Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
NEUES DEUTSCHLAND A magyar párt-és állami vezetők NDK-beli látogatásáról A Neues Deutschland tegnapi száma a magyar párt- és állami vezetők NDK-beli látogatása alkalmából dr. Herbert Plaschkenak, az NDK budapesti nagykövetének tollából közöl cikket — A két ország ■párt- és állami vezetői rendszeresen megvitatják a szocialista társadalom fejlődésének problémáit, a népeinket és államunkat összekötő sokoldalú baráti kapcsolatok további elmélyítését — írja Plaschke. Az NDK népe számára felejthetetlen az a szívélyes fogadtatás, amelyben 1967-ben a "Waiter Ulbricht elvtárs vezette német párt- és kormányküldöttséget a Magyar Népköztársaságban részesítették. Ekkor írták alá a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést, amely az új, magasabb fokú kapcsolatok fejlesztésének alapja. A cikkíró a továbbiakban megállapítja, hogy Budapest neve szorosan összefügg az európai biztonság kérdésében tett nagy kezdeményezéssel, amely Európában széles körű, pozitív visszhangra talált. A cikkMegemlékezés Leninről a Ruhr-vidéken Bochumban, a Ruhr-vidék egyik központjában a munkások gyűlésen emlékeztek meg Lenin születésének századik évfordulójáról. A megjelentek meleg fogadtatásban részesítették Max Reimannt, Németország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, a gyűlés szónokát. — Lenin tanításai utat mutatnak nekünk azoknak a feladatoknak a megvalósításában, amelyek előttünk állnak a békéért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért és a szocializmusért vívott küzdelemben — mondotta Reimann. — Demokráciáért vívott harcunk alkotóeleme a küzdelem Németország Kommunista Pártja betiltásának hatálytalanításáért. Hangsúlyozta, hogy a szovjet állam létének első napjaitól az igazi internacionalizmus próbaköve volt és marad a világ első szocialista államához, a Leniti hazájához fűződő viszony. író méltatja a Magyar Népköztársaság érdemeit az európai békeprogram megvalósításában. »A Magyar Népköztársaság — szoros szövetségben a Szovjetunióval és a szocialista államok közösségének többi tagjával — külpolitikájában az európai biztonság szavatolására törekszik.« Az NDK budapesti nagykövete a továbbiakban arról ír, hogy a magyar közvélemény megelégedéssel vette tudomásul a két német állam békés együttműködésének megvalósítására Vonatkozó NDK-prog- ramot, amelyet Walter Ulbricht elvtárs, az NSZEP Központi Bizottságának 12. ülésén és legutóbbi nemzetközi sajtó- konferenciáján ismertetett. Ez a program az NDK és az NSZK egyenjogú kapcsolatainak felvételéről szóló szerződéstervezetben jut konkrét kifejezésre. Végezetül a cikkíró megállapítja, hogy a két ország párt- és állami vezetői a kapcsolatok fejlesztéséről és elmélyítéséről folytatandó tárgyalásaikon az együttműködés elért jelentős sikereire támaszkodhatnak. (MTI) Grecsko marsall hazautazott Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter, befejezte a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatását, és tegnap hazautazott a Szovjetunióba. A repülőtéren Hoffmann hadseregtábomok, az NDK nemzetvédelmi minisztere, Verner tengernagy, a nemzet- védelmi miniszter helyettese, továbbá Abraszimov, a Szovjetunió NDK-beli nagykövete, Kulikov vezérezredes, a Németországban állomásozó szovjet hadseregcsoport főparancsnoka, a hadseregcsoport tábornokai és tisztjei, valamint az NDK nemzeti néphadseregének magas rangú tisztjei búcsúztatták. (MTI) A Csehszlovák Kommunista Párt KB plénuma A prágai vár Spanyol-termében megkezdte plenáris ülését a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága. (Képtávírón érk. — CTK—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalrőt) r Uj kormány alakult Oldrich Cernik csehszlovák miniszterelnök tegnap benyújtotta lemondását Svoboda köztársasági elnöknek. Vele együtt lemondott Josef Kemp- ny miniszterelnök-helyettes, valamint Josef Kr éjei, Jan Pelna, Koloman Boda minisz- ■ terek. A köztársasági elnök a lemondásokat elfogadta, s egyidejűleg a Csehszlovák Nemzeti Front központi bizottsága elnökségének javaslatára dr. Lobumir Strougalt nevezte ki a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszter- elnökévé. A Cseh Nemzeti Front központi bizottsága elnökségének javaslatára a Cseh Nemzeti Tanács elnöksége a lemondott Josef Kempny cseh miniszter- elnök helyére Josef Koreákat nevezte ki. BAHR MOSZKVÁBAN Folytatódik a Bonn és Moszkva közti párbeszéd Befejezte munkáját az afrikai csúcs A gyarmatok felszabadulásának egyetlen módja — a harc I Világszerte nagy érdeklődést keltett az a hír, hogy Brandt bonni kancellár egyik legközelebbi munkatársát, Egon Bahr államtitkárt nevezte ki a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokon részt vevő NSZK-delegáció vezetőjévé. Képünkön: Bahr államtitkár újságírók gyűrűjében a kőin— bonni repülőtéren, Moszkvába utazása előtt. (Képtávírón érk. — AP—MTI—KS) Tegnap a szovjet fővárosba érkezett Egon Bahr nyugatnémet államtitkár. A diplomáciai küldetésben járó bonni személyiséget a seremetyevói repülőtéren Helmut Allardt, az NSZK moszkvai nagykövete fogadta. Bahr Moszkvába érkezését a szovjet főváros diplomáciai köreiben kedvező fejleményként értékelik. Annak jelét látják benne, hogy a Bonn és Moszkva közti párbeszéd, amelyet még Gromiko külügyminiszter és Allardt nagykövei kezdett az erőszakról való lemondás ügyében, tovább folytatódik, mégpedig kifejezetten magas szinten. Moszkvai megfigyelők véleménye szerint a kulcskérdés az, hogy a nyugatnémet tárgyalópartner megértse: az erőszakról való lemondás deklarálása az NSZK részéről mindaddig formai lépés, amíg nem jár együtt Nyugat-Németor- szág külpolitikájának az európai realitásokhoz való hozzáigazításával. (MTI) Khartumban tegnap befejezte munkáját a közép- és kelet-afrikai államok hatodik csúcsértekezlete. A záróközlemény, amelyet Dzsafar Numeiri tábornok, a Szudáni Demokratikus Köztársaság forradalmi tanácsának elnöke olvasott fel, hangoztatta, hogy minden lehetséges eszközzel támogatni kell az afrikai felszabadító mozgalmakat. Az értekezlet megállapította, hogy miután Portugáliával és a Dél-afrikai Köztársasággal nem sikerült békés egyes- ségre jutni, az afrikai gyarmatok felszabadulásának egyetlen lehetséges módja a felszabadító harc. Az erről szóló határozat végrehajtásának biztosításával a khartumi csúcsértekezlet Hailé Szélasszié etióp uralkodót bízta meg. Wilson és Nixon megbeszélései Washingtonban tegnap befejeződtek a tárgyalások Wilson brit miniszterelnök és Nixon elnök között. A washingtoni megbeszélések — az értesülések szerint — csak röviden érintették a vietnami háború kérdését. Szó volt a Közel-Keletről és a nigériai helyzetről is. Viszonylag részletesen foglalkoztak az államférfiak bizonyos európai kérdésekkel. A brit miniszter- elnök — a hírek szerint — felvilágosítást kért Nixcmtól a Szovjetunióval folytatott fegy- vegyverkezés-korlátozásd tárgyalásokról, Nixon viszont Nagy-Britannia távol-keleti terveiről tett fel kérdéseket Az európai kérdések sorában érintették a kelet—nyugati kapcsolatok kérdését. Wilson egyébként tárgyalásainak jó részét gazdasági kérdéseknek szentelte. Az amerikai sajtó tegnap általában csak mérsékelt figyelmet tanúsított a brit miniszterelnök látogatása iránt, amelyet a New York Times »■évi rituális látogatásnak« nevezett Seiuiman beszámolt Látszólagos egyetértés Maurice Schumann külügyminiszter a francia miniszter- tanács tegnapi ülésén beszámolt londoni útjáról. Örömmel állapítotjam meg — mondotta —, hogy a két ország között egészségesebb és jobb a légkör. — A külügyminiszter hangoztatta: a két ország képviselői továbbra is afrikai tevékenységük összehangolására törekszenek. Leo Hamon, a kormány szóvivője a minisztertanácsi ülés befejeztével ezzel kapcsolatban rámutatott: Maurice Sehu- mann-nak londoni tárgyalásai során módja volt azt is megállapítani, hogy »a francia kormány líbiai politikája megértésre talál Londonban«. Nagy-Britanniának a Közös Piacba való belépésével kapcsolatban Hamon azt mondotta, hogy Franciaország nem ellenzi, a kérdés csak az, »miként történik majd a belépés«, Wernher von Braun " NASA új Dr. s Paine, az Amerikái - ..ágos Űrhajózási Hivatal (NASA) igazgatója bejelentette, hogy a hivatal újonnan létrehozott igazgató- helyettesi posztjára dr. Wern- her von Braun nemzetközi hírű rakétaszakemibert nevezték ki. Braun új feladatköre az űrhajózási program tervezése lesz. Gondoskodnunk kell arról, hogy az űrhajózásra költött minden dollár kifizetődjék — mondotta a kinevezés bejelentésekor Paine. Wernher von Braun, akinek nevét a második világháború hírhedt V—1, V—2 rakétái igazgatója tették ismertté, legutóbb a Hunitsville-i űrközpont igazgatója volt. Von Braun 1945 óta él az Egyesült Államokban. Nevéhez fűződik az Egyesült Államok első nagy ballisztikus rakétája, és ő irányította azt a kutatócsoportot, amely 1958 januárjának végén útjára indította az Explorer—1 elnevezésű amerikai műholdat. A Huntsville-i űrközpont Braun vezette csoportja építette és tervezte a Saturn—5 rakétát, az Apollo- űrhajók hordozórakétáit, amely a program keretében végrehajtott valamennyi kísérletnél az űrhajósok kabinját pályájára juttatta. Szavak és fegyverek USA—francia vetélkedés a Közel-Keleten Szinte egyidejűleg a rabat! csúcskonferenciával az amerikai külügyminiszter nagy fontosságú kijelentéseket tett az USA közel-keleti politikájával összefüggésben. Rogers meglepő módon sürgette ugyanis az izraeli kivonulást a megszállt arab területekről. Ezzel párhuzamosan pedig utalt a kölcsönös megegyezésen alapuló tartós béke megteremtésének szükségességére. Ez a rendezési program tulajdonképpen nem lépett túl a Biztonsági Tanács 1967 novemberi — az USA által is megszavazott — határozatán. Igaz: más volt ezt a koncepciót elfogadni 1967 őszén, mint két esztendővel később megismételni. Rogers szavai azonban nem tudták feledtetni a Közel-Kelet országaiban, hogy a válság politikai rendezése legalább annyira az Egyesült Államokon múlt, mint ameny- nyire Izraelen. Másrészt az is kisebbítette Rogers szavainak értékét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere feltűnő módon Rabat előestéjén mondotta el nagy figyelmet keltő beszédét. Már Rabat előtt sem volt kétséges, hogy a csúcstalálkozó rendeltetése nyílt állásfoglalásra késztetni az arab államfőket: kik hajlandók egyértelműen támogatni az izraeli megszállók elleni harcot és kik nem. S mivel az arab világ jobbszárnya rendkívül óvatos a haladó arab országokkal való együttműködésben, a washingtoni kinyilatkoztatás jelezte számukra: Washington hajlandó közeledni feléjük. Rövidesen eloszlottak azonban az illúziók a washingtoni manőver körül. S hogy valójában az arab világ jobbszárnyának, mindenekelőtt a kü- lönegyezkedésre többször is hajlandóságot eláruló Jordániának szóltak Rogers szayai, az előbb-utóbb kétségtelenné vált. Hogy valóban nem változott alapvetően az USA álláspontja, azt Nixon személyesen erősítette meg az amerikai cionista szervezetek képviselőihez intézett üzenetében. Az amerikai elnök ugyanis nyomatékosan kijelentette: az Egyesült Államok gondoskodik arról, hogy a baráti államok meg tudják magukat védeni, és kész arra, hogy rendelkezésükre bocsássa az ehhez szükséges fegyvereket. Az USA a Rogers-féle manőver kudarca után is minden bizonnyal újabb taktikai lépésekkel próbálkozik. Ez annál is sürgetőbb a számukra, mert a jelen periódusban Anglia, Franciaország, sőt bizonyos vonatkozásban Nyugat- Németország Is erőfeszítéseket tesz az arab világban a pozíciók visszaszerzésére, vagy megerősítésére. Anglia elsősorban a Perasa-öböl térségében, tehát a válság szélárnyékában fejt ki nagy aktivitást. A lassú, merev taktikázásnál — amelynek tehertétele az Izraelbe irányuló fegyverszállítás is —sokkal veszélyesebb rivális Washington számára a Közel-Keleten Párizs. Párizs ma Kairótól Bejrútig és Algírtól Bagdadig szinte egyértelmű szimpátiát élvez. Kétségtelenül része van ebben annak, hogy a hatnapos háború kirobbanása után a közél-keteti válság rendezésével kapcsolatos francia állás- foglalás — úgy tűnt — közelebb áll az arabok elképzeléseihez, mint a washingtoni, londoni koncepcióhoz. Nem közömbös az sem, hogy Franciaország fegwerszállítási embargója miatt Izrael nem kapta meg a már kifizetett repülőgépeket. A francia magatartás magyarázata, értelmezése az utóbbi hetekben a világlapok állandó témája. Ennek kapcsán szó esett arról, hogy a francia álláspont tudatosan szembehelyezkedik az amerikaival. Utaltak a gazdasági okokra is: Párizs talán úgy véli: inkább 15 arab ország részére ad el fegyvert, mint az egyetlen Izraelnek. Megjegyezték azt is. hogy a fegyvereladás terén a nyugati hatalmakat nem vezérlik szigorú erkölcsi élvek. Mindezeken túl érdemes még két körülményre rámutatni — á francia politikai kurzus egyik gazdasági és egyik politikai vonatkozására. Nem lehet elfeledkezni arról, hogy a Közös Piac vámhatárainak lebontása súlyos helyzet elé állítja a francia mezőgazdaságot, a mezőgazdasági terményekben általában szegény arab országok viszont igen kedvező piacot biztosíthatnak számára. A francia közel-keleti politika indítékai között azonban sokkal lényegesebbnek látszik egy párhuzam. A második világháborút, s főként »az 1956-os szuezi kalandot« követően az USA az angolok távozásával és befolyásának "sokkén és ével keletkezett — úgymond — politikai vákuum betöltését tűzte ki célul. Az '967-es háború azonban még a legkonzervatívabb arab országokban is diszkreditálta az amerikai politikát; katonai hatalmát pedig ma már ellensúlyozza a Földközi-tengeren jelen levő szovjet flotta. Nem elképzelhetetlen, még ha egyelőre ezt nem is fogalmazták meg Párizsban, hogy a de Gaulle-i nagyhatalmi álmok örökségeként a francia politika titkos célja: annak a vélt vákuumnak a betöltése, amely Egyesült Államok politikai és a Közel-Kelet térségében az katonai hatalmának csökkenésével függ össze. Önody György 2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. Január 29.
