Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

Disznóperzselés íí','WW: "■'■‘VZ’Ft'?.' ÚT - HATVANMILLIÓÉRT Ha átszámítjuk a hatvan millió forintot, talán félszáz kilométernek felel meg. Első hallásra nem is sok. Pedig gyakran több éves munka áll egy-egy szakasz mögött. Erőfeszítések, gondok, sikerek, amíg végül út kapaszkodik meg egy domb nyer­gén, vagy út vezet a kukoricaföldek hantjai között. Ez az esztendő profilválto­zással kezdődött a Somogy me­gyei Útépítő Vállalatnál. Az új feladatkör a csatornázás volt, amely régi és sokáig kielégítet­len igénye volt megyénknek. A tapasztalatok, eredmények az*, bizonyítják, hogy ezeken a ne­hézségeken könnyített a válla­lat. Dudás Lajos igazgató: — Ebben az évben körül belü1 hetvenmillió forint értékű munkát végeztünk, és ennek jelentős része — mintegy tíz­millió — az új munkaterület­ről szánnazik. Nem mondom, volt probléma az indulással, hiszen még a kellő tapaszta­lat is hiányzott a csatornázás­nál. Megrendelés pedig volt bőven. Munkaerőhiányra nem panaszkodhattunk, ahova kel­lett, ott volt munkáskéz. De szervező, irányító szakembe­rekben korántsem ilyen rózsás a helyzet. Művezető, technikus, mérnök kellett. Tegyük hozzá, még kell is! — És gépek? Omnia bár a Kupa pincében Márciusra elkészül a parki étterem — Bisztró épül a Ka liny in városnegyedben Mennyire követi a város fej­lődését Kaposvár vendéglátó í hálózata, hol építenek mosta­nában új egységeket, milyen elképzeléseik vannak a régi, az igényeknek már nem megfele­lő kisvendéglők sorsával kap­csolatban? Erről érdeklődtünk Balogh Lajostól, a Vendéglátó Vállalat igazgatójától. — A Szabadság palid étte­rem befejezése egy kissé elto­lódott a rossz időjárás követ­keztében. Előreláthatóan 1970 -márciusára 1 készülnek el a 'munkával Elmoiidw az igazgató azt is. hogy a Compack Kiszerelő Vállalattal, közösen egy repre­zentatív presszót, illetve bárt nyitnak Kaposváron. A Ku­pa pincét alakítják át félmil­lió forint költséggel. Az Omnia bár délután 5 órától este 9 óráig presszóként működik, azután pedig zenés, táncos bárként hajnalig tart nyitva. Itt is, mint a Kapos bárban rendszeresen adnak majd műsort A Kalinyin városrész lakói­nak gondján csak részben se­gít a Szabadság parki étte­rem, ezért a Vendéglátó Vál­lalat is társult az itt épülő szolgáltató ház létrehozásában. Másfél millió forint költséggel bisztrót alakítanak ki. Hiányzik a presszó, a ven­déglő a Ságvári lakótelepen és a Gorkij utcában is. Ezen át­menetileg úgy segített a válla­lat, hogy mindkét helyen száz­százezer forintos költséggel egy-egy pavilont állított fel, ahol italokon kívül hideg éte­leket is árusítanak. A Ságvári lakótelepen, az itt készülő szolgáltatóházban 800 ezer forintos költséggel eszpresszót építenek, ez 1971- ben a környék lakóinak ren­delkezésére álL Ismét napirendre került az új cukrászüzem felépítése, ki tudja hányadszor! Legutóbb a befejezési, átadási határidőt is megállapították, de a hiány­zó építőipari kapacitás miatt a kivitelezés végül is elmaradt. Remélhetőleg most már meg­valósul. A vállalat nemcsak Kapos­váron gyarapszik. Az idén kezdte meg működését a bala- tonföldvári strandon egy önki- szolgáló éttermük — egy már volt Balatonföldváron — és a balatonszemesi Vadvirág kem­pingben is sikerrel zárta a szezont az a presszójuk, ame­lyet az Idegenforgalmi Hiva­tallal közösen nyitottak. A Vendéglátó Vállalat igaz­gatója végül azt is elmondta, hogy azokat a kaposvári kis­vendéglőket, amelyeket még érdemes, tervszerűen átalakít­ják — mint az Arany Fácánnal tették —, így kívánják kielé­gíteni a mai igényeket. Sz. U (Csak egy kérdés maradt hi az interjúból: — Mi lesz a Béke szálló sorsa? Csak nem járunk úgy, mint a Kapóssal annak idején?) (Szerk.) Korompai Viktor főmérnök: — A csatornázást elvégeztük a hagyományos berendezéseink­kel is, legföljebb ezeket jói kellett kihasználni. A talajvíz elszívását más megyék válla­lataival közös kooperációban oldottuk meg. Nagyon fontos volt viszont a biztonságos munka érdekében az úgyneve­zett Patria-lemez beszerzése Eleinte csak pár darabot kap­tunk Dunaújvárosból. Sokáig csak ígérték. Most már van pár :záz, és reméljük, márciusban már több mint ezer lesz. — Milyen volt az idén a vállalatok igénye? Dudás Lajos: — Nem bír­tuk mindenütt kapacitással. Csatornázási vállalásainkat teljes egészében teljesítettük, az útépítésben vannak kisebb áthúzódások jövőre. De eze­ket szerződésben is így rögzí­tettük. Olyan nagyok az igé­nyek, hogy néha csak beszél­getni tudtunk, szerződést csak ezután köthetünk majd. Mó­dosult a vállalások összetétele is. Sok munkát adnak a mező- gazdasági nagyüzemek — ter­melőszövetkezetek, állami ga- daságok. Nagymértékben kor­szerűsítik útjaikat. Például a boglárt. Ott már végeztünk. A kamion beállhat a szőlőtő­kék mellé... — Mi az, ami késleltette a munkát? Dudás Lajos: — Néha ma­ga a kezdés késett. Amíg a tervekből alapozás lesz, az na­gyon hosszú idő. És az iratok­nak gyakran a bürokrácia út­vesztőit kell megjárniuk. Ezen az időn kellene rövidíteni va­lamelyest És nemcsak rövi­díteni, hanem egyszerűsíteni is. Lehet, hogy meglepően hangzik, de megtörtént már, hogy kivonultunk megkezdeni a munkát, ám a terület még ki -em volt sajátítva. Korompai Viktor: — Az anyaghiány is sokszor lefogta a kezünket Volt egy olyan ce mentfeldolgozó gépünk, me­lyet Debrecenből igényeltünk, és óránként 180 forintot fizet­tünk érte. De nem tudtuk ki használni, mert nem kantunk elég cementet. Nem is jó szó az, hogy eleget. Tudja menv- nvit? A megrendelésnek talár, tíz százalékát. így aztán gyak­ran haitani kellett a m’"^ká­ban. A fő az. hogv a váltá­sainkat jórészt teljesíteni tud tűk és teljesítjük. Nemcsak a megyeszékhelyen, hanem Mar­caliban, Nagyatádon és Sió­fokon is. — Mi az oka annak, hogy a közművesítés gyakran elma­radt az építkezések mögött? Korompai Viktor: — Az egyik és azt hiszem, nagyon jelentős ok az anyaghiány. Na­gyon sok import szerelvény­anyaggal dolgozunk, és nem mindig kapjuk meg időben, így aztán az építkezés halad nekünk pedig vámunk kell. A gépi fölszereltségünket javíta­ni kívánjuk. Több mint félmii lió forintos darut vettünk, amely 1970-ben érkezik meg. Dudás Lajos: — És az anyaghiány mellett, azt hi­szem, oka a lemaradásnak a szállítás is. Sok bajunk volt az idén a vagonokkal. Azt java­solta a MÁV, hogy javítsunk ki néhányat. Ez meg is tör­tént. Jó pár ezer forintot ér az a faanyag, amelyet beépítet­tünk. A kocsikat mégis másfe­lé küldték. És közrejátszik itt is, higgye el, a hosszú ügyin­tézési idő. Mikorra aztán el­kezdhetjük, addigra már ro­hammunka kell, most az épít­kezés előrehalad. Néha gyor­sabban, mint mi. Persze nem szabad csak kívülálló okokra hivatkozni, hiszen van még javítanivaló a szervezésben nálunk is. Az útépítés nehéz munkája megköveteli ezt Ha a munkaerő-vándorlást »fe­zük, akkor azt mondhatom, hogy jó az arány, hiszen majd­nem kétszer annyian jöttek, mint amennyien elmentek. És 2Z jó. — Az útépítés és a csatorná­zás azonban veszélyeket is rejt Tragikus baleset történt a vál- alat egyik dolgozójával. Dudás Lajos: — Ebben a* ügyben befejezték a nyomo­zást. A dolgozó haláláért nem a vállalat felelős. Ezt akkori­ban közölték is. De Molnár a mi dolgozónk volt És mi nem zártuk le az ügyet Felesége egész évben kapja férje átlag- keresetét. És tudja, meghatott amit a múltkor hallottam a KISZ-gyűlésen. A fiatalok vál­lalták, hogy segítenek a ma­gára maradt asszonynak. Mert a fia katona még. Annyit te­szünk mindenütt és mindené­ben, amennyi erőnkből telik™ Eltelt az év, az indulás ne­héz volt A csatornákat csak márciusban kezdhették ásni a vállalat dolgozói. Decemberre befejezték a vállalt munkát Kaposváron, Nagyatádon, Marcaliban, Siófokon és kint a falvakban is. Ahol már kö- vesút köti össze a néhány ház­ból álló kis települést vagy majort a főút széles betonjá­val. Tröszt Tibor Érdekekről van szó... KÜRTI == nDudái villa titka után a járdán. Az átlagosnál __ valamivel alacsonyabb, kicsit ANDRÁS= x-lábú, ötven év körüli ember “““ volt az illető. Telt arcú, ko­pasz. Drapp felöltőt viselt. A sportszatyrot úgy vonszolta maga után, mint amikor egy akaratos kutyakölyköt, ame­lyik leül és a két mellső lábát nekifeszíti a földnek, lépésről lépésre ráncigái előre póráz­zal a gazdája. Valami súlyos tárgy volt a szatyorban... Körülbelül a híd első har­madánál a jövevény megállt. Áthajolt a korláton, lenézett a vízre, beleköpött. Aztán el­fordult, elengedte a szatyor zsinórját, leguggolt, levetette a cipőt a jobb lábáról, letette a szatyor mellé. Féllábon egyensúlyozva magát, kigom­bolta a felöltőjét, benyúlt a kabátja belső zsebébe, előszedte a tárcáját. Lezárt levélborítokot vett ki belőle. Gondosan kisimította, még egyszer elolvasta rajta a cím­zést, majd a járda közepére helyezte. Nehezéknek rátette a levetett jobblábas félcipőt, mégpedig úgy, hogy a boríték nagyobb része, rajta a címzés­sel, kilátszódjék. I. Hárman a hídon Az Erzsábet-hídon még nap­pal is — szaknyelven szólva — gyér a gyalogos forgalom. Akkor pedig már éjfél után járt az idő. Teljesen náptelen volt a híd is, meg a környéke is. A hűvös őszi szél még a megrögzött, éjszakai Duna- parti sétálókat is otthon ma- rasztotta. Csend volt, a nagyvárosi éjszaka viszonylagos csendje. A Mátyás-pincéből cigányzene foszlányai érkeztek libegve; távolból, a nagykörút tájáról fékező villamos zaja hallat­szott. Valahol a Váci utcában döngve csapta be a kaput a házmester. Legszebb álmából riaszthatták fel, vagy a várt­nál kevesebb volt a kapu­pénz ... A híd pesti oldalán most feltűnt egy férfi. Lassan kö­zeledett. zsinórjánál fogva egv sportszatyrot húzott maga Miután mindent ilyen szép­akkurátusan elrendezett, meg­fogta a sportszatyor zsinórját, és hozzálátott, hogy felkapasz­kodjék a híd karfájára. Né­hány meddő kísérlet után, amely arra vallott, hogv a szóbanforgó férfi aligha volt tagja akár a legjelentéktele­nebb sportegyesület tornász- csapatának is, végre sikerült lovaglóülésbe kerülnie a híd- korláton. Lábait a rácsok kö­zé dugva megszilárdította po­zícióját, nagykeservesen fel­húzta maga elé és a két comb­ja közé helyezte a nehéz sportszatyrot. Megpihent ki­csit e fárasztó művelet után, majd beledugta fejét a sport­szatyor zsinórhurkába, nagyot sóhajtott, behunyta a szemét, és... És pár másodperc múltán kinyitotta a szemét. Újra fel­sóhajtott, lenézett az alant fe­ketén és hidegen csillogó víz­tükörre, megborzongott, aztán csak bámult szomorúan maga elé, a semmibe... — Bocsánat, volna egy kis tüze? A hang, fiatal nő kelleme­sen csengő szopránja, egy fű­zöld színű Volkswagen volán­ja mögül hallatszott. Gyászos gondolataiból fel­riadva a korláton ülő férfi meglepetten fordult a hang irányába. E hirtelen mozdulat következtében egyik lába ki­csúszott a rácsok közül, felső­teste megbillent, éppencsak az utolsó pillanatban tudta visz- szanyemi egyensúlyát Ekkor reflexszerűen gyufa után nyúlt felöltője zsebébe. Újabb megingás, és már bukott is vöt na a mélybe ... Szerencsére ekkora ott ter­mett mellette az autó vezető­je, egy nyúlánk, szőke nő, fel­hajtott galléros, kék selyem- ballonban. Megragadta a vál­lát, visszarántotta, és tartotta keményen. mondta a ^ — Köszönöm férfi — Most már egyenesben< vagyok, elengedhet. Nyúljon \ be a felöltőm zsebébe, ott ta- i Iái gyufát. á A nő megtalálta a gyufát, J rágyújtott. ^ Hallgattak mind a ketten.^ — Jaj — szólalt meg az au-j tós nő —, hogy én milyen fi- j gyelmetlen vagyok! Meg sem j kérdeztem, megkínálhatom-e. j És nyújtotta a nyitott doboz * Fecskét a hídkorláton üldögé- f lő felé. Az megrázta a fejét. — Már fél éve leszoktam. \ Nem szabad, árt a szívemnek.? A szőke nő tudomásul vet- jj> te a választ, a doboz cigar<i-j tát visszadugta a ballonjai zsebébe. Nelei támaszkodott a A korlátnak nagyokat szappan- $ tott, és szép, kerek füstkari- ( kákát fújt a levegőbe. f Megint hallgattak egy da­rabig. — Elnézést a kíváncsisko- dásért — törte meg a csendet a nő. — Elárulná, hogy mit csinál itt tulajdonképpen? A kis kopasz, nyakában a zsinórral, elfutotta a pulyka­méreg. — Napozom. Nem látja? — Éjszaka? — Igen. ez a hobbym. Hold­világnál napozom. És a leg- ; szívesebben egyedül. Most •• már mindent tud a cigaretta- f ja is ég, gondolom elsöpörhet-1 ne innen a kocsijával... f {Folytatjuk) * A KÖZELMÚLTBAN részt vettem a Közép-somogyi Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének elnökségi ülé­sén. A sokszorosított tájékoz­tatóból nekem is jutott egy példány, s abhan egy mindösz- sze másfél oldalnyi anyagrész különösen megragadta a fi­gyelmemet. Ez a tömör előter­jesztés az, áruátadók tevé­kenységével ismertetett meg, pontosabban azzal, hogy mi­lyen nagy hasznára válnak ezek az emberek a termelő­szövetkezeteknek. Évekkel ezelőtt, tapasztalati példákra utalva arról írtam, miként dolgozik egy közös gaz­daságban az a tsz-tag, akit az­zal bíztak meg, hogy legyen ott a közösség árujának az át­adásánál, hallassa a szavát, és persze mindenekelőtt értse a dolgát. Arra hivatkoztam hogy milliókat érő terményt, állatot, terméket ad el évente a szövetkezet, megéri- hát, ha egy embert külön azzal a fel- adafial bíznak meg, hogy néz­zen utána, miként történik az átvétel. Mert akkoriban gye­rekcipőben jártak még a mi termelőszövetkezeteink, és bi­zony előfordult, hogy vissza­éltek a járatlanságukkal; oly­kor megrövidítették őket, te­gyük fel, hogy nem szándéko­san. .. Felnőtté váltak a szövetke­zetek, a botladozást felváltott a határozottság, a közösség jo gainak tudatosabb és módszc resebb védelme került előtér­be. Egyik ilyen módszer a 7 amit egyre több tsz felismert az áruátadó munkába állításé tevékenységének megfelelő rangra emelése. Mert a gya korlat azt bizonyítja, hogy megéri, a gazdaságnak kifize­tődik ez a befektetés. Még ak­kor is, ha közösen alkalmaz­zák ezt az embert. De néz­zük. erre vonatkozóan müven summ ázást ad a Közép-somo- gvi Ten-nelőszövetVezetak Te rület.i Szövetsége, itt ugyanis a szövetkezetek nem külön külön, hanem együttesen, a szövetség keretiben gondos­kodtak áruátadóról. A Kaposvári Húskombinát­nál állandó vágóhídi átadót bízott meg a szövetség. A meg­felelő felkészültségű megbízott nem okozott csalódást, jól kép­viselte a termelőszövetkezetek érdekeit, ügyelt arra, hogy az átadott állatokért a tényleges értéket kapják a gazdaságok. A múlt év elejétől november második feléig 5154 szarvas- marhát értékesítettek és szál­lítottak a vágóhídra a tsz-ek, ebből 332 állat került próba- vágásra. Tudni kell, hogy a minősítés már a gazdaságban megtörtént, a vállalat dolgo­zója azt annak rendje s módja szerint elvégezte a tsz-ben. Joggal tételezzük fel, hogy mindezt a legjobb tudása, szakmai gyakorlata szerint és jóindulattal tette. Mégis, a pró­bavágásoknál elért minőség és a tsz-ben történt minősítés kö­zötti különbség csupán ennél a 332 állatnál nem kevesebb, mint 343 584 forint. Több mint 1000 forint egy-egy marhánál, amitől elestek volna a tsz-ek, ha nincs a próba vágás, ha nem a vágóhídon történik a minősítés... Időszakos átadók a gyapjú és a cukorrépa átadásánál, időnkénti ellenőrzés a gabona- átvevőhelyeken — ez sem eredménytelen módszer. (A gyapjúnál több mint 60 000 fo­rint. többletbevételt tulajdonít az átadó közreműködésének a szövetség.! Csak helyeselhető, hogy a termelőszövetkezetek érdekképviseleti szervezete addig is, amíg minden tsz nem lesz képes önállóan áru­átadót biztosítani, megfelelő áthidaló megoldással gondos­kodik a feladat ellát-sáró'. A TERMELŐNEK ÉRDEKE — és joga —, hogy megtudja, mit ér ténylegesen az áruja, és senki sem vetheti a szemé­be, ha figyelemmel kíséri vagy kísérteti az átadást. Nem is hallottam, hogy bárki tiltak o- zott volna ellene. Ez érthető, a is zen minden vállalat ugyan­azt teszi — ugyancsak jósra! — azzal az áruval, melyet to­vábbad. Mert érdekekről van szó.. . H. F. Több mint ötmilliárd forint a vasút jövő évi fejlesztésére A MÁV 1969-ben — az elő­zetes adatok szerint — 111,5 millió tonna árut és 399 mii lió utast szállított. A tehervo­natok utazási sebessége és a kocsik kihasználása növeke dett, a személyvonatoknál pe dig ha szerény mértékben is de csökkent a zsúfoltság. A- idei bevételi és költségterve' előreláthatóan 1,7 százalékká! túlteljesítik, A vasútnak 1970-ben is 111,5 millió tonna árut kell fuva­roznia, tehát annyit, mint i C63-ben. A jövő évi személy­szállítási terv 395 millió utas szállításával számol. A villa- nosnás ós a dieseles.'tés alap- ;án tovább növelik az utazá­si sebességet. Jövőre 5298 mil- 'ió forintot irányoztak elő a vasút korszerűsítésére, álló­eszközeinek fejlesztésére. □ OMOOTl NÉPLAP 'ütörtök, 1979. január 1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents