Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

Gazdag esztendőt zártak Ülést tartott a Vöröskereszt megyei vezetősége Az 1969. évi tevékenységéről tárgyalt tegnap délelőtt a Vö­röskereszt Somogy megyei ve­zetősége. Megvitatták egyebek között a véradómozgalomban, az önkéntesápolónő-képzésoen. az ifjúsági vöröskeresztes munkában, a családvédelem­ben, az anya- és csecsemő-, valamint a gyermek- és ifjú­ságvédelemben és az alkoho­lizmus elleni küzdelemben él­ért eredményeket. Gazdag esztendőt zárt a Vö­röskereszt 1969-ben. A III kongresszussal egy időben rendezték meg a nagy évfor­dulókat; 90 éves volt a Vörös­kereszt, 20 éves a véradómoz­galom és 10 éves a térítésmen­tes véradómozgalom. Színvonalasabb lett a szer­vezetek tartalmi tevékenysé­ge: az egészségügyi felvilágo­sítás, oktatás és nevelés. A múlt évben 1175 előadást tar­tottak 63 888 hallgató részére Somogybán. (A legtöbbet a siófoki, a legkevesebbet pedig a marcali járásban.) Mintegy 240 előadás szólt az egészséges életmódról; nagy érdeklődés k'sérte a betegségek megelő­zéséről és egyéb közérdekű té­mákról szóló tájékoztatókat. Sok előadást filmvetítéssel tettek szemléletessé. Tizennégy község érte el a »Tiszta, virágos község« címet. (Ebből hat a nagyatádi járás­ban van.) A mezőgazdasági üzemek között 202 tsz-ből 31, az állami gazdaságokból pedig csupán négy felelt meg a tisz­tasági mozgalom követelmé­nyeinek. A Vöröskereszt különösen nagy gondot fordít az egész­ségnevelési munkára a mező- gazdasági és az ipari üzemek­ben. A tsz-ek egészségügyi munkatervében ma már ott szerepel a fontosabb egészség­ügyi előadások megszervezése is. Tavaly 71 tsz-ben tartot­tak előadást a növényvédő szerek ártalmairól. Ugyancsak ennyiben volt elsősegálynyúj tási, munkavédelmi tanfolyam A hatékonyabb üzem égisz -.égügyi munkát azonban egye­bek között gátolja az is, hogy még mindig nagyon kevés izemben van egészségügyi szolgálat. Az üzemegészségügyi nunka javítására tavaly no­vemberben Kaposváron nagy­szabású ahkétot szerveztek. Jól halad a téli gép:avítás a darányi szövetkezetben (Tudósítónktól.) Január közepén látogattunk a Dráva tamásival, Drávag ir- donnyal és ez év január 1-én Kastelyosdombóval egyesült darányi Oj Élet Tsz gépjavító műhelyébe. Jeletős gépparkja van a 8300 hold összterület­tel, a 4000 hold szántóval rendelkező közös gazdaság­nak. December 15-én '»huszon­nyolc erőgép s a hozzájuk tar­tozó munkagépek— ekék, ve­tőgépek. pótkocsik — vártak arra, hogy hozzáértő kezek megjavítsák őket. Jovanovics György, a gépjavító műhely vezetője elmondta: a termelő­szövetkezet a traktorvezetőket a téli munkák idejére a gép­műhelybe helyezte át. Tizen­öten szorgoskodnak most azért, hogy idejére elkészül­jenek. A jó, szervezett mun­kának már január közepén eredményei voltak. Az erőgé­pek fele és a munkagépek nagyobbik része akár már in­dulhatna is munkára. Céljuk, hogy március elsejére minden javítási feladatot elvégezze­nek. Január elején a szükséges alkatrészek ellátásánál prob­lémák jelentkeztek. Ez azon­ban főiéig azzal magyarázható, hogy a darányi termelőszö­vetkezet megvásárolta a cso- konyavisontai gépjavító üzem értékeinek 75 százalékát — a többi 25 százalékát a helyi tsz vette meg —, és a megrendelt gépalkatrészeCcet tévedésből D arány helyett Csokonyavi- sontáina szállította az illetékes vállalat. Az előjelek kedvezőek. Ha íz eddigi ütemet tartani tud­ják, akkor különösebb hiba nélkül befejezhetik a téli gépjavítást az egyesült, nagy szövetkezetben. látéhos gépkocsivezetés Nemesmagasi György, az újpesti úttörőház »Jövő techni­kája« szakkör vezetőjének irányításával készítették el a szakkör tagjai a »gépkocsivezetői játékot«, amely igen al­kalmas a KRESZ-szabályok és a gépkocsivezetés játékos veszély nélküli elsajátítására. Képünkön: Megkezuődött a játék. Az elektromotorral hajtott berendezésen végrehajt ható a gépkocsivezetés összes művelete. A pesti ember »■Ezen nevet a pesti em­ber.« »Ez a pesti ember bosszú­sága..« »...és mit szól hozzá a pesti ember?« Nagyon sokszor olvasom, hallom, csak éppen nem tudom néha, hogy ki is az a pesti em­ber. Vagy miért éppen a pesti ember? Minden világvárosnak sajá­tos hangulata, sajátos lakói is vannak. Van tehát párizsi em­ber, londoni polgár és pesti emt>er is, nem vitatom... Csak nem mindig értem, hogy miért kell ez a megkülönböz­tető jelző! Attól félek, úgy va­gyuk ezzel, mint az egyszeri Apa és fia — Apuka! Most mit fogsz csinálni, ha átöltözöl? — Dolgozni szeretnék, kis­fiam. — Velem sohasem akarsz játszani? — Látod, mennyi az elfog­laltságom. — De egyszer is azt ígér­ted, hogy szombaton délután játszol velem. — Na, nem bánom. De csak félórácskát. Rendben van? — Jaj, de jó! Akkor játsz- szunk! De hogyan? — Ahogyan neked tetszik. — Tudod mit? Játsszunk úgy, hogy én leszek az apu, le pedig a kisfiam. Jó? — Nem bánom. Aztán mit csinál iink? — Beszélgetünk. — Miről? — Amir'll akarsz. Leülünk, és te beszelsz valamiről. Isko­láról, gyerekekről, olvasmá­nyaidról... Ami jobban tet­szik. Én meg válaszolok. Jó lesz? — Jó. Akkor kezdem... Apuka, képzeld, ma a nagy- szünetben az egyik gyerek ... — Hallgass már, ne járjon annyit a szád! Az ember ha­zajön a munkából, tele a fe je gondokkal. szeretne egy ki­csit kikapcsolódni, lazítani: de eüt' 1 " hó:bon mindig leje lyel valaki! Legalább az új­ságot hagynád nyugodtan át­böngészni! — De fiam! Micsoda be­széd ez? — Miért? Megegyeztünk, hogy epük ást játsszunk, és te is m'. léig ezt szoktad nekem mondani, ha valamit el aka­rok mesélni. Posta kézbesítés — lóerével ? mm . gyerek, a dinnyeevéssel, hogy jó, jó, de nem szabad túlzásba vinni. Ezt olvastam egyszer egy tv-előzetesben: »A pesti néző sokat vár ettől a műsortól.« Miért, a vidéki nem? Aztán egy számmal később: »A pesti ember csalódott.« Miért, a vi­déki szétrepedt a gyönyörű­ségtől? Tévedés ne essék, nem a szűklátókörű . provincialista beszél belőlem, és nem is a jelző ellen protestálok, hanem a túlzott használata ellen. Mert azért a vidéki embernek is le­het közös gondja és öröme a pestivel Minek akkor a meg­különböztetés ? Hogy a Duná­ról nyári estén milyen kelle­mes szellő fűjdogál, az nem­csak a pesti ember öröme, ha­nem az esztergomié is. A fel­túrt városkép miatt nemcsak a pesti ember bosszankodik, ha­nem a vidéki is. A kaposvári is... T. T. Zajártalom-vizsgálat Kaposváron A munkaártalmak fölmérése a munkaegészségügy fókuszá­ba került. Az egyik új intéz­kedési terv, hogy az ország­ban több audiológiai állomást létesítenek. Eddig két ilyen fővárosi állomáson, továbbá Miskolcon és Pécsen végeztek zajártalom-vizsgálatot. Január 1-től Kaposváron is megkeZ' dődtek a vizsgálatok egy hor dozható zajártalom vizsgáló­val, az audiométerrel. Az er re a célra kiválasztott üzem a Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyára. A pécsi KÖ­JÁL szakemberei mintegy kétezer-ötszáz dolgozót vizs gálnak meg itt. Tevékenységüket más terü­letre is kiterjesztik. Az általá­nos iskolások között felkutat­ják a csökkent hallásúakat A vizsgálatok a kaposvári taní­tóképző gyakorló iskolájában a hét elején mar meg is kez­dődtek. A cél az, hogy még idejében »kiszűrjék« a csök­kent hallásúakat, és kezelé­sükkel visszaadják egészségü­ket. NOTESZLAP A havas téli időszakban a járhatatlan utak a postások mun­káját is nagymértékben megnehezítik. A Cegléd melletti Csemő község postásai lovas kordél} on, illetve lóháton jár- ák a tanyavilágot. Az 500U lelket számláié község 1400 házába a postások »négylábú barátjuk« segítségével jut­tatják el a napi 700—800 sajtóterméket és a megannyi kü­lönböző postai kjUdésnényt. „A szép szó vasajtót nyit“ — Valahogy mindig úgy érzem, hoyg gombóc gyűlik a torkomba, ha egy hivatal­ba kell belépnem — vallot­ta be ismerősöm a minap egy baráti beszélgetés alkal­mával. Aztán még hozzátet­te: — Azt hiszem, ez termé­szetes. ók együtt dolgoznak, ismerik egymást, én meg be­csöppenek a közösségükbe, és sorolni kezdem a gond­jaimat. Vajon mi késztette isme­rősömet e vallomásra? Csak az idegen közegbe lépése az ok, ami miatt nem szívesen megy a hivatalok környé­kére? íVem hiszem. Inkább az, hogy a fogadtatás talán nem mindenütt egyformán szívélyes. Ismerősöm való­színűleg óri3 egy vagy több kellemetlen emléket, ezért alakult, ki benne, talán nem is tudatosan, az apró komp­lexus. — Az asztal másik fele mögött ülő fél is ember, ne­ki is lehetnek rossz napjai — mondta asztaltársaságunk másik tagja. Igaza volt. Tanúja voltát: olyan esetnek is, amikor az ügyfél rontott be türelmetle­nül, számon kérve valami­lyen általa sérelmesnek tar­tott dolgot. »Az asztal má­sik fele mögött ülő fél« tü­relmesen végighallgatta, pe­dig ahogy a panaszos szavai­ból kivettem, nem is arra az osztályra tartozott az ügye, amelyre sodró lendülettel beviharzott. Tanácsot is ka­pott.. A t.ürelmetlenseg türel­metlenséget szül. Ez az eset kivétel i’olt ez alól. Asztal- társaságunk másik tagjának igaza volt, ahogy már mond­tam. Nem vagyunk egyfor­mák, vérmérsékletünk is kü­lönböző. Egy azonban bizo­nyos: a kölcsönös udvarias­ság nem hiányozhat ezekből a kapcsolatokból. Egy alka­lommal egy tanácskozáson is előkerült valamilyen formá­ban az ügyfél és a fogadó fél viszonya. -A szép szó vas- ajtót nyit« — mondta az egyik termelőszövetkezet brigádvezetője. »Bizony, gyakran az is kiderül, hogy nincs is ott vasajtó, ahol hit­tük« — tette hozzá egv idő­'bb ember, v'^ev. Is egyet­értettünk U lu 7ARM 0IC Ez sikerülő A Massáchussetts állam­beli Fali Riverben két lánytestvér egyszerre tar­totta esküvőjét, és a férjek is testvéreik voltak. Fer- rűande Rapos a múlt héten kisfiút szült, testvérének, Therezének 46 perccel ké­sőbb kislánya született. Bók Mark Twain vacsora közben így bókolt asztal- társnőjének: — ön igazán elbűvölő. — Sajnos, én nem vi­szonozhatom hasonlóval az ön bókját — mondta hű­vösen a hölgy. Az író mosolyogva je­gyezte meg: — Tegyen úgy, mint én, hazudjon. Újdonság — Es mondja, divatos ez a blúz, amelyet ajánl? — Ez, kérem, a leg- újabl párizsi divat! — És nem fakul kd f — Ez? Három éve süti a nap a kirakatban, és egy árnyalattal sem lett halványabb! Zseniális kertajtó Edison ismerősei na­gyon csodálkoztak azon, milyen nehezen nyílik kertjének ajtaja. Egyikük meg is jegyezte: — Egy ilyen zseniális felfedező, mint ön, igazán sokkal jobb kertajtót is tervezhetett volna! Mire Edison így vála­szolt: — Én úgy vélem, a kertajtó nagyon is zse­niálisan van megcsinálva. Ugyanis a házi vízvezeték szivattyújával kapcsoltam össze. Minden vendég, aki bejön a kertajtón, húsz li­ter vizet szivattyúz a víz­tárolóba! Jól bevásárolt! Egy tudományos isme­retterjesztő előadás után egy hallgató megkérdezi az előadót: — ön említést tett a hazugsággépröl is az elő­adásában. Látott már személyesen is ilyet? — Hogy láttaim-e? — sóhajt az előadó. — Egy ilyen gépet vettem fele­ségül! Számtan óra Számtan órán a tanító az osztási műveletet ma­gyarázza, Később példa­ként felírja a táblára: 2:2, s a gyerekekhez fordulva megkérdi: ki tudná meg­mondani, ez mivel egyen­lő? Az egyik gyerek jelent­kezik, s egy szuszra, _ ne­hogy valaki megelőzze, kivágja: döntetlennel, ta­nító úr! SomomiiNéplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár* Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510. 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó V .Halai. Kaposvár, Lalinka S. u 1. Telefon; 11-51G. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi pos a hivataloknál és postáskézbcsítőknél. Előfizetés* dü e"v Iránra 20 Ft. fndex: 2” 0*7. Készült a Somo'gj mc^ei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemebeo. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner Józsit E. I»

Next

/
Thumbnails
Contents