Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

XXV. évfolyam» 287. szám. Csütörtök, 1969. december 11. 0 gépjavításon a sor Arról érdeklődtünk a Ka­posvári Állami Gazdaságnál» hogy most, miután az igazi tél végérvényesen beköszöntött és a tartós havazás véget vetett a mezei munkáknak, mit dol­goznak ilyenkor az üzemben, mivel telnek a téli napok. ják majd a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tárolói­ba. Mivel fontos szerepet tölt be a gazdaságban az állatte­nyésztés, jelentékeny mennyi­ségű abrakot maguk tárolnak és használnak fel. Mint arról a., főagronómus tájékoztatott, a rossz idő beáll­T4EK4 A külföld humorából ígéretes bemutatkozás Rumi Attila kiállítása a IIT-ben A jó néhány évvel ezelőtt megfiatalodott somogyi képző­művészet ak­kor induló te­hetséges alko­tóitól .még van mit várnunk, java termésük­re ezután szá. mítunk. Miköz­ben rajtuk a szemünk, min vesszük észre magunkat?' Itt áll a küszöbön a legfrissebb generáció. És észre kell ven­ni őket is. A TIT megyei szákházában mutatkozott be Rumi Attila — szinte az isme­retlenből lépve elő. Kaposvá- . ron végezte kö­zépiskolai ta­nulmányait, Pécsen szerzett Wmmü Kalevala-illusztráció. H. B. Bokáig a latyakban diplomát a tanárképzőn, Nagy­atádon a művelődési házban dolgozik jelenleg, művészeti előadó. A fába »látta bele« elképze­léseit, a képzőművészetnek egy olyan ritka ágát választot­ta, mint a faszobrászat. Ép­pen ezért tulajdonképpen nincs is mestere, de annál gazda­gabban inspirálja a néprajz. Ennék egyszerűségre törekvő, vonása, a fának, mint anyag­nak a kiaknázhatatlan lehe­tősége igazj éltetője. Természe­tes, hogy Szervátiuszék is nagy' hatással voltak rá, meg a ju­goszláv Mestrovics. Bejárta a környező országokat, hogy ta­nuljon. Ekkor ismerkedett meg a bizánci kultúrával is, és Krakkóba, a középkori fafara­gás nagyszerű műhelyébe is el­látogatott. Auschwitzban az iszonyatot élte át. Ennek a gazdag „tájékozódásnak és az anyaggal való roppant nehéz bánásnak az első darabjait, el­készült műveit láthatjuk a ki­állításon. Talán a mítoszvilág fölfede­zéséből született Kalc.vala-il- lusztráció mutatja leginkább mai állomását. Rumi Attila alázattal közelíti még minden­kori témáját. Alkotáséban fe­gyelmezett és fantáziadús, ugyanakkor elmélyült. Témáit magában hordozva megérleli Kétalakos kompozíciójának nyersanyagául a tiszafát vá­lasztotta, az erezeti ornamen­tikát kihasználva jutott el fi­guráinak végső karakteréhez. Dózsa-feje rusztikusán fara­gott, drámai erejű. Asszony- lejei, alakjai a középkori em­berábrázolás új hangvételű megfogalmazásai. A haláltábor borzalmát korszerű formarend­szerrel ábrázolja. Bizánci or­namentikája az építészethez szól, a belső díszítés egyik el­felejtett módjára hívja föl a figyelmet. Faszobrainak jelentős kísérői grafikái is. A más anyag iz­gatja, s benne megtalálja má­sik kifejezési lehetőségét is. Ezek közűi kiemelkedő a Ten­ger és a Felület sorozat. Az első hópelyheknek mind­annyian örültünk, de amikor teljes erővel szakadt a vá­rosra a fehér »áldás«, megbé­nult a közlekedés, akadozott az áramszolgáltatás és sze- münket-szánkat telehordta az orkánszerű szél hóval, a po­kolba kívántuk a telet. Azóta a- emberek ezreinek okozott álmatlan éjszakákat. Aki ezekben a napokban nem ült vonatra, nem vitt magával a gépkocsiban meleg pokrócot és hideg élelmet, csak a járdán tiporta a havat reggel és dél­után, abból ítél, amit lát. Mérgelődik, amikor a házból kilépve bokáig ér a hó vagy a latyak, kényesen emelgeti a lábát, ha olvad és este kiadós szitkok közepette kapargatja a kicsapódott sót a fekete bőr­ről. Szó, ami szó, a járdák taka­rítása lehetne alaposabb is, s hogy ez nem így van, abban nem mindig a házfelügyelők és a köztisztaság dolgozói 3 ludasak. Tegnap délelőtt az Engels utcában beszélgettem Vendel Jakabbal, egy tíz fős hóeltakarító brigád vezetőjé­vel. Elmondta, hogy napok óta csak az úttesten felgyü­lemlett hótömeget lapátolják össze, a járdákhoz semmi kö­zük, de nem is győznék, mert vagy ezt, vagy a?t. Az északnyugati városrész­ben még rosszabb a helyzet, mint a belvárosban, főleg _ a négyemeletes épületek előtt, mert a magánházak járdate- rületét, ha kell a nagymama is eltakarítja. Bosszantó volt látni, hogy a Honvéd utca közepén az épí­tők irodájával szemben egyik járdán serp lehet jóformán járni, mert a jobboldalin ha­talmas íöldkupacra hullott a hó, míg a másik oldalon ko­rábban sem volt járda, de ott legalább kitaposott csapás ve­zet. A járókelők ötven méter hosszúságban az úttesten köz­lekednek, s ha jön egy gépko­csi, nyakig teríti őket sáros hóval. A költségvetési üzem köz- tisztasági részlegének huszon­három gépkocsija közlekedik a városban, hordja-viszi a ha­vat, de gyakran feltűnnek a KBM sárga színű teherkocsi­jai és a TEFU gépkocsijai is hóval rakottam Telefonon érdeklődtünk az Ingatlankezelő Vállalatnál a járdák tisztításáról. Gáli Ká- rolyné adott információt. — Több mint ötszáz bérle­ményünk van, s ezekhez mindössze százharminc — túl­nyomó részt — idős házfel­ügyelő. A vállalat nyolcvan szakmunkása — a vízvezeték- szerelők kivételével — fogott lapátot és segített a hóeltaka­rításban, de közülük is sok a I bejáró, akik alig tudnak be­Ssabó Gyula főagronómus el­mondotta, hogy az állatte­nyésztésben szép eredmények­kel számolnak, jóllehet ott is megnehezítette a körülménye­ket a pillanatnyi időjárás. Sa­ját berendezéseikkel meglehe­tősen sok kukoricát szárítot­tak, s az alacsonyabb nedves­ségtartalmú kukoricát szállít­(Tudósítónktól.) A barcsi fogyasztási szövet­kezet megfelelő intézkedések­kel gondoskodott arról, hogy a vásárlók elegendő burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt kapjanak a télen és a tavasszal. Füzesi jutni a városba. Az volna d kérésünk, hogy a lakosság a. jelenlegi helyzetet ne úgy ér­tékelje, hogy a tanács és nz !KV képtelen rendet tenni a városban, hanem úgy, hogy csináljuk együtt! Társadalmi munkaként takarítsanak azo­kon a járdákon, ahová a hiva­talos hómunkások nem jutot­tak el, s ne szégyelljék meg­fogni a lapátot vagy a sep­rűt. Segíthetnének a diákok is. s akkor sokkal gyorsabbá lehetne tenni a közlekedést, a biztonságról nem is beszélve. A kéréssel teljes mértékben egyetértünk, valóban társa­dalmi összefogással gyorsan eltisztíthatnánk a már amúgy is erősen olvadó havat a jár­dákról. December 2-án jelent meg Telefon lefolyó ügyben című cikkünk. Ebben azt tettük szó. vá, hogy az Ady Endre utca 7. szám alatt nem tudják a la­kók megközelíteni a fáskamrát, mert nincs, aki kijavítsa az eldugult lefolyócsatornát. Né­meth Gyula, a Somogy megyei Ingatlankezelő, Közvetítő és Felújító Vállalat igazgatója vá­laszlevelében megírta, hogy az új csatorna építése nem old­ja meg a problémát, hiszen az Achim András utca útbur­kolat magasabban van, mint az Ady Endre utcáé, ezért az tával fokozatosan rátértek a téli gépjavításra. A munkagé­pek az időszerű tennivalók vé­gén kikerültek a termelésből, s az egyre romló útviszonyok miatt a szállításban részt ve­vő traktorokból is egyre több kényszerül tétlenségre. Hozzá­fogtak az erőgépek javításához a gazdaság központi gépjavító műhelyében, Tátompusztán. István, a szövetkezet elnökhe­lyettese elmondta, hogy a kör­nyék termelőszövetkezeteitől jelentős mennyiségű árut vásá­roltak meg és tettek el télire a pincékbe. A járási székhely lakóinak 3,5 vagon — három­fajta — burgonyát Barcson tá­rolnak. A szövetkezet a szu- loki háztáji termelőktől a ta­vasz folyamán három vagon burgonyát kap. A korábbi években sok fe­jeskáposzta kelt el a téli idő­szakban. Ezért a szövetkezet 60 mázsát vásárolt a barcsi Vörös Csillag Tsz-tői, ugyan­innen szerezték be az egyéb zöldségféléket is. A gyümÖTcselláíás érdekében négy vagon almát vettek a csokónyavisontai termelőszö­vetkezettől és a Lábodi Állami Gazdaságtól. Gondoskodtak elegendő babról és dióbélről is. A fenyőfát is megvásárolták karácsonyra, a középrigóci er­dészettől kapták a legtöbbet, liOO folyómétert. Már elkezdődtek a tárgyalá­sok a jövő évi korai zöldáru biztosításáról. Szerződéseket kötnek a barcsi és a csokonya. visontai termelőszövetkezettel, de a háztáji termelők is adnak majd a szövetkezetnek korai, fóliák alatt termelt salátát útról is az udvarba folyik a víz. A gond részleges megoldása érdekében már kérték a vá­rosi tanács építési, közlekedé­si és vízügyi osztályát, hogy csináltasson lefolyót az Achün András utcában. Eddig még nem intézkedtek. Ebben a helyzetben »vállalatunk a csa­padékvíz elvezetését megolda­ni nem tudja, ezért ismétel­ten megkerestük a városi ta­nács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályát« — írták az ingatlankezelőtől. Az aktatologatás tehát to­vább folyik. — Azt hallottam, hogy a múlt héten férjhez men­tél. Milyen volt a nász­éjszaka? — Mint a többi. » * • — Hová mégy — kérdi a férj az asszonyt, aki út­ra készen áll. — Ahova akarok. — És mikor jössz ha­za? — Amikor nekem tet­szik. — Helyes, de aztán ne gyere később. * * * Egy hölgy a következő levelet kapta a divatüs- let főnökétől. »Sajnálattal közöljük, hogy nem kaptuk meg azoknak az áruknak az ellenértékét, amelyeket a múlt hónapban nálunk vásárolt. A hölgy a következő választ küldte: »Nincs ebben semmi különös. A pénzt el sem küldtem." * » * Éjfél. Egy utcasarkon megállít valakit egy em­ber: »Pénzt, vagy életet!" A megtámadott ember kétségbeesetten könyö­rög: — Uram, ha pénz nél­kül megyek haza, megöl a feleségem. — Elhiszem, de én sem mehetek haza pénz nél­kül, mert rám is ugyan­ez a sors vár. Sok a gól Két szomszédos község labdarúgó-csapata barát­ságos mérkőzést vívott egymással. Az egyik csa­pat falujának kocsmáro- sa, a »Kék kecske« tulaj­donosa, hogy állandó ven­dégeit nagy teljesítmé­nyekre serkentse, minden belőtt gólért egv kis hor­dó sört ígért. Amikor az ellenfél csapata »Arany ’ csillag« nevű törzskocsmá­jának tulajdonosa erről értesült, ő is megígérte csapatának, hogy minden belőtt gólért egy kis hor­dó sört ad. Még nem volt vége az első félidőnek, amikor a két kocsmá- ros zokogva és kezét tör­delve rohant a pályára, követelte, hogy azonnal szüntessék be a játékot.. Ezzel összefüggésben talán érdeklődésre tart­hat számot, hogy a játék e pillanatban 28:27-re állt. Szép kilátások Mama, ha majd férj­hez megyek, olyan lesz a férjem, mint apu? — Igen kedvesem. — És ha nem megyek férjhez, akkor olyan vén- lány leszek, mint Anna néni? — Igen, szivecském. — Így tehát szép kilá­tásaim vannak. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon; 11-510, ll-STll, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár? Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy m'e^yei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Laünka S. u- ő. Felelés vezető; Mautner Jtoeí, A kaliforniai gyilkosság koronatanúja 21 éves Susan Denise Atkins, a Sharon Tate-féle gyil- >sság koronatanúja, vallomás tétel után vlhagyja a Los An- Ües-i igazságügyi palotát. Mellette ügyvédje, Richard iballero. (Telefotó — AF—MTI—KS) Gondoskodtak a barcsiak ellátásáról 3,5 vagon burgonyát tárolnak S. G. A kiskorpád! és a vörsi általános iskolának ajándékozott televíziót a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat. s a vörsi diákok — meglepetésként — ezzel viszo­nozták az ajándékot. Igaz, a diákokén nem változik a kcp. pörkölt cukorból készült. Válaszol az illetékes Aktatologatás

Next

/
Thumbnails
Contents