Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

1 Irta: Németh Ferenc, o megyei pártbizottság első titkára N ^yedszázada altnak, hogy .a Szovjet­unió felszabadította országunkat. Le­hetőség nyílt arra, hogy szeretett hazánk és dolgozó népünk a tár­sadalmi haladás élvonalába kerül­jön, s újabb kori reneszánsz kezdődjön ná­lunk is. örök hálával tartozunk ezért a hős szovjet népnek. ۧy gondolom, célszerű néhány pillantást vetni arra, hogy meddig jutottunk el, hol tartunk a fejlődésben. Az eltelt időszakban szakadatlan harc és küzdelem jellemezte munkánkat, amely nagy­szerű eredményeket érlelt. Nem célom, hogy részletesen elemezzem ezt az utat. csupán fej­lődésünk jelentősebb eseményeit említem, amelyek kifejezik népünk győzelmé­nek egy-egy fontos állomását. Lépés­ről lépésre jutottunk el a szociális­ul társadalom teljes fölépítésének szaka­szához. Felszabadulásunk után lehetővé vált a nincstelen parasztok földhöz juttatása, a munkásosztály egységének kialakítása, a munkás-paraszt hatalom kivívása. Megterem­tettük a munkás-paraszt szövetséget, elkezd­tük az ország szocialista iparosítását, majd létrehoztuk a szocialista mezőgazdaságot és közkinocsé tettük a kultúrát. Mennyi munka, alkotó energia testesül meg mindezekben. Egy romokban heverő, leigázott országot talp­ra állítani, új országot építeni nagyon nagy tett volt. A kommunisták voltak azok, akik sohasem kímélték erejüket. Világos, közérthe­tő programot adták, amely kifejezte a mun­kások, a parasztok, az értelmiségiek és min­den becsületes dolgozó ember érdekét a sza­bad, emberibb életet. Nemes törekvésük egyetértésre talált a társadalom minden ré­tegében. Azóta is harmonikus együttműködés es kölcsönös megértés jellemzi a pjárt és a pártorüdvüli dolgozó embereik cselekvését. A jubileumi évben egy alapjaiban meg­változott, szocialista Magyarország köszönti felszabadulásunk, negyedszázados ünnepét. Nincs még itt a kánaárt, nem is akarjuk idea­lizálni eredményeinket, hisz többre van szük­ségünk és többre vagyunk képjesek. Szocia­lista társadalmi, gazdasági célkitűzéseink va­lóra váltása még hatékonyabb és korszerűbb módszereket követel. E törekvésünket fejezi ki a gazdaságirányítás jelenlegi rendszere, a pártdemokrácia fejlesztése, az állami élet de­mokratizmusának tökéletesítése is. Ma éppúgy, mint felszabadulásunk első peroeiben, a pjárt szüntelenül tanulmányozza a társadalmi fejlődés kérdéseit, és sikerrel kezdeményezi azok megoldását. mai nap>on beléptünk a harmadik A ötéves terv utolsó esztendejébe. Fej­lődésünket vizsgálva megállapítható, hogy időarányosan csaknem vala­mennyi területen elértük céljainkat. Nagy szerepük volt ebben a somogyi kommu­nistáknak, a munkásaknak, a parasztoknak es az értelmiségieknek. Örömmel állapíthat­juk meg, hogy az ipar dinamikusan fejlődött. Termelése négy év alatt 40 százalékkal nőtt, az ipjari munkások száma fjedig 39 százalék­kal gyarapjodott. Kedvezően alaikult az if>aj szerkezete is. Évekkel ezelőtt a könnyű, és az élelmiszerípjar volt túlsúlyban, most azonban előretört a villamossági és a híradástechnikai ipar. Nagyszerű érzés, hogy felavathattuk a Kaposvári Villamossági Gyárat és az tovább ép ÜL Mától kezdve az Egyesült Izzó Rt. ke­belében működik a rádiócsőgyár. Az idén el­készül a Budapjesti Finommechanikai Művek kaposvári rádió-telefon gyára. Megkezdte mű­ködését a Videoton tahi üzemrészlege. A ter­veknek megfelelően fejlődik a Budapesti Me­chanikai Művek marcali üzeme. Bár nem a tervezett ütemben, de fejlődik a mezőgazda- sági gépgyártás megyénkben. Épül a tabi ve­gyigépgyár, s 1970-ben megkezdi működését a Danuvia Gépgyár nagyatádi üzeme. Eközben elismerésre méltóan fejlődik a megye textilipjara, ezen belül a Kaposvári Ruhagyár, a textilművek, a Nagyatádi Fonal­gyár, a Kefe- és Műanyagipar! Vállalat, a Csurgói Napsugár Ktsz, amely Benzencén épít fióküzemet. Beváltotta a hozzá fűzött remé­nyeket a Kaposvári Húskombinát, amely ter­melési értékét tekintve a megye egyik leg­nagyobb üzeme. Az új Nagyatádi Konzerv­gyár lehetővé tette a megye konzerviparának fellendülését és a nagyüzemi kertészeti kul­túra megteremtését. Elismerésre méltóan fejlődik a megye épí­tőipara is; termelése az elmúlt négy évben 73 százalékkal nőtt. De még így sem tudja kielégíteni az igényeket További intézkedé­sekkel meg kell teremteni a föltételeket ah­hoz, hogy hatékonyabban segítse a megye gyorsabb ütemű fejlődését. Fából számottevő vagyonnal rendelkezünk. Barcson és Csurgón figyelemreméltó faipjari üzemünk van, az utóbbi — a növekvő építési igények kielégítése céljából — nyílászáró üzemmel bővül. Mégsem vagyunk megeléged­ve a fafeldolgozó ipar fejlődésével, örülünk annak, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium elkészítette a Somogyba telepítendő faforgácselemgyár tanulmányter­vét. Nem megnyugtató azonban, hogy nem döntöttek még a hiányzó beruházási költsé­gek forrásáróL Bízunk benne, hogy a MÉM és az érdekelt központi szervek megtalálják a módot az elengedhetetlenül szükséges üzem fölépítéséhez. A megyei pártbizottság véle­ménye szerint a megyei tanács végrehajtó bí- zottságánaK és a vállalat vezetőinek az eddi­gieknél több gondot kell fordítaniuk a Kapos­vári Bútoripari Vállalat korszerű gyárrá fej­lesztésére. Az elmúlt években megkezdődött, a földgáz hasznosítása megyénkben. Véleményünk sze­rint még erőteljesebben kell szorgalmazni bevezetését mindazokon a helyeken, ahol ez lehetséges, hogy az ipar, a mezőgazdaság, az ntézmények, a lakosság is mindjobban hasz­nosíthassa e korszerű energiahordozót. A megyei prártbizottág és a megyei tanács mindent elkövet, hogy gyorsabb ütemű fej­lődésünk érdekében az ipjar és a mezőgazda­ság is mielőbb hasznosíthassa a Dráva adta lehetőségeket. A VÁTI tudományos alapos­sággal elkészítette a Dráva völgye regioná­lis tervét Minden reményünk megvan arra, hogy a következő években az iparfejlesztés szempontjából népgazdasági szinten is szá­mításba veszik e terület adottságait. De ad­dig is törekedni kell Barcs és környékének ipjarosítására. A járási székhely és a megye szempontjából is nagy jelentőségű az új Drá- va-híd, amely lehetővé tette, hogy bekapjeso- lódjunk a nemzetközi úthálózatba. S zocialista társadalmi rendünknek kö­szönhető, hogy megyénkben is meg­honosodott az ipar. Evek óta az volt a fő törekvésünk és az marad a jövőben is, hogy megélhetést biz­tosítsunk minden ember számára, munkaal­kalmat teremtsünk, s egyúttal korszérű, ter­melékeny és jövedelmező iparágakat hozzunk létre. Ma már elmondhatjuk, hogy az exten- zív ipari fejlődés egyre jobban párosul az in­tenzív fejlesztéssel, jóllehet ez a törekvésünk nem járt teljes sikerrel. A Központi Bizott­ság november 26—28-i ülése rámutatott arra, hogy országosan és helyileg is hathatósabb intézkedéseket kell tenni az ipar intenzívebb fejlesztésének irányába. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere is többek között ezt a kö­vetelményt állítja elérik. Üzemi párt. és gaz­dasági vezetőinknek a jövőben a foglalkozta­tottság további növelésével együtt gondoskod­niuk kell a korszerű, a jövedelmező termelés fejlesztéséről. Ez a kor parancsa, szigorú kö­vetelménye! S vele együtt előtérbe kerül a gazdasági vezetés színvonalúnak javítása is. Nagyobb gondot kell fordítani a műszaki ve­zetés színvonalának emelésére, a bel- és a külföldi piac Igényeinek megfelelő termelés­re. Minden üzemnek és vállalatnak fel kell készülnie erre, s intézkedéseivel a kormány is ösztönzést nyújt. A megye munkaerő-fö­löslege ellenére több vállalatnál és üzemnél kevesebb lehetőség lesz a termelés élő mun­kával váló növelésére. Jónak, munkánk eredményének tekintjük, hogy — különösen Kaposváron — épülő, fej­lődő üzemeink és vállalataink egyre több munkalehetőséget kínálnak. A munkások ma már nincsenek kiszolgáltatva egy-két üzem kénye-kedvének. A munkalehetőségeikkel kap­csolatban mégis több üzemben helytelen né­zeteket vallanak. Tizenkét évvel ezelőtt az egyik gyárunk főmérnöke a megyei tanács ülésén megkongatta a vészharangot, s jóhi­szeműen azt mondta: ne iparosítsunk a me­gyében, mert náluk munkaerőhiány van. Pe­dig akkor még nem volt számottevő ipjari fej­lesztés Somogybán. Mondanom sem kell, mire vezetett volna, ha a megyei tanács is erre az álláspontra helyezkedik. De ma is találko­zunk ilyen nézetekkel: »-Ne szorgalmazzuk tovább az ipxarosítást, hisz több üzem és vál­lalat munkásokat keres«. Mi a valóság a hibás nézetekkel szemben? Fentebb már említettem, hogy a harmadik ötéves terv időszakában 39 százalék­kal több embert foglalkoztatott az ipar. A megyei statisztikai hivatal adatai szerint a legközelebbi években több mint 20 000 munkaképjes embernek, köztük több ezer fiatalnak kell munkát biztosítani a me­gyében. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy nálunk mintegy húsz százalékkal töb­ben dolgoznak a mezőgazdaságban, mint or­szágosan, s mivel várhatóan tovább javul a gépjesités, egyes körzetekben jelentős munka­erő-fölösleggel lehet számolná. Nem tagad­juk, hogy jelenleg egyik-másik vállalatnál a nagyarányú vándorlás miatt létszámhiány van, emiatt átmeneti gondok tapasztalhatók. Minimálisra kell csökkenteni az oktalan, ész- szerútlen munkaerő-vándorlást. Az egyes iparágak, üzemek közötti egészséges munka­erőmozgásnak hívei vagyunk, de csak a nye­reségesen dolgozó, pjerspjektivikus ipjarágakra, üzemekre gondolunk. Hozzá kell azonban tenni, hogy a vándorlás részben kiküszöböl­hető, ha mindenütt jobban törekednek a mun­kafeltételek javítására, s munkájuk alapján nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesítik a jól dolgozókat, különösen a törzs­gárda tagjait. Ezzel együtt természetesen szi­gorítani kell a munkafegyelmet, a belső ren­det. A gazdaságirányítási reform ezen a téren adós maradt A túlzott biztonságra törekvés miatt nem csökkent, hanem nőtt az élő mun­ka iránti igény. Ez sok helyen fegyelmezet­lenségre vezetett Nem tartható tovább az az állapot, hogy sok vezető — a munkások ki­lépésétől tart«« — «es» ase? erélyesen föl­lépni a fegyelmezetlenkedőkkei szemben. De így is sokan távoznak az üzemekboL Gyakran . a vándormadarak járnak jobban, mint azok, akik becsülettel, tisztességgel dolgoznak mun­kahelyükön. Ezt a helyzetet nem lehet soká g tűrni. Segítene, enyhítene gondjainkon az is, ha az üzemek jobban összehangolnák munka­erő-gazdálkodásukat. Somogy megye gazdasági életében — a len­dületes ip>ari fejlődés ellenére is -— a mező­gazdaság a fő termelési ág. Ebben meghatá­rozó szerepük van a tennelőszövet.kezetek­nek, de meg kell említenünk az állami gaz­daságok termelő tevékenységét is. A megye termelőszövetkezeteinek döntő többsége alig több tízévesnél, az állami gazdaságok 1969- ben emlékeztek meg fennállásuk huszadik évfordulójáról. A kezdeti nehézségek leküz- 1 se után mindkét szektor erőteljes fejlődés­nek indult. Ma már örömmel jelenthetjük ki, hogy mezőgazdasági üzemeink java része jól dolgozik. 1969-ben nemzetközileg is figyelem­reméltó eredményeket értek el, különösen a növénytermesztésben. A jó munka, a mező- gazdaság korszerűsítése és a kedvező időjá­rás következtében nyolc százalékkal nőtt a mezőgazdasági termelés. A megye történeté- l>en a legnagyobb termést: búzából 15,4 má­zsát, kukoricából 22 mázsát takarítottak be holdanként. A legtöbb helyen jól sáfárkodtak a szocia- ista állam nyújtotta támogatással. Az állat­tenyésztéssel azonban a fejlődés ellenére sem hetünk elégedettek. Nem növekedett a kí­vánt mértékben. a sertés- és a szarvasmarha- tenyásztéSi Ebben közrejátszott néhány ob­jektív közgazdasági tényező is. Nem voJt megfelelő anyagi érdekeltség, különösen a szarvasmarha-tenyésztésben. A közös mellett továbbra is nagy jelentő­seget tulajdonítunk a háztáji gazdaságok fej­lesztésének. Megyénk szarvasmarha-állomá- nyának 34, kocaállományának 32 százaléka a háztájiban van. Népgazdaságunk továbbra is igényt tart az ott termelt árura. 1969-ben a megyénkben értékesített vágómarha 52, a hí­zott sertés 12 százalékát adták a háztáji gaz­daságok. Figyelembe kell vennünk, hogy a húsfogyasztás országosan évről évre növek­szik, tehát semmiképpen sem mondhatunk le a háztáji termelés fenntartásáról és továbbfej­lesztéséről. Gátat kell vetni annak az egész­ségtelen folyamatnak, mely az állatállomány csökkenésében mutatkozik. Elég csak annyit mondani erről, hogy a háztájiban egy év alatt 7100-zal csökkent a szarvasmarha-, ezen be­lül 1300-zal a tehénállomány, 52 400-zal a ser­tés-, ebből 5200-zal a kocaállomány. A Központi Bizottság és a kormány ismert ár­politikai intézkedésed nyomán az állatlétszám csökkenését minden bizonnyal dinamikus fej­lődés váltja feL Örömmel tapasztaljuk, hogy a somogyi szö­vetkezetek és az állami gazdaságok többsége hozzákezdett a modernebb termelés föltéte­leinek megteremtéséhez. Az utóbbi négy év­ben tsz-eimk több mint egymiUiárd forin­tot ruháztak be. Fölépítették 22 000 szarvas- marha- és 37 000 sertésférőhelyet, * 35 szö­vetkezetben és két állami gazdaságban kezd­ték meg a korszerű nagyüzemi szarvasmarha­telep építését. 17 szövetkezetben és négy ál­lami gazdaságban építenek szakosított sertés­telepet. Minden törekvést helyeslünk és támo­gatunk, amely a párt agrárpolitikája és a ter­melőszövetkezeti törvény előírásai szellemében hat ■ ■ rvendetes, hogy mind több helyen te­O remtödtek meg a tsz-egyesülések 1 föltételek Ahol ezek nincsenek meg, ott nem szabad erőltetni az egyesü­^ lést 1969-ben a kölcsönös akarat és egyetértés alapján több termelőszövetkezet egyesült E folyamat eredményeként jelenleg 141 termel őszövetkezeti gazdaság van a me­gyéiben. Számuk 1960 óta 39 százalékkal csök­kent. A gazdaságok összes területe 2257 hold­ról 3859 holdra növekedett átlagosan. Az anyagi, a technikai, a szellemi erők koncent­rálása és ésszerű felhasználása minden bi­zonnyal jobban elősegíti a mezőgazdaság ter­melőerőinek gyorsabb ütemű fejlődését, no véli az állóeszköz-ellátottságot, s ez gazdasá­gosabb termelést, nagyobb anyagi biztonsagot és magasabb személyi jövedelmet biztosit a termelőszövetkezetek tagjainak. A jövőben még több gondot kell fordítani a termelőszö­vetkezetek közötti termelési kooperációra, az értékesítési és beszerzési társulásokra. A ter­melőszövetkezeti egyesülések azonban önma­gukban nem oldják meg a megye mezőgazda­ságának intenzívebb fejlődését, tehát nem szabad illúziót táplálni irántuk. De ha cél­szerűen hasznosítják a bennük rejlő lehető­ségeiket, elősegíthetik a megye mezőgazdasá­gának gyorsabb ütemű, dinamikusabb fejlő­dését A ász-mozgalom kezdetétől fogva nagy je­lentőségű & meghatározó tényező, hogy mi­lyen színvonalú a közös gazdaságok politikai és Szakmai vezetése. Megfigyelhető, hogy «hol jó a vezetés, jó a tagokkal való együttműkö­dés, ott az eredmény sem marad el. A vezetés megjavítása tekintetében azonban még sok a pótolnivaló. A termelőszövetkezetek szakve­zetésének megoldása, tökéletesítése a terme­lőszövetkezeti tagok alapvető egyéni és kö­zös érdeke. Korszerű mezőgazdasági nagyüze­met nem lehet kisüzemi módon vezetni. Arra gondolok, hogy ne csak beszéljünk erről, híu nem álról nincs megfelelő számú és képzett­ségű szakember, ott sürgősen cselekedni kelL Ne sajnálják a jó szakembertől az anyagi el­ismerést. Teremtsék meg mindenütt a k-leie- pjedésükhöz szükséges feltételeket, létesítsenek a fiatalok számára ösztöndíjat. A tsz-vezeták és -tagok a pártszervezetekkel együtt egysé­gesen lépjenek föl a helyenként meglevő szak- omberellenes megnyilvánulás és közöny ellen. El kell fogadtatni azt az igazságot, hogy azok a jó szakvezetők, akik mellett egyre több fia­tal szakemberből lesz önálló munkára képes, jó mezőgazdasági vezető. S zóltam már arról, hogy vezető tes- tületeink a • múlt évben is igen so­kat tettek a foglalkoztatásj gondok megszüntetéséért. Az iparfejlesztés a munkaalkalom révén megfelelő jövedelemszerzési lehetőséget biztosit. Egy éo alatt. 3600-zal nőtt az iparban foglalkoztatot­tak szama, s ez is hozzájárult megyénk mun­kásosztálya életkörülményeinek javulásához. Számottevő létszámnövekedés volt a szr Lgál­tató ipjarban, a kereskedelemben, a kulturális, az egészségügyi és a szociális ágazatokban. Javult a falusi lakosság életkörülménye is. A tsz-ekben a folyamatos munka- és kereseti lehetőségek megteremtése céljából bővült a mellék- és kisegítő üzemági tevékenység. Ezeknél azonban el keli érni. hogy javarészt mezőgazdasági termékek feldolgozásával, a la­kosság szolgáltatási igényéinek kielégítésével foglalkozzanak, és szervezettebb munkaerő- koopjerációt alakítsanak ki az ipjari üzemekkel. Arra törekszünk, hogy egyre jobb, kulturál­tabb munkakörülményeket, szociális létesít­ményeket teremtsünk ipari és mezőgazdasági dolgozóink számára. A járási székhelyek és a nagyobb községek ipjarosításéval pedig az a célunk, hogy mind több munkaalkalmat es ezzel jobb életet biztosítsunk a környék la­kóinak. Eredményeinkben számottevő szerepje van a pártszervek és -szervezetek, a kommunisták tevékenységének. Sokat fáradoztak azon, hogy közösségi vitákban, tudományos megala­pozottsággal alakuljanak ki a megye minden oldalú fejlesztését célzó elképzelések; meg­teremtsék a föltételeket céljaink elérésére, és mozgósítsák megyerik népét közös feladataink végrehajtására. A múlt évben tovább javult a kommunisták Itezdeményezökészsége, fejlő­dött közösségi munkájuk, s tevékenységük nyomán minden területen, a gazdasági egysé­gekben és az intézményekben is demokrati- kusabbá vált a légkör, kiegyensúlyozottabbá a közhangulat.. Kiterjesztettük a közösségi munkában részt vevők körét; s arra törek­szünk a jövőben is, hogy felkutassuk a párt­ban és a pjárton kívül is azokat az alkotó erőket, amelyeknek segítségévei még ered­ményesebben hajthatjuk végre kitűzött fel­adatainkat A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere, a társadalom általános fejlődése megköveteli a kommunisták, a pártszervezetek és minden dolgozó ember tevékenységének tökéletesíté­sét, a vezetés javítását minden szintien, hisz a gazdasági mechanizmus még önállóbb gaz­daságszervező és politikai irányitó munkát követel. Egészséges munkamegosztást aka­runk kialakítani a párt-, az állami a gaz­dasági szervek között; a lakosság figyelmét p>edig egyre inkább közös feladataink megva­lósítására, cselekvőkészségük fokozására akar­juk irányítani. Közös erőfeszítéssel tudjuk csak háttérbe szorítani a helyenként elbur- !ánzó közömbösséget, a mindent felülről vá­rás hangulatát. Megyénk dolgozói a múlt évben tanújelét adták: egyetértenek pártunk politikájával, megyei pártbizottságunk iránymutatásával, fejlesztési elképzeléseivel, hisz azok vala­mennyiünk érdekét, közös akaratát fejezik ki. Sikereink — jól tudom — örömmel töltik el megyénk népét, s a visszapillantás nemcsak a múlt évre, hanem negyedszázados történel­münkre emlékezve is a tenni akarást, közös ügyünk szolgálatát erősíti bennük. 1970 jubileumi év. Felszabadulásunk ne­gyedszázados évfordulóját ünnepeljük, s büsz­kén emlékezünk Leninre születésének 100. évfordulója alkalmából, büszkén a somogyi munkásmozgalom kezdetének centenáriumára. Lenin eszméinek különös jelentőségük van. hisz az élet bebizonyította, hogy az ő nyom­dokain haladva, eszméinek torzításmentes kö­vetésével juthatunk csak lépésről lépésre előre az ember fölemelkedésének, a szocializ­mus teljes fölépítésének útján. Feladatainkat csak az ő tanításainak szellemében tudjuk eredményesen megvalósítani. A jubileumi év küszöbén népmnk vissza­tekint a megtett útra, erőt merít történelmünk legszebb epizódjaiból, és munkasikerekkel készül az iinnepjssgekre, mun'kasikerekkel dolgos hétköznapjainkra Harmadik ötéves tervünket zárjuk ebben az évben, s megyei pártbizottságunk a somogyi nép alkotókész­sége láttán bizalommal tekint a jövőbe. N agy és nemes feladatok várnak ránk ebben az évben is. Ezek megvalósí­tásához kívánok a megyei pjártb zottság nevében erőt, lelkesedést, odaadást, örömteli munkás! kere­ket, békés, boldog új esztendőt minden kom­munistának, Somogy minden lakójánál:. 3 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970, január L

Next

/
Thumbnails
Contents