Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám

Születési éve: ltt/U. január 1. INTERKÉMIA INTRANSZMAS, INTER- METALL. AGROMAS. közös vaganpark, Nemzetközi Gaz­dasági Együttműködési Bank — nme néhány a szocialista országok nemzetközi munka­megosztását szolgáló több mint húsz vállalkozás és ezervezet közül. Az új év első napján új “■anyakönyvi kivonatat«“ állí­tottak ki a testvéri országok gazdasági együttműködésének újszülöttjéről, az Interkemiá- ról. Ezen a napon kezdte meg gyakorlati tevékenységét a Német Demokratikus Köztár­saság nagy ipari centrumá­ban, Halle—Saalleban az új nemzetközi szervezet, amely­nek megalapításáról 1969. jú­lius 17-én írták alá a megál­lapodást Moszkvában. A hat aláíró állam, Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK és a Szovjetunió azt a óéit tűzte az Interkémia elé, hogy — amint a megállapodásiban olvashat­juk — »a lehető legteljesebb mértékben kielégítse a meg­állapodó felek szükségleteit ikitűnó minőségű kormyű ve­gyi 'anyagokból«. A megállapodás szövegével a szovjet vegy'pari miniszté­rium nemzetközi kapcsolatok­kal foglalkozó osztályán is­merkedtem meg. A KGST-or- szágok — ahogy a miniszté­riumban elmondották — a könnyű vegyi anyagok rend­kívül széles választékát gyártják, többek között nö­vényvédő szereltet szintet :kus festőanyagokat segédanyago­kat a textilipar, a bőr-, a pa­píripar számára, himikátokat a polimerek gyártásához stb. Egy-egy ország szükségletei a hasonló anyagokból vi­szonylag nem nagyok. Ezért gazdasági szempontból igen előnytelen, ha minden állam létrehozza a termelésükhöz szükséges szakvállalatokat Az Interkémia éppen azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa a ivat szocialista ország «-kis vegyi párának« további fejlő­dését az ésszerű szakosítás alapján. Az új szervezet hatáskörébe tartozó feladatokat három csoportra oszthatjuk. Az In- terkémia javaslatokat dolgoz ki a tervek egyeztetésére, a termelés szakosítására és kooperációjára. Az In térké­mia munkatársai döntik el, milyen termékfajtáikat elő­nyös gyártani egy -egy ország­ban, hol gazdaságosabb új gyárakart építeni, vagy rario­nábsabbban kihasználni a már működőket A második feladatcsoport a tudományos—műszaki problé­mákra, és mindenekelőtt a termelés műszaki színvonalá­nak fejlesztésére vonatkozik. Az Interkémia bonyolítja le a rendszeres, és az eddiginél lé­nyegesen mélyrehatóbb infor­mációcserét tanulmányozza a nemzetközi eredményeket. Az In térkémiával kötött megál­lapodásaik alapján a szocia­lista országok érdekelt tudo­mányos szervezetei egy sor kutatámurikálabot végeznek el a “kis vegyipar« területén. Másrészről az érdekelt tudo­mányos intézmények is meg­bízást adhatnak az Interké- miának különböző problémák kidolgozására. A harmadik feladatcsoport új szakaszt jelent a testvéri országok közötti gazdasági együttműködés formáinak fej­lődésében: az Interkémia ugyanis az első olyan nem­zetközi szocialista szervezetek egyike, amely a részvevő or­szágokban közvetlen befolyást gyakorol az adott területet érintő külkereskedelmi politi­kára. Az első időkben az alapító országok viselik a szervezet költségeit. A megállapodás azonban fokozatos átmenetet ír elő azoknak a szolgáltatá­soknak a megtérítéséhez, amelyeket az Interkémia a különböző minisztériumok. hi­vatalok, vállalatok, intézetek megrendelésére teljesít. A to­vábbiakban a szervezet áttér a teljes önelszámolás rendsze­rére, azaz önmagát “tártjáéi«. AZ INTERKÉMIA VEZE­TŐ SZERVE A TANÄCS, amelyben minden részvevő ország delegációval képvisel­teti magát. Minden küldöttség esek egy szavazattal bír. A ta­nács határozatai csak azokra az országokra vonatkoznak, amelyek érdekeltnek érzik magukat az adott feladat meg­oldásában, s nem kötelezők a tartózkodó tagokra. Még néhány szót a szerve­zet “székhelyéről«, Halle— Saalleról. A város húsz kilo­méterre fekszik Lipcsétől, egy sor kiváló, az ország határain túl ás ismert vegyipari nagy­üzem körzetében. J. Akimov SO miniéi termetéiI érték II termelőszövetkezetekért dolgoznak Az idén áprilisban lesz ép­pen fél évtizede, hogy a ka­posvári járás tizenkét terme­lőszövetkezete közös, önálló építőipari vállalkozást hozott létre a rendelkezésre álló erő­ből megvalósítható építkezé­sek elvégzésére. Már az első évben 7—8 milliós, a követ­kező évben pedig 24 milliós termelési értéket ért el a tár­sulás. Annak idején még az építtető tsz-ek adták az anya­got, a TÖVÁL csak dolgozott, kezdetben 20—25, később csak­nem száz emberrel. Kisebb sertésfiaztatók, üzemanyag-tá­rolók, szánaszárítók — ezekre futotta a kapacitás akkoriban. Most húsz tsz tagja a vállal­kozásnak. .. A közelmúltról, a jelenről és a tervekről szóljanak a leg­illetékesebbek, a batéi TÖVÁL vezetői: Nádor falvi József igazgató, Garamvölgyi Aladár főmérnök és Magyar János párttitkár. — Mikor kezdődtek az iga­zán nagy építkezések? — 1968-ban. Akkor tavasz- szal ötvenegy létesítmény el­NádorfalvI József igazgató. Magyar János párttitkár és Garamvölgyi Aladár főmérnök egy új létesítmény tervét beszéli meg. kény ségi köre. Olyannyira, hogy a múlt évben előzetes számítások szerint 47—50 mil­liós termelési értéket értünk éL — Milyen a kapcsolat a tag­szövetkezetekkel? — Az eredeti alapító tsz-ek külön-külön 25 000 forintot ad­tak alakuláskor, a később csat. lakozóknak érthetően nőtt a “belépti díja«. Évente 20 000 forintot kapnak vissza a tár­sult tsz-ek, de 50 000 forintot is kaphatnának. Hogy miért nem tartanak igényt a külön­bözeire? Bent hagyják, hogy erősödjön a vállalkozásuk, mert scicat várnak tőlünk, s ezt csak korszerűen fölszerel­ve teljesíthetjük. — Mire kaptak az idén meg­bízást, s a jövőre vonatkozóan milyen terveik vannak? — Az összes munkáknak csupán mintegy 10 százaléka az, amit nem a termelőszövet­kezetekben végzünk, tehát joggal mondhatjuk, hogy a kö­zös gazdaságokért, azok erősí­téséért dolgozunk. Ezt mutat­ják az idei tervek is; mintegy 55—60 milliós rpunkát vár­nak tőlünk. Az idén kezdjük például Mernyén a szakosított sertéstelep építését, előzetes tárgyalások szerint ez az 1971- ben befejeződő munka mint­egy 23 millió forint értékű. Harminc létesítményre van meg a tervünk. Az igények­nek megfelelően növeljük a gépparkunkat, döngölök* t, be­tonkeverőt, szállítószalagot ve­szünk. Most harminckét ipari tanulónk van, szeptemberben szeretnénk még ennyit vagy többet fogadni. Évről évre szép eredménye­ket ér el a batéi TÖVÁL. A kaposvári járás termelőszö­vetkezeteiben számos építke­zés vall a munkájáról. A vál­lalkozás újra és újra bizonyít­ja létjogosultságát, igyekszik megfelelni azoknak a követel­ményeknek, amelyeket a tsz-ek az alakuláskor támasz­tottak. Hcrnesz Ferenc Maguk készítik az épületek vasszerkezetét is. kísértethAz? Egy rémhír nyomában A Kossuth Lajos utcában épült kilencszintes, kilencven lakásos ház jövendő lakói szeptember tizenötödike óta várják a beköltözést. Az első átadási határidő ugyanis ek­kor tett volna, de ezt még kö­vette néhány módosítás, s no­vemberben lapunk is közölte fényképét azzal, hogy átadták Kaposvár legnagyobb lakóhá­zát. Az épület ma is üresen áll, sót a városban az a hír terjedi el, hogy süllyed és ósz- széoválással fenyeget! — Tervezőiroda? Kampis Miklós mérnököt kérem! — Tessék, én vagyak — vá­laszol az épület tervezőmér­nöke. — Szeretném megkérdezni, hogy mi az igazság a kilenc­szintes épület körül? Valóban többet süllyedt a ház a meg­engedettnél, és várható, hogy összeomlik? — Nézze, a városban egy­szer már elterjedt, hogy egy lépcsőházat kifelejtettünk a tervezésből, és utólag építet­tük hozzá. Ez a süllyedés ugyanolyan rémhír, mint ami­lyen a kifelejtett lépesöház volt. A 7—12 centiméteres megengedett süllyedést az épü­let “elvégezte«, de a kivitele­zők néhány technológiai elő­írást nem tartottak be, ennek következtében a földszinti függőfolyosó eltört. Ezt vala­hogyan kijavították, de még így is rengeteg munka vár az építőkre, hogy beköltözhesse­nek a lakók. — A tervező tehát nyugodt lelküsmerettel alszik? — Igen. A túlzott süllyedés — 30—70 centiméterekről be­szélnek a városban — és a várható összeomlás rémhír! Zeleznik Sándor, az Állami Építőipari Vállalat igazgatója: — A ház az ünnepek előtt »állt meg«, de semmi kép pen nem süllyedt többet a megen­gedettnél. — Ha nem a süllyedés az oka, akkor miért nem költöz­nek be a lakók? — Az építkezés alatt terv- módosítás történt, a konyhák és a fürdőszobák vezetékes gázt kaptak, s amíg a két he­lyiségben nem szereljük fel a szellőzőrácsokat, addig a hon­védség nem akart költöztetni. — Beköltözésről szó sem volt — mondta a Honvédelmi Minisztérium illetékese —, miután a gázzal ellátott, de nem szellőztethető helyiség életveszélyes. Amíg ez nincs rendben, szó sem lehet költö­zésről. — Az épület már a múlt évben beköltözhető lett volna — mondta az igazgató —, mert a javítások alatt nyugodtan lehetett volna hasznain i az épületet — A kilencven lakás közül kettőben (egymás fölöttiek) megrepedt a válaszfal, ezeket még mindig nem javították ki, s nemcsak ezzel' a két lakás­sal van bajunk — így a HM képviselője. — Érzésem szerint a lakók azért nem foglalták el még az un jár­épületet, mert a hosszú nepek miatt, valamint a hatatlan utakon nem lehetett volna költözködni — mondta Zeleznik Sándor. — Kérem, bennünket sem a négynapos ünnep, sem pe­dig a hóval borított utak nem hátráltathattak volna. Igaz vi­szont az, hogy a gázosok úgy feltúrták a környéket, hogy ott csak pallókon lehet behordani a bútorokat, ami veszélyes és hosszadalmas. Január másodi- kán megnéztük az épületet, véleményünk szerint nem be­költözhető. Az Állami Építő­ipari Vállalat azt ígérte, hogy minden hibát kijavít január 31-ig, s akkor megkezdődhet a költözés. Reméljük, hogy ezt a határidőt betartják! Eddig a vélemények. A gor­diuszi csomót megoldó nyilat­kozat egyik részről sem hang­zott el, pedig a jövendő lakók — akik erre az évre még tü­zelőt sem vettek — arra kí­váncsiak, mikor lesz lakható az épület. A közvélemény pe­dig arra, hogy elsétálhat-e va­laki nyugodtan a ház előtt, anélkül, hogy az a fejére om- lana. Ez utóbbit — valóban rém­hírt — minden nyilatkozó el­oszlatta, s reméljük, hogy ja­nuár 31-én nem kell a lakók­nak az újságcikkre hivatkoz­va méltatlankodniuk. Az átadás napján munka­társunk ott lesz az épületnél, hogy szemtanúja legyen az el­ső lakó örömének, Saly Géza készítését vállaltuk. Az álla­mi kedvezmények növelték az építkezési kedvet a közös gai> daságokban. Tervek nem vol­tak, így nem fejezhettünk be többet abban az esztendőben, csak huszonnyolcat. Nagyon sokat kellett járnunk anya­gért, mégis 44.5 millió forint volt a termelési érték. Az igali fürdőmedencék, ugyanott a Halászcsárda, aztán magtár- padlásos istállók, a lucema- liszt-készító üzem Nagyberki­ben, irodaház Ráksiban. Ezek már komoly épületek. Három építésvezetői körzetet alakítot­tunk ki a járásban, a vezetés­sel szakiparosokat bíztunk meg. — Hogyan alakult a tavalyi esztendő? — A múlt évben főmérnö­köt alkalmaztunk. Ahogyan nőtt a jövedelem, úgy gyara­pítottuk a munkához szüksé­ges eszközöket. Állóeszközeink értéke most már négymillió forint. Markológép, billenő­platós teherautó és több más gép könnyíti, gyorsítja a ter­melést. Büssüben 5 milliót érő állattenyésztési komplexumot építettünk, Hetesen 4 millióért egy 1250 férőhelyes hizlaldát és ugyanott mintegy egymil­lióért szárítóüzemet. Harminc­hat létesítményhez fogtunk hozzá, ebből csak négy nem készült él az év végéig, de ezeknél is 60—70 százaléknál tartunk a munkákkal. Több mint 300 embert foglalkoztat­tunk állandó jelleggel, s mint­egy 50 időszaki dolgozónak — tsz-tagnak — adtunk munkát. Azzal, hogy időközben vil­lanyszerelő, bádogos, asztalos, lakatos, vízvezeték-szerelő, festőszakiipari részleget is ala­kítottunk, művezetőket állítot­tunk a részlegek élére és mag. felelő műhelyeket építettünk, szélesedett a vállalkozás tevé­Saját gépkocsiparkjuk javítására műhelyt rendeztek be. Fel időnél a szerződéskötések A Sző vetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központja 2278 vagon burgonyát és 1680 vagon zöldségfélét vásárolt fel tavaly megyénk termelőszö­vetkezeteitől és a fogyasztási szövetkezeteken keresztül a háztáji gazdaságoktól. A múlt év október 1-től kötik a ter­melési szerződéseket, hogy megalapozzák az idei terme­lést, felvásárlást. A szerződés:tötcsők március 3l-ig folynak. A MEK a ter­vek szerint 2500 vagon burgo­nya és ugyanennyi zöldség termelését irányozta elő. Az év első munkanapján összesí­tették az. eddigi kötéseket. Ezek szerint 1769 hold burgo­nya termelésire van már alá­irt termelési szerződés. A bar­csi kirendeltség kötötte a leg­többet, 620 holdat, a kaposvári kirendeltségnek 575 holdra van szerződése. A különböző zöldségfélékből 1394 holdról 1044 vagon árút kötöttek le a termelők. Itt a fonyódi kirendeltség »vezet«, utána a kaposvári és a siófoki járás következik. Eddig a leg­nagyobb mennyiséget fejes ká­posztából, paprikából, görög­dinnyéből, uborkából és . vö­röshagymából szerződték. A kötések félidejükhöz érkeztek, és bizonyosnak látszik, hogy március 31 -ig teljesítik az elő­irányzatokat, Ezzel megala­pozzák a megye idri jó ’■> gonya- és zöld«»« ■’ aüMOGTI MEFLAF Sserda, 1970 iasaár 7-

Next

/
Thumbnails
Contents