segíteni. Szerencsénk volt, hogy az utolsó pillanatban mégiscsak sikerült egy szerelvényt elindítani.- Milyenek a kereseti lehetőségek? — kérdem Bayer Ferenc telepzetőtőL — Szabászaink — kizárólag férfiak — akár 2500 forintot is megkereshetnek. Teljesítménybérben dolgoznak, s az ilyenkor szokásos darabszám az egységük. Varrónőink, tekintve, hogy kevesebb szak- képzettséget kíván munkakörük, 1200—1600 forintot kereshetnek. — Indult-e a környékien Intézményes szakmunkásképzés? — Igen. A fonyódi gimnáziumnak van egy iparitanuló tagozata. Három év alatt kapnak szakmunkásképesítést a jelentkezők. Tervezzük azt is, hogy üzemlátogatást szervezünk az általános iskolások számára, talán többen megkedvelik a szakmát, s nagyobb lelkesedéssel jelentkeznek. Cs. T. Lelkiismeretesebb felkészülést Adva van egy kötelező érvényű miniszteri rendelet az ide vonatkozó kormányrendelet végrehajtásáról, ameiy világos, könnyein érthető mindenki számára. Íme: ».. .a mezőgazdasági nagyüzemekben 1970. március 1-től erős méreg jelzésű növényvédő szer csak növényvédelmi szaktechnikus, vagy szakmérnök irányításával, vegyszeres gyomirtó szer és méreg jelzésű növényvédő szer növényvédő szakmunkás vagy betanított növényvédő munkás közreműködésével használható fel.-* Közeledik az a bizonyos időpont, amikor a rendelet életbe lép, és ilyenkor az élénk mozgás, a serény készülődés lenne természetes. Ám, nem mindenütt tapasztalni ezt a megyében. Néhány héttel ezelőtt a Növényvédő Állomás igazgatója arról tájékoztatott az egyik felügyelő tapasztalata alapján, hogy a termelőszövetkezetek közül egyik-másik nem fordít kellő gondot a rendelkezés végrehajtására, s azt tartják, »nem veszik ezt olyan szigorúan« március után. Azt hiszem, csalódniuk kell... Lehetőség nyílt országosan és megyénkben is arra, hogy a meglévő, iskolarendszerű oktatás bővítése mellett tanfolyamok induljanak. Ezen belül lehetővé vált növényvédelmi szakmunkások, illetőleg betanított növényvédő' munkások képzése. Olyan emberekről van szó, akik közreműködnek a vegyszeres növényvédelemben, a traktoron vagy a permetező-, porozógépen ülnek, s végzik felelősségteljes munkájukat. Hogy megvédhessek egészségüket, tudniuk ken, mit és hogyan csináljanak, miképpen bánjanak az emberi szervezetre ártalmas anyagokkal. Mégis húzódozva mennek a tanfolyamra. Egy termelőszövetkezeti traktoros mesélte a közelmúltban: ő és még néhányat! a szövetkezetükből a járási székhelyre jártak ilyen tanfolyamra. Néhány nap után azonban a tsz vezetői megtiltották nekik az oktatáson való részvételt. Ez a traktoros és társai sejtik, hogy nem lesz jó vége az intézkedésnek, a tanfolyam vezetői is figyelmeztették őket erre, ám a tsz határozata ellen nem tehetnek semmit. Súlyos hiba származhat abból, ha későn döbbennek rá kötelezettségükre a gazdaságok.. . H. F. j ...............KÜRTI = i '".---------- ANDRÁS == ß bullái jvilla titka t-------------------------------------------* ' ~ ................... = *-------------------------------------------N agyon örvendek — 4 mondta Etelka néni, és felemért« a jövevényt — Végre 4 megint van férfi ebben az el- 4 átkozott házban. Még ha ilyen r kicsi is — tette hozzá az idős t emberek közismert tapintatá- f val. r Andrea behúzta vendégét a f hallba, és leültette egy fotelba, f — Etelka néni, drága — far* dúlt aztán a házvezetőnőhöz — \ teljesen átfáztunk. Csinálna 1! nekünk kávét? Vagy egy jó \ forró teát? És kaphatnánk J esetleg valami harapnivalót is hozzá? * Etelka néni jólelkűen bólin- Jtott, és korát meghazudtoló fürge léptekkel már el is tűnt la konyha irányában. 4 Andrea megigazította a ha- iját, aztán lehuppant a Hon- <Idáéval szemközti fotelbe. 4 — Hát eddig eljutottunk. Most már nyugodtan beszélgethetünk ... Tudja mit? Most fegy órácskára legyünk teljesen f őszinték egymáshoz. De száz- f százalékig! Mindegyikünk fel- f váltva azt kérdezhet a másiktói, amit akar: sértődés, mellébeszélés nincs. És aki később kifecsegi a másik titkait, az így gölbüljön meg! A mutatóujjával jelezte, hogy mennyire. — Benne vagyok — mondta megadóan a vendég. — Maga találta ki a játékot, ráadásul maga nő is, magáé az elsőbbség. Tessék, kérdezzen! — Családja van? — Nincs. Tíz éve, hogy elváltunk. Gyerek sincs. Egyedül élek. Egyszobás albérlet, fűtéssel és takarítással. — Miért akart öngyilkos lenni? — Az ajkohol miatt — Maga alkoholista?! — nézett nagyot a lány. — Ügy szól a megállapodás, hogy felváltva kérdezünk — emelte fel kezét tiltakozóén a férfi. — Maga már a harmadikat kérdezi egymás után. most én jövök, Kicsodája, micsodája magának ez az Amb- rózy professzor? — Az asszisztense vagyok fél éve, két éve pedig a szeretője. És szeretnék a felesége is lenni. Még hosszabb időre, ha lehet. — Világos. Én is rögtön válaszolok a maga előző kérdésére. Nem vagyok alkoholista. Sosem voltam az. Életemben még nem voltam berúgva. Sőt, az az igazság, hogy kifejezetten utálok minden töményebb szeszes italt. Kocsis Andrea szeme kerekre nyílt a csodálkozástól. — Nem értem. Azt mondta, hogy az alkohol miatt akart végezni magával. Vagy rosszul hallottam? Honda tehetetlenül tárta szét a karját. — Jól hallotta. Ezt mondtam, mert így igaz. Csakhogy ezt nem lehet egy-két szóval megmagyarázni. Meg aztán olyan hihetetlen és fantasztikus is az egész. Ha elmesélem, maga is bolondnak fog nézni, vagy kinevet — Szó sincs róla! Mondjon el mindent részletesen! Ne felejtse el, orvos vagyok, ha csak állatorvos is, és ... — Ezzel nálam nem szerezhet jó pontokat. Nem bízom az orvosokban. Akihez csak fordultam, vagy nem hitt nekem, vagy nem akart, vagy nem tudott segíteni. Megsüthetik a tudományukat. — Szóval valami betegség? — Olyasféle. Már a hídon említettem, hogy technikus vagyok. Elektrotechnikus. Tavaly nyáron történt: egy építkezésen ellenőriztem éppen a villanyszerelési munkákat. A csoportvezető rosszul kötött bs egy csillag-delta szellőztető motort. Utasítottam. hogy áramtalanítsa a vezetéket, majd én átkötöm. A részletek mellékesek, a marha nem a szükséges biztosítékokat csavarta ki, és áramütést kaptam. Nem ez volt az első, de ez volt a legerősebb, mert nedves kövön álltam. Különösebb bajom így sem lett, mert esés közben kiszakadt a vezetek a kezemből. Csak a homlokomat vertem be egy kicsit. Legalábbis eleinte azt hittem, hogy sze-, rencsésen megúsztam. Artűn kiderült, hogy az áram vagy pedig a homlokomat ért ütés, vagy a kettő együtt, valami zavart okozott a fejemben. — Értem — bólintott a lány. — Időnként erős fej görcsök, szédülések... — Nem. Semmi fájdalom, semmi szédülés. Hanem olykor egyszerűen elbambulok. Nem tudok rá jobb kifejezést. El- bambulotk. Látok, hallok körülöttem mindent, regisztrálom az eseményeket, de nincs véleményem, nem tudok gondolkozni, nem tudok cselekedni. Ez az állapot eleinte csak percekre következett be, aztán már fél órára, órára hosszabb időre, és min ratlamíl. Orvostól orvos ladgáltam, hiába. És aak.r jött az alkohol. — Bánatában rászokott. — Rászokott a fene. Mondtam már, hogy utálom. Korábban tömény szeszt soha nem ittam, még most is undorodom a szagától. De egy vállalati ünnepségen, hajnaltájt, amikor már tetőfokára hágott a hangulat, demokratikus nekibuzdulásában maga a vezérigazgató jött oda épp hozzám, két pohárka barackpálinkával. Igyunk pertut. Nem utasíthattam vissza. Aztán le- húzatott velem még két kupicával ... És mit gondol, mi történt napközben? — Macskajaj, hányinger, 'rossz közérzet. A vezériga «" ■ tója pedig nem emlék pertura. (Folytatjuk.)
