Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 26. szám

Kádár János és Fock Jenő látogatása (Folytatás az 1. oldalról) ■növegét, s ennek vastag be­tűs címében értelemszerűen idéz a beszédből: »Látogatá­sunk — az egység demonst- j dúsításnak a lap ezt a címet rációja.« . adja: »A véleménycsere szá­Az NSZEP Központi Bízott- . .. .. , , .. ságának rahnsdorű intézeté- Ordítja baráti szovetsegun- ben tett látogatásról szóló tu- I keti« Közlemény Kádár János és Fock Jenő NDK-beli látogatásáról Sikeresen halad a konszolidációs folyamat Gustáv Husák beszámolója A Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsá­nak meghívására 1970. január 28—30 között baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke. Az eszmecseréken Kádár Já­nos és Walter Ulbricht kölcsö­nösen tájékoztatta egymást a két testvérpárt politikai tevé­kenységéről, országaiknak a szocialista építésben elért eredményeiről, az előttük álló feladatokról. Áttekintették a Magyarország és az NDK kap­csolatainak helyzetét és az együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit. Véle­ményt cseréltek továbbá a je­lenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdésedről A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a két nép barátsága, a két állam együtt­működése politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt — az 1967. május 18-i magyar •—NDK barátsági szerződés el­vei szerint — eredményesen fejlődik. Hangsúlyozták, hogy kedvezőek a feltételek a kap­csolatok fejlesztésére, az együttműködés elmélyítésére. A két testvéri ország népgaz­dasága hatékonyságának nö­velése szempontjából fontos feladat a gazdasági kapcsola­tok bővítése, így az 1971— 75-ös időszak népgazdasági terveinek egyeztetése, a ter­melési és a tudományos együttműködés fejlesztése, va­lamint a tapasztalatok állan­dó kölcsönös cseréje. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecserék során a két testvérpárt, a két állam vezetői hangoztatták a szocia­lista egység erősítésének fon­tosságát a marxizmus—leni- nizmus, a szocialista interna­cionalizmus elvei alapján. A felék meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunió­val való szilárd szövetségük­nek, a Varsói Szerződés Szer­vezete további tökéletesítésé­nek, a KGST 23. rendkívüli ülésén elfogadott határozatok- megvalósí tásának. Aláhúzták az európai szo­cialista országok párt- és ál­lami vezetőinek 1969. decem­ber 3—4-i moszkvai tanács­kozásának jelentőségét. E ta­nácskozás megállapodásának szellemében megerősítették: továbbra is kitartóan arra tö­rekednek. hogy Európa föld­jén a békés egymás mellett élés a különböző társadalmi rendszerű európai államok kapcsolatainak egyetemes nor­májává váljék. ' A felek megerősítették ál­láspontjukat, amely szerint az európai béke és biztonság ér­OLASZOBSZÁG Koalíciós tanácskozás viasz kére—'ténydiemok- rt vezet "'" "tzl-emányt adott ki, 'an bejelentet­te. hogy a p_ Landó újabb középbal koalíciós kormány alakítására. A volt középbal koalíció pártjainak vezetősége ma ül össze. Olasz politikai körökben ki­jelentették, hogy Rumor mi­niszterelnök — minden bi­zonnyal — a jövő héten ked­den lemond, s ekkor kezdőd­nek meg az új négypárti kor­mány megalakítását célzó tár­gyalások. * • • Az Olasz Kommunista Párt vezetősége Luigi Longo főtit­kár vezetésével megvitatta az ország belpolitikai helyzetét, és ismételten állást foglalt a középbal formula ellen. (MTI) (RÖVIDÍTVE) dekei megkövetelik, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és a többi kapitalista állam, a nemzetközi jog alapján létesít­sen egyenjogú kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztár­sasággal. ( Az európai biztonság elen­gedhetetlen követelménye a fennálló európai határok, kü­lönösen a két német állam közötti államhatár és az Ode­ra—Neisse-határ elismerése. A felek meggyőződése sze­rint a Német Demokratikus Köztársaság szerződésterve­zete, amelyet a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság egyenjogú kapcsolatai felvéte­le tárgyában terjesztett elő, a két német állam közötti kap­csolatok rendezésének reális alapja. A két testvérpárt és testvé­ri ország képviselői mély fel­háborodással állapították meg. hogy az Egyesült Államok ko­nokul folytatja a vietnami nép elleni barbár, agresszív há­borúlát. Változatlan szolidari­tásukról, további támogatá­sukról biztosítják a hős viet­nami népet. Aláhúzták, hogy a vietnami kérdés megoldá­sának útja az idegen csanatok feltétel nélküli, haladéktalan kivonása és a dél-vietnami koalíciós kormány megalakí­tása. A felek elítélik Izraelnek az arab országok ellen az utób­bi időben fokozódó agresszív cselekedeteit. Ismételten aláhúzták, hogy a közel-keleti kérdés politikai rendezés*» megköveteli a Biz­tonsági Tanács 1967. november 72-t határozatinak következe­tes végrehajtását. A kommunista és munkás­pártok 1969 júliusi moszkvai tanácskozásának jelentősénél haun súlyozva a Mnnurír S*n- cialistn. Munkáspárt és a Né­ma* Szóét-lista PaMsZanár* ve- r.etői aláhúztál•, h.nnir n. jXvő- ben is e tanáeri-nrA^ fint/íro- z.a.tainev realizálásán fognak munkálkodni. A két tertyérnárt mélfé- k*nnen Trésriíl Lenin 199 szf'- tatéervmiának rv,ri re. Fri a Ziy^nnö.ilöt Ty>­ní n t a n 'tá co í naik. caal! ana ékan sznn'aVcta té-rcad-lrni rend ­szerük további erősítésére, a marxista—leninista pártok egybeforrottségának szilárdí­tására, valamennyi antiimpe- rialista erő összefogásának növelésére kívánják felhasz­nálni. A szívélyes elvtársi megbe­szélések a nézetek azonosságát tanúsították valamennyi meg­tárgyalt kérdésben. A két test­vérpárt, a két szocialista or­szág vezetőinek tanácskozása pártjaik, kormányaik, népeik barátságának és együttműkö­désének erősödését, a szocia­lizmus és a béke ügyét szol­gálta. (MTI) Flesch István, az MTI tudó­sítója jelenti Prágából: Tegnap nyilvánosságra hoz­ták Gustáv Husáknak a CSKP központi bizottsági ülésén január 29-én elhang­zott beszámolóját. A párt első titkára beveze­tésképpen a legutóbbi plénum óta eltelt időszak politikai és gazdasági eredményeit taglal­va hangsúlyozta: sikeresen ha­lad előre a konszolidációs fo­lyamat a párton belül, a társa­dalmi szervezetekben, az álla­mi életben, s megtették az első lépéseket a gazdaság te­rületén is. A jelenlegi politikai harc­ban meg kell értetni az embe­rekkel, hogy ez nem egyik vagy másik személy, hanem azok ellen a kártékony erők, ártalmas elméletek és káros köveik zmények Ben irányul, amelyek a nyugati imperialis­ta körök által támogatott szo­eialistaellanes jobboldali ele-1 jeleiről. Rámutatott, hogy a mek hagyatékát képezik. — I CSKP jelenleg már a központi Megállapíthatjuk — mondotta ! bizottség politikáját támogató Tűzharc a Jordán folyőnál AMMAN Jordániái és izraeli csapatok a Jordán folyó déli folyásvi­dékén (Um Makhle közelében) csütörtökön este 70 perces ak­navető. és géppuskapárbajt vívtak. Az ellenségeskedéseket iz­raeli részről kezdeményezték. A nap folyamán izraeli har­ci repülőgépek kétszer is tá­madták a Jordániái állásokat a Jordán vidékén, de — mint a hadsereg szóvivője közölte Amman ban — a jordániaj erők nem szenvedtek vesztesé­geket KAIRÓ Az Egyesült Arab Köztársa­ság külügyminisztériumában csütörtökön nagyköveti érte­kezlet kezdődött Franciaország közel-keleti politikájáról. Tegnap kétnapos látogatásra Kairóba érkezett Odd Bull tá­bornagy, az ENSZ palasztinai fegyverszüneti ellenőrző, bi­zottságának vezetője. BEJRUT Libanoni sajtó jelentések sze­rint Izrael a »-hangrobbanás- háborút-« Libanonra is kiter­jesztette. Egy másik bejrúti lap teg­nap arról tájékoztatott, hogv nem egy, hanem két izraeli repülőgép sértette meg az or­szág légiterét DAMASZKUSZ Egy szíriai katonai szóvivő tegnap este bejelentette, hogy a szíriai hadsereg egységei a délutáni órákban a Golan- magaslatok térségében meg­semmisítették egy izraeli gép­puskaállást Husák —, hogy _-aket az erő­ket politikailag szétzúztuk, véget vetettünk a nyílt, legá­lis tevékenységüknek. Ez ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy végleg letűntek volna a színről, s nem lépnek fel más alakban. A CSKP KB első titkára így folytatta: — Fontos kiemelni, 'hogy politikai harcot vívtunk, poli­tikai eszközökkel. Kijelentette azonban, hogy az állam eré­lyesen fellép a törvények megsértőivel szemben. — Mint politikai párt mindenek­előtt politika eszközökkel kí­vánjuk céljainkat elérni — hangoztatta. — Az adminisz- ratív módszerek néha vonzó­nak tűnhetnek ugyan, de rendkívül hátrányos következ­ményekkel járnak, s felidézik a félelem légkörét. Ezeknek az ’eszközöknek az igénybevételé­re ezért csakis ott kerülhet sor — és sehol másutt —, ahol nyilvánvalóan megszegik a törvényt Gustáv Husák az egyik leg­fontosabb feladatnak minősí­tette a szocialista építés ered­ményeinek hatékony tudatosí­tását. Annak megvilágítását, hogy az ötvenes évek súlyos torzulásai nem a szocializmus jellegéből, hanem elsősorban egyes személyek és csoportok túlkapásaiból fakadtak. Szólott a párton belül vég­bement konszolidáció pozitív BRANDT ÉS POMPIDOU Brandt nyugatnémet kancellár a Francia Köztársaság elnö­kének rezidenciáján, az Elysée-palotában megkezdte ta­nácskozásait Georges Pompidou francia államfővel. (Képtávírón érk. — AP—MTI—KS) széles párták tívával rendelke­zik. Minden területen fokoza­tosan megnyilvánul a párt ve­zető szerepe. Gustáv Husák — a szak- szervezeti és ifjúsági mozga­lomban, valamint a gazdasági és állami szervekben mutat­kozó kedvező jelek és megle­vő problémák felvázolása után — beszélt a káderpoltika fon­tosságáról. A napirenden je­lenleg az emberekkel szembeni támasztott politikai és szak­mai követelmények szerepel­nek. A föderáció problémakörét elemezve, a párt első titkára emlékeztetett arra, hogy ez az elv bevált a gyakorlatban is. Jelenleg azonban szükséges — hangoztatta —, hogy politikai­lag előtérbe helyezzük a nem­zeteinket összekapcsoló, az egész csehszlovák államiságot erősítő tényezőket A föderá­cióban egyesítő és integráló erőként jelentős szerepet tölt be a CSKP — mint egységes párt, amelyet egységes köz­ponti bizottság irányít, egysé­ges programmal, közös cél ér­dekében. Gustáv Husák kijelentette, hogy a párt az 1970-es évet a konszolidáció évének tekinti. A konszolidációt elsősorban azért keU végrehajtanunk, hogy 1971-ben megtarthassuk a pártkongresszust és az álta­lános választásokat — mon­dotta. Majd így folytatta: — Ebben a folyamatban a legfőbb feladat a pártra há­rul. Ki akarjuk alakítani egy­ségét, akcióképességét és fel kívánjuk újítani vezető szere­pét a társadalomiban. Ezt a célt szolgálja a tagkömyvcsere. A munka súlypontját most át kell helyezni az alapszerveze­tekbe, s ehhez a központ min­den segítséget megad. A továbbiakban nyomatéko­sait kiemelte a párt vezető szerepének fontosságát a gaz­daság területén. Részletesen foglalkozott az értelmiség helyzetével. Megállapította, hogy a becsületes értelmiség mindig is a párttal haladt küzdelmében. A helyzet a mű­vészeti és tudományos értel­miség vonatkozásában a leg­nehezebb. Ám itt is küzde- nünk kell az . emberek meg­nyeréséért. Nem szabad a gé­pies elítélés, a megbélyegzés eszközeihez folyamodni. . Itt ki kell mondani — hangoztat­ta Husák —, hogy alti nincs ellenünk, az potenciális szö­vetségesünk. (MTI) V alaha a chicagói alvi­lág felszámolására mozgattak meg ilyen nagy rendőri erőket — véle­kedett sok amerikai újságíró a »Fekete Párducok« elneve­zésű négerszervezet qJHeni ak­ciók láttán. Csakhogy — mint hozzátették — a chicagói al­világ maga Intézett kihívást a rendőrség és a városok bizton­sága ellen. A Fekete Párdu­cok viszont még semmit sem tettek, amikor a rendőrség módszeres akcióba kezdett fi­zikai megsemmisítésükre. Né­hány hónap alatt huszonnyolc vezetőjüket gyilkolták meg, és a szervezet aktivistáinak több­ségét — mondvacsinált Űrü­gyekkel — börtönbe zárták. Hajtóvadászat a „Fekete Párducok" ellen VV Fred Hamptont, a Fekete Pár­ducok Illionis állambeli elnö­két 14 civilruhás rendőr ko­ra hajnalban a lakásán tá­madta meg. Azt állították, hogy házkutatást akartak tar­tani, de fegyvert használt a rendőrök ellen, akik »csak ön­védelemből voltak kénytelenek viszonozni a tüzet«. Dr. Levine volt chicagói törvényszéki or­vos viszont, akit a Fekete Pár­ducok Hampton boncolására Tüntetés New Yorkban a rendőri hajtővadászai ellen. (A New York-d Daily World felvétele) kértek fel, így nyilatkozott: »Almában ölték meg.« A Fekete Párducoknak az a »bűnük«, hogy rendkívüli vonzerőt gyakorolnak a néger gettók elkeseredett, a békés polgárjogi küzdelmekből ki­ábrándult fiataljaira. Azt hir­detik: dr. Martin Luther King- nek, a néger egyenjogúsági mozgalom erőszakmentes ak­ciókra buzdító vezérének meggyilkolása bebizonyította: lejárt a felvonulások ideje templomi zászlók alatt Naivi­tás azt várni, hosv a fajgyű­lölők maid engedelmeskednek a kongresszus által megszava­zott, de a kibúvók eg^sz sorát tartalmazó polgárjogi törvé­nyeknek. Ezzel szemben a négere1'’ önvédelmét hirdették meg Arról beszéltek, hogv ha a faigvűiölők erőszakot alkal­maznak etienük, erőszakra erőszakkal kell válaszéin ülv Eorrpanihálnk fékét® pantalló volt fekete bőrrekével. Eleinte foséWinvaik voltak a maoista propaganda iránt, később az­után nézeteik mind tleetnltab- bak leWek. Es feji c—cr>T*-''.V; - néeer tömegeknek Atrríwjilini’"1- ke!1. s téimnezkndnink rninden Obren Amerikán béiílii erőre arnoiv a demokráciáért, a ha­ladásért Víif -rr\ E tisztulási folyamat során dolgozták ki azt a tíz pontot, amelynek alapján tevékeny­kednek. Ez a program — el­lentétben a közhiedelemmel — nemcsak az önvédelemre kor­látozódik, hanem fontos, min­dennapi problémákkal is fog­lalkozik. így tanácsokat ad a néger fiataloknak, mit tegye­nek, ha Vietnamba szóló kato­nai behívó fenyegeti őket. Ki­terjed a lakáskérdés megoldá­sára, a munkanélküliségre, az oktatásra, az ínséges néger családok gyermekeinek regge­liztetésére és ebédeltetésére is A szervezet széles körű érdeklődése folytán a legjobb úton volt afe­lé, hogy politikai párttá vál­jék, és egyesítse a néger moz­galom legradikálisabb, a mar­xizmussal rokonszenvező ele­meit Ez a magyarázat arra, hogy a rendőrség olyan brutálisan csapott le rájuk. A Nixon-kor- mányzat aggodalommal észlel­te ugyanis a Fekete Párducok térhódítását az amerikai nagy­városokban. Attól tartott, hogy a néger tömegek szervezkedé­se a fajgyűlölet elleni akciók kiéleződéséhez vezet. Pedig Nixon, aki »a törvény és a rend« jelszavával került be a Fehér Háziba, prooasanda- szem,pontból maximálisan igyekezett kihasználni, hogy hatalomra jutása után az Egyesült Államokban nem voltak a johnsoni időkhöz ha­sonló négerzavargások. A Ni- xon-kormányzat ezért a meg­előzéshez folyamodott. Hogy megfélemlítse a négerek moz- .galmát, rendőri hajszát indí­tott a legveszélyesebbnek ítélt osztag, a Fekete Párducok szei-vezete ellen. A rendőrterror azonban — a jelek szerint — az ellenkező hatást éri eL A brutális akciók, a közön­séges gyilkosságok csak növe­lik a néger gettók gyűlöletét. Még inkább hozzájárulnak ah­hoz, hogy megszűnjön minden illúzió az erőszakmentes moz­galmak iránt. Ha ugyanis a rendőrség nyers erőt alkalmaz, s ez el­len a törvények nem védik meg a néger egyenjogúsági mozgalom aktivistáit, termé­szetszerűleg adódik az egyet­len kiút: az önvédelem, amit a Fekete Párducok hirdetnek. A rendőri akciók brutalitása a néger radikális erők igazát bizonyítja a tömegek szemé­ben. A rendőri haj tóvá dászatnak van még egy jelentős követ­kezménye: megmozgatja a né­gerek mellett a fehérek egy részét is, elsősorban a fiatalo­kat. S ez a néger-fehér radi­kális összefogás kibontakozása a Feket° Párducok men «tu büntetésekben olvam ielenség, amelyre feifi<zveinek mind­azok, aMk figyelemmel kísérik az óceánon túli eseményeket. A. k. SOMOGYI NtPlAP im január 31. I t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents