Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám

Születési éve: ltt/U. január 1.

INTERKÉMIA

INTRANSZMAS, INTER- METALL. AGROMAS. közös vaganpark, Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank — nme néhány a szocialista országok nemzetközi munkamegosztását szolgáló több mint húsz vállalkozás és ezervezet közül.

Az új év első napján új “■anyakönyvi kivonatat«“ állítottak ki a testvéri országok gazdasági együttműködésének újszülöttjéről, az Interkemiá- ról. Ezen a napon kezdte meg gyakorlati tevékenységét a Német Demokratikus Köztársaság nagy ipari centrumában, Halle—Saalleban az új nemzetközi szervezet, amelynek megalapításáról 1969. július 17-én írták alá a megállapodást Moszkvában. A hat aláíró állam, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió azt a óéit tűzte az Interkémia elé, hogy — amint a megállapodásiban olvashatjuk — »a lehető legteljesebb mértékben kielégítse a megállapodó felek szükségleteit ikitűnó minőségű kormyű vegyi 'anyagokból«.

A megállapodás szövegével a szovjet vegy'pari minisztérium nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályán ismerkedtem meg. A KGST-or- szágok — ahogy a minisztériumban elmondották — a könnyű vegyi anyagok rendkívül széles választékát gyártják, többek között növényvédő szereltet szintet :kus festőanyagokat segédanyagokat a textilipar, a bőr-, a papíripar számára, himikátokat a polimerek gyártásához stb.

Egy-egy ország szükségletei a hasonló anyagokból viszonylag nem nagyok. Ezért gazdasági szempontból igen előnytelen, ha minden állam létrehozza a termelésükhöz szükséges szakvállalatokat Az Interkémia éppen azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa a ivat szocialista ország «-kis vegyi párának« további fejlődését az ésszerű szakosítás alapján.

Az új szervezet hatáskörébe tartozó feladatokat három csoportra oszthatjuk. Az In- terkémia javaslatokat dolgoz ki a tervek egyeztetésére, a termelés szakosítására és kooperációjára. Az In térkémia munkatársai döntik el, milyen termékfajtáikat előnyös gyártani egy -egy országban, hol gazdaságosabb új gyárakart építeni, vagy rarionábsabbban kihasználni a már működőket

A második feladatcsoport a tudományos—műszaki problémákra, és mindenekelőtt a termelés műszaki színvonalának fejlesztésére vonatkozik. Az Interkémia bonyolítja le a rendszeres, és az eddiginél lényegesen mélyrehatóbb információcserét tanulmányozza a nemzetközi eredményeket. Az In térkémiával kötött megállapodásaik alapján a szocialista országok érdekelt tudományos szervezetei egy sor kutatámurikálabot végeznek el a “kis vegyipar« területén. Másrészről az érdekelt tudományos intézmények is megbízást adhatnak az Interké- miának különböző problémák kidolgozására.

A harmadik feladatcsoport új szakaszt jelent a testvéri országok közötti gazdasági együttműködés formáinak fejlődésében: az Interkémia

ugyanis az első olyan nemzetközi szocialista szervezetek egyike, amely a részvevő országokban közvetlen befolyást gyakorol az adott területet érintő külkereskedelmi politikára.

Az első időkben az alapító országok viselik a szervezet költségeit. A megállapodás azonban fokozatos átmenetet ír elő azoknak a szolgáltatásoknak a megtérítéséhez, amelyeket az Interkémia a különböző minisztériumok. hivatalok, vállalatok, intézetek megrendelésére teljesít. A továbbiakban a szervezet áttér a teljes önelszámolás rendszerére, azaz önmagát “tártjáéi«.

AZ INTERKÉMIA VEZETŐ SZERVE A TANÄCS,

amelyben minden részvevő ország delegációval képviselteti magát. Minden küldöttség esek egy szavazattal bír. A tanács határozatai csak azokra az országokra vonatkoznak, amelyek érdekeltnek érzik magukat az adott feladat megoldásában, s nem kötelezők a tartózkodó tagokra.

Még néhány szót a szervezet “székhelyéről«, Halle— Saalleról. A város húsz kilométerre fekszik Lipcsétől, egy sor kiváló, az ország határain túl ás ismert vegyipari nagyüzem körzetében.

J. Akimov

SO miniéi termetéiI érték

II termelőszövetkezetekért dolgoznak

Az idén áprilisban lesz éppen fél évtizede, hogy a kaposvári járás tizenkét termelőszövetkezete közös, önálló építőipari vállalkozást hozott létre a rendelkezésre álló erőből megvalósítható építkezések elvégzésére. Már az első évben 7—8 milliós, a következő évben pedig 24 milliós termelési értéket ért el a társulás. Annak idején még az építtető tsz-ek adták az anyagot, a TÖVÁL csak dolgozott, kezdetben 20—25, később csaknem száz emberrel. Kisebb sertésfiaztatók, üzemanyag-tárolók, szánaszárítók — ezekre futotta a kapacitás akkoriban. Most húsz tsz tagja a vállalkozásnak. ..

A közelmúltról, a jelenről és a tervekről szóljanak a legilletékesebbek, a batéi TÖVÁL vezetői: Nádor falvi József

igazgató, Garamvölgyi Aladár főmérnök és Magyar János párttitkár.

— Mikor kezdődtek az igazán nagy építkezések?

— 1968-ban. Akkor tavasz- szal ötvenegy létesítmény elNádorfalvI József igazgató. Magyar János párttitkár és Garamvölgyi Aladár főmérnök egy új létesítmény tervét beszéli meg.

kény ségi köre. Olyannyira, hogy a múlt évben előzetes számítások szerint 47—50 milliós termelési értéket értünk éL

— Milyen a kapcsolat a tagszövetkezetekkel?

— Az eredeti alapító tsz-ek külön-külön 25 000 forintot adtak alakuláskor, a később csat. lakozóknak érthetően nőtt a “belépti díja«. Évente 20 000 forintot kapnak vissza a társult tsz-ek, de 50 000 forintot is kaphatnának. Hogy miért nem tartanak igényt a különbözeire? Bent hagyják, hogy erősödjön a vállalkozásuk, mert scicat várnak tőlünk, s ezt csak korszerűen fölszerelve teljesíthetjük.

— Mire kaptak az idén megbízást, s a jövőre vonatkozóan milyen terveik vannak?

— Az összes munkáknak csupán mintegy 10 százaléka az, amit nem a termelőszövetkezetekben végzünk, tehát joggal mondhatjuk, hogy a közös gazdaságokért, azok erősítéséért dolgozunk. Ezt mutatják az idei tervek is; mintegy 55—60 milliós rpunkát várnak tőlünk. Az idén kezdjük például Mernyén a szakosított sertéstelep építését, előzetes tárgyalások szerint ez az 1971- ben befejeződő munka mintegy 23 millió forint értékű. Harminc létesítményre van meg a tervünk. Az igényeknek megfelelően növeljük a gépparkunkat, döngölök* t, betonkeverőt, szállítószalagot veszünk. Most harminckét ipari tanulónk van, szeptemberben szeretnénk még ennyit vagy többet fogadni.

Évről évre szép eredményeket ér el a batéi TÖVÁL. A kaposvári járás termelőszövetkezeteiben számos építkezés vall a munkájáról. A vállalkozás újra és újra bizonyítja létjogosultságát, igyekszik megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a tsz-ek az alakuláskor támasztottak.

Hcrnesz Ferenc

Maguk készítik az épületek vasszerkezetét is.

kísértethAz?

Egy rémhír nyomában

A Kossuth Lajos utcában épült kilencszintes, kilencven lakásos ház jövendő lakói szeptember tizenötödike óta várják a beköltözést. Az első átadási határidő ugyanis ekkor tett volna, de ezt még követte néhány módosítás, s novemberben lapunk is közölte fényképét azzal, hogy átadták Kaposvár legnagyobb lakóházát. Az épület ma is üresen áll, sót a városban az a hír terjedi el, hogy süllyed és ósz- széoválással fenyeget!

— Tervezőiroda? Kampis Miklós mérnököt kérem!

— Tessék, én vagyak — válaszol az épület tervezőmérnöke.

— Szeretném megkérdezni, hogy mi az igazság a kilencszintes épület körül? Valóban többet süllyedt a ház a megengedettnél, és várható, hogy összeomlik?

— Nézze, a városban egyszer már elterjedt, hogy egy lépcsőházat kifelejtettünk a tervezésből, és utólag építettük hozzá. Ez a süllyedés ugyanolyan rémhír, mint amilyen a kifelejtett lépesöház volt. A 7—12 centiméteres megengedett süllyedést az épület “elvégezte«, de a kivitelezők néhány technológiai előírást nem tartottak be, ennek következtében a földszinti függőfolyosó eltört. Ezt valahogyan kijavították, de még így is rengeteg munka vár az építőkre, hogy beköltözhessenek a lakók.

— A tervező tehát nyugodt lelküsmerettel alszik?

— Igen. A túlzott süllyedés

— 30—70 centiméterekről beszélnek a városban — és a várható összeomlás rémhír!

Zeleznik Sándor, az Állami Építőipari Vállalat igazgatója:

— A ház az ünnepek előtt »állt meg«, de semmi kép pen nem süllyedt többet a megengedettnél.

— Ha nem a süllyedés az oka, akkor miért nem költöznek be a lakók?

— Az építkezés alatt terv- módosítás történt, a konyhák és a fürdőszobák vezetékes gázt kaptak, s amíg a két helyiségben nem szereljük fel a szellőzőrácsokat, addig a honvédség nem akart költöztetni.

— Beköltözésről szó sem volt — mondta a Honvédelmi Minisztérium illetékese —, miután a gázzal ellátott, de nem szellőztethető helyiség életveszélyes. Amíg ez nincs rendben, szó sem lehet költözésről.

— Az épület már a múlt évben beköltözhető lett volna

— mondta az igazgató —, mert a javítások alatt nyugodtan lehetett volna hasznain i az épületet

— A kilencven lakás közül kettőben (egymás fölöttiek) megrepedt a válaszfal, ezeket még mindig nem javították ki, s nemcsak ezzel' a két lakással van bajunk — így a HM képviselője.

— Érzésem szerint a lakók azért nem foglalták el még az

un

járépületet, mert a hosszú nepek miatt, valamint a hatatlan utakon nem lehetett volna költözködni — mondta Zeleznik Sándor.

— Kérem, bennünket sem a négynapos ünnep, sem pedig a hóval borított utak nem hátráltathattak volna. Igaz viszont az, hogy a gázosok úgy feltúrták a környéket, hogy ott csak pallókon lehet behordani a bútorokat, ami veszélyes és hosszadalmas. Január másodi- kán megnéztük az épületet, véleményünk szerint nem beköltözhető. Az Állami Építőipari Vállalat azt ígérte, hogy minden hibát kijavít január 31-ig, s akkor megkezdődhet a költözés. Reméljük, hogy ezt a határidőt betartják!

Eddig a vélemények. A gordiuszi csomót megoldó nyilatkozat egyik részről sem hangzott el, pedig a jövendő lakók — akik erre az évre még tüzelőt sem vettek — arra kíváncsiak, mikor lesz lakható az épület. A közvélemény pedig arra, hogy elsétálhat-e valaki nyugodtan a ház előtt, anélkül, hogy az a fejére om- lana.

Ez utóbbit — valóban rémhírt — minden nyilatkozó eloszlatta, s reméljük, hogy január 31-én nem kell a lakóknak az újságcikkre hivatkozva méltatlankodniuk.

Az átadás napján munkatársunk ott lesz az épületnél, hogy szemtanúja legyen az első lakó örömének,

Saly Géza

készítését vállaltuk. Az állami kedvezmények növelték az építkezési kedvet a közös gai> daságokban. Tervek nem voltak, így nem fejezhettünk be többet abban az esztendőben, csak huszonnyolcat. Nagyon sokat kellett járnunk anyagért, mégis 44.5 millió forint volt a termelési érték. Az igali fürdőmedencék, ugyanott a Halászcsárda, aztán magtár- padlásos istállók, a lucema- liszt-készító üzem Nagyberkiben, irodaház Ráksiban. Ezek már komoly épületek. Három építésvezetői körzetet alakítottunk ki a járásban, a vezetéssel szakiparosokat bíztunk meg.

— Hogyan alakult a tavalyi esztendő?

— A múlt évben főmérnököt alkalmaztunk. Ahogyan nőtt a jövedelem, úgy gyarapítottuk a munkához szükséges eszközöket. Állóeszközeink értéke most már négymillió forint. Markológép, billenőplatós teherautó és több más gép könnyíti, gyorsítja a termelést. Büssüben 5 milliót érő állattenyésztési komplexumot építettünk, Hetesen 4 millióért egy 1250 férőhelyes hizlaldát és ugyanott mintegy egymillióért szárítóüzemet. Harminchat létesítményhez fogtunk hozzá, ebből csak négy nem készült él az év végéig, de ezeknél is 60—70 százaléknál tartunk a munkákkal. Több mint 300 embert foglalkoztattunk állandó jelleggel, s mintegy 50 időszaki dolgozónak — tsz-tagnak — adtunk munkát. Azzal, hogy időközben villanyszerelő, bádogos, asztalos, lakatos, vízvezeték-szerelő, festőszakiipari részleget is alakítottunk, művezetőket állítottunk a részlegek élére és mag. felelő műhelyeket építettünk, szélesedett a vállalkozás tevéSaját gépkocsiparkjuk javítására műhelyt rendeztek be.

Fel időnél a szerződéskötések

A Sző vetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központja 2278 vagon burgonyát és 1680 vagon zöldségfélét vásárolt fel tavaly megyénk termelőszövetkezeteitől és a fogyasztási szövetkezeteken keresztül a háztáji gazdaságoktól. A múlt év október 1-től kötik a termelési szerződéseket, hogy megalapozzák az idei termelést, felvásárlást.

A szerződés:tötcsők március 3l-ig folynak. A MEK a tervek szerint 2500 vagon burgonya és ugyanennyi zöldség termelését irányozta elő. Az év első munkanapján összesítették az. eddigi kötéseket. Ezek szerint 1769 hold burgonya termelésire van már aláirt termelési szerződés. A barcsi kirendeltség kötötte a legtöbbet, 620 holdat, a kaposvári kirendeltségnek 575 holdra van szerződése.

A különböző zöldségfélékből 1394 holdról 1044 vagon árút kötöttek le a termelők. Itt a fonyódi kirendeltség »vezet«, utána a kaposvári és a siófoki járás következik. Eddig a legnagyobb mennyiséget fejes káposztából, paprikából, görögdinnyéből, uborkából és . vöröshagymából szerződték. A kötések félidejükhöz érkeztek, és bizonyosnak látszik, hogy március 31 -ig teljesítik az előirányzatokat, Ezzel megalapozzák a megye idri jó ’■> gonya- és zöld«»« ■’

aüMOGTI MEFLAF

Sserda, 1970 iasaár 7-