Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-15 / 12. szám
\ RÖGÖS UTAKON Az országúitól messze van a csz-iroda Nagyberényben. A jeges, havas járda hol völgyiek szalad, hol dombra kaptat, olykor egy vízmosás mellett kanyarodik, máskor takaros házak előtt feszít. Az út hosszú, a gyaloglás nehéz. Csípős szél ugrik az arcomnak lábom mpg-megcsúszik, számolgatom. hány dombot kell megmászni, míg a célhoz érek Egy ... kettő ... három ... — Az iroda? Most már nen messze van. Olt a tetőn, az ar új kerítéses ház. — Köszönöm .. . A legelső látogatásom jut •eszembe* Akkor még nem vezetet; kövesút a faluba sem, az állomástól lucskos gyalogúton baktattam. Nevekre, arcokra már alig emlékszem. Csak az a sok keserűség, pan&sz, gond é : baj maradt meg bennem, ami- ve' akkor itt találkoztam... A kövasút már rág megépült,' s a jeges hó alatt betonjárda szálé-’ ■ kerítései ház felé. Az iroda bau jólesik a kályha mellé állni egy kicsit melegedi A tán elhangzik az anny .miszrvált, s gyakran már csak megszokásból föltett kérdés: — Mi újság? Paska Ferenc elnök az iratokká' megrakott asztalon ren- dezg-.-l:.. Abbaliagyja a rakosga- tást, egy pillanatra elgondolkodva messze néz. . — Hát... jobban érezzük magunkat, mint eddig — mosolygós kék szemével hunyorít egyet. mintha mondaná: »'Nincs ezen mit csodálkozni. Nem az egészségre céloztam ezzel a mondattak hanem a gazdálkodás eredményeire. Persze, ha az embernek rendben van a szénája, a közérzete is jobb... ■« Hangosan aztán csak ennyit tesz hozzá: — Készülünk a zárszámadásra. Az iratokra mutat jelezve sok most a papírmunka, sok mindent kell számba venni, összegezni.----Igen jól bejött a mellékf psemágunk — jegyezte mer minden kérdés és átmenet nélkül. A későbbiekben aztán megértettem, miért ezzel indult a beszélgetés. A szövetkezet életében a mellékü?^- mi tevékenységnek több irányú, kedvező hatása van. — A hatvannyolcas gazdasági év végén hatszáznegyven- ezer forint mérleghiányunk voll A melléküzem hatvan- kilencben tisztán csaknem ennyit hozott! Ez a dolog anyagi része. Mi a Fővárosi Kézműipari Vállalat megbízásából végzünk bérmunkát, játékokat készítünk. Játékokat — termelőszövet- itezetben. Kicsit szokatlanul angzik, de megvan ennek is magyarázata. Az adottságok . j unok, hogy egyéb, a mező- gazdasággal kapcsolatos melléküzem kialakítására nem .olt lehetőség. Viszont valami keilétt. — Kellett — folytatja az elnök a gondolatsort'— egyrészt a foglalkoztatottság biztosítása miatt, másrészt az rt is, hogy a fiatalokat itthon' tártuk. Sőt, mást is mondó . Ennek a melléküzeme., kö- ' szöuhetjíik. hogy nyolc munkabíró férfi visszajött a gazdaságunkba. _ 777 — Ügy, hogy a családtag — feleség, gyerek — a melléküzemben talált munkát, aztán a visszahozta a családfőt is Persze, akik itt dolgoznak, azok részt Vesznek a . szövetkezet egyéb feladatainak végzésében is. Dolgoznak a növénytermesztésben. ha a szükség úgy kívánja. Van aztán száz hold gyümölcsösünk, aminek a fele meggy, ennek a leszürete- lése nagy feladat. Nem tart ugyan sokáig, de sok munkaerőre van szükség — ilyenkor aztán jól jön a melléküzemben dolgozók segítsége. Ügy is határoztunk, hogy tovább fejlesztjük ezt. Rengeteg jelentkező van, főként fiatalok. Fontos nékünk, hogy itthon maradjanak. Elgondolkodik. — Harmincán mennek nyugdíjba most januárban. Éppen tíz éve múlt újév napján, hogy megalakult ez a szövetkezet... Barátságosan pattog a tűz. A gondolatok, a szavak messze kalandoznak a múltba ... A bajok, a gondok, a keserűség — és a mérleghiány. Ez a mostani lesz az első olyan zárszámadás, amikor nem kell beszélni mérleghiányról. Tíz év után először! No persze ez nem azt jelenti, hogy a tíz év üatt nem történt itt semmi... Hol vannak már a kezdeti idő- izak nyomasztó gondjai! Az az időszak, amikor mindössze két Hofherr és egy kis Zetor traktora volt az egész szövetkezetnek, és átlagosan hét mázsa búza termett! — Hatvankettőben volt olyan tábla, amelyről ötven kiló búzát takarítottunk be. Miért? Mert ősszel még a vetőmagnak is »-lába kelt-«. A bizonytalanság, a reménytelenség, a nyolctíz forintos részesedés sokakat olyanra késztetett, amit más körülmények között nem tettek volna. Hatvankettőben új vezetőség került a szövetkezet élére — El kellett kezdeni valahol. Gépesíteni, építkezni, fejleszteni az állattenyésztést, alapokat teremteni — és mindezt úgy, hogy közben emelkedjen a részesedés, hogy megtalálják helyüket a közösségben az emberek. Hatvanöttől kezdve már 14— 16 mázsa búzát adtak holdanként az itteni földek, és 18—20 mázsa májusi morzsolt kukoricát. Üj istállók, szép major épült, mind több és több gép segítette a munkát. S ahogy az elmúlt zárszámadás beszámolójában olvastam, a közösség tehermentes tiszta vagyona meghaladta a tizennégy- millió forintot, ami azt jelenti, hogy egy dolgozó tagra már a múlt évben több mint hatvankétezer forint értékű vagyon és átlagosan 13 000 forint jövedelem jutott. Ám valami fizetnivaló mindig elmaradt — ha gyarapodott, gazdagodott, erősödött is a közösség. Az öröm valahogy sohasem lett teljes . .. Aki nem ott él, nem ott dolgozik, talán nehezen is képzeli el, mit jelent tíz év után azt mondani először: ennyi és ennyi vagyonunk van, nincs mérleghiány, kifizethetjük mindenkinek a betervezett kiegészítő részesedést, és jövőre már többet tehetünk dolgozóink szociális ellátásának javításáért . .. Sok oldalt teleírtam a jegyzetfüzetemben, sok mindent följegyeztem, amiről még beszélni lehetne. Emberekről, akik ha néha elbizonytalanodva is, de kezdettől kitartottak a közös ügy mellett; fiatal szakemberekről, Keszthelyi Györgyről, Csehi Istvánról, akiket már ez a nagy család taníttatott ki; az állattenyésztés újabb gondjairól. Mert az eredmény soha nem azt jelenti, hogy megszűntek a gondok, a nehézségek is. A domb mögött újabb dombok következnek, az elvégzett feladat mögött ott áll már az újabb, a következő... Hosszú, rögös utat járt végig ennek a falunak a népe. Mint ahogy az út hosszú és ilyenkor télen a gyaloglás nehéz az országúttól az irodáig... Vörös Márta KÜRTI == ---------ANDRÁS == A budai villa titka 12. — Gh — rázta meg szőke fürtjeit az asszisztensnő —, elfelejtettem, hogy maga időnként mindent kid. Akkor bizonyára ez a csörgőkígyó — mutatott a ketrec másik sarkába — még kevésbé ismeretlen. Ezúttal mindkét állat hagyományos ellensége a másiknak. Az erőviszonyok is kiegyenlítettebbek. Ezek már harcolnak egymással. Bár a közhit szerint mindig a mun- gó győz, ez csak találkozásaik nagyobb részében igaz, de nem törvényszerű. Itt még az a különbség is fennáll az előbbi esethez képest, hogy míg a másik ketrecben csak az egeret, itt mindkét állatot szí m patron-kúrára fogtuk. '— Mi az a szimpatron? — Ne röstellje, hogy erről még maga sem hallott, nem is olvasott, mert nem is hallhatott, és nem is olvashatott róla. Pillanatnyilag, kettőnket is beleértve, nincs fél tucat ember a világon, aki sejtene a létezéséről. De folytassuk a szemléltető oktatást. Figyeljen ! Gyors mozdulattal felhúzta a furnérlemezt, amely a ketrecet ketté osztotta. A karikába csavarodva pihenő csörgőkígyó azonnal felemelte a fejét, a numgó felé fordult, sziszegett Amaz abbahagyta a futkosást, nem vette le szemét a másikról, harciasán csapkodott is a farkával, de nem támadott ő sem. Andrea visszacsúsztatta közéjük a fumérlemezt. — Ezek — magyarázta — testsúlyukhoz képest viszonylag kevesebb szimpatront kaptak, mint az egér. Fokozatosan növelnem kell az adagot. Némi ellenérzés, amint látta, még lappang köztük, de már nem bocsátkoznak azonnal harcba. Egyébként is nagyon nehéz eltalálni a megfelelő mennyiséget,, mert a testsúly egyedül nem mérvadó. Faj, fajta szerint, sőt még egy családon belül is, egyedileg is más-más lehet a dózisigény. Csak kuriózumként említem, hogy a nőstényeknél például általában több szimpatron kell a barátkozási készség kialakításához, mint a hímeknél... Körbe intett a fehérre meszelt falú, ragyogóan tiszta, friss fűrészporral felszórt padlójú pincében. — Bemutathatnám még birodalmam többi lakóját, a párosítás és a kezelés más változatait. Olyant is, ahol kettőnél több állatot tartunk együt anélkül, hogy kölcsönösen kár tennének egymásban ... Azt hiszem azonban, a lényeg már tisztán áll maga előtt. A vendég elgondolkozva simított végig tar fejebubján. — Az a kérdés, hogy mit ért a lényegen? Mindössze arról győződtem meg, hogy kegyed és professzora kotyvasztott egy szimj atron nevű vegyszert, orvosságot, csodabalzsamot, amitől a macska összepusziszkodik az egérrel, s barátkoznak olyan emlősök és csúszómászók, amelyek egyébként, enyhén szólva, nem rajonganak egymásért... Talán a skót viszkioől volt kevés, de a látottak tudományos célját, hasznát, jelentőségét nem fogtam fel. Bevallom, olyan benyomásom támadt, hogy maguknak cirkuszba illő mutatványokat sikerült produkálniuk, bár kétlem, hogy ez állna szándékukban ... Remélem, nem sértettem meg? — Ugyan — legyintett Andrea —, a tudományban a kételkedés visz előbbre. Jó, jó... Nehogy a fejemre olvassa, hogy ez a bölcs mondás nem tőlem származik! Tudom magamtól is... Nos, megpróbálok válaszolni a kérdéseire, már amennyire tőlem telik. Egy helyreigazi tássa 1 kell kezdenem. Ezt a bizonyos vegyszert, a szimpatront nem ketten találtuk fel. Ambrózy szólóban kísérletezte ki. Én ebben . a téeszcsében csak amolyan magasan kvalifikált állatgondozó vagyok. Többnyire itt a pincében és a kertben a kifutók körül tanyázom. És én tartam rendben Béla céduláit. Amit a szimpatronról tudok, ezekből tudom. P OMOGT! NÉPLAP 197«. január IS. Plusz 25 millió forint a jubileumi évfordulókra * A hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára és Lenin születésének 100. évfordulójára kiírt jubileumi versenyben a győri Graboplast Pamutspövő és Műbőrgyár is részt vesz. A gyárnak csaknem 2500 dolgozója van, amelynek fele 95 szocialista brigádba tömörült. A jubileumi versenyben különösen a szocialista brigádok járnák élen. A vállalat a 25 millió forintos megtakarítást gazdaságosabb anyagfelhasználással, jobb munkaszervezéssel szándékozik elérni. Képünkön: A gyár egyik keresett terméke, a textilhatású műanyag terítő. fl hosszú távú népgazdasagi tervezési bizottságok munkájából A fejlettség három fokozata A területfejlesztési politika eddigi eredményei (I.) Az ország különböző tájegy- vés része a területfejlesztés, az ségei, a njegyecsoportok és me gyek — eltérő természeti, földrajzi, gazdasági és történelmi okok együtthatása miatt — nem egyformán fejlődnék. Következik ebből a termelő erők kedvezőtlen, aránytalan területi elhelyezkedése és fejlettsége; az életkörülmények, a kultúra, a falvak és városok egyenlőtlen színvonala. Vagyis: az országban vannak gazdagabb és előrehaladottabb, szegényebb és elmaradottabb megyék, körzetek. A kiegyenlítés éveket, évtizedeket felölelő hosszú folyamat, amely jól átgondolt fejlesztési politikát igényel. A mindenkori gazdaságpolitikának szer— És mit tud? — Azt, hogy van egy ebből eredő feladatokat a nép- gazdasági tervezéssel összehangoltan béli kialakítani. Az Országos Tervhivatal irányítása alatt két esztendeje szakbizottságok dolgoznak az 1971—1985 közötti 15 éves időszakra «zóló távlati népgazdasági terv elkészítésén. E bizottságok egyike a hosszú távú népgazdasági tervezés területi bizottsága, tagjai a távlati területfejlesztéssel foglalkoznak. Ennek jobb megalapozásához a bizottság már elvégezte munkájának első részét. Fölmérte a megyék, körzetek, országrészek eddigi előrehaladásának főbb eredményeit,, a közöttük levő mai különbségek sajátosságait és az ezekből fakadó, megoldásra váró gazdasági, termelési, társadalmi problémákat. Az aláb- a biakban — a teljesség igénye ■ nélkül — a felmérő elemzés a néhány főbb megállapítását is_ __tu-} mértét j ük. l ajdonság, a rokonszenV érzé-^ a szocialista területfejlész- Se-’1.amelynek.kialakuLásat, ki-itési politikának már két év- av tenyezőit mindezideig. j tizedes múltja van. Ezen beiül Ambrozy zseniális felfedezé-i azonban más volt ez a politika seig lenyegeben nem ismertei 1957, előtt és más lett azután, tudomány... Az ötvenes évek elején, a túl,Pocsánat! — vágott ai zott iparosítás időszakában főszavába Honda. Hogyhogy leg a már amúgy is iparosodott nem ismerte? Igaz, Madách is területeket fejlesztették, irt valahol arról, hogy rejté-f Ugyanakkor a mezőgazdaság lyes bíró a rokonszenv, isten- és az úgynevezett infrastruk- 1 , s ha elpártol meg is öl- túra fejlesztése háttérbe szo- Beszédünk erthetetle-Vmit. (Az infrastruktúra felöle- L 18’i’! k termelést és a lakosságot De kiszolgáló létesítményeket, in. hocv a tézményéket. Ide sorolható harmomkus WU például a közlekedési hálÓ2al í ^ ^™pat,at váIt5a közmű- és kommunális elláKi. Es két hasonló megjelenő- , tás, a lakásépítés, az egészség- su ember vagy állat közüli ügy, az oktatás, a kereskede- többnyire a kisebbik nyeri éli lem stb.) 1957-ig az irányítás a rokonszenvünket. Nem ti- erős központosítása, a helyi tok, hogy a szőkék és a kék-5 szervek kis hatásköre is nagy- szeműek még a közértben 13 mértékben korlátozta, fékezte előnyösebb kiszolgálásban ré-fa területi aránytalanságok szesülnek; továbbá, hogy azt ““kkenésének ütemét, úgynevezett fotogén arc a te-*', után viszont, s kiváltlevízió képernyőjén vagy a? k*PP az “t W a gaz~ magazinok címlapján száz-J SS ' 3 ^ meg százezer szavazatot je-i ' áwwM Hitéletei kellemes hang, a csinos külső,# teremtett az elmaradott ... , -,------------- —. —.. teriia fürge mozgás... Szóval f letek gazdasági fejlesztéséhez, rengeteg ismert, hangsúly©- f Ennek fő mozgatója, lendítője •r/vm ----- "*az iparteiepftés és az infras trukturális alapok meggyorsult kiépítése volt. Ez a folyazom, ismert tényezője van rokonszenv létrejöttének. — Itt most nem a külsőségekről van szó — folytatta ma't természetesen támaszkodhatott a korábbi gyors ipa rovatna a magyarázatot a lány,J sítás már meglevő bázisaira. de a látogató ismét félbesza-j kította. (Folytatjuk.) , A mintegy 20 éves eddig* fejlődés az ország térbeli arculatát is lényegesen módosította. A termelőerők ez idő alatt úgy fejlődtek, hogy az ország több körzetében megszűnt a felszabaduláskor örökölt, elvi. telhetetlen gazdasági elmaradás. Igaz, ha csak az iparoso- dottság szempontjából teszünk összehasonlításokat, az ország 19 megyéje között ma tízszeres eltérést is találunk. (Például Borsod és Tolna között) De a gazdasági fejlettséget reálisan az ipar és a mezőgazdaság együttes fejlettsége fejezi ki. Ilyen összehasonlításban a legfejlettebb s a legelmaradottabb megyék között már csak 2.8- szoros a gazdasági színvonal különbsége. Mindez azt jelenti, hogy azokban a megyékben, ahol magas színvonalú a mezőgazdaság — például Békés, Somogy, Tolna — ez már ma is számottevően mérsékli, sőt egyes körzeteköen kiegyenlíti az ipar fejlettségének hátrányait. tF on tots következtetés ebből: a gazdasági fejlettség területi különbségeinek csöKken- tésében elsődleges volt és maradt az ipar szerei», de már nem kizárólagos. Mindinkább számolni lehet és kell a korszerű nagyüzemi mezőgazdaságban rejlő lehetőségekkel is. összegezve a különféle tényezőket: a távlati területfejlesztés problémái szempontjából az ország ma három, egymástól különböző területre tagolódik. Az egyik á budapesti agglomeráció, azaz a főváros és a körülötte tömörülő 45 települést magába foglaló terület. (Agglomeráció = tömörülés, sűrűsödés. Például egy nagyváros és környékén a népesség tömörülése.) A másik: a fejlett vidéki területek. Ide sorolható Baranya, Borsod, Fejér, Győr, Heves, Komárom, Nógrád és Veszprém megye. A harmadik: a fejletlen vidéki területek, Bács, Békés, Csongrád, Hajdú, Somogy, Szabolcs, Szolnok, Tolna, Vas és Zala megye. A három terülétet persze nem választják el merev határok, egyben-másban egymáshoz is hasonlítanak. A legfontosabb különbség közöttük az iparosodottság fokában van, ezáltal pedig az ipar és a mezőgazdaság egymáshoz való arányában. Ez meghatározza az infrastrukturális fejlettséget, továbbá a munkalehetőség és az életszínvonal különbségeit is. Sz. S. (Folytatjuk.)
