Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-30 / 25. szám
Mérlegen a szakszervezet és a KISZ együttműködése A SZAKSZERVEZETI bizottságok és a KlSZ-vezetősé- gek munkakapcsolatát tette mérlegre a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége és a megyei KISZ-vb a t g- napi együttes ülésén. Ez a közös tanácskozás egészen más légkörben folyt le, mint a két évvel ezelőtti, hiszen az 1968. évi együttes határozat végrehajtása meghozta a gyümölcsét Akkor lemaradásról, kezdeti lépésekről esett a legtöbb szó, most pedig az eredményekről, s fő.íéppsn a további feladatokról. Az együttműködési terv elkészítése után pezsgőbb és mozgalmasabb élet indult meg a termelési, a kulturális, a nevelési és az ifjúsági közös érdekvédelmi területen. Szorosabbá vált az SZMT és a KISZ-bizottság munkakapcsolata. Az 1968. évi együttes ülés úgy határozta meg, hogy a sajátságos ifjúsági termelési mozgalmak szervezése a kezdet kezdetén tart. Most vi- szon arról számolhattak be a két testület tagjainak, hogy e mozgalmak elismerést és tekintélyt szereztek a részvevőknek. A megvizsgált üzemekben százhúszon négy ifjúsági brigád dolgozik a szak- szervezet és a KISZ közös szervezésének eredményeként Száznyolcvanháram fiatal szakmunkás kapcsolódott be a Szakma ifjú ne dere mozgalomba, s ha néhányan lemorzsolódtak is, legtöbben elnyerték a jelvények valamelyik fokozatai. Ezt az egyéni versenyformát összekapcsolták a Ki minek mestere versennyel is. A Villamossági Gyárban, a textilművekben, a ruhagyárban, az Állami Építőipari Vállalatnál szakdolgozatokat írnak a fiatal műszakiak és közgazdászok. E mozgalom révén részt vállalhatnak a műszaki és a közgazda- sági feladatok megoldásában. Éppen ezért még nagyobb segítséget kell adni mindenhol a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának. az újítási munkában egyébként kevés fiatal vesz részt Ennek okát az akadozó elbírálásban és a nem megfelelő anyagi-erkölcsi megbecsülésben látják. Az viszont elismerésre méltó, hogy a fiatal műszakiak, közgazdászok tanácsának tagjai az országos pályázatra is elküldték a Delta étterem Fonyódon Ütemterv és túlóra — Készülnek a berendezések Közügy lett a fanyódi Delta építése. A járási székhelynek a part közelében ugyanis nagyon hiányzik már ez az étterem. Reménykedtünk, hogy elkészül a múlt nyárra, s most is mindenki nagyon bízik, hogy ebben az idényben vendégeket fogadhat majd. Szendrői Pál, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat balatoni egységeinek igazgatója igaz lendülettel haladónak minősítette azt a munkát, amellyel a Tanácsi Építőipari Vállalat hozzálátott az építkezéshez. Az átadási határidő május 31. Ez Szendrői Pál igazgató az ütemtervet emeli ki, amelyet a Tanácsi Építőipari Vállalat készített ennek a majdnem tizenötmillió forint értékű mun kának a befejezéséhez. A decemberi rossz időjárás miatt azonban körülbelül három-négy hét lemaradás mutatkozik. Súlyos ez? , — Az ütemterv betartása, a szombat—vasárnapi túlórázás lehetővé teszi, hogy behozzák a késést. Az érdek közös. A Pannónia azt jelenti, hogy rá két-három hétre vendégeket fogadhat az étterem. Inke Sándor, a kivitelező vállalat igazgatója azt közölte, hogy a kaposvári előregyártó telepen az étterem valamennyi alkatrésze készen áll már. Néhány elemmel kapcsolatban, amelyet a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat készített, minőségi kifogás merült fel, de ígéretet kaptak, hogy nagyon gyorsan kicserélik a rosszakat. Hogyan vélekedik a munkáról a megrendelő? Szálló és Vendéglátó Vállalat már februárban meg is kezdi a munkaerő-toborzást az étteremhez, amelyet a Kereskedelmi Tervező Intézetben rajzoltak meg először. Hogy milyen lesz? Télen—nyáron üzemel majd, s reméljük, hogy jól érzi magát itt a vendég. A berendezési tervek is készen vannak már. Az étterem, a magyar terem, a bisztró és az emeleti presszó berendezését a pacsai faipari szövetkezet vállalta. S a másodosztályú étteremhez is már készülnek az egyedi porcelán felszerelések. szakdolgozatukat, s elfogadtak újításnak. Egyre többször tapasztalható, hogy a szakszervezeti bizottságok és a gazdasági vezetők bevonják a KISZ illetékes bizottságait a termeléssel és a bérezéssel kapcsolatos kérdések megtárgyalásába, kikérik a véleményüket és a döntéskor figyelembe veszik (például Villamossági Gyár, textilművek. Siófoki Kőolaj- vezeték Vállalat). Máshol azonban (mint például az Élelmiszer-k iskereskedelmi Vállalat, a MÁV vontatási főnökség, a nyomda, a Tanácsi Érr'tőipari Vállalat, a vendéglátó vá’lalat, ruhagyár) nem biztosítják ezt a jogot a KISZ •ezetőinek. A kollektív szerződések rögzítették a fiatalok termelési mozgalmaival, nevelésével és művelődési igényeinek kielé- gitésével összefüggő kérdéseket. A bér és az egyéb juttatások felosztásánál a KISZ képviselői is jelen vannak, a vizsgálat során hátrányos -negkülönbözteté'sel nem ta- ’•í'koztak. A vállalatok nagv része — Például a húskombinát. a Villamossági Gyár, az elektroncsőgvár — figyelembe ■vette a felső határ eltörlését a kezdő fiatalok bérezésében. A fiatalok lakásproblémájának megoldását különféle módon támogatták a vállalatok. Az együttes ülés úgy értékelte, hogy ebben nagyot léptek előre mindenhol. A KÉT TESTÜLET tagjai hozzászólásaikban elsősorban a tennivalókra irányították a figyelmet. A művelődési életben és a tömegsportban sokkal összehangoltabb tevékenységre van szükség. Példáid a szakszervezeti könyvtárakat jobban felhasználhatnák az ifjúság nevelésére. A szakmunkásképzésben, a fiatalok munkássá válásának meggyorsításában szintén szükséges az együttműködés. Pusztai Ferenc, az SZMT titkára szerint megyei és vállalati szinten is nagyon fontos a testületi együttműködés. Amikor döntenek valamilyen kérdésben, kölcsönösen legyenek ott a szakszervezet, illetve a KISZ képviselői. Stier Sándor, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára úgy összegezte az együttes ülésen elhangzottakat, hogy a két szerv együttműködése megfelelően fejlődött. Javasolta.' hogy azokban az üzemekben is tárgyalják meg az együttes határozat végrehajtását, ahol még nem tűzték napirendre. L. G. Tél a gyümölcsösben A Balatoné jhelyi Állami Gazdaság gyümölcsösét hó borítja. A csupasz, lombtalan fák között most messze látni. A rügyek, a fák még alszanak, ám az ember már javában végzi fontos, nélkülözhetetlen tevékenységét. Szalad a kis kézifűrész, hullanak a gallyak, hogy az idén még gazdagabb, szebb termést érleljenek a a fák. Ez a szakértelmet, gondosságot igénylő téli munka ezekben a havas hónapokban harminc-negyven dolgozónak ad nap mint nap feladatot Harminckétezer fa »rendbetétele»« vár rájuk. Eddig mintegy hatvanezer fa metszését végezték el. Természetesen ez az adat naponta változik. Különösen az utóbbi hetekben gyorsult meg a munka, mióta véget értek az erős hóviharok. Munkában a metszők. A metszők után járja a fasoA gallyazúzó járja a fasorokat rókát az új HZ—3-as galjyzu- zó. A vastagabb ágakat összeszedik. kihordják a sorok szélére, de a nagy tömegű vékony gallyat ez az új gép zúzza ösz- sze és teríti eL Lényegében most próbálják ki, mit is jelent ez a munkaeszköz. Sokat várnak tőle — és nem véletlenül. Hasznosnak ígérkezik egyrészt azért, mert jelentős munkától szabadítja meg a gazdaságot Sokat számít ez, de talán még nagyobb horderejű az a közvetett haszon, amit alkalmazásával elérnek. Az ósz- szezúzott gallyat ugyanis műtrágyával együtt dolgozzák majd a talajba, s így igen számottevő mennyiségű szerves anyagot juttatnak vissza. Portos számítások majd az év végén állnak rendelkezésre. Tjgy remélik, úgy vélekednek: ezzel a géppel ismét egy lépést tett előre a gazdaság. Hagy tervek a DÉDÓSZ-nál M ajdcsaknan országos gondot vállalt magára néhány évvel ezelőtt a Kaposvári Ruhagyár: a 2 és K5 esztendő közötti korosztály telsőruházatának kilencven százalékát itt állítják elő. A vállalkozást megillető elismerés mellé persze hívatlanul is odatelepszik a kögazda- sági kétkedés: nem kedvező-e éppen ez az iparágon belüli elkülönülés? Vajon nemcsak a napos oldalon jár-e az ilyen üzem? A válaszért Müller Lászlóhoz, a gyár igazgatójához fordultunk. — Először irányítsunk néhány reflektort a tavalyi évre. Az éles fényben nem csupán az események körvonalai válnak kirajzolttá; mélyebbek lesznek az árnyak is. Csüggesztő rendeléshiánnyal kezdtünk. Nyolcvanezer méter szövet porosodott a raktárakban, fájó tréfaként idézve azt a lehetőséget, hogy akár szőnyeget is teríthetnénk a Nagybajomban és a Kadarkúton elkészült telepeinkig. Égették kezünket a soron kívüli tennivalók, amelyek a veszteséggel küszködő tanácsi Textilipari Vállalat hozzánk csatolása kapcsán adódtak, és mélyen a zsebünkbe nyúlt az az intézkedés is, mely az exporttételek központi szubvencióját több mint ötven százalékkal mérsékelte. Főleg a belföldi piac, a kereskedelem tartózkodása volt érthetetlen; a keresleti progNAPOS OLDAL nózisok forgalmi felfutással számoltak, hozzánk viszont partnereink a korábbi megrendeléseiknek alig kétharmadát, háromnegyedét juttatták el. Az olcsóbb, kártolt alapanyagú öltönyök például alig szerepeltek listáikon. Növelte a gyáron belüli feszültséget, hogy a modem technikával előállított, hőrögzített, nemes kikészítésű árukból viszont nem tudtuk a hirtelen magasra szökött igényeket kielégíteni. Ennek részben az alapanyag, részben a kellő technikai fölszereltség hiányából eredő akadályai voltak. A gyár termelőkapacitásának, valamint a rendelések összegezésének ismeretében — a gyorsan múló napoktól is sürgetve — dönteni kellett: vagy tartjuk a korábbi gyártási szintet, vagy a rendelésekhez mérsékeljük a termelést. A két lehetőség közül — a harmadikat választottuk: új piacok után néztünk, és elhatároztuk: az előző esztendő temelési értékét 8—10 százalékkal túlhaladjuk. — Nagyszerű kollektíva a miénk, s üzletszerzőink, kereskedelmi embereink is felnőttek már a feladatokhoz, így korábbi külföldi vásárlóinkat megtartva, líbiai, NSZK-beli, libanoni, kuvaiti partnerekkel is aláírtunk szerződéseket. Mire az utolsó megállapodáson végigszántott a golyóstoll, a végső summa hetvervmillió forint exportkötelezettséget mutatott. Ez éppen kétszerese volt az egy évvel korábbinak, és több szállítási egyezmény az idei évre is elkötelezett bennünket. Már úgy tűnt, hogy kilábalunk a bajokból, amikor új gond jelentkezett: az áruhiány. Kiderült, hogy a kereskedelem a hitelfeltételek készletcsökkentő hatásától és a nyereség- növelés káros formájától indítva nem töltötte fel raktárait, a nyereségrészesedés és egyéb források viszont meg- duzzasztották a vásárlók pénztárcáit. A kereslet és ki-' nálat egyensúlya megromlott, g mert importból fedezni nem lehetett a kielégítetlen hazai szükségletet, a gyermekruházati ellátás az év végéig fog híjas maradt A második félévben jelentkezett ugyan a kereskedelem, de ekkorra már megkötöttük szállítási szerződéseinket A hazai vállalatoknak' kétszázezer darab gyermekruházati cikket nem tudtunk határidőre átadni, illetve a megrendeléseik egy részét el sem fogadhattuk. Hát ez volt a múlt esztendő. Gazdaságilag rendezett ic 3 ív Vöt zártunk, de még sincs benne örömünk. Olyan ez, mint mikor a tinomszesszel a sebet kell tisztítani. — Most annak kellene következnie, hogyan jön minden rendbe az idén. Amit ki kell mondanom, az nem ennek a receptje. Abban biztos vagyok, hogy jobb lesz az ellátás, de ez nem jelent hiánytalan és választékos kínálatot. Ügy gondolom, az elkötelezettségünkkel nem lesz baj: a régtől fogva megbízható, az üzleti kapcsolatokat kölcsönösen ápoló vásárlóinkat igyekszünk megfelelően kiszolgálni. Az év második felében gyermek nylon velúrkabátból negyven százalékkal, orkán- anorákból, lastex pantallóból is jelentősen többet tudunk átadni a belkereskedelemnek, mint egy évvel korábbam. A hazai ellátás javításában szeretnénk segédkezni azzal is, hogy csak részben használjuk ki exportlehetőségeinket. Ez a vállalatpolitikai döntés persze nem kockázat nélküli, hiszen. a rendszeresem visszatérő külföldi ryvtnyr-'1- rn »»« ...tása i w csupán h»]v< érdek, hanem egrben apró súly is a népgazdaság nemzetközi fizetési mérlegében. Tehát jobban, több áruval láttuk el az idén a belkereskedelmet: ez föltett szándékunk. előre, ha " vidéki telepeink termelését, illetve eme üzemek kiszolgálására hozzákezdünk központi gyárunk 20 millió forintos bővítéséhez. Szót kell értenünk a kereskedelemmel a tárolási költségek méltányos megosztásában, s az ilyen irányú haladást a merev pénzügyi kötöttségek ma már nem akadályozzák. Van is rá jó példa — mint a texasnadrágok esetében —, hogy az árucikk folyamatos, éven át tartó termelése megoldható, és ez a körülmény érthetően növeli a gyártott termék mennyiségét. Persze, egyéb tennivaló is akad. Nem akarok szakmai kérdésekbe bonyolódni, ezért csak két témát említek. A vásárlók hiányolják az olcsóbb, kártolt alapanyagból készült öltönyöket. Megoldásként a kártolt szövetek forgalmi adójának kulcsát kellene csökkenteni — és ez indokoltnak, lehetségesnek látszó intézkedés. A másik gondolat egyes ruházati cikkek magasra szaladt árához kapcsolódik. Ebben a vonatkozásban az egészséges kereskedelmi verseny , hiányát, a vevő kiszolgáltatottságát látom a hibák eredőjének. — Hát ennyit talán röviden üzemünk néhány problémájáról. Közvetlen szavakkal nincs rá benne utalás, de talán kitetszik az elmondottakból: sokszálú, hatásait tekintve olykor messzire nyúló, felelősségteljes feladatokkal kell birkóznunk. Akkor járunk a napos oldalon, ha ezek a fáradozások eredményt homak, B. T. A közelmúltban rövid loir jelent meg az országos napilapokban, hogy korszerűsítik a Balaton-part közvilágítását, s ezzel egyidőbep nagy beruházások kezdődnek. Megyénkben jelenleg két 120 20 kilovoltos elosztó állomás működik, de ez kevés. És így még az idén tavasszal megkezdődik egy hasonló teljesítményű állomás építése Balatonbogláron. majd a. későbbiekben egy másiké Nagyatádon. Az idei év legnagyobb beruházása a Vörös Hadsereg út és a Május 1. utca közvilágításának korszerűsítése lesz, amely párhuzamosan halad az út- és gázépítés munkálataival. 'A Mező Imre ul ■■'ói a Srbün- herz Zoltán utcáig úgynevezett EKA-fejes, armatúrás világítást szerelnek be, a Schön her? utcától Széntjaka big pedig erősítik a meglévő világítást. A faoszlopokat betontartók váltják fel, s ez lényegesen megváltoztatja majd az utcaképet is. A DÉDÁSZ az idén hárommillió forint értékű munkát végez a megyeszékhelyen. Ha a statisztikát nézzük, ki-, derül, hogy nem lakw-.M- --hódiunk tavaly az árammal. Kaposváron 104 millió kilowattórát fogyasztottak a gépek, a neoncsövek és a háztartások; a megyében pedig összesen 250 millió kilowattóra »fogyott el«. Ez azt-ie'enil. hóm 1968- hoz viszw.yutu nyolc-uz százalékkal több áramot fogyasztottunk az elmúlt évben. SOMOGYI NÉPLAP frl Centek, 1970. január 30. flgg
