Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
Mint arrSl lapunk tegnapi mámában hírt adtunk, 1970. január 27-én, kedden ülést tartott Kaposváron az MSZMP Somogy megyei Bizottsága. Az ülés első napirendi pontjaként a megye gazdaságának 1969. évi helyzetéről, eredményeiről és 1970. évi feladatairól szóló írásos jelentés került a testület elé. A megyei pártvégrehajtóbizottság előterjesztéséhez a vitában számosán hozzászóltak, majd a pártbizottság egyhangúlag hozott határozatában megjelölte az idei év gazdasági munkájának főbb feladatait. Az alábbiakban az írásbeli előterjesztést, a hozzá kapcsolódó felszólalásokat és a hozott határozatokat összegezzük. Gazdasági fejlődésünk jelen időszakára pártunk IX. kongTavaly is előbbre lépett megyénk gazdasága Somogy gazdasági helyzetéről és a további feladatokról tanácskozott a megyei pártbizottság resszusa kettős feladatot tűzött ki: a III. ötéves terv megvalósítását, valamint az új gazdasági mechanizmus bevezetését. Somogy megyében a gazdaságpolitika e kettes feladata egyidejű megvalósításának útján haladunk. Az 1968-ban bevezetett gazdasági reform hatása 1969-ben tovább erősödött megyénkben, a gazdasági fejlődés iránya és üteme megfelel legfontosabb célkitűzéseinknek. Jelentős beruházások valósulnak meg növekszik a realizált nyereség, változnak a gazdálkodási módszerek, csökken a termelés munkaidőalapja, módosul a termelés szerkezete, s bár ez a gazdasági átrendeződés nem jár problémák nélkül, végső eredményében ötéves tervünk előirányzatainak teljesítésével, sőt jó néhány tervcél túlteljesítésével számolhatunk. r~ Gyors és jó irányú fejlődés az iparban A megye ipari termelése 1969-ben az országos átlagnál gyorsabban, 9—10 százalékkal növekedett A termelés korábbi ingadozásai megszűntek, és kedvező, hogy a fokozódó termelést az ipari készáruk készletének csökkenése kísérte. A vállalatok termelése ösz- saességében igazodott a kereslethez. A megye vállalatai, az értékesítés és a termelés fokozása érdekében a korábbi esztendő 9 százalékáról 1969-ben 12 százalékra növelték külkereskedelmi forgalmuk részarányát, A termelés növekedésének ütemét tekintve a vállalatok között jelentős a differenciálódás. Elsősorban a nagy beruházásokat megvalósító vállalatok termelése emelkedett, de kedvező, hogy néhány termelőegység lényegesebb beruházás nélkül ért él jelentős fejlődést. Különösen áll ez az utóbbi megállapítás a kisipari termelőszövetkezetek gazdálkodására. A biztató fejlődés mellett nem kerülheti el a figyelmet néhány kedvezőtlen jelenség. A gazdálkodó egységek egy kisebb hányadánál a termelés visszaesett, vagy lassabban nőtt az átlagnál. Néhányuk értékesítési gondokkal küzdött, és kapacitását nem tudta kellő rugalmassággal, gyorsasággal átállítani a keresett termékek gyártására. Egyes gazdálkodó egységek a lakosság közvetlen fogyasztását kielégítő-cikkek és szolgáltatások terhére nagymértékben előtérbe helyezték a nagyvállalati kooperációt és a bérmunkát. A vegyes profilú gazdálkodó egységeknél a lakosság részére végzett szolgáltatások mennyisége tovább csökkent. A kisipari termelő- szövetkezetek a lakosság részére 1969-ben hat százalékkal kevesebb szolgáltatást végeztek. Ezen belül az építőipari szolgáltatások mértéke 22 százalékkal esett vissza.' A múlt évben az ipari foglalkoztatottak száma 9—10 százalékkal nőtt megyénkben. A foglalkoztatás emelkedése különösen Kaposváron, Nagyatádon és Marcaliban volt jelentős, s ez iparfejlesztési célkitűzéseinkkel összhangban történt. Abban viszont már a vállalatok gyenge munkaerőgazdálkodásának is szerepe volt, hogy a foglalkoztatottak számának cserélődése az átlagos létszám 40 százalékát tette ki, sőt egyes üzemekben a 60 százalékos arányt is elérte Számos helyen bírálták a munkások és a pártszervezetek, hogy csökken a törzsgárda. valamint az üzemhez hű, azért felelősséget érző dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése. Az új közgazdasági szabályozók megteremtették az említett '-'áros jelenségek elleni harz feltételeit. Ugyanakko- hangsúlyozni kell a vezetők felelősségét is e helyzet kialakulásában. Olyan munkaügyi szabályozásra van szükség minden vállalatnál, amely gátat szab az egészségtelen munkásvándorlásnak. Fontos követelmény, hogy a nagvobb előnyöket, az üzemhez hű törzs- gárdatagok élvezhessék. Az ipari vállalatok gazdálkodásának hatékonysága lényegében a korábbi évek szintién mozgott. A megye ipari As Vereskedélmi vállaia tál általreali"ált nyereség — nem végleges számok szerint — 760 millió forint. Az elért nyereség jelentős hányada ered még állami támogatásból, s ennek további csökkenésével számolni kell. Az építőipar termelése 1969- ben — előzetes adatok szerint — 10—11 százalékkal emelkedett. Különösen magas felfutást értek el a TÖVÁL-ok (45 százalék) és a költségvetési üzemek (150 százalék). A megyében jelentkező építési igényeket azonban a kapacitás fejlődésének ellenére sem lehetett kielégíteni Különösen a tanácsi építőipari vállalatok tevékenysége alakult kedvezőtlenül: termelésük csökkenése mellett gazdálkodásuk hatékonysága is jelentősen romlott. A jelentkező igények vki elégetése érdekében az építőipar fejlesztésére jelentős erőfeszítéseket tett a megye vezetése. Az utóbbi két esztendőben a megye építőipari szervezetei 36 millió forint helyi támogatást kaptak, ennek következtében javult a gépellátottságuk és emelkedett a korszerű építőipari technológiák aránya. Átfogó terv is készült a megye építőiparának fejlesztésére, ennek megvalósítása folyamatosan történik. Az 1970. évi célkitűzések megvalósítása érdekében: Az ipari termelés elért növekedési ütemének biztosítására kell törekedni, összhangban a piaci igényekkel. A vállalatok fejlődésük feltételeit belső tartalékaik feltárásával, jobb munkaszervezéssel, az élőmunkával való fokozott takarékossággal biztosítsák. 2. I. Az iparvállalatok termelési profiljukat erőteljesebben igazítsák a kereslethez. Ügyeljenek arra, hogy termelési szerkezetük változtatása ne járjon a hatékonyság mérséklődésével. ne okozzon csökkenést a fogyasztási cikkekben, a lakossági szolgáltatások arányában. *> Emeljék a vállalatok ^ • a munkaerő-gazdálkodás színvonalát. A társadalmi szervek és a dolgozó kollektívák is támogassák a fegyelmi helyzet megszilárdítását. s alakítsanak ki olyan légkört, mely elítéli a lazaságokat, a fegyelemsértést. 4. Növelni kell a munka termelékenységét. Segíti ezt egyes közgazdasági szabályozók és az anyagi érdekeltségi rendszer megváltoztatása, de különösen fontos a műszaki fejlesztés meggyorsítása. a gyártási technológia javítása, az anyagi ösztönzés differenciálása. 5. A megye építóiparátésére van szükség. Ennek érdekében gondoskodni kell a fejlesztés forrásairól és a szükséges szervezési intézkedések kidolgozásáról. A mezőgazdaság eredményei A megye mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemei az 1969. évben elért eredményeikkel jelentős mértékben hozzájárultak a III. ötéves terv somogyi célkitűzéseinek realizálásához. A termelőszövetkezetek igyekeztek termelésszerkezetüket a helyi adottságokhoz, a közgazdasági környezethez igazítani. Kedvező eredményeket értek el a kenyérgabona, az őszi árpa, a takarmány- búza, a kukorica, a cukorrépa, az évelő pillangós takarmányok termésátlagainak növelésében. Ezek már meghaladták az 1970-re előirányzottakat. A jó termésátlagok egyik fontos alapja a talajerő-gazdálkodásban és a talajművelésben elért fejlődés volt. Nem tartott viszont lépést a termelési színvonal emelkedésével a közös gazdaságok gépi kapacitása. A növénytermesztésben jelentkező fogyatékosságok nagy része — a betakarítási veszteség, az időszerű tennivalóknál jelentkező késedelem, a költségtöbblet — ebből, valamint a helyenkénti szemléleti, szervezési, irányítási hiányosságokból adódott. A megye állattenyésztése — 1968-hoz viszonyítva — nem fejlődött számottevően, sőt helyenként csökkent az állatállomány. A tehénállomány jelentős mérséklődése a háztáji állomány visszaesésével függ össze, s e helyzet javulása a fölemelt felvásárlási árak, valamint a tervezett — és már megkezdett — beruházások mellett is csak fokozatosan várható. A termelőszövetkezetek a múlt esztendőben 105 millió forintot fordítottak gépek beszerzésére. 24 millióval többet, mint 1968-ban. A növekvő beruházás ellenére is lassú a gépeli átottság. a műszaki színvonal emelkedése a közös gazdaságoknál. Az 1969. év során javult a tsz-ek pénzgazdálkodása. A várható termelési értékük mintegy nyolc százalékkal magasabb az előző évinél. Az egy kataszteri holdra eső halmozott termelési érték az 1968. évi 5104 forintról tavaly 5495 forintra, a munkatermelékenység pedig mintegy tíz százalékkal növekedett. A szövetkezetek nyeresége megközelítette a 450 milliót, vagyis 16 százalékkal magasabb az 1968. évinél. A sok jelentős előrelépés mellett a háztáji gazdaságok fejlesztésére, a közös és a háztáji gazdaságok kapcsolatának javítására irányuló törekvések csak részben vezettek eredményre. Az állami gazdaságok tavaly ugyancsak sikeres évet zártak. Termelési értékük 6, árukibocsátásuk 15 százalékkal emelkedett, javult náluk a munka termelékenysége. Termelési értékük együttesen megközelítette az egymilliárd forintot, s nyereségtervüket — nem végleges adat szerint — 26 millió forinttal túlteljesítették. Kiemelkedő növénytermesztési eredményük a holdanként! 19 mázsás búzatermés és a 26 mázsás kukoricahozam. Az erdőgazdaságok eredményesen gazdálkodtak, pénzügyi ( és termelési számaik a terv szerint alakultak. A múlt év első felébem tűzifa-értékesítési gondokkal küzdöttek annak ellenére, hogy e cikkből a lakosság ellátása nem volt kielégítő. Gondjai adódtak a fenyőfűrészáru értékesítésében is. Az idei év feladatai szükségessé teszik, hogy: lamint az egyesült termelő- szövetkezetekre, segítsék munkájukat. 2 A tsz-ek Pen — elsö- • sorban az állattenyésztésben — gyorsuljon meg az elindult szakosítási folyamat. Ehhez biztosítani kell a már épülő telepek működési feltételeit, valamint a megépítésre tervbe veti további 30—35 telep beruházási előkészítését. A növénytermelésben az idén is jelentkezzenek a tavaly elért kedvező termésátlagok, a vetésszerkezetben pedig emelkedjék a pillangósok és az egyéb fehérjetakarmányok aránya. A kukoricatermelés- ben kedvezőbb fajtaösszetétel kialakítása kívánatos. 3. 4. Törekedni kell az állatállomány növelésére. A szarvasmarha-állománynál ezt az üszőállomány vemhesítésének fokozásával lehet előmozdítani, a sertéstenyésztésben pedig biztosítani kell az elkészülő sertéstelepek tenyész-alapanyaggal való ellátását. Mind a termelőszövetkezetek, mind az állami gazdaságok fordítsanak nagyobb gondott elhasználódott gépeik pótlására, szerezzenek be gépsorokat a kapásnövények és a szálas takarmány betakarításához. Emeljék a gépi munkaszervezés színvonalát, javítsák a karbantartási munkát. 5. Beruházások, ellátási kérdések, a lakosság életkörülményei I. A megyei és a járási szervek, a tsz-szövet- ségek fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó gyenge, vaA megyében a beruházási tevékenység intenzív, a fejlesztési célok megvalósítása tervszerű. Az 1969. évben néhány jelentős beruházás valósult meg: a többi között elkészült a Nagyatádi Konzervgyár és a Kaposvári Húskombinát rekonstrukciója, felépült a kaposvári Villamossági Gyár, az iparitanuló-iskola, a Mechanikai Művek marcali telepe; hozzákezdtek a Vegyipari Gépgyár, a Videoton, a Finom- mechanikai Vállalak a Híradástechnikai Vállalat gyárainak kialakításához. A folyamatban levő 16 legjelentősebb beruházás megvalósításának tervszerűsége jobb. mint a múlt évben a hasonló beruházásoké volt. A termelőszövetkezetek 1969. évi beruházásai elérték a 430 millió forintot, ami annyit jelent, hogy 30 százalékkal nagyobb összeget fordítottak erre a célra, mint 1968-ban. A tsz-beruházások kedvező alakulását elsősorban a Tö- VAL-ok eredményes munkája biztosította. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ma már e szervezetek nélkül a termelőszövetkezetek nem tudnák megvalósítani beruházásaik jelentős részét. Éppen ezért tevékenységüket, szervezeti megerősítésüket nem csupán a létrehozó szövetkezeteknek, hanem az illetékes járási és megyei szerveknek is megkülönböztetett figyelemmel kell kísérniük, s további fejlődésükhöz messzemenő segítséget kell nyújtani. Tavaly is tovább folytatódott a megyében a lakásépítés. Az év során 425 állami és szövetkezeti lakás készült el. s az idén további 428 lakás felépítésével számolhatunk. A lakosság életviszonyait javították a kommunális beruházások. A gázprogram végrehajtása során Kaposvár után Siófokon is megkezdődött a vezetékes gázszolgáltatás, Nagyatádon és Barcson pedig folytatódtak a gáz bevezetésének előkészületei. A vízellátás javítására 36 kilométer hosszúságban épült új vezeték, a szennyvízhálózat építésének üteme viszont elmaradt a tervezettől. Javultak a megye közlekedési viszonyai is. 1969-ben ösz- szesen 100 kilométer új út épült; a személyszállító géppark csali az AKÖV-nél 18 autóbusszal gyarapodott, s 199 új tehergépkocsi beállításával bővült a megye szállítókapacitása. Tovább javult a lakosság egészségügyi és kulturális ellátása. A siófoki kórház elkészült, folytatódott a kaposvári megyei kórház rekonstrukciója és megkezdődött a nagyatádi kórház építése. 1969-ben tíz százalékkal nőtt a rendelőintézeti szakorvosi órák száma, s valamelyest javult az üzemorvosi munka színvonala. A közoktatás, a kulturális és népművelési ellátás javítása érdekében jelentős erőfeszítések történtek. Számottevő javulás főként az iparitanulóképzés vonalán jelentkezett. A megye iskolai ellátottsága még mindig kedvezőtlen, s nem kielégítő a népművelési hálózat fejlődése sem. A gazdasági eredmények alapján tovább emelkedett a megye lakosságának életszínvonala. A munkások és alkalmazottak jövedelme 12 százalékkal. a parasztság bevételei 4—5 százalékkal emelkedtek 1969-ben. A munkások és alkalmazottak jövedelmének gyarapodása jórészt a foglalkoztatottak számának emelkedéséből adódott, de 2,5—3,5 százalékai nőttek az átlagkeresetek is. Az építőiparban a bérek emelkedése az átlagosnál gyorsabb, mintegy 6—7 százalékos volt A megye kiskereskedelmi forgalma 9—11 százalékkal nőtt az év során. Az alapvető élelmiszerekből •— a sertéshús kivételével — a fogyasztói piacot megyénkben is az árukínálat jellemezte. Az egyéb áruk — különösen a ruházati, a vas-műszaki cikkek, az építő- és tüzelőanyagok — kínálata nem igazodott a kereslethez. Egyes árucsoportoknál nőtt a hiánycikkek száma és romlott a minőség is. Ezek a nehézségek csökkentik az egyéb életszínvonal-politikai tényezők kedvező hatását, a dolgozók körében pedig nehezítik saját életszínvonaluk alakulásának megítélését. A fogyasztói árak alakulására a lassú, folyamatos emelkedés volt a jellemző, s annak mértéke megyénkben összességében körülbelül 2—3 százalékot tett ki. Kedvező, hogy az alapvető cikkek és a szolgál* tatások ára nem változott. Az egyéb cikkek árszínvonala azonban meghaladja a kívánatos mértéket, és az árváltozások tendenciája sem megnyugtató. Árnövelő tényező volt az is, hogy az olcsóbb cikkek választéka szűkült, Az elmúlt időszakban a. kereskedelmi vállalatok gazdálkodásában az óvatosság, a kockázat vállalásától való félelem is megfigyelhető volt. Ez megnyilvánult abban, hogy a várható forgalmat a tervezés során általában jelentősen alábecsülték, és belső mechanizmusukat sem alakították a követelményekhez. Ugyancsak hiba, hogy árpolitikájuk nem a piackutatáson alapul, és a biztonságosabb nyereségképzés érdekében inkább a drágább termékek forgalmazását szorgalmazzák. Ehhez hozzájárul az is, hogy a kereskedelem szinte az egész megye területén monopoljél- legű, és a tervbe vett hálózat- fejlesztések ezt a tendenciát egyes területeken tovább erősítik. A vállalati árképzés feltétlenül javításra szorul, a gazdasági vezetőktől a mainál nagyobb politikai felelősséget és felelősségvállalást kell megkövetelni. Ugyanakkor szigorítani kell az ellenőrzést is. Előrehaladásunk meggyorsítása. az életkörülmények további javítása céljából: Folytatni* kell egyes elmaradt körzetekben — elsősorban Barcs térségében — az ip^ri beruházások létesítésére irányuló erőfe- szitéseket. A vállalatok a termelési folyamatok gépesítésével. rekonstrukcióik folytatásával biztosítsák a. fejlesztési alapok célszerű felhasználását. A beruházásoknál gondosabb előkészítésre, a tervező, a beruházó, a kivitelező szervek fokozott együttműködésére van szükség. Ügyelni kell a megye fejlődése szemportjából legjelentősebb beruházások tervszerű megvalósítására. Nagyobb gondot kell fordítani a lakosság folyamatos és jobb ellátására. A termelés tokozása mellett az élelmiszeripari üzemek létesítsenek saját elárusító helyeket. Az üzemek és vállalatok ügyeljenek az anyagi ösztönzők helyes megválasztására, a dolgozók szociális és kulturális helyzetének javítására. A pártalapszervezetek, a kommunisták tudatosítsák, hogy a megye fejlődése, az életszínvonal emelkedése döntően a vállalatok jó munkájától, a termelés hatékonyságától, a termelékenység emelésétől függ. I. 2. 3. 4. 5. Az eddigi utat folytatjuk Az írásbeli előterjesztést követő, csaknem ötórás vitában elhangzottakat Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze. Hangoztatta, hogy a felszólalók mondanivalójukkal hitelesítették az előterjesztés megállapítását, mely szerint Somogy megye gazdaságát 1969-ben az egyenletes és dinamikus fejlődés jellemezte. A múlt esztendő tényei és számai, valamint a felszólalt társadalmi és gazdasági vezetők által elmondottak tükrében nyilvánvalóvá vált, hogy az 1968-ban életbe léptetett gazdaságirányítási rendszer alapelvei helyesek, azok beváltak és jól alkalmazhatók a gyakorlati életben. Eme alapelvek mellett a továbbiakban is kitartunk — jegyezte meg Németh elvtárs —, változtatunk azonban azokon a szabályozókon, melyek feszültséget idéznek elő, s akadályozzák a reform hatásainak teljes kibontakozását. A megye gazdasági fejlődésének néhány-átfogó kérdését érintve a megyei pártbizottság első titkára kifejtette: — Jó dolog, hogy Somogybán élénk a beruházási kedv, hogy az ipari termelés növekedési üteme meghaladja, a mezőgazdaság teljesítménye pedig elérte az országos átlagot. A kedvező eredmények egyrészt munkánk értelmét tanúsítják, másrészt biztatást adnak a következő időszak tennivalóihoz. Az előttünk álló feladatok a termelés szférájában általában mindenütt a bátor kezdeményezést, a lehetőségek mind teljesebb kihasználását, a rendteremtő és szigorúbb vezetést követelik meg. Az építkezéseknél elengedhetetlen az érdekelt szervek tevékenységének összehangolása; a mező- gazdaságban a gazdaságok adottságainak legjobban megfelelő termelésszerkezei kialakítása, a termelés ésszerű szakosítása visz elsősorban közelebb céljaink megvalósításához. Látnunk kell, hogy a reform a gazdasági vezetőkkel, a gazdálkodó szervekkel szemben egyre nagyobb követelményeket támaszt. Ezeknek akkor tudnak megfelelni, ha a pártszervek, az alapszervezetek teljes erejükkel támogatják, bátorítják a gazdasági vezetőket a megfontolt, előrevivő elgondolások véghezvitelében. A felszabadulás közelgő 25. évfordulójával kapcsolatban emlékeztetett Németh elvtárs arra, hogy az elmúlt negyedszázad alatt új világot teremtettünk ift Somogybán is; szebbet, jobbat a réginél — de nem gond nélkülit. — Az eddigi út folytatását jelenti, a somogyi nép életének jobbulását szolgálja, ha ebben az évben is a párt Központi Bizottsága határozatainak ‘'zellemében, becsületes szándékaink és legjobb tudásunk szerint végezzük munkánkat — fejezte be felszólalását Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. SOHOC7I NGPLAP Csütörtök, 1970. január 29. 3
