Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

A kommunisták első nagygyűlése Pesten MÉG FÜSTÖLÖGTEK Pes­ten a romok, Budán harcok folytak, a Szabadság nevet vi­selő új lap első számaiban kétségbeesett emberek hozzá­tartozóikat keresték. Harsányt Imre debreceni iparkamarai titkár gyermekeit: Évát, Zol­tánt, Jánost; Burg Endrémé Pesterzsébetről Tomi fiát A hatéves gyerek Simonies Fe­rike álnéven bújkált. A tizen­négy éves Kaitányi Katikát édesanyja kereste, Csereglei Judit pedig József nevű fivé­re után kutatott, akit Izsák községben láttak utoljára. Az író — Zilahy Lajos — így kezdte első vezércikkét: «•Elek? Vakít a fénytelen téli reggel a pince sötétsége után, körmeim feketék, arcomon szakáll penésze, dúlt agyam­ban még ott vannak a nagy szúró fények dörrenései, még sajognak bennem a halálfé­lelem fekete szívgörcsei. De étek.« Hideg január vége volt, az emberiek kifosztottam, éhesen, legyengülten tértek Vissza be­tört aiblakú lakásaikba, de szí­vükbe kezdett visszaköltözni a remény, az életkedv, a biza­kodás. A fővárost felszabadí­tó csapattok parancsnokának első számú rendeletét akkor ragasztották a falakra. Fi­gyelmeztette a hatósági embe­reket: kezdjék meg hivatali tevékenységüket, a kereske­delmi és iparvállalatok tulaj­donosait, hogy lássanak mun­kához, az orvosokat, hogy siessenek a segélyhelyekre és a kórházakba, a papokat: tartsanak istentiszteleteket. Azokat, akik fegyver vagy lő­szer birtokában voltak, arra kötelezte, hogy szolgáltassák be azokat; a lakosságot fi­gyelmeztették, hogy gondos­kodjon az elsötétítés előírá­sainak betartásáról. Zsukov tábornok seregei 220 kilométerre közelítették meg Berlint, kétezer kilomé­terre voltak Sztálingrádtól. Magyar területen, a főváros­tól nyugatra, Székesfehérvár­tól délre és délkeletre foly­tak súlyos harcok. Pesten sorra alakultak a demokratikus pártok kerületi szervezetei: valamennyi mun­kára, rom-takarításra, az élet megindítására hívta segítségül híveit. Január 28-ám, Pest első bér kés vasárnap délelőttjén sza­badságünnepélyt rendeztek a Magyar Színházban. A sebté­ben összetoborzott zenekar Sergio Failoninak, áz Opera­ház olasz származású karna­gyának vezényletével a Szó­A Pártélet februári száma még nem jelent meg, de szá­mos jelentős írását már előre is az olvasók figyelmébe ajánl­hatjuk. A folyóirat ez évi második száma a nemzetközi nőnap al­kalmából «Az egyenjogúság út­ján« címmel közöl anyagot Két cikk is foglalkozik az 1970. évi népgazdasági terv általános összefüggéseivel és a mezőgaz­daság konkrét feladataival Elsősorban a pártbizottságok érdeklődésére tart számot a mellettük működő állandó munkabizottságokról szóló írás. A korszerűbb és a politikai­lag céltudatosabb kiválasztás­sal, s a helytörténeti anyagok célszerű felhasználásával fog­lalkoznak a Propagandisták rovatban publikált cikkek. Az alapszervezetek munkájához nyújtanak segítséget azok a dolgozatok, melyek az idei év gazdasági feladatait, az alap­szervezeti munkatervek készí­tését, az önálló tagfelvételi jog érvényesítését taglalják. * A Pártélet februári számá­ban több cikk található a ju­bileumi évfordulók előkészíté­sével kapcsolatban is. zatot játszotta. Felhangzott az Intemacionálé, melyet Bar­tók- és Éodály-művek követ­ték. A színészek Petőíi- Ady-, József Attila-verseket mondtak. A bujkálásból visz- szatérve megjelent a reflek­torfényben Székely Mihály, s hosszú némaság után újra szárnyalt csodálatos haingja. Aznap délután megtartották a Magyar Kommunista Párt első nyilvános nagygyűlését a Magyar Színházban. 1919 óta első alkalommal szólhattak nyilvánosan a kommunisták Budapest lakóihoz. A gyűlés szónokai a nép hálájának ad­tak hangot, a felszabadítókat köszöntötték, a békét, az élet újjászületését. Megállapították: hazánk túl­jutott a mélyponton, Hitler gyarmatából független ország lett. Népi demokráciát kell teremteni — hirdették —, s annak legelső feltétele, hogy széles körű, gyökeres földre­formot hajtsanak végre. A földosztás nemcsak a magyar paraszt évszázados álmát váltja valóra, de segít szét­zúzni azt a feudális rendszert is, amely kétszer vitte Ma­gyarországot háborús kataszt­rófába. A kommunisták ezen a gyű­lésen arról is beszéltek, hogy véget kell vetni a nemzeti gyűlölködésnek, mert a né­met és minden más imperia­lizmussal szemben a szomszé­dos testvéri népekkel való szoros együttműködés nyújt­hat csak biztonságot a ma­gyar népnek. Szóltak a mun­kásegységről, a demokratikus erők összefogásáról, felismer­ve annak szükségszerűségét, hogy a nép alkotó erőit együt­tes cselekvésre hívják fel. A NAGYGYŰLÉST KÖVE­DEN erőteljes lendületet vett a pártszervező muníka a fővá­ros kerületeiben, Csepelen, Újpesten és a többi peremvá­rosban, s hamarosan a felsza­badult Budapesten. V. F. Szervezettebb, jobb építoaiyag-eüátást ígér a TÜZÉP Szállítási szerződés a kislakásépítőkkel A TÜZEP Vállalat kaposvá­ri I. sz. telepe a múlt évben csaknem ötvenmillió forint ér­tékű építőanyagot értékesített. Ez a számadat is mutatja, hogy milyen nagy azoknak a száma, akik saját erőből (oly­kor OTP-hitel igénybevételé­vel) maguk építette családi házakkal igyekeznek megolda­ni lakásgondjaikat. Az Orszá­gos Takarékpénztárnál be­nyújtott igények meg az épí­tőanyag iránti kereslet azt tükrözi, hogy ez az építkezési kedv az idén sem csökken. Tavaly sok bosszúság ju­tott osztályrészül azoknak, akik cementet, tető- vagy egyéb építkezési anyagot akar­tak vásárolni. Gyakori volt a TÜZÉP-eladók válasza: «Nincs és nem is tudjuk, mikor lesz!« — Mire számíthatunk az idén? — tettük fel a vásárló­kat érdeklő kérdést Friss Fe­rencnek, a kaposvári TÜZÉP I. sz. telepe vezetőjének. — Januári forgalmunk — amely máris meghaladja a há­rommillió forintot — azt mu­tatja, hogy az építőanyagok iránt talán még az előző évi­nél is nagyobb lesz a keres­let. Mi számoltunk is ezzel, s ennek megfelelően igyekez­tünk feltölteni raktárainkat. A \múlt évben valóban elég sok I volt a zökkenő az áruellátás­ban. Ez elsősorban nem raj­tunk múlt. Bebizonyosodott, hogy például cementgyáraink képtelenek kielégíteni a meg­növekedett szükségletet. Ügy véljük, a lehetőségekhez mér­ten nekünk leéli a kislakásépí­tők segítségére sietni. Az idei évre jobban megszerveztük az áruellátást. E cél érdekében olykor külföldről is szereztünk, be vagy szerzünk be a jövőben is építőanyagot. Azt akarjuk, hogy azok az emberek, akik nagy áldozatvállalással építe­nek családi házat, ne kerülje­nek nehéz helyzetbe, mert ez vagy az hiányzik. Friss Ferenc végigkalauzolt bennünket az áruval zsúfolt kaposvári központi telepen. Jelenleg nem hiánycikk a ce­ment Sőt, mint megtudtuk, huzamosabb időre biztosított a további folyamatos szállítás is. Olyan bőséges választék aj­tókból, ablakokból még so­sem volt, mint most Tavaly 26 000 000 téglát vásároltak a kaposvári TÜZÉP-telepen, most ennél nagyobb mennyi­séget is a vevők rendelkezésé­re tudnak bocsátani. Bősége­sen van cementlap, falburkoló csempe, minden méretű be­tongerenda. Kaphatók az eh­hez szükséges béléstestek, fa­ragott és, félfaragott faanyag, léc, fűrészáru. — De így lesz-e vajon má­jusban is, amikor valóban nagy szükség van az építő­anyagra? — Akik most vásárolnak, azok eleve biztosíthatják ma­guknak az anyagot. A cemen­tünk például annyira friss, hogy az nyugodtan tárolható további fél évig is. De azért nemcsak a mára gondolunk. Azok, akik velünk szerződést kötnek a házépítéshez szüksé­ges anyagokra, biztosan szá­míthatnak rá, hogy megkapják azt is, ami talán e pillanatban hiánycikk. Ez a kezdeménye­zésűnk már tavaly is bevált. Az idén már jó páran kötöttek velünk megállapodást Szá­mukra feltétlenül biztosítani tudjuk a legkeresettebb építő­anyagokat, a főszezonban is — mondta a telepvezető. A kislakásépítők gondja nemcsak magánügy. Az őket segítő kormányintézkedések, OTP-kőlcsönök mutatják ezt A kaposvári I. sz. telep példá­ja azt bizonyítja, hogy a TÜZÉP is igyekszik könnyíte­ni az építkezők gondjain. K. S. Több mint tízmillió forint nyúltenyésztésből Alapvető feltétel a zöldtakarmány biztosítása (Tudósítónktól.) Kilenc évvel ezelőtt, a SZÖVOSZ kezdeményezésére, a fogyasztási szövetkezetek tá­mogatásával, indult meg me­gyénkben a házinyúltenyész- tés. A kezdeményezést tettek követték: 1961-ben 804 házi- nyulat 20 mázsa súlyban érté­kesítettek a gazdák, s ez a szám évről évre rohamosan növekedett a megfelelő áru­propaganda és tenyésztői szak­tanács következtében, 1969-ben a megyében 155 140 házinyulat vásároltak fel a szövetkezetek 45 vagon súly­ban. Ezért a termékért a házi- nyúltenyésztők mintegy 10 396 000 forintot kaptak.'Az átvett mennyiséget teljes egé­szében külföldre szállították — így ezzel a teljesítménnyel So­mogy országosan első lett. A teljesség kedvéért meg keil jegyezni azt is, hogy az általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek ezért a szép eredményért nem kevés anyagi áldozatot hoztak. Szak­mai tanácsokat adtak, szakmai előadásokat szerveztek, ter­melési előleget folyósítottak, állami áron takarmányt jut­tattak a tenyésztőknek. Az árutermelés növelése érdeké­ben be kellett bizonyítani a nyúltenyésztés hasznosságát, valamint le kellett küzdeni a nyulászattal szembeni előíté­leteket. A szövetkezetek fölismerték: az eredményesség tovább fo­kozható, ha a tenyésztők tár­sulásba tömörülnek. Ez a kez­deményezés találkozott a nyúl- tenyésztéssel foglalkozó szö­vetkezeti tagok érdekeivel, és a nyültenyésztók többsége rö­vid idő alatt társulásokat ala­kított. A megyében ma már 83 nyúltenyésztő társulás mű­ködik 2020 taggal, és 12 200 te- nyésznyúl van a tagok tulaj­donában. A felvásárolt 45 vagon nyűl- hús előállításához 769 vagon zöldtakarmány szükséges, ez­zel szemben a társulások bir­tokában csak 35 hold érdekelt­ségi földterület van, melynek terméshozama mintegy 28 va­gon zöldtakarmány. A te­nyésztők népes táborában ta­lálható pedagógus, vasutas, nyugdíjas, tsz-tag és egyéb al­kalmazott, akinek csak 50 szá­zaléka rendelkezik háztáji földterülettel. A másik 50 szá­zalék arra kényszerül, hogy az állományával minden szennyezett, poros, sáros, vegyszerezett takarmányt Téli munkák a városban A kemény tél igen megnehezíti a város területén a gázszerelési, valamint az építési munkálatokat. Ezeknek azonban nem szabad szünetelniük, ki kell használni a né­ha beköszöntő enyhe időszakot is, és gyors ütemben pó­tolni az elmaradottakat. megetessen, melyet az utak mellett és az árokpartokon összegyűjtött. Ez az oka an­nak, hogy a helytelen takar­mányozás következtében az ál­lomány 25—30 százaléka elhul­lik a legveszélyesebb, ismert házinyúlbetegségben, a Cokci- öiózisban. Nyilvánvaló tehát, hogy a további fejlődés legalapvetőbb követelménye a zöldtakar­mány biztosítása. A 45/1968. sz. kormányrendelet alapján ma már kimutatható közsé­genként a parlagon heverő földterület, melyet Mshaszon- bérbe vagy közteherviseléssel át lehetne adni a házinyúlte- nyésztő mezőgazdasági társu­lások részére. így nagymérték­ben enyhülne, sőt talán meg is szűnne a tenyésztők nagy gondja, biztosítani tudnák a szükséges zöldtakarmányt. Egyszerre 16 ezer embert fogadhat a balatoni fizetővendéglátó szolgálat A Balatonon a nyári fő­idényben a nyaralók egy részét a fizetővendéglátó szolgálat magánnyaralóiban helyezik el. Ezek a többnyire különálló, családias hangulatú nyaralók a külföldi turisták körében is igen népszerűek. Siófok, Bala- tonföldvár, Balatonalmádi és Balatongyörök villáiban min­den nyáron már törzsvendég­ként járnak vissza az osztrák, német, lengyel és csehszlovák turisták. A kedveltebb nyara­lóhelyeken egyes külföldi uta­zási irodák már előre kibérel­tek több száz szobát. A Bala­ton két partján és az üdülővi­dékhez számítható távolabbi idegenforgalmi központban — körülbelül ötven kisebb-na- gyobb településen — az idén már egyszerre 16 000 vendég elhelyezéséről gondoskodnak a szolgálat vezetői A közgazdasági technikum épületén jelenleg a második emelet betonpilléreit helyezik el, nemsokára a közfalak fel­húzására is sor kerül. Olyan a Bajcsy-Zsilinszky utca, mint egy csatatér. Légka­lapáccsal törik az úttestet és a járdát. Készítik a gázveze­ték helyét... Az Április 4. utcában nem lehet még közlekedni az út­testen, de a gázvezetékcső az árok fenekén már betemetés­re vár. # SOMOGYI NÉPLAP bzerda, 1970. január 28.

Next

/
Thumbnails
Contents