Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

I yfc> «a* “I > v-----------r * A ra: 80 fillér XXVI. évfolyam, 23. szám 1970. január 28., szerda VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tartott a megyei pártbizottság Hét szocialista ország Az európai biztonság érdekében Tegnap Kaposváron, székházának nagytermében tar­totta idei első ülését az MSZMP Somogy megyei Bizottsága. A tanácskozáson, melyen Németh Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára elnökölt, a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a megye párt-, társadalmi és gazdasági életének vezetői. Első napirendi pontként a megye gazdaságának 1969. évi helyzetéről, eredményeiről és az 1970. évi feladatokról szóló írásos jelentés került a testület elé. A megyei párt­végrehajtóbizottság előterjesztéséhez a vitában számosán hozzászóltak. A pártbizottság egyhangúlag hozott határoza­tában megjelölte az idei év gazdasági munkájának főbb fel­adatait (Az előterjesztés, a hozzá kapcsolódó felszólalások és a hozott határozatok ismertetésére holnapi számunkban visszatérünk.) A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszter-he­lyettesei 1970. január 26-án és 27-én Szófiában találkozót tar­tottak. A találkozón részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részé­ről Radenko Grigorov; a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság részéről Milan Klu- sak; a Lengyel Népköztársa­ság részéről Józef Winiewicz; a Magyar Népköztársaság ré­széről Púja Frigyes; a Német Demokratikus Köztársaság ré­széről Oskar Fischer; a Román Szocialista Köztársaság részé­ről Nicolae Ecobescu; a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről beonyid lljicsov. A találkozón megvitatták az európai biztonsággal és együtt­működéssel foglalkozó össz­európai értekezlet előkészíté­sével kapcsolatos kérdéseket A találkozó a testvéri barát­ság és az elvtársi együttmű­ködés légkörében zajlott le. (MTI) Kádár János és Fock Jenő az NDK-ba utazott A második napirend keretében Szikszói ImszIó, a megyei pártbizottság osztályvezetője szóbeli tájékoztatóban adott számot a megyei párt-végrehajtóbizottság 1969. második fél­évi tevékenységéről, majd a testület jóváhagyta a megyei pártbizottság 1970. évi programját, a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1970. első félévi munkatervét A megyei pártbizottság ülése Németh Ferenc zárszavá­val ért véget. A novemberi KB-határozat nyomán Az építési munkák meggyorsításáért Az építésügyi ágazat miniszteri értekezletének intézkedései Szovjet—nyugatnémet megbeszélések Az MSZMP Központi Bi­zottságának novemberi hatá­rozatában megjelölt legfonto­sabb idei gazdaságpolitikai feladatok végrehajtására rész­letes intézkedési tervet dolgo­zott ki -az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minixsztérium. Az építésügyi ágazat vezetőinek tegnapi miniszteri értekezlete tárgyalta meg és fogadta el az intézkedési tervet. Az építési igényeik és a ren­delkezésre álló építési kapaci­tás közötti aránytalanság eny­hítése érdekében előírták, hogy sürgősen felül kell vizs­gálni a kajmcitás bővítését se­gítő új beruházások meggyor­sításának lehetőségeit, és en­nek alapján haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Több intézkedést hoztak az építési munkák hatékonyságá­nak, termelékenységének fo­kozására. » Többek között szorgalmaz­zák a helyszíni munkát és be­tonozást csökkentő előregyár­tott épületszerkezetek kiter­jedtebb alkalmazását TJjabb fejlesztési javaslatokat kell kidolgozni az épületek befe­jező — szak- és szerelőipari — munkáinak meggyorsítására. Gazdasági ösztönzőkkel az ed­diginél érdekeltebbé kell ten­ni az építő- 's építőanyag­ipari vállalatokat a műszaki fejlesztér' ?«, a gépesítésben és a kort. .erű telephelyek lé­tesítésében. Az építőipari munkások ke­resetét közvetlenebbül befo­lyásolja az elvégzett teljesít­mény, a munka mennyisége és minősége. Erre az ösztönzőbb bérezésre irányelveket dol­goznak ki, és ezeket a válla­latok rendelkezésére bocsát­ják. Ugyanakkor szigorú in­tézkedéseket tesznek a mun­kafegyelem javítására. Nagy figyelmet fordítanak az intézkedési tervben a la­kásépítés fejlesztésére. Intéz­kednek újább házgyárak épí­tésének előkészítéséről és a korszerű alagútzsalus építés­mód kiterjesztéséről. A Mi­nisztertanács határozata alap­ján a lakosság áruellátása ér­dekében az idén kiterjesztik a kötelező kontingensek körét a falburkoló csempére, a ke­rámiai falburkoló lapokra és az azbesztcement lefolyócsö­vekre. Az árellenőrzést szigorítják, s mindenekelőtt. az építő­anyag-ipari árak stabilitására, elsősorban a lakosság által vásárolt és a lakásépítkezé­seknél használt anyagok álta­lános árszintjének tartására tesznek intézkedéseket. A miniszteri értekezlet megtárgyalta és elfogadta azt az előterjesztést. amely a népgazdaság épületvagyoná- naJc fokozottabb gondozása érdekében központi célprogra­mot javasol az ópületfenntar­tási munka fej'esztésére. (MTI) Walter Scheel bonni külügy­miniszter tegnap újságírókkal közölte, hogy Egon Bahr, a kancellári hivatal államtitká­ra, Brandt kancellár közeli munkatársa szerdán Moszk­vába utazik, és átveszi a szov­jet kormánnyal folyamatban lévő eszmecserén részvevő nyugatnémet küldöttség veze­tését. Scheel hangsúlyozta: Bahrt azért küldik Moszkvába, hogy bevezesse a szovjet—nyugat-' német megbeszélések új szaka- szád. Moszkvában eddig előkészí­tő tárgyalások folytak egy olyan tárgyalássorozat előké­szítésére, amelynek célja az erőszakról való lemondásról szóló egyezmény megkötése lenne. — Scheel szerint, Bahr feladata »aa előkészítő sza­kasznak a konkrét tárgyalási szakaszba <való átvezetése«. Bahr küldetése összefügg az NSZK és az NDK közötti vi­szony rendezésének probléma­körével is. Scheel azt is elmondta, hogy a lengyel—nyugatnémet tár­gyalások február 5-én kezdőd­nek Varsóban. A nyugatnémet küldöttséget Duckwitz külügyi államtitkár vezeti. A tárgya­lások középpontjában — hang­súlyozta Scheel — az Odera— Neisse-határ elismerésének kérdése áll. — Ez nehéz kér­dés — füzite hozzá —, mert olyan megoldást kell találni, amely egyrészt kielégíti a len­gyel népnek biztosított hatá­rokra vonatkozó követelését, másrészt nem áll ellentétben azokkal a nemzetközi egyez­ményekkel, amelyeket az NSZK korábban nyugati szö­vetségeseivel kötött A megol­dás megtalálása nem könnyű — mondotta a külügyminisz­ter —■, de nem is lehetetlen. Képünkön: Kádár János és Fock Jenő a különvonat abla­kában. (Képtávírón érik. — MTI—KS) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Politi­kai Bizottság tagja, a forra- da.mi munkás-paraszt kor­mány elnöke — a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának meghívására — tegnap délután baráti láto­gatásra az NDK-ba utazott. Búcsúztatásukra a Nyugati pályaudvaron megjelentek Biszku Béla, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Komócsin Zol­tán, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, dr. Ajtai Miklós, a Po­litikai Bizottság póttagja, mi­niszterelnök-helyettes, Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter ésGyc- nes András, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetője, valamint dr. Herbert Plaschke, a Német Demokra­tikus Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Elnöki vétó az oktatás- és közegészségügyi költségvetésre i Az első komolyabb összecsapás Nixon és a kongresszus között Kis Csaba, az MTI tudósító­ja jelenti Washingtonból: Nixon elnök látványos kö­rülmények között (a televízió kamerája előtt) alkalmazta el­ső ízben az elnöki vétót egy — a kongresszus által elfogadott — törvény megakadályozásá­ra. Hétfőn este visszautasítot­ta az oktatásügyi, népjóléti és egészségügyi tárca költségveté­sének elfogadását. Az amerikai törvényhozás a most folyó költségvetési évre a kormány által javasoltnál csaknem egy milliárddal ma­Fejlesztési tervek a postánál Ülést tartott a Postások Szakszervezeténei: központi vezetősége A hírközlés, a postaforgalom gazdasági eredményeiről és idei feladatairól tárgyalt teg­napi ülésén a Postások Szak- szervezetének központi vezető­sége. Horn Dezső, a közlekedés- és posta ügyi miniszter első he­lyettese, a posta vezérigazgató­ja beszámolójában összegezte a posta különféle szolgáltatá­sainak fejlődését. A múlt évben egyebek kö­zött 627 millió levelet továbbí­tott. 11,5 millió csomagot kéz­besített a posta. A pénzforga­lom elérte a 247 millárd forin­tot, a h írlapelőű zetők száma az 5,8 milliót és egész évben csaknem 1,2 milliárd hírlapot adtak el. A helyi és a távolsá­gi telefonbeszélgetések száma és ideje 3—í százalékai növe­kedett. Budapesten 12 500. vi­déken 10 200 új telefonállomást helyeztek üzembe. Változatla­nul gyors ütemben fejlődik a televíziózás: 14,2 százalékkal nőtt az előfizetők száma (ez év elején kereken 1.6 millió volt). Több mint 2,5 millió rá- dióelőfizető van. Mindezt ösz­szegezve, kedvező eredmény­nyel : 4.8 milliárd forintos díj­bevétellel s több mint 800 millió forintos díjbevétellel, s több mint 800 millió forintos nyereséggel zárta az évet a posta Eredményei lehetővé teszik 274 millió forintos fej­lesztési és 148 millió forintos részesedési alap képzését, amelynek nyomán 18—19 napi bérnek megfelelő részesedésre számíthatnak a postások. A miniszter első helyettese beszámolójában felhívta a fi­gyelmet az üzembehelyezett új berendezések gazdaságos kihasználására, a szolgáltatá­sok színvonalának bővítésére, mert ezek hiányában a továb­bi fejlesztést nem tudják meg­felelően biztosítani. A jövőben ugyanis csak a rendkívüli fel­adatok ellátásához szükséges költségek fedezhetők központi­lag. A posta az idei nagyobb fel­adatok véreghaitására, a kö­vetkező évek fejlesztési ter­veinek előkészítésére 1—1,5 milliárd' forintot fordít. Az összegből egyebek között 26 000 új állomással bővítik a telefonközpontok befogadóké­pességét; a fővárosban 500 új nyilvános állomást, vidéken 300 segélykérő telefont sze­relnek fel. Befejezik a1 nyugati hírközlő rendszer, a mikrohul­lámú összeköttetés építését, üzembe helyezik a 250 nemzet­közi és 1600 belföldi állomást magában foglaló budapesti táwála'sztó központot. Elké­szül a pécsi és a soproni új te­levízió-adóállomás, • tovább bővítik az ÜRH-adóhálózatot. Horn Dezső külön hangsú­lyozta, hogy a postások legfon­tosabb tennivalója a közönség iobb kiszolgálása. a szolgálta­tások színvonalának növelése. A beszámolót Bíró Bódis Jó­zsef, a szakszervezet titkára egészítette kj a postai tervek végrehajtását segítő szakszer­vezeti tevékenység és felada­tok, a postások élet- és mun­kakörülményeinek javításához szükséges intézkedések ismer­tetésével, (MTI) gasabb — húsz milliárd dollá­ros — költségvetést fogadott el, noha a kormányzat képvi­selői a felemelt összeget »inflá­ciós veszélynek« minősítették. Nixon maga is jelezte, hogy ha a törvényhozás nem hajlan­dó csökkenteni az előirányza­tot, megvétózza a törvényt. . Az elnök, aki eredetileg saj­tókonferenciát hirdetett meg hétfőre, elhalasztotta annak megtártását, s ehelyett 10 per­ces rádió- és tévébeszédben jelentette be a vétót Nixon azzal indokolta eluta­sítását, hogy a kongresszus ál­tal hétfőn elfogadott végleges költségvetési előirányzat »rossz időben, rossz célokra« fordíta­ná az előirányzott húsz mil- liárdot, és ezzel »felesleges ki­adásokat« okozna az adófizetők­nek. Az elnök azt mondotta, hogy kormánya nem általában ellenzi az e célra fordított ősz- szegek növelését, csupán a konkrét javaslat ellen van ki­fogása. És kilátásba helyezte, hogy az új költségvetési évben maga is többet szándékozik oktatásügyre és közegészség- ügyre fordítani. A látványos körülményele között aláírt elnöki vétó sor­sa egyelőre bizonytalan. A törvényhozásnak jogában áll felülbírálnia az elnök döntését és kitartani saját javaslata mellett. De ehhez mind a kép­viselőházban, mind a szenátus­ban kétharmados töSfiség szülcséges. Nixon tanácsadói viszont már hetek óta dolgoznak a törvényhozásban, hogy megfe­lelő számú szavazatot biztosít­sanak az elnöki vétó fenntar­tásához. A Nixon-kormány hivatali működése alatt ez az első ko­moly mértékű politikai össze­csapás az elnök és a demok­rata többségű kongresszus kö­zött. (MTI) 46 ország kérésére Namíbia ügye újra a Biztonsági Tanács előtt Negyvenhét afrikai és ázsiai ország kérésére ma összeül a Biztonsági Tanács, hogy meg­vizsgálja a namíbiai (a volt délnyugat-afrikai terület) hely­zetét. Az ázsiai és afrikai országok kérésüket a Biztonsági Tanács 1969. augusztus 12-i határozata alapján terjesztették elő. Ez a határozat ugyanis kimondja, hogy amennyiben a dél-afrikai kormány nem tesz eleget a Na míbia kiürítését célzó határo­zatnak, a BT ismét összeül, hogy hatékony rendszabályok­kal kényszerítse rá Dél-Afrikát a döntés tiszteletben tartására. A megfigyelők véleménye szerint már kidolgoztak egy határozati javaslatot egy nem­zetközi szalcértö testület felállí­tásáról, amely ellenőrizné a délnyugat-afrikai területen ki­alakult helyzetet i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents