Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

A Somogy megyei Pártbi­zottság 1969. december 6-i ülésén megtárgyalta a Köz­ponti Bizottság határozatát a pártdemokrácia helyzetéről és fejlesztésének lehetőségéről. A testület egyetértését fejezte ki, és az előterjesztésben utalt azokra a lehetőségekre, ame­lyek az alapszervezeteknek is módot adnak a párton belüli demokrácia szélesítésére, fej­lesztésére és a Szervezeti Sza­bályzat hatékonyabb alkalma­zására Pártunkban természetesen nincs külön demokrácia a központi szervekre és külön az alsóbb szintű pártszervek­re vonatkozóan, hanem az a pártra és annak valamennyi tagjára egységesen érvényes. Alkalmazása, fejlesztésének módszerei azonban a külön­böző szinteken több sajátossá­got mutatnak. Kívánatos te­hát, hogy minden szinten megvizsgáljuk a párt belső életének e legfontosabb kér­dését, s a Központi Bizottság november 26—28-i határozatá­nak megfelelően, alkotó mó­don, a változó és fejlődő tár­sadalmi, politikai viszonyok­hoz, a gyakorlati élethez iga­zítsuk dolgainkat Pártunk kongresszus előtt áll, a közel­jövőben megkezdődnek a vá­lasztások előkészületei. Ezért is szükséges a pártdemokrá­cia fejlesztését napirenden tar­tani, a kommunisták körében megértetni, és szabályait ér­vényesíteni. Döntési szintek A Központi Bizottság hatá­rozata megállapítja: pártunk­ban a demokratikus centra­lizmus elvi és gyakorlati ösz- szefüggései mindkét oldalon érvényesülnek. Ennek alapja a párt következetes és reális, a marxizmus—leninizmus ta­laján álló politikai irányvona­la, amely párton belül és pár­ton kívül egyaránt megfelelő politikai atmoszférát teremt a cselekvéshez. A jó politika általában, de a párton belül is a demokratizmus fejleszté­sére ösztönöz. Másrészt köz­életünk demokratizmusa, a párton belüli demokrácia jó hatással van a párt politiká­jának továbbfejlesztésére, al­kotó alkalmazására. E megál­lapítást igazolja társadalmi, politikai és gazdasági életünk állandó fejlődése, a pártmun­ka mind hatékonyabb kibon­takozása és eredményessége. Mi tette szükségessé a pár­ton belüli demokrácia helyze­tének vizsgálatát, és a tovább­fejlesztés lehetőségeinek elem­zését? Erre a kérdésre választ keresve mindenekelőtt látnunk kell, hogy társadalmunk a szocializmus teljes felépítésé­nek szakaszába lépett, az ez­zel járó feladatok csak a tö­megek további aktív közre­működésével oldhatók meg. És miképpen eddig, az alkotó munka teljes kibontakoztatá­sához a továbbiakban is biz­tosítani és fejleszteni kell an­nak elengedhetetlen feltételét, a demokratizmust. A párton belüli demokrácia lényeges tartalma és egyben érvényesülésének fontos felté­tele a rendszeres pártélet. A megyei pártbizottság vezető szervei tavaly októberben megvizsgálták, hogy a megyei pártszervek hogyan látják el a járási, a városi pártbizottsá­gok irányítását, milyen segít­séget adnak munkájukhoz hol és miben lehetne tevé­kenységüket továbbfejleszteni. Az erről szóló jelentésben és a széles körű vitában számos olyan megállapítás is szere­pelt, mely szorosan kapcsoló­dik a párt demokrácia kérdé­séhez, továbbfejlesztéséhez. A leglényegesebb dolgok közé tartozik, hogy az utóbbi idő­ben növekedett a járási, a vá­rosi pártbizottságok önállósá­ga; káderügyekben, területfej­lesztési, gazdaságpolitikai és egyéb kérdésekben döntési-vé­leményezési jogkört kaptak a megyei szervektől. A gyakor­latban is mindjobban kibon­takozik tehát az a helyes elv. hogy a különböző kérdésekben ott döntsenek, ahol azokat a legjobban ismerik. Ehhez a munkához viszont nagy segít­séget nyújt, ha a megye5 pártszervek folyamatosan ta­nulmányozzák a megye egé­szét érintő társadalompoliti­kai, gazdaságpolitikai kérdé­seket, és állásfoglalásukkal megadják az egységes cselek­vés fonalát. A járási bizottságok ugyan­csak kezdeményezik, hogy az alapszervezeteknél is mind teljesebben érvényesüljön a párttagság joga, az alapszer­vek hatékony politikai mun­kája. Ebből a célból egyes járásokban tanulmányok ké­szültek, s módszertani kon­zultációkra is sor került a já­rási apparátusok és az alap­szervi titkárok körében. Ügy gondoljuk, akkor cselekszünk helyesen, ha ezen az úton ha­ladunk tovább, keresve a le­hetőségeket arra, hogy a sok­szor bonyolult helyzetekben is megállhassák helyüket párt­tagjaink és alapszerveink Nem kerülheti el azonban a figyelmünket, hogy ezen a szinten a pártdemokrácia szé­lesítése, illetőleg lehetőségeink jobb kihasználása türelmet, körültekintő vezetői és szer­vezői munkát igényel az irá­nyító szervektől. Vannak esetek, amikor az irányító szervek nem arra ügyelnek, hogy a jó módsze­rek átadásával, a szervezeti és politikai feltételek biztosí­tásával segítsék az egyes párt- alapszervezetek önállóságának, hatáskörének kibontakoztatá­sát, hanem »átnyúlva« fölöt­tük. maguk oldják meg az olyan feladatokat is, amelyek az alapszervek hatáskörébe tartoznak. Ilyenkor hangzik el: »Ha a járásnál vagy a vá­rosnál marad, a feladatot nem hajtják végre«, vagy: »Nincs idő most demokratiz­must játszani« stb. A lényeg az, hogy nem helyettük, ha­nem velük dolgozunk, és ezt az elvet természetesen tartsuk be a felsőbb szintű pártszer­vek kapcsolatában is. A fejlődés tartalékai Mivel a demokrácia a jogok és kötelességek egységét, fel­tételezi, érthető, hogy a párt­demokrácia helyzetéről szóló előterjesztésben, az előzetes vitákban, a határozat megho­zatala alkalmával is széles körben szóba került a párt belső életének szinte vala­mennyi szervezeti és tartalmi kérdése, s ezek között jelen­tős súllyal az alapszervek és a kommunisták tevékenysége. A pártnak alapszervi szinten is kialakult gyakorlata, a Szervezeti Szabályzatban rög­zített »biztosítékai« vannak ar­ra, hogy párttagságunk élni tudjon jogaival, hatékonyan vegyen részt a párt egész te­vékenységében. Ennek pozitív hatásai érezhetők is a megye területén működő alapszervek túlnyomó többségének munká­jában. Elvtársaink felelősségtelje­sen, aktívan, sok nehézség közepette, következetesen dol­goznak a párt célkitűzéseinek valóra váltásán. A pártrendez­vények általában színvonala­sak, tartalmasak, és mindjob­ban megfelelnek a korszerű követelményeknek. Ennek el­lenéré a párton belüli demok­rácia vizsgálatánál alapszerve­inknél is abból kell kiindul­nunk, hogy még sok tartalék áll rendelkezésünkre a Szer­vezeti Szabályzat különböző pontjainak hatékonyabb és következetesebb érvényesíté­sében. Az első gondolatok a tag­gyűlések és a pártvezetőségek munkájával kapcsolatban me­rülnek fel. A megyében a párt­rendezvények terén tett kez­deményezések, a pártcsoport- bizalmiakkal, társadalmi akti­vistákkal folytatott vélemény- cserék sok hasznos dologra hívják fel figyelmünket, olya­nokra, melyeket célszerű és szükséges is összefüggésbe hozni a pártdemokrácia hely­zetével. Miről van tulajdoképpen szó? A kedvező tapasztalatok közé tartozik és a demokrá­cia érvényre juttatását szol­gálja az a gyakorlat, melyet a megye több alapszervében bevezettek: a pártcsoport-ér- tekezleteket a taggyűlés előtt tartják, lehetőséget teremtve arra, hogy a taggyűlés napi­rendjének lényegesebb kérdé­seit a párttagság előzetesen megismerhesse. Így a kommu­nisták felkészülten tudnak részt venni a taggyűlés ér­demi munkájában. Ezzel összefüggésben kívá­natos lenne annak a gyakor­latnak szélesebb körű elter­jesztése is, mely szerint a tag­gyűlési beszámolók kidolgozá­sába a pártvezetőségek von­ják be a pártbizalmiakat, és esetenként az egyes pártcso­portokat is. így a beszámoló mondanivalója színesebb, gaz­dagabb lenne, és valóban kol­lektív munkán alapulna. A pártdemokrácia szem­pontjából is helyeselhető az a törekvés, mely a megyében a felsőbb szintű pártszervek ré­széről abban nyilvánul meg. hogy csökkentsék az alapszervi taggyűlések úgynevezett »kö­telező« napirendjét Ezzel le­hetőséget biztosítanak arra, hogy az eddiginél többször és tartalmasabban tanácskozzék az alapszervezet tagsága a sa­játos problémákról, . gondok­ról; azokról, amelyek legjob­ban foglalkoztatják a párttag­ságot és a munkahelyi kollek­tívákat Más vonatkozásban is van még tennivalónk a taggyűlé­sek tartalmi munkájának ja­vításában, és ezzel összefüg­gésben a párttagság akaratá­nak érvényre juttatásában. Megfigyelhető, hogy a tag­gyűlések egy része csak a párttagság információs igé­nyeit elégíti ki — vagyis nem olyan napirendi témák kerül­nek oda. amelyekben érdem­ben állást kell és lehet foglal­ni, s ez végeredményben csor­bítja a párttagság jogait Természetesen meghatáro­zott esetekben ilyen taggyűlé­sekre is sor kerülhet. De fő­leg a helyi problémák tárgya­lásánál célszerű arra töreked­ni, hogy az adott kérdésekben az előterjesztők adjanak »megoldási választékot«, al­ternatívákat, és úgy készítsék elő a tanácskozásokat, hogy legyen miben dönteni. Fokozódó követelmények A közelmúltban a megye különböző alapszervezeteiben (a marcali, a nagyatádi, a barcsi, a csurgói, a kaposvári járásban és a megyeszékhe­lyen) mintegy húsz olyan tag­gyűlést szerveztek, amelyen nem hangzott el külön beszá­moló. A tanácskozások kötet­lenek voltak, és ezek során sok olyan politikai, gazdaság: és egyéb jellegű problémát ve­tettek föl, mely már régebb óta foglalkoztatja a párttagsá­got, a dolgozókat Nem becsülve túl jelentősé­güket fontosnak tartjuk a fi­gyelmet felhívni az ilyen jel­legű pártrendezvényekre is, mert ezek megítélésünk sze­rint ugyancsak jól szolgálják a párton belüli demokrácia fejlesztését Egyrészt azzal, hogy a kommunisták vélemé­nyének fórumot adnak, me­lyeken keresztül a vezetés tá­jékozódhat róla: ml, érdekli foglalkoztatja a párttagokat és a pártonkívüliekeket. Mó­dot nyújt ez a gyakorlat a problémák megértéséhez és gyors rendezéséhez. Másrészt — mint ahogy a gyakorlat bi­zonyítja —, az ilyen jellegű taggyűléseken a párttagság nagy többsége bekapcsolódik a vitába, s ez az aktivitás tar­talmassá teszi a tanácskozást A Központi Bizottság hatá­rozata és annak nyomán a megyei pártbizottság állásfog lalása az eddiginél is nagyobb követelményeket támaszt a pártépítésben és a pártvezető­ségek munkájában. A jövőben a pártvezetősé­geknek rendszeresen gondos­kodniuk kell arról, hogy a tag­felvételüket kérők a pártokto- táson ismerjék meg a párt Szervezeti Szabályzatát, vagy­is a párttagsággal járó jogo­kat és kötelességeket. És hogy ez mégtörtént-e a felvétel előtt, erről a vezetőség köte­les meggyőződni. Ezenkívül a jövőben a párt­vezetőségnek minden taggyű­lésen be kell számolnia arról, hogy a két taggyűlés között miben döntött, intézkedett, és mivel foglalkozott Az említetteken kívül cél­szerű lenne azt a gyakorlatot is meghonosítani, hogy a párt- vezetőségek üléseiről, azt ott tárgyalt kérdésekről és állás- foglalásokról a pártcsoport- bizalmiak kapjanak tájékozta­tást. Ezeket az információkat a bizalmiak munkájukban, a párttagság körében jól tudnál: hasznosítani. A párton belüli demokrácia érvényesülésének lényeges fel­tétele, hogy á kommunisták Körében bátor, pártszerű kri­tikai légkör uralkodjon. En­nek megteremtése és érvényre juttatása valamennyi kommu­nistának a Szervezeti Szabály­zatból adódó kötelessége. Nem lehet tehát semmilyen szinten eltűrni a »ne szólj szám, nem fáj fejem« szemléletet, mert ez — mint ahogy sok gyakor­lati példa igazolja — végső fokon súlyos hibákhoz vezet­het A pártcsoportoktól kezd­ve minden szinten azon kell fáradozni, hogy a párttagok, az egymás iránt érzett felelős­ség elvétől vezérelve, a ké­nyes kérdésekben is mondja­nak véleményt hallassák bí­ráló szavukat — és figyeljünk a pártonkívüliek ilyen termé­szetű megnyilatkozásaira is. Amikor a fonyódi járásban pártmunkásokkal, pártcsoport- bizalmiakkal tanácskoztunk, az a javaslat hangzott el, hogy a jövőben foglalkozzunk töb­bet a pártcsoportokon belül a párttagok egyéni problémáival és gondjaival is. Hiszen a ki­sebb kollektívában az egyes problémák közvetlenül és gyorsan érzékelhetők, és sok­szor a bizalmiak intézkedni is tudnak. Tegyük hozzá, hogy a magasabb szintű vezető szer­veknél is akad e téren némi tennivaló. Az említett tanácskozásokon a pártcsoportbizalmiak részé­ről elhangzott olyan vélemény is, hogy a párttagok jelzéseit, a pártcsoportok észrevételeit egyes vezetők vagy vezető szervek »agyonhallgatják«, nem követik azokat, a szüksé­ges intézkedések. A továbbí­tott javaslatokra olykor vá­laszt sem kapnak. Információ és pártmegbizatás Párttagságunk alapvető jo­gai közé tartozik, hogy rend­szeres tájékoztatást kapjon minden olyan kérdésben, mely a párt politikájával, ál­talános tevékenységével, a vá­lasztott szervekben folyó munkával, a társadalom, a gazdaság legfontosabb kérdé­seivel kapcsolatos. A központi és a megyei szervek az utóbbi időben sokat tettek e műnk?, megjavításáért; viszont az al­só szinteken joggal hiányol­ják, hogy az Információs rend­szer nincs kiépítve, vagy gyakran akadozik az alapszer­vezetek és a pártcsoportok kö­zött Különösen a helyi jelle­gű információknál kifogásol­ható ez, amikor nem központi vagy járási intézkedésre, ha­nem önállóan kellene meg­szervezni a párttagság tájé­koztatását Végül lényeges kérdés az alapszervezeteknél annak biz­tosítása is, hogy képzettségé­nek és egyéb körülményeinek megfelelően valamennyi párt­tag részt vegyen a párt álta­lános tevékenységében. A párttagok kapjanak pártmeg­bízatást, és a pártcsoportok rendszeresen értékeljék a meg­bízatások teljesítését, adjanak támogatást az elvtársak szá­mára pártmunkájuk végzésé­ben. Végeredményben tehát a párton belüli demokrácia fej­lesztése nem csak a központi, vagy a megyei pártszervek ügye, hanem sok vonatkozás­ban a pártalapszervezeteknél is adódik tennivaló. Ügy gon­doljuk, hogy különösen most. a vezetőségválasztások előtt érdemes gondot fordítani az ezzel kapcsolatos központi bi­zottsági határozat részletes ta­nulmányozására és következe­tes alkalmazására Dr. Latos István, az MSZMP KB munkatársa A megyében az első, Bolhón a tizedik zárszámadás »Megkaptam szives meg­hívásukat a termelőszövet­kezet zárszámadó közgyűlé­sére — szívből köszönöm. Őszinte örömmel töltenek el azok az eredmények, me­lyeket a Határőr Tsz az el­múlt évben elért. Ezekben az újabb sikerekben nem­csak a közös gazdaság el­múlt évi gyarapodása, ha­nem a tartósan egyenletes fejlődése is kifejezésre jut. Bár más irányú elfoglaltsá­gom miatt nem tudok ele­get tenni kedves meghh'á- suknak, a nevezetes alka­lomból gondolatban mégis szülőfalutnbeliek, a termelő­szövetkezet tagjai között vagyok. Osztozom örömeik­ben.' és gondjaikban egy­aránt. Szívből üdvözlöm (t zárszámadó közgyűlést, a szövetkezet szorgalmas, te­hetséges tagjait és vezetőit. Őszinte elismeréssel gratu­lálok eredményeikhez. Egy­ben kívánom, hogy további sok siker ' tje nemes tö­rekvéseiké: és fáradozásu­kat. Erőt. jó egészséget és sok boldogságot kívánók mindnyájuknak! Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.« Mikor a közgyűlés első per­ceiben Plántek Imre, a szö­vetkezet párttitkára felolvasta ezt a dísztáviratot, néhányan könnyeztek. A mosolygós, meghatott öröm könnyei vol­tak ezek. Ott ültek a bolhóiak között a szomszédos gazdasá­gok vezetői, Losonczi Mihály, a barcsi. Bodor János, a víz­vári és Läufer Imre, a babó- csai szövetkezet elnöke. Eljöt­tek, hogy osztozzanak az örömben, hogy részesei le­gyenek ennek a nevezetes év-, fordulónak. Mert igaz az, hogy a megyében ez a közgyűlés nyitotta meg a zárszámadások sorát, ez volt az első, a bol­hóiak viszont ezen a napon közös gazdálkodásuk tizedik esztendejének tapasztalatait összegezték. — Az idő homokóráján is­mét lepergett egy esztendő — ezekkel a szavakkal kezdte beszámolóját Combaszögi Je­nő, a szövetkezet elnöke. Nagy figyelemmel kísért beszámoló­ja nemcsak a múlt évet ösz- szegezte, hanem egy kicsit fölidézte az egész eltelt év­tized történetét Megemléke­zett az elnök a munkálkodó emberekről, a hétköznapok névtelen hőseiről, akiknek száma egyre szaoorodik. Ahogy a korábbi idők, 1969 sem volt nehézségektől, gon­doktól mentes, őszintén, nyíl­tan szólni az eredményekről éppúgy, mint a bajokról, gon­dokról — ez a törekvés szé­nen megmutatkozott a közgyű­lésen, mint ahogy így van ez nálunk a hétköznapokon is. És ennek kétségtelen része van abban, hogy amit célul tűztek ki, azt ismét valóra váltották. A növénytermesztés 6 920 000 helyett 9121000 forintot ho­zott, az állattenyésztés a 4 259 000-el szemben 4 604 000 forintot jövedelmezett A ter­vezett őtvenforintos részese­dést teljes egészében kiosztot­ták, ami azt jelenti, hogy egy dolgozó tag 14 723 forintot ka­pott, emellett több mint más­fél milliós biztonsági tarta­lékkal is rendelkezik a közös­ség. Méltó eredmények ezek a jubileumi évhez — ám ahogy a közgyűlésen is szóba került van még mit tenni, van még javítani való a munkában. Ez a közösség, ez a falu még többre képes. Akinek az első... Csordás János, a legfiatalabb takarmá- nyos fogatos egy éve tagja a szövetkezetnek. A munka el­szólította a közgyűlésről, így nem hallhatta, mikor 18 éves öccsét, Csordás Károlyt nyolc másik jelentkezővel együtt, tagnak fölvette a közösség. — Nekem ez az első zár­számadás szépen bejött 700 egységet kerestem a múlt év­ben. (Harmincötezer forint!) A család úgy összességében 1500 egység körül zárta az évet — Mire fordítja a pénzt? — Ahogy megkapom, haza­adom én a teljes keresetem — tekintetében a csodálkozás ar­ról beszél, hogy is lehetne ez másképp?... — Tavasszal épülünk. , Most, már még van minden. Erre gyűjtöttünk ed­dig. — Tervei? — Nem megyek én sehova. Jó itt nekem. Seholse keres­nék ennyit... . És akinek a tizedik: Péntek, Ferenc sertésgondozó. — Emlékezzünk csak, mit is hozott ez a tíz év? — Erről lehet beszélni — cigarettára gyújt, elmosolyo­dik. — Először gyalogos vol­tam, aztán kocsis. 1960. au­gusztus húszadikán a disznók­nak sovány tejet vittem. A te­lepen vártak, kértek, vállal­jam el a disznókat. Elvállal­tam. Volt aki azt mondta: na, ez se lesz itt két hétnél to­vább — mert akkoriban így volt Hát én megmutattam, hogy tovább maradok ... — Az egyéni életében mi változott a tíz év alatt? — Én kérem, többet elér­tem ez alatt az idő alatt, mint az eddigi életemben összesen. Kétszobás házat építettem százezerért, istállót, pajtát, pincét huszonötezerért, disznó­ólát tízezerért, új vaske-:'- tést tizennégyezerért, tizen­hétezerért vettem hatszáz szőlőt, és Seregélyesen gépszerelő-iskolán taníttat a fiamat Természetesen házban új bútor, telev: mosógép, egyszóval min’■ i van. Feleségemmel ketten ta­valy olyan negyvenháromc - körül kerestünk a szövetkezet­ben, de ehhez hozzájön a ház­tájiból húszezer. Ennek min­den évben meg kell lenni! — Tíz év alatt lényegében mindent megteremtett magá­nak. — Azért van még további célom: még húsz ilyen évet kívánok magamnak a szövet­kezetben, aztán ötvenet nyug­díjban ... Bolhó ünnepelt. A jubileumi közgyűlést .lejegyző krónikás csak annyit tehet mindehhez hozzá: további szép sikereket a dolgos falu népének! Vörös Márta SOMOG7I NÉPLAP Vasárnap, 1978. január 18.

Next

/
Thumbnails
Contents