Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-18 / 15. szám
KÖZNAPI FELELŐSSÉG — Miért, mi van ebben ? ! — ősainte csodálkozással és talán kicsit értetlenül nézett rám. Akikor hirtelen csak annyit tudtam mondani: — Minden, Minden, ami fontos... A történet, ami így zárult, azóta is gyakran eszembe jut. Valami belülről fakadó kényszerűség, hogy beszedjek róla. Hiszen szólunk, írunk a munka szeretetóről, sokszor, talán tűi gyakran használjuk a szót: felelősség — s valójában nemegyszer elmegyünk a munkálkodó ember hétköznapjaiban megnyilvánuló felelősségérzet mellett. Mert azok a tettek, amelyekben kifejezésre jut a köznapi felelősség, sohasem látványosak. Íme a példa: Egyik termelőszövetkezetünkben a ■-►számadó" juhász — így beszél róla mindenki — a havas téli napok egyikén bement az irodába, az agronómiára, és verte az asztalt, hogy rendeljenek ki gépet, töressenek utat, mert különben a nyájat nem tudja járatni, legeltetni. Az eset, a történet voltaképpen mindössze ennyi csak. Felületesen végighallgatva talán valóban nem leltet találná benne semmi figyelemreméltót. Pedig a köznapi felelősségnek — vagy még ennél is többnek — egy szép példájáról adott bizonyságot a juhász. Mert nézzük a történet fordítottját. Igaz, hogy bevett szokás, gyakorlat a téli legeltetés, ami az egészséges fejlődéstől a gyapjú minős igéig m'ndenre jó hatással van a juhászaiban — no de hát igen nagy hó esett, a nyájnak az akolban kell maradnia. Egyszerűen nem lehet ki terelni őket. EH lehetne fogadni ezt a magyarázatot? Végső soron igen. Ám, a juhász számol a követkeaményekkel, az esetleg bekövetkező hátrányokkal. Még akkor is ha neki mint embernek, kényelmesebb lenne csak az alkodnál ügyeletet tartania, és nem gyalogolni, birkózni a nagy hóval A munka, a jószág szerete- le — talán ez volt első ok, mely elindította az irodába. De mellette ott volt, hogy milyen érték kerül veszélybe, forog kockán, ha a bevett szokástól, a gyakorlattól eltér és nem hajt ki. Nemcsak személy szerint az ő értéke, naiv hmy- nyiuké. az egész szövet zszeté kerülhet veszélybe. Ment — és a köznapi felelősségérzettől indíttatva, mondhatni megkövetelte azt a segítséget, ami az ő jó munkájához kell. Bizonyos vagyok abban, hogy ő saját maga sem gondolta mindezt így végig. Néki természetes, magától értetődő volt minden. Ezért is kérdezte olyan csodálkozással: ►►Miért, mi van ebben? A birkáknak ki kell menni!" Ehhez a juhászhoz hasonlóan mennyi, de mennyi parasztemberről lehetne beszélni, aki a tudatformálódásról, az erősödő közösségi szellemről tanúskodik. Csakhogy ezek a tetteik, cselekedetek nem látványosaik, s ezért sajnos, nemegyszer elkerülik a figyelmet. De ha egy kicsit jobban nyitva tartjuk a szemünket — és a szívünket is —, akkor a mai faluban a köznapi felelősségnek megannyi szép példáját találhatjük. És jó, hogy így van. V. M. Másodszor megyei első a nagyatádi íáiii Lajos munkásőregység ünnepi gyűlésre jött össze tegnap délelőtt a járási székhelyien a nagyatádi Tóth Lajos munkásőregység a Fegyveres Erőik Klubjának nagytermében, hogy mérlegre tegye a tavalyi kiképzési év tapasztalatait. Az elnökségben helyet foglalt dr. Sólyom Gábor, a megyei párt-vb tagja, a BM Somogy megyei Rendőr-főka- pitányságának vezetője, Ze- lenka Béla, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese, Gémesi Sándor, a járási pártbizottság titkára, Kovács Ferenc, a járási tanács vb-el- nöke, és Tóth Lajos, az egység névadójának fia. A H’inmusz elhangzása és az úttörők, ifjúgárdisták köszöntője után Marosi József járási munkásőrparancsnok értékelte a Tóth Lajos munkásőregység szervezettségét, fegyelmét, harckészültségét, a személyi állomány politikai aktivitását, erkölcsi és eszmei egységét. — Azon munkálkodtunk, hogy munkásőreink jól értsék pártunk politikáját, legyenek annak tudatos hirdetői és megvalósítói. Arra neveltük őket, hogy járjanak élen a termelő munkában, erősödjön bennük a szocialista haza iránti szeretet, a személyes bátorság, a felelősségtudat és az elvtársi segítőkészség. E feladatok teljesítése, a szervező, ellenőrző, valamint a kiképző és nevelő tevékenység teljes értékű munkát igényéit egységünk törzsétől, társadalmi parancsnokaitól és mun- kásóneitőL Marosi József számolt be az egység tevékenységéről. — Ez alkalommal is leszerelünk és tartalékba helyezünk munkásőr elvtá.-sakat, akik eddig őszinte, becsületes helytállással közöttünk voltak. Biztosak vagyunk abban, Tervszerű községrendezés A CSÜRGÖI JÁRÁSBAN a legtöbb település szerkezete korszerűtlen. A településfejlesztés időszerű teendőit jó időben felismerték a tanácsok, s legfőbb eszköznek a községrendezést választották. A köz- sdifek fejlesztésének alapjául szolgáló rendezési tervek elkészültéig a tíz éve kidolgozott községrendezési elvek szolgáltak irányjelzőként Tapasztalatunk szerint ahol alapos, elemző munkával készültek, ott a fejlesztési célok megvalósításának fontos eszközei. Az első rendezési terv Csurgóra készült a járásban. A több, mint tízéves, egyszerűsített általános rendezési terv — többszöri, a körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó változtatásai ellenére — jó szolgálatot tett a fejlesztésben. A lakások, üzemek, közintézmények elhelyezése, a területek gazdaságos felhasználása, a közlekedés, a kommunális fejlesztés gyors üteme a kiemelt települések rendezését is sürgette így készült el jelentős anyagi ráfordítással — a megyei tanács egyetértő támogatásával — 1966—67-ben Berzence, Iharosberény, Zákány és Gyékényes egyszerűsített általános rendezési terve, amit véleményeztettek a lakossággal is. Két éve részletes rendezési terv készült Csurgó központi részére, amely mintegy 200 hektárnyi területet jelent. Több községben — mint Berzence, Csurgó, Zákány, Gyékényes, Porrog, Iharosberény — ezeken túl mintegy 700—800 lakás építésére alkalmas területre házhelyrendezési terveket készítettek a tanácsok. A RENDEZÉSI TERVEKEN — noha azok alapos, elemző, körültekintő munkával hosszú távra készültek — szükséges volt és szükséges lesz ezután is változtatni. Ezek a tanácsok folyamatos és céltudatos községrendezési tevékenységet folytattak. Igaz az is, hogy egyik-másik községben pillanatnyi érdekek vagy előnyök miatt tértek el a tervtől ahelyett, hogy előírásait törvényszerűen betartották volna. A módosítások, az egyes települések regionális szerepkörének megváltozása újabb kiegészítéseket vagy új tervek készítését sürgetik. Következő ötéves tervünk során több százezer forint ráfordítással készülnek új tervek a járás két falucsoport központja, Lnke és Porrog részére. A gyakorlati igényeiknek megfelelően a most kialakulóban lévő körzetközpontoknak összevont rendezési tervek készülnek. ERRE SZÜKSÉG VAN, hiszen egy-egy lakótömb, üzem, más köz- vagy magánépület, építmény elhelyezése legalább egy emberöltőre jó vagy rossz irányba terelheti a járás településednek fejlődését. Hubay Sándor fiV”hWmé Zúg a taps és a hajrá a serleg átadásakor. KÜRT! ANDRÁS ifi budai ívilla titka fl UBKUI Kaposvári Villamossági Gyára gyakorlott Jó alapfizetéssel. Minden második héten szabad szombat. Üzemi étkeztetést és utazási hozzájárulást biztosítunk. Felveszünk még betanított munkásokat, valamint 6 órás fiatalkorú lányokat könnyű munkára. Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán. Kaposvár, Mező Imre o. 15. Budapest, reggel kilenc óra. Az Elektromos Erőátviteli Vállalat Lehel úti központja. A kistanácsterem az első emeleten. — És aztán ma mi lesz itt, Ilonka? Oklevelet osztanak vagy a fejét veszik valakinek? — Az utóbbi, Mariska néni. Fegyelmi tárgyalás. Tízkor kezdődik... Oda egy hamutartót, oldalra még egy széket! ... Valami főfejes a minisztériumból is itt akar lenni a kivégzésen ... Nem, oda majd én ülök, én vezetem a jegyzőkönyvet. — Maga biztosan azt is tudja, Ilonka, hogy ki lesz az a szerencsétlen, akit itt ma meg11 nyúvasztanak? — Honda Lászlónak hívják. A műszaki osztályról. RésaeJ geskedés. Ismeri, Mariska né- i ni? (I — Honda? Ugye, az a nagy- |l fejű, kopasz, alacsony? Hát |l csak intézzék el. Ügy kell neki, minek iszik a gazember. Én (' az ilyeneket nem sajná'om. i Nem én. Mind összefogdos- I1 nám, be egy nagy házba. A I* kaput bezárnám, a házat rá- l'juk gyújtanám. Az enyém is f tegnap este csak beesik az ajtón, dől belőle az a büdös pálinkaszag ... Nézem a zsebét, egy tízes maradt, meg hatvan fillér! Elivott mindent... A terítő jó lesz így? Vagy inkább elöl lógjon le a földig? A szőke nő még egy picit taszított is rajta. — Most, most biztosan észreveszi a hekus — súgta. — Jármű még nem jön, ha jól látom. Honda lelépett a járdáról, és ügyet sem vetve a piros jelzésre, dacos léptekkel masírozott az úttesten. Éles sípszó. És fékcsikorgás. Mert jármű is jött. — Jónapot kívánok — mondta tíz másodperc múlva és már a járdán Kerecscnyi István törzsőrmester, és lazán a sapkájához emelte a kezét — ön szabálytalanul közlekedett Veszélyeztette saját testi épségét és a másokét is. Megbírságolom. Kérem a személyi igazolványát... Ne csoportosuljunk, kérem, nincs itt semmi különös! Hm... — pillantott bele az igazolványba —, ráadásul budapesti lakos, itt is született. Tudhatná, mit szabad és mit nem ... Talán a szemével van valami baj? — Nem — rázta meg fejét a drapp felöltös, alacsony, kopasz férfi, és levette nem egészen pászentos ókuláréját. — Ez inkább csak olyan védő- szemüveg. Kerecsényi István, szolgálati éremmel kétszer is kitüntetett rendőr-törzsőrmester egyszerre csak nagyon furcsán érezte magát Hirtelen a faluja rémlett fel előtte, és egy gyermekkori élmény, ö léleksza- kadva fut az utcán, mögötte a hentesék nagy, mérges kuvasza. Csörög az elszakadt lánc, ahogy húzza maga után a ku-|i tya. És az utolsó pillanatban,* amikor ő már szinte a meztelen lábaszárán érezte az éles,, hegyes fogakat, kinyílott egy(i kertajtó, őt berántották, és,i becsapták^ az ajtót A Bodri, > még dühösen horkantott néhányat, aztán elódalgott »Nemi szabad bosszantani az állato-f kát, fiam" — mondta totó hangon Suta Balogh bácsi, mert ő # volt a megmentő. »Nemcsak azért mert a lánc elszakadhat Az állatokat szeretni kell." És akkor ő elsírta magát. Aporomtól Is, a szégyentől is, de# legfőképpen, mert olyan hálá érzett az öreg iránt, mint az-^ előtt senki iránt És azóta se.J De hogy kerül a csizma az1 asztalra? Mi köze ennek eh-1 hez a szabálysértéshez? Miért' jutott az eszébe ez a hajdan-^ volt történet pont most? Igen, ez a felelőtlenül közieke-, dó ember, ez szakasztott Sutái Balogh bácsi. Dehogy is... Az(, sokkal magasabb volt, sová-,i nyabb volt bajusza is volt Ési mégis ... Mindegy, nemcsak,i szigor, nemcsak büntetés van J a világon, jó szóval is lehet neveink — Tessék — adta vissza ai személyi igazolványt — Most,» eltekintek a bírságolástól, mert^ azt Hiszem, maga rendes ember. De máskor vigyázzon jobban! Nyomorék lehet egyf életre. A családja meg sírhat. Megvárjuk a zöldet akkor kezdjük meg az átkelést. Ésf még akkor is az úttest közepéig balra nézünk, aztán jobbra. Figyelmesen. Világos? Jó-' nanot! ' Szalutált; a másik biccentett, megfordult, és kacsáé? léptekkel elsétált. A törzsőrmester szinte mégha to ttan né-' zett utána... 1 i (Folytatjuk) , hogyha szükséges, akkor újm tényleges munkésőrként áll- nek feladataink teljesítéséhe». Üj munkásőretok ez alkalommal esküvel erősítik meg cetként vállalt elhatározásukat, hogy a munkásőrség tagjaiként fegyveres szolgálattal U részt kávámnak venni munkás-paraszt hatalmunk, szocialista hazánk védelmében és erősítésében. Zelenka Béla megyei műn» fcásőrparancsnok-helyettes arról beszélt, hogy a nagyatádi munkásőregység a legnagyobb szorgalommal és aktivitással megvalósá tolta azokat a nehéz feladatokat, amelyeket egy éve vállalt. Ezzel az áldozatkész munkával kiérdemelték a megyei parancsnokság elismerését 1964-ben bontakozott ki a szocialista versenymozgalom a munkásőrségen belül. Akkor a nagyatádiak bizonyultak a verseny legjobbjának. S most másodszor nyerte el a vándcnserle- get a megyei parancsnokság legjobb egysége, a Tóth Lajos munkásőregység. Sokáig zúgott a taps, harsogott a hairá-kiáltás, amikor Zelenka Eéla átadta a nagyatádi munkásőröknek a vándorserleget Dr. Sólyom Gábor a megyed párt-végrehajtóbizottság és a főkapitányság nevében gratulált a szép eredményhez, s megköszönte a munkásőrök áldozatkész munkáját Elmondta az ünnepi egységgyűlés részvevőim k, hogy a megyei párt-vb a közelmúltban mérlegre tette a munkásőrök tevékenységét, s örömmel nyugtázta, hogy becsületes, áldozatos munkát végeznek. Gémesi Sándor, a járási pártbizottság titkára azt kérte a széksorokat megtöltő munkásőröktől, hogy továbbra is legyenek hűek névadójuknak, az 1919-ben mártírhalált halt Tóth Lajosnak emlékéhez. Ezután Balogh M. János a leszerelő munkásőrök nevében köszöntötte az új munkásőröket, az újoncok pedig az egység zászlója előtt letették esküjüket, s átvették a fegyvert a leszerelő munkásőröktől. Az ünnepi gyűlés során többször felsorakoztak a munkásőrök a színpad előtt. Volt, aki Kiváló parancsnok, Kiváló munkásór kitüntetést, Szolgálati érdemérmet kapott munkája elismeréseként. Az első szakasz harmadik raja másodszor lett kiváló. Marosi Józsefnek, a Tóth Lajos munkásőregység parancsnokának Kónya István határőr őrnagy Kiváló határőr, Zelenka Béla pedig Kiváló parancsnok jei- vényt nyújtott át jó munkája elismeréseként A nagyatádiak másodszor nyerték el a vándorserleget, s minden remény megvan rá, hogy ugyanilyen lelkesedéssel vesznek részt a szocialista vérsenymozgalomban az idén is. Lajos Gém B oOmogti néplap Vasárnap, 197& Január IS.
