Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-23 / 19. szám
A fogyasztási szövetkezetek megújhodása & kormány egy évvel ezelőtt meghatározta azokat a legfontosabb elveket, amelyek a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek jogi helyzetét rendezik. Ennek alapján a Szövetkezetek Országos Szövetségének, valamint megyei szövetségeinek korábbi irányító és felügyeleti tevékenysége — a gazdasági refor- formnak és a korszerű szövetkezetpolitikai 'elveknek megfelelően — a szövetkezetek tevékenységét hatékonyabban elősegítő érdekképviseleti és mozgalmi tevékenységgé alakul át. A szövetkezetek mo.t szinte megújhodnak, az önálló, vállalatszerű gazdálkodás útjára lépnek, s demokratikus önkormányzat alapján működve beilleszkednek az 'állami felügyelet általános rendszerébe. A szövetkezetek szövetségeire vonatkozó rendelkezések nyomán megszűnt a szövetségek irányító, igazgatási jellege. A szövetségek — kötelező erejű utasítások helyett — érdekképviseleti feladatkörükben felhívásokat • és ajánlásokat adhatnak a szövetkezeteknek. Ezeket a szövetkezetek illetékes testületi szervei kötelesek megtárgyalni, de elfogadásukról belátásuk és érdekeik szerint dönthetnek. A szövetségek korábbi felügyeleti jogait mostantól kezdve az állam gyakorolja, az ezzel kapcsolatos operatív munkát az illetékes járási, városi, városi kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai látják el. A szövetkezetek ennek szellemében megalkották új alapszabályaikat, az elmúlt év végéig ezek állami jóváhagyása is megtörtént. A tanácsok — mint a felügyelet helyi megtestesítői — ezekben a napokban teszik meg első intézkedéseiket; azok tartalmi és formai megoldásainak jelentős gét aligha kall bizonygatni. S bármennyire alapos munka előzte meg az új jogkör bevezetését; a társadalom, a szövetkezet és az egyes tagok c •' kei közötti összhang el:. zése sokoldalú munkát, kö’- csönös megértést k -v: ;1. A tanácsok állami felügyeletének lényege mindenekelőtt, hogy a felügyeletet gyakorló végrehajtó bizottság jogosult, illetve kötele ellenőrizni a szövetkezetek jogszabály és alapszabály szerint: működését D e kötelezettséget ró a kormányhatározat azokra az igazgatási és gazdasági szervekre is, amelyek kapcsolatban állnak vagy kerülnek a szövetkezetekkel. Ténykedésük nem sértheti a szövetkezetek önállóságát, vállalatszerű működését, azon jogukat, hogy a gazdálkodásukat, belső működésüket érintő kérdésekben saját felelősségükre és kockázatukra saját maguk határozhassanak. Ezek ellenőrzésére kapott felhatalmazást az állami felügyeleti jogkört, gyakorló végrehajtó bizottság. A másik fontos terület a szövetkezet alapszabályában rögzített tagsági jogok Útnak indulnak a Repülőgépes Növényvédő Állomás gépei Cipő-kresz — szelj egysetek k el minőségéből, hanem a cipő szerkezetéből adódik.-“ Elgondolkodtam. Tehát az erkölcsi kopás miatt nem érdemes tartós anyagot felhasználni. De ha beázik a cipő, az összeállítása miatt van. Van itt egy kis ellentmondás, -ugye? Nem rosszindulatúan tallóztam a kiadványban, de az utolsó kérdést mégis így teszem föl, a vásárló jogán: — Mit érnek a hasznos tanácsok? Csak o jó cipőt érdemes ápolni, sőt, csak azt érdemes megvenni. OLYAN KIADVÁNY ÉRKEZETT nemrégiben szer- kesztősúgünikibe, amely joggal tart számot érdeklődésre: “-Az egyes lábbelifajtákkal szemben támasztható követelmények. A cipők ápolása és kezelése.« Azt hiszem, a hosszú cím sok mindent elárul. Ami nagyon megnyugtató, megkapják a kereskedelem Illetékesed is, és önnek alapján sok hasznos tanáccsal szolgálhatnak a vásárlóknak. A Könnyűipari Minisztérium iparfejlesztési főosztályának szakértő bizottsága készítette a tanulmányt, melyben részletesen elemzik a láb jelifajtákat és azok tulajdonsága’t, sok tanáccsal szolgálnak arra vonatkozólag, hogy melyik bőrhöz milyen cipőkrémet használjunk, és milyen cipőkrémek vannak jelenleg forgalomban. Néhány tanácson érdemes azonban hosszabban eltűnődni. Kapunk intést arra vonatkozóan is, hogy vásárláskor hogyan próbálj J,k fel a cipőt. Ne csak a jobblábast, hanem a balost is! Aztán megtudjuk azt is, hogy a divatcipők erkölcsi (!) kopása a gyorsan változó divat miatt hamar bekövetkezik, ezért nem célszerű vastaga-tartós anyagból gyártani. Ez mind rendjén is lenn«, csak akkor azt is elvárnánk, hogy olcsóbb legyen. Márpedig e téren nem ígér semmit a kiadvány. A cipő rongálódásáért elsősorban az felel, aki hordja. Azt eddig Is tudtak, hogy a cipőt tisztítani kell, de itt hasznos javaslatot kapunk arra is, hogy nem árt házilag impregnálni. Én mégsem hiszem, hog - a munkából hazatérő fáradt ember egyetlen vágya az lenne, hogy neki álljon. a lábbeli-improgná'ás hosszadalmas műveletének. És ami a dolgok teteje, a kiadvány azt is megírja, hogy a »•vízlepergető impregnál1 ósaer meglehetősen drága, és nincs is belföldi forgä’oraban.« Ehhez már nem ’ eQl kommentár .. . \ZTAN a beismerő mondat. »Az átázott cipők legnagyobb réssé nem a felsőrészül1. vagy a talpon ned- vesedik át, hanem az össze- erösítésak mentén. A ...beázás ... nem a cipő készítésénél felhasznált anyagok rossz AZT HISZEM, a cipőkérdés addig nem kerül le a napirendről, amíg jobb minőségű vagy olcsóbb nem lesz á lábbeli. (Vagy mindkettő együtt.) A most kiadott cipő-kresz csak ebben az esetben biztosíthat »kényelmes közlekedést“, és csak így fog egy cipőben járni majd az ipar és a vásárló is. T. T. érvényesülésének a vizsgálata. Mint például: érvényesül-e a szövetkezeti demokrácia; biztosítottak-e ehhez a feltételek; megvalósul-e a szövetkezeti tagság döntésében való részvétele? Az állami felügyelet azonban nem azonos a korábban meghonosodott gyámkodással, a szövetkezetek operatív irányításával. Erre kizárólag a szövetkezet törvényesen megválasztott vezetősége illetékes, mely beszámolási kötelezettséggel tartozik a szövetkezet legfőbb szervének, a közgyűlésnek. A végrehajtó bizottság tehet megállapításokat a szövetkezet tevékenységéről, adhat javaslatokat az esetleges észlelt hiánj'osságok megszüntetésére, de határozatot csak akkor hozhat, ha a szövetkezet tevékenysége, it(űködése sérti az érvényes jogszabályt vagy az alapszabályt. Az ágazati politika érvényesítéséért természetesen a végrehajtó bizottság felelős. Így esetenként előfordulhat, hogy a szövetkezet vezető szervei az állami felügyeletet ellátó végrehajtó bizottság testületi ülésén számoljanak be a szövetkezet tevékenységéről. A törvényességi felügyelet gyakorlására a tanácsok a termelőszövetkezetekben meghonosodott módszert alkal mázzák. Ennek egyik módja, hogy az állami szervek részt vesznek a fogyasztási, értékesítő szövetkezetek testületi ülésein, meghívásukat jogszabály teszi kötelezővé. Általános gyakorlat az is, hogy a felügyeletet ellátó tanácsok tételesen vizsgálják az alapszabályban rögzített szövetkezet- politikai alapelvek és egyéb előírások megtartását. Nem vizsgálhatják azonban a tanácsok az állami felügyelet jogán sem a szövetkezetek gazdálkodását. Még az esetleges beszámoltatást végző testület sem hozhat határozatot a szövetkezet gazdálkodását illetően, legföljebb javaslatot tehet bizonyos módosításokra, ami viszont akkor válik kötelező érvényűvé, ha azt a szövetkezet saját fóruma, vezetősége vagy közgyűlése elfogadja és határozatra emeli. E z abból az elvből ered, hogy a szövetkezetekre csak állami jogszabály, vagy a saját maga határozata róhat kötelezettséget; s kifejezi a korszerű szövetkezetpolitika alapelvét: a szövetkezet gazdája minden tekintetben a tagság. Lényegében az állami felügyelet új formája is ezt szolgálja: a társadalom, a szövetkezet és a tagok érdekeinek összehangolására hivatott, a törvényes rendeletek és a szövetkezetpolitikai alapelvek megtartását biztosítja. T. G. /Mg- BÉBE A tavalyi gyakorlathoz hívem az idén is már télen kivonul munkára a Repülőgépes Növényvédő Állomás. A brigádok ezekben a napokban elfoglalják a számukra kijelölt gazdaságok repülőtereit, és megkezdik a munkát. Elsőként az intenzív búzafajták fejtrágyázását végzik el országszerte. Képünkön: Indulás előtt a mezőgazdasági légiflotta a budaörsi repülőtéren. Jogerős ítélet a Diósiné-ügybcn Az elmúlt napokban hosszú ideig tartó és fordulatokban sem szűkölködő büntetőeljárás végére tett pontot a Megyei Bíróság. ítéletet hirdetett Dióst Károlyné ügyében. A harmincnyolc éves kaposvári Diósi Károlynét 1954-ben már elítélték társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény miatt. Négyévi szabadságvesztését kti is töltötte. De ez nem vette el a kedvét a munka nélküli pénzszerzéstől. A megyeszékhely nehéz lakáshelyzete közismert, s Diósiné 1967 elején döntötte el magában: kihasználja a lakáshiányt. Elhatározta: kapcsolatot teremt a lakásigénylőkkel, és meggyőzi őket arról, hogy összeköttetései révén tud tenni egyet-mást az ügyük érdekében. Először is megérdeklődte, hogy benyújtották-e a lakáskiutalási kérelmet. Azokat az eseteket szerette, amikor jogosnak látszott a kérés, s így a kiutalásnak is nagy volt a valószínűsége. Ezután megjegyezte, hogy csak akkor vállalja az ügyet, ha meghatározott összeget átad neki az Igénylő, amit ő »az illetékes lakáskiutaló bizottsági vagy tanácsi alkalmazottaknak továbbít«. Hogy teljesen megnyugodjon az igénylő, Diósiné nyugtát is adott azzal a fiktív szöveggel, hogy az átadott összeget kölcsönvette. Ügy állapodtak meg, hogy ha nem sikerül a lakás megszerzése, a pénzt visszaszolgáltatja. Diósiné 1967 első felében lépett akcióba. Ismerősei körében elterjedt: az asszony lakást tud szerezni, csak »csúszó kell hozzá“. A becsapott igénylőket hosszú ideig hitegette az asszony, s ha már nem hittek neki, visz- szafizette a fölvett pénzt. Abból, amit másoktól zsebelt be. Tízezer, huszonötezer, tizenötezer. négyezer forint — mikor mennyit tudott elszedni áldozataitól. A harmincegy éves, kaposvári Visnyei Jánosné 1967 nyarán keveredett az ügybe. Visnyeiné elvált a férjétől és új családi házuknak csak a felét használta. Ügy tervezte, hogy a másik részt megvásárolja a férjétől. Diósiné lebeszélte erről. — Ne vedd meg a férjed részét, sőt add el a tiedet is. És KÜRTI == ANDRÁS = 1 budai villa titka 19. jAnnyi erőt sikerült még valahogy összeszednem, hogy megfogtam az egyik poharat és felhajtottam. Aztán gyorsan megittam a miniszterhelyettesét is, a Szemán úrét is. Gyenge lötty volt, de kicsit helyre- i rázott. Zseni ugyan nem lettem )tőle, de a kínos szituációból ) nagy keservesen kimásztam. > Hasonló helyzetben, sztmpat- ) ron nélkül... Ha rágondolok, i kiráz a hideg ... Nem, nekem > ebből elég! Végigcsinálom még '■ magának a holnapot, meg a ' hoLnaputánt, mert megígér- ‘ tem. De aztán usgyi. fel a híd- ? ra!... Tudja, kislány, én már gyerekkorom óta mindig, min- £ denben nagyon peches voltam. > Kezdjük ott, hogy húsz éves koromban már pontosan olyan kopasz voltam, mint most. Ahogy ma mondják a gyere.cak, egyszerűen elfogyott a toliam. A terem másik sarkában a göndörhajú kihúzta a füléből a dugót. Ügy látszik, nem érdekelte különösebb Honda László sanyarú ifjúsága. — Ide figyelj! — markolta meg a társa karját —• A duma teljesen zavaros, kikapcsolhatod. De az fix, hogy a pacák szemüvegének valami fontos szerepe van. Annál is inkább, mert azelőtt nem hordott semmiféle szemüveget. A villából reggel viszont így jött ki. Tehát csakis a lánytól kaphatta. És most is szövegelt olyasmiről, hogy valami nehéz szituban a szemüveg szerencsére rendben volt Abban tehát lehet valami, ami a nagyfőnököt érdekli. Mucur bólintott. — Értem. Szerezzük meg? — Igen. — Hogyan? — A szokásos módszerrel. Megjátszod a mátosat, odamész, belekötsz a klsöregbe, lekensz neki egyet De nagyon óvatosan! Érted? Nehogy eltörjön a pápaszem! Akkorra már én is ott leszek. A zűrben biztosan hozzájutok valahogy. Este a górénál találkozunk. Indulj! Mucur felállt, és szándékosan bizonytalan léptekkel elindult Hondáék asztala felé. Megállt a férfi mögött, megfricskázta a feje búbját Honda hátrafordult. — Na, mit bámulsz, hajasbaba? — kérdezte a szeplős arcú. elvigyorodva saját szellemességén. — Már meg sem ismered a régi havert? Be sem mutatsz a spinkuládnak? Tudhatnád, hogy sok kis pofon jár annak, áld önzősködik! — Maga ismeri ezt a... ezt az urat? — kérdezte Andrea Hondától. Az megrázta a fejét, szép lassan levette szemüvegét, az asztal sarkára tette, és ránézett a tolakodóra. — Nem — mondta. — Azt hiszem, nem ismerem. Majd bemutatkozik. Kis pofonokkal. De Mucur csak állt, a szep- lők felizzottak az arcán ... Úristen, hogyan frícskázhatta meg a feje búbját Cassius Claynek, a néger profi ökölvívó világbajnoknak, az egyetlen embernek a világon, akit tisztelt, akiért rajongott — Bo-bocsánat — motyogta, mire kissé magához tért. — Igazán elnézést kérek, összetévesztettem önt valakivel. És, kérem, hogy a hölgy se haragudjon! Nem is tudom, hogyan történhetett. Ittam kicsit, ta-j Ián azért.., Már itt sem va-, gyök,.. Esetlenül meghajtotta ma- ? gát, megzavarodva indplt vol-^ na. de a lány megfogta a karját. — Egy pillanat! Maga azzal £ a szándékkal jött ide, hogy beleköt a társaságomban lévő úrba? — I... Igen — hajtotta le fejét bűntudatosan egy hajdani ökölvívó bajnokság váltósúlyú győztese, számtalan kocsmai ésf utcai verekedés hőse. f Andrea elővette jegyzetfüze-^ tét, golyóstollat, és beírta egyik A rubrikába a meghunyászkodott f merénylő adatait. Rögzítette szimpatron által kiváltott reakciót. 3 A sarokasztal mögül a eön dörhajú ámultán nézte a jelenetet. Ml történik ott percek óta? Mucur topog, mint egy kis gyerek, akinek piszkos a körme vagy nem tanulta meg a megyeszékhelyek nevét ésj most a tanító néni beír neklj egy fát! Miért nem üt már az* a szerencsétlen? Hiszen a ko-\ pasz valósággal a kezünkre ) játszik, levette a szemüvegét...! Itt valami hézag van! A (Folytatjuk) adj be főbérleti lakásra egy kérelmet. Adsz nekem négyezer forintot, amit a tanácson dolgozó ismerősömnek továbbítok, és minden el lesz intézővé. Közben az asszony mégis megvásárolta férje lakrészét, és visszakérte a pénzt Diósinétól. Diósiné azt hazudta, hogy a lakáskiutalás már megvan, csak át kell Íratni valakire. Visnyeiné ezután elmondta ismerőseinek, hogy van egy főbérleti lakása, szerezzenek rá vevőt. Akadt Is vásárlójeíölt, akitől Diósiné — Visnyeiné közvetítésével — huszonötezer forintot vett föl. Húszezret zsebrevágott, ötezret Visnyei- nének adott. Ily módon a nem létező lakást több ízben is »értékesítették“. Kereken húsz családot csapott be Diósiné, több mint kétszázezer forintot csalt ki tőlük. Igaz, hogy százezret visszafizetett, de így is 120 000 forint jogtalan haszonra tett szert A Kaposvári Járásbíróság hónapokkal ezelőtt ítélkezett a bűnperben. Tizenhét becsapott ember, fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy kötelességszegésre irányuló hivatalos vesztegetés miatt, a vádlottak padjára került. Kilencet közülük — egy kivételével jogerősen — háromtól hat hónapig terjedő feltételesein felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, a többiek ellen a büntetőeljárást megszüntették, de ők is bírói figyelmeztetésben részesültek. Diósi Károlvnét és Visnyei Jánosnét hivataios személy megvesztegetésének látszatát keltő üzletszerűen elkövetett befolyással űzői kedés miatt ítélték el. Az ügy egy további vádlottját bizonyíték hiányában fölmentette a bíróság. A járásbíróság ítélete után többen fellebeztek. A kaposvári Megyei Bíróság dr. Révy György tanácsa a napokban hozott ítéletet. Diósi Károlynét hatévi szabadságvesztésre ítélte és hét évre eltiltotta a közügyektől. Egyben kötelezte annak a százhúszezer-egyszáz forintnak az államkasszába való befizetésére is, amelyet nem adott visz- sza »ügyfeleinek“. Visnyei Jánosnét tízhóhapi szabadság- vesztésre ítélték, és két évre eltiltották a közügyektől. Hivatalosan tehát nincs tovább Diósiná-üPy, A bűnösök megkapták méltó büntetésüket Szomorú azonban, hogy a hiszékenység, az elképesztő tájékozatlanság még mindig hány embert sodor bajba. Pintér 0 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. január 23.
