Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-25 / 21. szám
f A régi gárda — a régi felfogással ,Habarcstündér nem akarok lenni“ — Jogos volt a kérdezgetés? — „Balhé“ a nősülés előtt Guríts világrekordot! »Alvarez« csak azért nincs itt, mert őt már előbb elítélték. Egyébként a régi galeri együtt van, Sőt még egy fiatalkorú fiúval bűvült is. »•Jó . ismerősként« köszöntjük egymást. — Emlékeznek, mivel köszöntünk el akkor, 1968 nyarán? — Ha jaj! Már mások is a szemünkre vetették! De nem tudtuk elkerülni a sorsunkat, ismét a rács mögött élvezzük az életet Lezserkednek, legyintgetnek, sztorikat mesélnek. Mintha egy presszóban üldögélnénk. A tizenkilenc éves, topcmári Vicián Tibor, a huszonegy eves, kaposvári Nagy István és, a húszéves, toponári Nagy József nem sokáig élt »ide- kint« büntetése letöltése után. Vicián barátjával, P. Zoltánnal tavaly október 15-én a vasútállomás restijében szórakozott Megunták a poharaz- gatást és elhatározták, hogy »csinálnak valamit*. Például elmennek a Vörös' Csillag mozi mellett álló élelmiszerboltba egy kis zárás utáni látogatásra. P. Zoltán figyelt, míg Vicián egy hirdetőoszlopból letört vasdarabbal feszegette az élelmiszerbolt bejárati ajtaját Kísérletezése nem járt sikerrel, erre dühösen otthagyta az üzletet. A szomszédos dohányboltot azonban sikerült feltörnie: az ablak vasrácsát szétfeszegette, az üveget pedig betörte. Su- perfilt szipkát golyóstollakat vágtak zsebre. Mint később Vicián elmondta, sokkal többre számítottak, például pénzre. azt azonban nem találtak. A zsákmánvolt holmit szétosztották, kapott belőle Nagy József is. Nagy József és Nagy István valamivel azelőtt szintén egy üzletet tisztelt meg a látogatásával. Nagy József feszítővasat hozott hazulról, azzal törte fel egy zöldség-kiskereskedő üzletét, ötszáz forint értékű csokoládét és kétezer forint értékű békekölcsön-kötvényt (!) vettek magukhoz. A csokoládéból ettek egy keveset, aztán eldobálták. A kötvényeket a nyomozás során Nagy Józsefnél megtalálták. Nagy Istvánnak július 27-én volt egy önálló »•akciója*' is. Kaposváron, a Szántó Imre utcában az egyik ház udvarán felállított sátrat látott KÜRTI = ANDRÁS = A budai villa titka 21. — Igazán abbahagyhatná ezeket a bolondságait — kapta el, dugta el a kezét boldogan Etelka néni. — Felnőtt tudós létére mindig csak a mókázá- son jár az esze. Szép kis Kos- suth-díjas, mondhatom! Ja, azt üzeni Andika, hogy ezzei az úrral, aki kedves vendégünk. egyelőre ne tessék foglalkozni. Egyelőre nem is lehet vele, de nincs semmi baj. Sőt, nagyon ió újságok vannak, ö, amint a professzor úr felébredt, visszatereli az állatokat, és mindent megmagyaráz. Ezt üzeni. Megyek is, szólok is neki. • • • — Kispajtás, tudod, mit érdemelnél? — kérdezte Ambró- zy, mi közben fel-alá járkált a szobában. — Azt. hogv most a térdemre fektesselek, és jó huszonötöt ... Megtetszett neki, összecsomagolta és kivitte egyik ismerőséhez a Balatonra. — Nem gondolt arra, hogy előbb-utóbb elkapják? — Olyankor semmi ilyen nem jár az ember eszében. Azt tettem, ami akkor nekem a legjobbnak látszott. — A pénzt munkával is meg lehet szerezni. ■— Hol kapok én olyan munkát, ami nekem is tetszik? Ahogy megtudják a vállalatoknál, hogy büntetett előéletű vagyok, küldenek az építőiparba. Habarcstündér plédig nem akarok lenni Világos, nem? Kocsikísérő, az más. Dehát nem kellettem. — Hogyan tovább? — A szüleim megígérték, hogy segítenek majd. Elköltözöm Kaposvárról. Remélem, a jövő nemcsak börtönt tartogat a számomra. — Csak magától függ. Viciannal nem könnyű szót érteni. Vérig van sértve. — Ilyen piszlicsári ügy miatt ... Bár itt a börtönben jól érzem magam. Itt nem zaklatnak. Ha a városban történt valami, engem mindjárt elővettek. Ekkor és ekkor hol jártál, Vicián? Igaz ez, Vicián? — Es nem volt alapja a kérdezgetéseknek? — Hát... — A börtön után mihez kezd? Sztereotip kérdés, sztereotip válasz: — Ha jó munkát találok, elhelyezkedem. Nagy József keserves képet vág. — Pont rosszkor ütött be az úgy. Ügy látszott, minden rendbe jön. Udvaroltam egy kislánynak, össze akartunk házasodni. Talán megvár... Kitanulom a kárpitos szakmát és megpróbálom elfelejteni a történteket. Hiszen csak húszéves múltam... • • • A Kaposvári Járásbíróság Szilvási Zoltánná dr. Tanácsa Vicián Tibort háromévi és négyhónapi szabadságvesztésre ítélte, és három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Nagy Józsefet három évre, Nagy Istvánt három év és két hónapra ítélték, és mindkettőjüket három évre eltiltották a közügyektől. P. Zoltán büntetése egyévi és kéthónapi szabadságvesztés. Az elítéltek enyhítésért fellebbeztek. Pintér Dezső Hányféleképpen lehet kiutazni Poznanba? A válasz nagyon egyszerű, csupán az ujjainik kellenek hozzá: először turistaként, másodszor barátokhoz látogatóba, harmadszor hivatalos kiküldöttként, s lehetne még sorolni lega’ább tízig. Két kaposvári fiatalember viszont úgy jutott el a történelmi levegőjű lengyel városba* hogy kétszáz kilométeres sebességet gurított... Victoria kitett magáért... Az asztalon modem kerámia váza és egy hamutartó társaságában szivar alakú vörös kiskocsi. Amolyan játikautó, amit a gyereknek a kirakatban meglátni és megszeretni pillanat műve csupán, de pénztárca legyen a talpán, amelyik nem érzi meg az árát. Tíz köb- centim literes motorja tizennyolcezer feletti fordulatszá- miot pörög, s ha elengedik, a kör alakú betonpályán kétszáztíz kilométeres sebességgel száguld. Tulajdonosa, Bogdán Endre hatezer forintos árajánlatot kapott a Victoiriáért, de ■egyelőre nem hajlandó megválni tőle, attól a modelltől, »aki« válogatottságot szerzett neki, s ezzel először utazott külföldre. — Tizenhat évvel ezelőtt kezdtem el a modellezést. Mint mindenki, én is a levegőben és a vizeket megjárva értem el a betongyűrűig — meséli pályafutását a válogatott versenyző —, ami végre szerencsét is hozott. Vidékről minden sportágban nehéz bejutni a válogatott keretbe, s ez a modellezésire éppen úgy áll, mint az ^atlétikára vagy a biiíkőzásra. Tizenöt év kellet*, ahhoz, hogy felfigyeljenek az eredményeket felmutató kaposvári versenyzőkre: Vörös Zoltánra, Horváth Ferencre, Bgeuy Lászlóra és rám. Mi vagyunk a Larkiinka autómodellező csapat, s túlzás máikul állíthatom, hogy egyben a legerősebb vidéki versenyzők is. — Hogyan lett válogatott? — Jól gurítottam... Nem kell félreérteni, nőm csaptam be senkiit, mert az argó a ha- zudozást érti a szó alatt. Nálunk egy-egy versenykocsi indítását gurításnak hívjuk, s az eredményt is így mondjuk: hogy kétszáztizet gurítottam. Ez kétszáztíz kilométeres sebességet jelent, vagyis az elektromos óra ötszáz méter lefutása után ilyen eredményt mért. A világrekordot ebben a kategóriában (210,5 kilométer) tharosi Imre tartja, ennyit még nem sikerült gurítanom, de a pioznam versenyen — ahol valamennyi szocialista ország autósai találkoztak — 206 kilométerrel ón lettem az első. Akkor nekem kijött a lépés, nem úgy, mint Zolinak .*.. i Vörös Zoltán, a másik válogatott somogyi autós, a 2,5 köbcentiméteres kategóriában képviselte hazánk színeit. ...a Blue Bird viszont összetört — Úgy nézze meg Zolit — mutatja be versenyzőtársa —, hogy ő a legszerencsétlenebb autós az országban! __ ??? — Tíz évvel ezelőtt láttam meg egy modellező újságban a Kék Madár műszaki leírását, s gyorsan megcsináltam, mert korábbi kocsijaimmal, a For- lokkal nem volt szerencsém. A Blue Bird száznyolcvanöt kilométert tudott, de egymás után több versenyen annyira üldözött a balszerencse, hogy kas híján elsírtam magam. Ebben a kategóriában kétszázti- zennégy kilométer a világrekord — egy olasz nő tartja —, s az én átépített kocsim edzéValami bütykölnivaló mindig akad a motoron... — Bogdán Endre a Victoriával. seken kétszázat is ment. Poznanban a harminckét induló közül a nyolcadik lettem, de »-szrányaszegett« madárral. Eltörött a kocsi motorja. Tudja, ha ennél a sebességnél fejreáll a modell, nem sok marad belőle ... Több versenyen úszott, el így a győzelmem, mert olyan hibák is bejöttek, amelyek máskor öt év alatt egyszer fordulhatnak elő, annak is csodájára jár a versenyzőgárda. A poznaná verseny — a kis Európa-baj nokság — azonban sikert hozott a somogyi autó- modellezőfcnek, mert Szófiába kaptak meghívást az idei nyár végére egy barátságos versenyre, ahol szeretnének majd helytállni. Borult idő — kisebb sebesség Lásson kortyolgatjuk a feketét, melyet Bogdán Endre főzött. — Két stairtia van mindegyik versenyzőnek — tájékoztat Vörös Zoltán —, az ogviken mindent bele. a másik nelig a biztonságé. A jobbat hlérik, általában ezgk a nagy eredmények, de van eset, amikor biztonságival is helyen lehet az amiber. Ezt versenye válogatja. — Hallatlanul érzékeny mű- sízer ez a kis motor — így Bogdán Endre. — Ha például az indítás előtt süt a nap és a startra 'beborul, az máris négy- ötkilométeres hátrányt jelenthet, pedig a levegőben látszólag minden rendiben van. A két somogyi Válogatott versenyző sikeréről tavaly csupán rövid hírben számoltunk be. Reméli ük, hogy az idei versenyek — köztük a külhoniak is — sok sókért hoznak Bogdán Endrének és Vörös Zoltánnak, de a többi modellezőnek is. Saly Géza «*»« — Kifuthatná legjobb formáját a Blue Bird. — Vörös Zoltán és a »-madara«. Az omló fal ellen Csőfektetők az Április 4. utcában — Ellőtte?! — intett a lány a karosszékben ülő Honda felé, és pajkos fények gyúltak a szemében. — Ne felejtsd el, hogy ő azért lát és hall mindent! — Jó, most megúsztad. De ami késik, nem múlik. Hogyan is juthatott eszedbe ilyesmi? Éjszakai öngyilkosvadászat, és így tovább. Kiteszem a lábam, és tessék! Nem olvasol te túl sok krimit? Vagy fantasztikus regényt? Andrea a kérdésre kérdéssel válaszolt — Bevált az ötlet vagy nem vált be? önként vállalta, nagyszerű ember. És az eddigi eredmények? Megmutattam a jegyzetfüzetet magad is láthattad. A várt reakciók minden vonalon. Holnap folytatjuk a kísérleteket Illetve.. „ — Mi az az illetve? — A szemüveg. A szemüveged. Arról még nem számoltam be, hogy ebéd után leszaladtam a folkszival annak a Mucumak a címére. A Liliom utcában van bejelentett lakása. De a házmester azt mondta, hogy egy órával ezelőtt két kofferral elutazott és csak annyit mondott, hogy vidéki rokonaihoz megy. Talán két hétig lesz távol. Nem hagyta nála, nem adta le a szemüveget Ambrózy legyintett — Két hét ide vagy oda, az nem számít Megvárjuk. Addig legalább behatóan foglalkozhatunk a lovagod problémájával ... Ismerősnek tűnik az esete. Ezzel a periódusos bam- bulással, amely áramütés hatására következik be, már találkoztam valahol. Vagy angol vagy német szaklapban. Az persze kétségkívül unikum, hogy barátunk alkohol hatására átmenetileg zsenivé változik. Honi különlegesség. Ez még csak eggyel több ok arra, hogy kézbe vegyük az ügyét. Majd kigyógyítjuk mind a két bajából, az idiotizmusból is, a zsenialitásból is. Megérdemli, kedvemre való fickó. Andrea elmosolyodott — Csacsi — lépett közelebb a professzor, és összeborzolta a lány haját. — Tudom, miért nevetsz. Az jár az eszedben, hagy a saját csapdámba estem, hogy# ez a segítőkészség részemről a szimpatron hatása. De ne vedd elő a füzetedet engem ne írj be! A szimpat- ronnak ehhez ugyanis semmi köze. Számoljon csak Utána, kollegina! Ha páciensünk a napló tanúsága szerint reggel hattól mindössze három cé értékű patront papizott az utolsót tizenegykor kapta, és mo6t már délután fél öt van. Hathat-e még az a kis dózis? Az asszisztensnő rövid töprengés után tagad óan rázta meg a fejét — Na látod, kispajtás! — dörszölte össze a kezét diadalmasan a férfi. — Nem vegyi úton kiváltott rokonszenvről1 van szó, hanem őszinte együtt-( érzésről. Már holnap kezelésbe I is veszem, néhány spécivel is] konzultálok. Baranyaival ta-' Ián, és Kispappal... Nézz] csak oda, mólóban a bambu- J lás! Tényleg. Honda lassan felállt, vett néhány mély lélegzetet, megdörzsölte a tarkóját, aztán, még kissé bizonytalan léptekkel ugyan, feléjük közeledett. Megállt a házigazdával szemben, és felnézett rá. Tekintetében már értelem csillogott, és a reménykedés halvány sugara bújkált — Ez nem valami kegyes csalás akar lenni? Professzor úr, ön komolyan gondolja, hogy segíthet rajtam? A kérdezett megfontoltan bólintott Most nem Béluci volt, még csak Béla -sem, hanem Ambrózy doktor, a Kos- suth-díjas kutató, a tanszék- ^ vezető docens, a tudományos igazgatóhelyettes, és így tovább. Vannak emberek, nagyon kevesen, akik tekintélyt- keltően képesek tekintélyek lenni. Ambrózy közéjük tartozott (Folytatjuk) — Most! Mehet. A daru motorja zúg, s a karon megcsikordül a csiga. Az acélkötelek magasba emelik a hosszú, súlyos gázvezető csövet' az Április 4. utca elején. A cső az árok fölött lebeg, majd puhán megpihen benne. Vigyáznak. Az árkot különböző rendeltetésű és vastagságú csövek x szelik keresztül-kasul. Ez nehezíti a szerelést. Sok Eöldmunkát kell előtte elvégezni. — Ha az árok partján he- geszthetnénk, hamarabb be lehetne fejezni — mondja Kuzma József hegesztő. — Kényelmesen összeforraszthatnánk négy-öt csövet, és nem kellene bíbelődni a fej fölötti hegesztéssel. — Milyen az? — Nézze meg! Az árokban nyugvó cső vége körül lapátolják a földet. Nyolcvan centis »teknőt« kell ásni, hogy a hegesztő alul is hozzáférhessen a csővégekhez. Az sem mihdegy, milyen az időjárás. Mínusz öt fok alatt már lehetetlen a munka. A másik brigád vékonyabb acélhengereket forraszt a leendő gázvezetékre. Ez lesz a szagló. Az aszfaltba ágyazott aknában végződik, és a meghibásodást jelzi. Az árok sok helyütt keresztdúcokkal van kitámasztva. A decemberi nagy mennyiségű hó, majd a januári olvadás átáztatta az amúgy sem eléggé tömött, laza talajt. Így aztán többször beomlott. Újra és újra kellett tisztítani. A közművesítés csőíbálózaita ugyanis megakadályozza, hogy »bevessék« a markológépet. Inkei, iharosberényi munkások forgatják a lapátnyelet. Kora reggel hozza őket a KÖGÁZ autóbusza, nyolcforintos órabérben délután öt óráig dolgoznak. Délben »tarisznyából« étkeznek, csak a vacsora meleg éteL — Kevésnek tűnik az órabér. Nem járnának jobban a helyi termelőszövetkezetben ? — Ott sem keresnénk többet. Aztán szabad szombat sincs. A családot pedig így is minden este viszontlátjuk. — Nem nehezíti meg munkájukat a hideg? — Nem ez a baj. Idegesítő, hogy a fal állandóan omlik. Megcsináljuk délután, reggel megint nekiállhat az ember. Hiába dolgoztunk akkor az előző nap... Aprócska kis házakban melegszenek és öltöznek át a munkások. Kis gázkályhákkal fűtenek, dupla bélésű falak • tartják a meleget. Korszerű üzemi gyakorlat itt nem lehetséges; az állandóan változó munkahely miatt nincs sem •modern zuhanyozó, sem öltöző. A motort már begyújtották — közeleg az öt óra. Lassan megtelnek az autóbuszok, a későn jövők leülni sem tudnak. Haza! Talán megkérdezik még a gyereket: — Milyen jegyeket hoztál? Aztán a fáradtság elnyomja őket. Sietni kell a lefekvéssel, mert az ébresztőóra kíméletlenül pontos. Cs. T. Kél gépésztechnikust és gyakorlott géplakatosokat FFLVESZÜNK Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán 8—1-ig. Kaposvár, Szigetvári u. 59. Kefe- és Műanyagipari Vállalat (125743) 0 SOMOGYI WEPLASP Vasárnap, 197*. Jaaoáff
