Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

'dőoeqöLt líie4Uuibát A kabátot szabásminta sze­rint készítjük eL A minta leírása: X. sor: A láncszemsort a harmadik láncszemtől kezdve rövidpálcával behorgoljuk. 2. sor: 2 láncszemmel fordu­lunk és minden rövidpálcára rövidpálcát öltünk. 3. sor: 2 láncszemmel fordu­lunk, 1 rövidpálca a rövidpál­cára, 1 relief pálca (az első sor megfelelő rövidpálcáját jobb­ról balra átfogva húzzuk át a fonalat és azt kb. 1 cm magas­ra felhúzva horgoljuk meg a pálcát) és ismétlés. 4. sor: 2 láncszemmel fordu­lunk és minden pálcára rövid­pálcát öltünk. 5. sor: 2 láncszemmel for­dulunk, 1 rövidpálca a rövid­pálcára öltve, egy relief pálca a harmadik sor relief pálcáját átfogva és ismétlés. A továbbiakban a 4. és az 5. sor ismétlésével dolgozunk. A zsebeket rövidpálcákból horgolt csíkkal szegjük be. A gallér szintén relief min­tával készül, és szemet szem­mel összedolgozva varrjuk a kabáthoz. Befejezés után a szabad ré­szeket — a gomblyukakat is —• szorosszemmel körülhorgoljuk. KÜRTI == ANDRÁS == A budai villa titka 23. Ha ezt férfiasán bevailaná. megérteném, nem háborognók. emberek va­gyunk. De nem. Ürügyül olyasmit talált ki, hogy ilyen nagy jelentőségű témán az in­tézetben nem dolgozhatom, mert onnan már néhány do­log érthetetlen módon kiszi­várgott, az utóbbi időkben, fecsegés, esetleg az imperia­listák szőrös keze... Az per­sze nem izgatja a miniszter- helyettes elvtársat, hogy Etel­ka néni itt tízpercenként kgp frászt, úgy fél a hüllőktől. Ezenkívül minden kis csava­rért, nyersanyagért, állatele- ségért Andinak kell lefutnia a várasba ... Cudar fél esz­tendő volt. Szerencsére a ne­hezén túljutottunk. — Elnézést kérek — vakar­ta meg a feje búbját Honda —, nem akarok vitatkozni a professzor úrral. Alkohol nél­kül nem vagyok megfelelő partner. De azért annak a miniszterhelyettesnek lehet egy kis igaza. Én személyesen győződtem meg arról, hogy a szimpatron valóságos hata­lom. A buszban, meg amikor a rendőr megfogott. Aztán a fegyelmi tárgyaláson a mi­nisztériumban ... Én igenis el tudom képzelni, hogy ha olyan valakinek a kezébe jut... Mondjuk elkezdik gyártani tonnás tételeikben ezeket a pirulákat,- illetve patronokat... Ambrózy ingerülten legyin­tett. Nehezen viselte el, ha nem értettek vele százszázalé­kosan egyet. — Lári-fári! Akkor min­denkinek az orrára biggyesz­tünk egy pápaszemet, és a já­ték megy tovább. Olyan ez, mint a rakéta, az ellenrakéta, az ellenrakétákat elfogó raké­ta ... Ennél milliószor fonto­sabb azonban, hogy a gyógyá­szatban valóban lehetnek perspektívái... De ezen most ne meditáljunk, térjünk a tárgyra! Közelebbit szeretne hallani a szimpatronról. Rend­ben van. Tessék, foglaljon he­lyet! Mit tud a nukleinsavról? — A nukleinsavakról? Azt hiszem, hogy semmit. Esetleg, ha benyakalnék ... A professzor megrázta a fe­jét. — Kötve Íriszem. Andi em­lítette ugyan, hogy maga lexi­konokat memorizál, de most ez a kunszt sem segítene. Tíz évvel ezelőtt, amikor az Üj Magyar Lexikon készült pél­dául, rendkívül gyér ismere­tekkel rendelkezett az egész tudományos világ az élő szer­vezetnek ezekről a nagy mo­lekulájú, bonyolult szerkezetű vegyületeiröl. A nukleinsa­vakról mindössze annyi tud­tunk, hogy a benne előforduló cukor minősége szerint ribo­nukleinsavat és dezoxiriibo­J SOMOGYI NÉPLAP JH Szerda, 1910. január 28. OTTHON CSALÁD KÁPOSZTA A ' MAGYAR »FAKANÄL- FORGATÖK« sokféle jóízű ételt készítenek az emberiség egyik legrégibb zöldségféléjé­ből, a káposztából, különösen így télvíz idején, a disznóvá- gások évadján. A nagy kövek súlya alól jellegzetes illatú le­véből élőkéiül az ősz során beért savanyított káposzta', ar­ra várva, hogy a fazékban jó­fajta húsokkal »léphessen há­zasságra«. A felséges ízt adó és a ká­posztát konzerváló savanyítás módját a régi rómaiak fedez­ték föl, mégpedig véletlenül, ha hinni lehet az erről szóló leírásoknak. Az egész, Európát hatalmuk alatt tartó római lé­giók vonulásának elmaradha­tatlan kísérői voltak azok a szekerek, melyeken az után­pótlást. többek között 'a fa­hordókba rakott fejeskáposz­tát is szállították. Az úttalan utak hepehupái gondoskodtak róla, hogy a káposzta alaposan összerázódjék, levet eresszen és erjedésnek induljon. Elein­te romlottnak hitték a nem ép­pen gusztusos kinézésű ká­posztát, s csak később jöttek rá pompás ízére. Sokáig úgy vélték, hogy a különleges íz kialakulása kizárólag a »ko- csikáztatás« következménye. A katonák elbeszélései nyomán a polgárság kíváncsisága is fel­támadt a savanyú káposzta iránt, amit »házilag« úgy ké­szítettek, hogy káposztás hor- i dókkal megrakott szekereket körbe-körbe járatták a váro­sok nagy kövekkel kirakott utcáin. Akinek nem telt kocsi­ra és lóra, az hátára akasztott puttonyban rendszeres napi »sétára« vitte a káposztát. Ál­lítólag egy lusta római rab­szolga, aki gazdája éberségét kijátszva ledobta a puttonyt és lefeküdt mellé az árnyékba, jött rá arra. hogy a káposzta magától, szaladgálás nélkül is megerjed, csak jó erősen le Gondolatok a félév után Nagy nap az iskolások életében a bizonyitványosztás napja. Még a félévi értesítőé is. Nem kevésbé az a szülőknek is. Noha évközben is rendsze­resen figyelemmel kísérhetik gyermekeik tanulmányi elő­menetelét — s ezt többségük meg is teszi —, kíváncsian, ér­deklődéssel és sokan gonddal várják, mit mutat gyermekük tanulmányi munkájának ösz- szegezett eredménye. Ha más­KRÓNIKA kell nyomkodni a puttonyban vagy a kádban. Napjainkban a fedőlevelei­től megtisztított káposztát — a torzsa eltávolítása után — csí­kokra szeletelik, majd 2—3 százalék sót adva hozzá ré­tegenként betapossák a kádba, hogy a közte levő levegőt eltá­volítsák és a káposzta levét kinyomják. Ízesítésére birset, kaprot, babérlevelet, fűszer- paprikát, fekteborsot használ­nak — vidékenként változó összetételben. Az erjesztést egyébként »ingyen munkások«, baktériumok végzik, ennek so­rán 1—1,5 százalék tejsav ke­letkezik, ami az eltartást biz- tasítja és a kellemes ízt köl­csönzi. »Annak a rómainak, aki ká­posztát termeszt, saját patiká­ja vän« — vélte Cato, az ókori bölcs. A káposztából kinyo­mott lével véraláfutásokat és fekélyeket borogattak. A ke­vés ideig főzött, cukrozott ká­posztáiét székrekedés, a sokáig forralt főzetet pedig hasmenés ellen javasolták. Az idő előtti kopaszodást a fejre kötözött káposztalevéllel igyekeztek el­kerülni (hogy milyen sikerrel, arról nem szól a krónika!). »A szertelen ivás felidézte csö­mört« káposztalevessel űzték el, ami a mai napig is szo­kásban maradt, gondoljunk csak a jóféle »korhelyleve- sekre«. ANÉLKÜL, HOGY KÉT­SÉGBE akarnánk vonni a ká­poszta fentebb említett sokfé­le jótékony hatását, tudomá­nyos tárgyilagossággal azt szö­gezhetjük le, hogy a káposzta jelentős mennyiségű — kilón­ként 150—200 milligramm — C-vitamint, valamint Dl- és B2-vitamint is tartalmaz. Kel­lemes íze mellett ez teszi fon­tos népélelmezési cikké, kü­lönösen a vitaminszegény téli hónapokban. kor nem is, ilyenkor még azok is fölkeresik a pedagógust, akik egyébként nemigen te­szik. Fölkeresik azért is, hogy örömüknek vagy kétségüknek kifejezést adjanak, s fölkere­sik azért is, hogy tanácsot kér­jenek. Egyik tanítványom édes­anyja például kétségbeesve je­lentkezett nálam amiatt, hogy kisfia, aki eddig mindig ötös tanuló volt, most 4,2 átlagot ért el. Büntetésből nem nézhe­ti a tv-t, még a Kloss kapi­tányt sem — mondotta — mindaddig, amíg a négyeseit Iá nem javítja. Egy másik volt tanítványom édesanyja viszont boldogan közölte, velem a nagy öröm­hírt. hogy kislánya tanulmányi átlaga a tavalyi 3,4 /helyett most 3,9 lett. Meg is kapta ér­te a jutalmat, bérletet a kor­csolyapályára egy új korcso­lyával. Hogy melyik szülő cseleke­dett helyesen? Pedagógiából mindkettő jól vizsgázott. A kitűnő tanuló kisfiúnál ugyanis csupán a szorgalom hanyatlásának volt a követ­kezménye a visszaesés. Több­ször megengedték a szülők a késő esti fennmaradást, a tv- nézést. Másnap reggel azután álmosan, fáradtan ment az is­kolába, figyelme szétszóródott, fel sem fogta jól a tanítást. Leckéjét sietve összecsapta egy-egy sportközvetítés vagy krimi kedvéért A gyerek egy kicsit elbizakodottá is lett Az édesanya helyesen választotta ki a figyelmeztető »büntetést«. Alaposan az ele­venjére tapintott a kis le­génynek. Bizonyosan hamaro­san hozza is majd a javító ötö­söket. hogy feloldják a szigo­rú büntetést. Az édesanya el­határozta, hogy többet nem engedi femnamaradni gyerme­két 8 óra után. Megbeszéltük, hogy ez helyes, hiszen a 6—10 éves kisiskolásoknak legalább napi 9—10 óra nyugodt alvásra van szükségük. Természetesen nem szeretném, ha bárki azt gondolná, hogy a tv-nézés el­lenzője vagyok. Hiszen a tele­vízió nemcsak az Iskolateleví­zió adásain keresztül, hanem a jól irányított műsomézós ré­vén sok ismeretet ad a gyer­mekeknek és ezáltal segítsé­get nekünk, pedagógusoknak is. A helyes irányítás, a mű­sorban való válogatás azonban a szülők feladata. Most nem árt kicsit elgondolkozni azon is, hogy nem követtek-e el e téren is hibát. Nem ment-e egyszer-egyszer a rendszeres tanulás rovására a mérték nél­küli tévézés. Nem ez okozta-e egyik-másik gyermeknél a visszaesést. Természetesen sok minden más oka is lehet az eredmény romlásának. De nézzük meg. miért volt helyes, hogy a kislányt a 3,9 átlagért megjutalmazták a szülők. A kislány kitartó szor­galommal a múlt évi átlagán öt tizedet javított. Hetedik osztályban — s hadd tegyem hozzá, kamaszkorban — ez na­gyon szép teljesítmény. A juta­lom, de még inkább az elis­merés, a szülők öröme minden, bizonnyal még jobb teljesít­ményre, még kitartóbb szorga­lomra buzdítja majd a leány­kát. Valójában mindkét szülő he­lyesen járt el tehát. Az iskola tájékoztató jellegű értesítését komolyan fogták fel, megfele­lően értékelték. Nagyon remélem, hogy mind kevesebb az olyan szülő — bár még akad —, aki testi fe­nyítéshez folyamodik egy-egy rosszabb osztályzat vagy ha­nyatló tanulmányi eredmény miatt. Ez a leghelytelenebb nevelési módszer, amely soha­sem lehet eredményes. A visz- szaesés okát mindig a körül­ményekben kell keresni: van-e a gyermeknek megfelelő ideje, helye, nyugalma a tanulásra’ Mindezek megteremtése, szer­vezése a szülő feladata. Nem árt tehát, ha most egy kis lelkiismeret-vizsgálatot tartunk, s megnézzük, megtet- tünk-e mindent azért, hogy a gyerek képességeihez mérten a körülmények, lehetőségek biz­tosításával a legjobb ered­ményt érhesse el. Az érdeklődő szülő számá­ra nem lehetett meglepetés az értesítés, hiszen az ellenőrző könyv útján folyamatosan ér­tesül az egyes osztályzatokról, sőt a szülői értekezleteken és a fogadóórákon szóbeli véle­ményt is hallhat gyermeke ta­nulmányi eredményéről, elő­meneteléről, s arról is, hogy mik a tennivalói. Még nincs késő. Bőveri van idő az esetleges mulasz­tás pótlására. Akik eddig nem tették, keressék meg sűrűbben a tanítót, az osztályfőnököt, a szaktanárokat, beszéljék meg velük a segítés módszereit. Nézzenek bele naponta a gyer­mek ellenőrző könyvébe, se­gítsék elő és ellenőrizzék is a rendszeres tanulást. Mindez minden bizonnyal ' meghozza az eredményt, amit a néhány tizeddel emelkedő tanulmányi átlagban mérhetnek majd le. Dr. Gergely Kár oly né nukleinsavat különböztethe­tünk meg. Az elsőnek, az RNS-mak, a szervezet fehérje- szintézisében, az utóbbinak, a DNS-nek, az örökletes tulaj­donságok átadásában van rendkívüli szerepe. Nagyjából ez volt minden. Az utóbbi esztendők azonban egy sor új felfedezést hoztak a nuklein- savak összetételének, szerke­zetének, biológiai szerepének mélyebb megismerésében. Honda úr, hallott már az ehető emlékezetről Honda összeráncolta ahcm- lokát. — Ehető emlékezet? ... Vár­junk csak! Erről vagy a Ma- gyaroi'száighan vagy az Qrszág- Vilagbam olvastam egy cikket. Nagyon érdekes volt. Valahol kászagilászták, hogy a tudás nem az agysejtekben, illetve nemcsak ott van. A lényeg, hogy valami folyadék lötyög bennünk, meg más élőlények­ben. Az segít az emlékezés­ben ... Ügy van, a kísérlet is eszembe jutott, nem lehetett valami gusztusos. Egy bizo­nyos kukac olyan ravasz; hogy1 ha kettévágják, mindkét rész kiegészül; a farkához kinő a feje, a fejéhez a farka, és ví­gan él taváfbb mind a kettő. És a farokrészből kipótolódott kukac is emlékezik arra, hogy csengőjelzés után jól teszi, ha szedi a stáorfáját, és átmászik a tepsi jobb oldalára, mert a baloldali részt mindjárt kez­dik melegíteni. Tudniillik a kettévágás előtt ezt csinálták párszor a laboratóriumiban a kísérletezők. És hogy miért ehető az emlékezet? Néhány ilyen kis szerencsétlent, ame­lyik már megtanulta a leckét á csengővel meg a melegítés­sel, egészen apróra trancsíroz- fak fel, és a megboldogultakat megetették olyanokkal, ame- 1 veknek gőzük sem volt az egész trükkről. És mégis, ahogy megszólalt a csengő, us- gyi, iszkoltak át a tepsi másik oldalára. Mert megették elő­deik tapasztalatát!... Az iga­zat megvallva, nem nagyon hittem el az egészet. Mert pél­dául arról még sohasem ol vastam vagy hallottam, hogy mondjuk azok az afrikai kan­nibálok, akik megették a hoz­zájuk elmerészkedő jámbor hittérítőket, rögtön buzgó ka­tolikusokká váltak volna. Amibrózy professzor nevetni kezdett, aztán hahotázni. De úgy, hogy a szaggatott basz- szusna a lombikok az asztalon megcsendültek, a kémcsövek hozzákoccantak tartóikhoz. — Ez jó volt — szólalt meg végül, könnyeit törülgetve. — ön egy eredeti koponya! Ezt a dolgot a misszionáriusokkal, ezt elmondjuk Andinak is, ha megjön. Ami viszont a dolog lényegét illeti, azt jól mondta el. A mi esetünkben azonban egy kicsit másról, egy kicsit többről van szó. A vizsgálata­im soráh ugyanis bebizonyo­sodott — most nagyon leegy­szerűsítve ismertetem ezt a felettébb bonyolult folyamatot —, hogy a DNS a sejtmagok­ban külön csoportosítja azokat az élményeket, ismereteket, ér- zeimá benyomásokat, amelyek, kellemes közérzetet váltottál: ki, — örömet, boldogságot t okoztak a szóban forgó egész élő szervezetnek vagy elődei­nek. (Folytatjuk.) A bárány himlő — Nem is gondoltam, hogy beteg a kicsi, amikor észre­vettem homlokán az első pi­ros pontokat. Azt hittem, bo­gárcsípés. Az udvaron játszott a kis­lány, s hamarosan megint, az­zal szaladt hozzám panasz­kodni, hogy most a karján csípte meg a bogár. Látszik a helye és viszket is. Kutatni kezdtem, az inge alatt akkor már sok apró piros pontocska volt a kislányom testén. Le­hetetlen, hogy ez mind ro­varcsípés lenne! Valami be­tegség — fiasztott meg hir­telen a felismerés. Pár óra múlva már hólya- gocskák is keletkeztek a pon­tok helyén, amelyeknek tar­talma hamarosan átlátszatlan, zavaros lett. Később beszárad­tak és helyüket piros pörkök foglalták el. Esztikém bá­rén yhimlőt kapott — így me­sélte el anyuka kislánya be­tegségének kezdetét. Ezután két-három .napig újabb és újabb foltok dugták ki piros fejüket. Jöttek, jöt­tek, meg sem várva, hogy a korábbiak elmúljanak. Így egy időben a legkülönbözőbb fejlődési szakaszban levő ki­ütések voltak a kislány tes­tén. Az egyik még v*"-ös volt, a másikon már átlátszó tiszta hólyag keletkezett. A szom­szédságukban meg sok zava­ros tartalmú hólyag. Persze laza is van a betegnek. A láz és az újabb kiütések csak két-három napig tarta­nak, a pörkök azonban csak i 8—10 nap múlva esnek le. A 1 hólyagok heg nélkül gyó­gyulnak. Az elkapart, másod­lagosan fertőzött, elgennyedt hólyagok viszont egész életen át látható heget hagynak ma­guk után. Ezért van Esztiké­nek a homlokán egy kis ke­rek folt. Az volt az első ki­ütés, am;ről még nem tudták, hogy bárányhimlő. A kislány elkaparta, és annak maradt meg az örökös jele. A bárányhimlős gyermek ápolásában a láz csillapítása mellett legfontosabb, hogy a gyermek föl ne kaparja a hó­lyagokat. Az erős viszketést hintŐDOrozással csökkenthet­jük. A gyermek körmeit jól vágjuk le, és tartsuk mindig tisztán. Helyes a gyermek ke­zeire — különösein éjszakára — kesztyűt húzni vagy tiszta, vasalt ruhácskával bekötni. A beteget a hólyagok fel­ázása miatt nem szabad fü- röszteni. A pörkösödés idején már fíirödhet a kicsi, de ak­kor is csak rövid ideig, hogy a pörkök idő előtt le ne áz­zanak. A báranyhimlű enyhe fer­tőző betegség. Két hét alatt gyógyul, s szövődmény nem­igen kíséri. Persze, bizonyos esetekben súlyosabb fordula­tot is vehet, különösen, ha le- • romlott vagy igen fiatal cse­csemőket betegít meg. A beteg gyermek általában a hólyagok leszáradásáig fer­tőz, vagyis addig, amíg az utolsónak kijött hólyag be nem pörkösödik. Gyermekkö- zössógbe csak a pörkök levá­lása után vihető a gyerek. ft

Next

/
Thumbnails
Contents