Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-04 / 3. szám

HUSZONÖT ÉVES A PÁRT SOMOGYBÁN 4 JHtUU« It IÍOMJtVtUStA PÁRT som-on süKHvEítTí. ddpJyMtm iipttmUwuf , & éHum­a v,' K'«Kcí^' . < . -. eix'kr Az 1-es SZÍRIÉ igazolvány! >945. január 5. A Magyar Kommunista Part Megalakulásával történelmi fordulat kezdődött Kaposvá­ron és az egész megyében. De ez következett Vámosi József életében is. Az esemény olyan sors végére tett pontot, amely szóiknak a munkásoknak ju­tott a Horthy rendszerbon osztályrészül, akik- tenni mer­tek másokért... Apja napszámosként tenget­te életét Kevés kényéi? jutott a hat Vámosi gyereknek. Ti­zenegy gyerek született, de öt az elégtelen táplálkozás kö­vetkeztében csecsemő korában meghalt. Somogy megye ekkor országosan is »előkelő« helyet foglalt el a gyermekhalandó­ságban. Az idősebb Vámosi azonban érezte, , s később tudta: nem törvényszerű, nem örökkévaló, hogy legyenek szegények, akiknek mindig csak az éhe­zés, a nélkülözés jut, s a. gáz- dagok, akik pedig élósködnek az ő bőrükön. Ezért vállalt tevékeny sze­repet a Tanácsköztársaság ide­jén. S nemcsak ő, hanem fiai « követték példáját Ketten pártmunkások lettek, hárman a szakszervezetekben tevé­kenykedtek. A néhány hónap boldogságot szomorúság váltotta fel csa­ládjukban is a Tanácsköztár­saság leverese után. Az egyik Vámosi gyerek a kínzások kö­vetkeztében meghalt a má­sik pedig szellemileg roppant össze, életére magatehetetlen nyomorékká vált Apjának, testvéreinek szen­vedése sem tántorította el az 1907-ben született Vámosi Jó­zsefet példájuk követésétől. Tanoncnak jelentkezett 1920­Vámosf József elrtárs 1945- ben. került a mai Ady Endre utcá­ban. Vámosi elvtárs a Kom munista Pártnak vezetőségi tagja lett a megalakuláskor, s az maradt mindaddig, amíg Kaposváron dolgozott A párt fontos feladattal bízta meg. Folyt a harc a kü­lönböző pártok között a hata­lom birtoklásáért, azért, hogy a jelentősebb pozíciókat meg­szerezzék. A rendőrségre eb­ben az időben igen nagy fel adat várt Hiszen itt Kapos­váron is szervezkedtek azok a nyilasok, fasiszták, akik sze­rették volna a demokratikus fejlődést megakadályozni. Vámosi József kapta felada­tul: szervezze meg az új ren­dőrséget biztosítsa, hogy a m o r a ■ AtV-ViP-VÍSf.--«' : mmm HXMMvmrb ;:.;S Az orosz és magyar nyelv« Ideiglenes igazolvány. ban, s egy év múlva, tizen­négy éves fejjel már a szerve­zett ifjúmunkás mozgalomban tevékenykedett, ö is elösegítő- jé volt a munkások tanulásá­nak, 1923-ban megalakították a Munkás Eszperantó 2 ’sü­tetet, amelynek István bátyja lett a titkára. Tizennyolc éves volt, ami­kor veszélyes megbízatásokat vállalt a Kommunista Párt­tól, plakátokat ragasztott, röp­cédulákat osztogatott, később pedig lakásán rendezték be a Vörössegély egyik találkozó helyét, központját Csoda-e, hogy fölfigyeltek rá, s a veszélyes Vámosi gye­rekek listáján eggyel ismét szaporodtak a nevek a politi­kai rendőrségen. 1944-ben őt és szellemileg rokkant bátyját internálták. Szerencsére az in­ternálásból sikerült megszök­nie ... Tolmáccsal várta a felsza­badító szovjet katonák pa­rancsnokát a városházán 1944, december 2-án, s azonnal fel­ajánlotta a maga és a többi kommunista segítségét. Né­hány nap múlva már arról ta­nácskoztak, hogy megalakítják a kommunista pártot. Ez azon­ban -sak 1945. január 5-én si­tisztek többsége kommunista legyen. t Nem ved könnyű feladat, hi­szen a kisgazdák, a polgári demokraták és a többiek is szerették volna saját emberes­ket rendőri egyenruhába öltöz­tetni. Vámosi elvtárs érdeme is, hogy a tisztek hetven szár aaléka mégis kommunista lett s 1945-ben Kaposváron sike­rült leleplezniük, felszámol­niuk egy fasiszta szervezke­dést- Tizennégy éves korától, ! 921-től kommunista Vámosi József, 1945-ben az 1-es számú ideiglenes igazolvány tulajdo­nosa lett Fia is követte pél­dáját, s tizenhat éves korában 1945-ben tagja lett a kommu­nista pártnak. Évekig dolgo­zott Vámosi József Kaposvá­rom, a megyében mint rendőr­tiszt, detektív, főfelügyelő. Is­kolára került, más beosztáso­kat kapott, aztán súlyos be­tegen rendőr őrnagyként nyugdíjazták. Ma Budapesten él feleségével. A negyedszázados évfordu­lón tisztelettel gondolunk Vá­mosi Józsefre és mindazokra a kommunistákra, akik harcol­tak a párt megteremtéséért, s azért, hogy hazánkban mie­lőbb győzedelmeskedjen, hata­lomra jusson a múltban el­nyomott ploretáriátus... Szálai László Negyedszázad múlt el azóta, hogy 1945. január 5-én tizen- munkásemher megalakí- a Magyar Kommunista Somogyi Szervezetét. »Ebben az időben a német ágyúk dörgése közben bizony Kaposvárt is magara hagyta a funkcionáriusok, tisztségvi­selők egy jelentős része. A ré­gi berendezkedés romjai felett az új berendezkedést bátran, egyenesen kellett megcsinálni, mert az idő nem tűrt halasz­tást és a halasztás csak mér­hetetlen károkat okozott vol­na. A Magyar Kommunista Pártnak elévülhetetlen érde­mei vannak abban, hogy min­dig elöl járt ott, ahol a válto­zás követelte. ... A Magyar Kommunista Párt Kaposvári Szervezete elöljárt abban, hogy kisebbedjen a háború okozta szenvedés, megszilár­duljon a rend és a belső fe­gyelem— méltatja a párt szerepét és te­vékenységét az első évfordu­lón a Somogy- vármegye cí­mű lap. Való­ban a kommu­nisták elévül­hetetlen ér­demeket sze­reztek a város és a felszaba­dított megye életének meg­indításában. 1944. de­cember 2-án délután a kommunisták már elsőként ott voltak a szovjet város- parancsnoksá­gon, és felajánlották segítsé­güket Kaposvár új életének elindításához. Zaharov város- parancsnokot segítették a vá­rosi közrend és a közbiztonság megteremtésében, és sokan a munkások közül a megalakuló rendőrség soraiba léptek. A kommunistákra, a baloldali munkásokra hárult az élelmi- sierellátás és -elosztás, a vá­ros egészségügyi kérdésének a megoldása is. A villany- és vízszolgáltatást néhány nap múlva már biztosították a rmrrtkások, a kommunisták ve­zetésével. Kezdetben a szovjet pa­rancsnoksággal szemben lévő városi rendőrség épületében ima a Kossuth téri Gsibi áru­ház) jöttek össze az elvtársak és beszélték meg a feladato­kat Az egyik visszaemlékezés szerint a legális pártszerveze-. tét először 1944. december 11’ én akarták megalakítani az akkori Korona Szálló egyik helyiségében, de az különoozu okokból nem • történt meg. Amikor egymás után érkeztek, haza családjukhoz a szökött’ munkaszolgálatosok, internál­tak és a katonaszökevény munkások, bővültek a sorok, és így a feladatokat Is feloszt­hatták. Az új élet segítése, a felszabadult területek meg­szervezése továbbra is a kom­munistákra várt. A munka to­vább folyt, és 1944. december végén az öntevékeny munkát össze kellett hangolni a Köz­ponti Vezetőséggel és a kör­nyező megyék pártszervezetei­vel. Fölvették a kapcsolatot a baranyai, illetve a pécsi párt- szervezettel, ahonnan különbö­ző propagandaanyagot kapnák. A kaposvári 1919-esek és a Horthy-sorszak illegális kom­munistái előtt sok megvála­szolandó kérdés maradt 1944 utolsó napjaiban. »Nemigen értettük, amit Pécsről kap­tunk: többpártrendszer, haza- fiság, piros-fehér-zöld jelzésű brosúrák. Mi: akik részt vet­tunk, a 19-es forradalomban eleinte úgy gondolkodtunk, hogy a jogforrás a proletárdik­tatúra^ Összejöttünk ugyan, működtünk is, de hivatalosan nem giakitottyk meg a partot* — emlékezett vissza láfiő-ben Győrffy Antal. Az antifasisz­ta népfron tpolitika lényegéről, a fasizmus elleni i széles koalí­ciós összefogásról a kommu­nista Hanó.k Péter egyeteanj hallgatótól hallottak a kapos­váriak. Az ő történelmi táv« latba ágyazott előadása győzte meg a régi illegális elvtársakat politikai elgondolásuk tartha­tatlanságáról, Ugyancsak tőle tudták meg. hogy hamarosan megérkezik Pécsről a Közpon­ti Vezetőség küldötte. 1945. január 5-én a reggeli órákban érkezett Vas Zoltán Pécsről, és az akkori Szent Imre utca 9, szám alatt (ma Lenin utca) délelőtt egy elő­zetes megbeszélésre bírták ösz- sze a Városban ismert kom­munista vezetőket Vas Zoltán a párt azonnali hivatalos meg­alakítására hívta fél Győrffy Antal figyelmét. A kaposvári elvtársak este hat órára a So­mogy megyei Nyomda egyik Győrffy Antal, az etet» parttí tka.r irodahelyiségében, az akkori Korona utca 7. szám alatt (ma: Ady Endre utca) gyűltek ösz- sze. Az értesítettek közül ti­zennégyen érkeztek meg, mert többen közülük éjszakai mű­szakban. vidéken hivatalos oártmunkán, vagy közmunkán voltak. Az alakulás ideje este hat órától tíz óráig tartott, amikor a pártszervezet a Ma­gyar Kommunista Pórt Somo­gyi Szervezete nevet vette föl. A Központi Vezetőség kül­dötte vázolta a legfontosabb feladatokat 1943 első napjai­ban a kommunisták további feladata a felszabadult So­mogybán a fasizmus elleni küzdelem, a Vörös Hadsereg segítése, a demokratikus élet kibontakoztatása, az élelmi­szer- és orvosi ellátás biztosí­tása lesz. Ezeket a legfonto­sabb feladatokat eddig is a kommunisták látták eil a város­ban és a szabad megy érés zen. Továbbá a kommunistáknak kell megszervezniük és bein­dítaniuk a Nemzeti Bizottság működését is. »A megyei szer­vezet állandó erősítését, sorai­nak bővítését — azaz a párt- építést, a nap minden órája ban a kommunisták jó munká­jával kell biztosítani. Az első és legfontosabb a földreform, mert ezen áll vagy bukik a magyar nemzet. Ha a magyar A párt új megyei székhaza. parasztnak lesz földje, akkor lesz hazája is, s nem túri, hogy szabadsága ellen törje­nek a fasiszták« — jelentette ki Vas Zoltán. A megválasz­tott vezetőséget és a megyei szervezet első titkárát, Győrffy Antalt, az 1919-es Latinca kar­hatalmi század politikái bizto­sát, a demokratikus erők szé­les összefogására, a munkás- paraszt szövetség kialakításá­ra és a két munkáspárt erős kapcsolatára hívta fel. E köz­ponti instrukciók alapján a to­vábbi helyi önállóság útján folytatódott a párt munkája 1945 elejétől. A pártszervezet megalakulá­sa után kommunista küldött­ség kereste föl Zaharov város- parancsnokot. A szovjet elv­társak kérték a megalakult megyei szervezetet, hogy se­gítsék még hatékonyabban a városi élet megszervezését, az iskolák és a szórakozóhelyek megnyitását Felkérték, illetve megbízták a pártvezetőséget, hogy naponként számoljanak be a végzett munkáról és tol­mácsolják a város lakóinak kí­vánságát hangulatát, esetleges panaszait a városparancsnok­ságnak. A későbbi hetekben a kaposvári pártmunka hatéko­nyabb irányítására a vezető­ség tagjaiból megbízták $inko- vics Istvánt a városi szerve­zéssel. 1945. január 10-e körül új helyiségbe költözött a párt, a Kossuth Lajos utca 6. szám alá. Január 9-én jelent meg a kommunisták által szerkesz­tett Somogyvármegye első szá­rira, amely akkor a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front ’apjaként lát napvilágot. A kommunista párt megalakulá­sa után alakultak meg a de­mokratikus pártok a városban. Ezután teremtették meg ja­nuár 19-én Somogyvármegye és Kaposvár Varos Nemzeti Bi­zottságát a demokratikus pár­tok, amelynek előkészítője és további vezetője a kommunis­ta szervezet lesz. A legnehe­zebb időben. »... amíg <j debr receni kormány átveheti a ha­talom gyakorlását, a Nemzeti Bizottság a legfontosabb szerv a megyében« — állapítja meg az első ülés határozata. A fel­adatok megegyeztek azzal, melyet a kommunisták, a párt tűzött maga elé A kommunis­táknak sikerült februártól fo­kozatosan érvényesíteniük akaratukat, és statáriumot hir­dettek a fasiszta szabotörökre, gyilkos okra, fosztogatókra. A demokratikus rendőrség pa­rancsnoki és legénységi állo­mányának kialakítása a leg­sürgősebb feladata lesz a Nem­zeti Bizottságnak. Január U-én a kommunisták javasla­tára a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kinevezte az első megyei readőrtőkapitá nyt. Az új, szellemű rendőrség pa­rancsnoki karában már ott találjuk a két munkáspárt de­legáltjait is. A kommunista pártszarvezest január végén elhatározta, hogy egy küldöttséget küld az Ideig­lenes Kormány székhelyére. A pártvezetőség, valamint a Nemzeti Bizottság tagjaként február derekán Győrffy An­tal és Mike Imre az akkori ne­héz'közlekedési viszonyok kö­zött indult Debrecenbe. Ott megismerkedhettek a somo­gyi küldöttek a felszabadult országrész allarnha talmi és közigazgatási munkájával. Megbeszélhették a legfonto­sabb helyi problémákat az or­szágos vezetőkkel. Debrecen­ből visszatérve hozzáláttak a földosztás gyors lebonyolításá­hoz, a rendőrség megerősítésé­hez, a közigazgatás megtisztí­tásához, a demokratikus had­sereg toborzásához. Mindezek­kel párhuzamosan folyt a párt szervezése, sorainak erősítése. A megye nyugati részén pedig ezekben a napokban morzsol­ta fel a német fasiszta hadse­reget az 57. Szovjet Hadsereg. A felszabadító Vörös Hadsereg győzelméhez, ha kicsinyke morzsával is, de hozzájárult Somogy népe, elsősorban a kommunistúk. 1945. április 22-én a- Városi Színházban tartott kommunis­ta népgyűlésen tett először hi­tet nyilvánosan Somogy és Ka­posvár népe a demokratikus újjászületés mellett, és elis­meréssel nyugtázta a pártszer­vezet eddigi tevékenységét. Ezen a napon a délelőtti órák­ban alakult át az MKP Somo­gyi Szervezete is. Létrejött az MKP Kaposvár Városi Szer­vezete és megalakult az MKP Somogy megyei Titkársága, amely a mai megyei bizottság­nak felel meg. Huszonöt esztendő telt él azóta. Huszonöt kemény, har­cos, eredményekben gazdag év van 1945 januárja mögött. Ezek az eredmények megyénk­ben szemléltetően bizotr-ít'ák, hogy a «kommunisták hí-en szolgálták Somogy népének boldogulását a felszabadulás óta­Andrássy Antal 6 30M0GKI NÉPLAP Vasárnap, 1970. január 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents