Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-11 / 287. szám
I LENGYELORSZÁG A BALATONON A Somogyi Néplap munkatársa is hivatalos volt még októberben arra a lengyel—magyar barátsági nagygyűlésre amelyet a bogiári lengyel líceum megszüntetésinek 25. év. fordulója alkalmából rendeztek. A lengyel televízió mellet' az egyik krakkói napilap, a Pziennik Polski szerkesztős 'g is képviseltette magát az ünnepségen. s Danuta Jakubi. újs.V.iírónőiről kiderült, hogy lapjában többször is irt már az egykor Bogláron tanuló diákoktól. 0 maga is jól beszél magyarul, de arra, hogy erről a témáról magyarul tájékoztassa a somogyiakat, nem vállalkozott. így anyanyelvén írta meg számunkra a líceum történetét, amelyet most fordításban közlünk. A Balaton partján jó néhány közkedveltebb és látoga- tottabb fürdőhely is van, mint Batatonboglár. És mégsem ezek, hanem éppen a szerény Boglár szolgál rá leginkább a lengyelek figyelmére. Rászolgál a történész tollára is, aki megkísérli feldolgozni a második világháborús lengyel emigráció magyarországi történetét. A több mint száz menekültközpont közül Boglárnak különleges szerep jutott. 1940. ízcptevnber 20-tól 1944. július 29-ig itt tartózkodott a legtöbb .•r.gyel fiatal. Hivatalosan Ba. ’atont glárl Lengyel Ifjúság' Tábornak hívták, amelyben — úgymond — különféle iparra! foglalkoztak a fiatalok de e- csak az igazi tartalom : zésén? szolgált. Valóján ' egészen 1944, március 19-ig (Magyarország hitlerista megszállásáig) ez volt a menekültek legnagyobb iskolarendszere. Elemi iskolából, általános gimnáziumból és líceumokból — kezdetben humán és matematika-fizikai, később természet tudományos jellegű is — állt. Kijátszva a németeket Egyébként senki sem ragaszkodott teljes következetességgel ehhez a konspirációhoz, amelyet csakis azért gondoltak ki, hogy elkerüljék a német birodalom budapesti követségének ingerlését. Annyira nem tulajdonították ennek jelentőséget. hogy a bogiári központot különleges gondoskodás övezte. Leutaztak felügyeletre a hatóságok és a magyar társadalmi szervezetek képviselői a menekültek pártfogolásának ügyében — köztük dr. Antall József, a kormány megbízottja —, Vajkai Rózsa, á Nemzetközi Gyermekvédelmi Bizottság képviselője, külföldi személyiségek és a nemzetközi szervezetek munkatársai. Ilyen alkalmaikkor nem mulasztották el megnézni az osztályokat. legtöbbször tanítási időben. A balatonboglári érettségi bizonyítvány egyébként elegendő okmány volt a tanulmányok megkezdéséhez bármely magyar felsőfokú tanintézményben. Okmány, amelyet — 'fégvük hozzá — sokan gondo s-an fel is használtak. Voltak természetesen olyan időszakok is, amikor alaposabban el kellett rejteni az iskolát a nan kívánatos tekintetek elől, A legveszélyesebbek talán 1941 tavaszának azok a napjai vol lak. amikor a hitleri hadsereg a jugoszláv frontra vonult. Szünetelt a tanítás, a fiúknak el kellett tűnniük nemcsak a község utcáiról, hanem még az internáitus ablakaiból is. ami nem volt olyan egyszerű mivel az internátus a község főközlekedési útvonala mentén helyezkedett el. A tanterme'- túlnyomórészt a nyaralók eltávozása következtében kihasználatlanul maradt éttermek voltak. Éppen az,on az útvonalon, amelyen a német hadoszlopok vonultak. De más miatt is volt ok az idegességre. Ebben az időben még tömegesen menekül téli az em berek Lengyelországból, hogy eljussanak a lengyel csapatokhoz, először Franciaországba, majd később a Közel-Keletre. A bogiári tábor pedig — amely jó ürügy volt a katonai táborok elhagyására — tele volt még fiatalokkal, akik az osztályokban csak a bevetésük idejét várták. Lengyel iskolák az ország különböző tájain Létrehozták tehát a Polgári Bizottságban — amelynek vezetője a sziléziai szocialista hírlapíró, Henryk Slawik volt — a magyarországi lengyel is. kólák vezetőjének és tanfelügyelőjének tisztét. Kezdetben ezt dr. W-tadystan Dziegiel sziléziai tanfelügyelő töltötte be, Bárki, aíkit csak egy kicsit is érdekelt az ügy, megtudhatta, hol és mit tanulnak a lengyel gyeremekek, a lengyel fiatalok. Időmként közleményeik is megjelentek róluk, hivatalos és cenzúrázott, rendszeres kiadványokban, elsősorban a Lengyel Hírekben. Ez a népszerű budapesti folyóirat nem sokkal Magyarország hitlerista megszállása előtt — 1944. március 1-én — nagy cikket^ közölt a Lengyel Menekülték f Védnökségének Polgári Bízott. A sága elnevezésű szervezet mun- ^ kátéról. Ebben a cikkben tér- ( jedebnes részt szenteltek a len- } gyei iskoláknak. } Itt szerezhetett az olvasó tu. t dr "ást arról, hogy ez idő sze-J ri-nt általános iskolák működ- J tok BalatonboqlAron, Vácon. J Keszthelyen. Kad-arkúton, Du- namócson. Eererben. Zalaszent- gróton, Püskiben, Kiskunlac- házán. Ezekben az iskolákban mintegv 450 gyermek tanult. Volt még több továbbképző . tanfolyam, kertószeti-keireske- ( delmi főiskola Bényben no és j ^^Varra jellemző példa °;7.ás, s 7,-*1 í’ személyes megbízottjának, ^utassy vezérkari ezredesnek (adott utasítása. Az ezredes okmajd a bogiári központ első vezetését dr. Piotr Jedrasik igazgatója, Hieronim Urban, vette át, és ő is maradt ott Ekkor az intézet és a Balaton- egészen az iskolák megszűn bogiári Lengyel Ifjúsági Tábor ; téig. Megjelenik az „Ifjúság“ Bár ez az iskola már 25 éve nem létezik, az akkor kialakult erős kapcsolatok fennmaradtak mindmáig. A bogiári iskola tanulói (hozzájuk tartozván, ezt teljes bizonyossággal állíthatom) igazán büszkék erre. Mindig azt tartottuk, hogy Ba- latonbogláron húzódott keresztül a II. világháború egyik frontvonala. Ügy látszik, hogy véleményünkkel nem voltunk egyedül, mivel a Polgári Bizottság igyekezett az iskolának megadni a lehető legnagyobb tanulmányi segítséget és tankönyveket, amelyeket a budapesti lengyel könyvtárban sokszorosítottak. Azon fáradozott a Polgári Bizottság — a ko moly nehézségek ellenére is —, hogy a fiataloknak saját folyóiratuk legyen. Kezdetben Ifjúság címmel jelent meg havilapjuk, melyet Marian Ja- • leriski tanár, lengyel nyelvész szerkesztett tragikus haláláig. Utána Stefan Grochowski tanár szerkesztette a folyóiratot a fiatalok közreműködésével. Később kiadói engedély hiányában olyan megoldást találtak, hogy váltogatták a címeket, azt a benyomást keltve, mintha különálló, alkalmi "ihdványökról lenne szó. A frontvonal átvonult nagyszámú magyar barátaink szívén is. akik mindig igen élénken érdeklődtek az iskola és az itt tanuló fiatalok sorsa iránt. Ez az érdeklődés különösen megnőtt a Bogiári Lengyel Ifjúsági Táborban szervezett ünnepségek és művé szett rendezvények idején. Mindig csúcssikerük volt a lengyel nemzeti táncoknak Helena Dubirisika tanárnő koreográfia! feldolgozásában (aki a leányinternátus vezetője volt), s az iskolai kórus fellépéseinek Stanislaw Swirad tanár vezényletével. A fiatalokat, akik a szülői munkaközösség készítette gyönyörű népviseletben léptek föl, nemcsak Balaton- boglár és a környékbeli falvak- lakosai nézték meg, hanem gyakran olyanok is, akik Magyarország túlsó végéből jöttek el külön erre az alkalomra. Magyarországon a háború éveiben a lengyel fiatalokat nevelő intézmény komoly szerepét, jelentőségét bizonyítja a hitlerista megszállóik dühe is. 1944. július 29-én Boglár és környéke tele volt a Gestapo egyenruhásaival. Elhurcolták majdnem az összes tanárt, csak néhányuknak sikerült elrejtőz. ni. Letartóztatták az idősebb tanulók egy csoportját is. A rabok útja a pécsi és a budapesti börtönökön keresztül a mauthauseni. a nőké a ra- vensbrücki koncentrációs fá_ borokba vezetett, együtt a Polgári Bizottság tagiaíval és a m.aavarorszógi lengyel menekültek vezető funkcionáriusaival. Sajnos, nem mindenkinek sikerölt ezt túlélni. Elpusztult Kazimierz Gurgul volt tanár, a Polgári Bizottság tag- ia és Stefan Grochowski tanár, lengyel nyelvész. Meghalt néhány diák is. Negyedszázaddal később A bogiári tábor és iskola nuszek nagykövet leleplezte az megszüntetésének ez évi 25. évfordulója adta a tervet, hogy tartsák meg Balatonboglárop e felejthetetlen iskolák volt előadóinak és tanítványainak találkozóját. És eljött 1969. október 2. A magyar vendéglátók helyesen adták e napnak a nevet: »magyar—-lengyel barátsági nap». A tábla leleplezése mindenki számára felemelő pillanat volt. Kár. hogy mi »bogiáriak«, oly kevesen voltunk jelen ezen az ünnepségen: Bogumil Dabrawski, a nagykövetség első titkára, Mieczystan Mitkiewitz, a budapesti Lengyel Információs és Kulturális Központ igazgatója és én. A tanári kart a magyar nyelv előadója, Tamás Sándor képviselte. Miután elhangzottak az ünnepi beszédek, és Tadeusz Haemléktáblát, az ünnepség részvevői a helyi temetőbe indultak. A négy lengyel menekült sírját friss virágok borították. A bogiári ünnepi nap befejezéseképpen gyűlés volt, amelyen — a hagyományos lengyel—magyar barátság mér. földköveiről szólván — kiemelték azt a szerepet, amelyet a barátság erősítésében a magyarok testvéri segítsége játszott a második világháború éveiben. Balatonbogláron minden visszatért a szokásos kerékvágásba. Elutaztak az ünnepség vendégei, de a kultúrház falába ágyazott tábla mostantól emlékeztetni fog a háborús papokra és eseményekre, valamint ez utóbbi ünnepségre — a barátság, a segítség és a hála jelképére. Danuta Jakubiec ISill TÓTH SÁNDOR |||| páncélos hadosztályok pedig a Es a felszabadítók iiiiiimiiiiiimiiimiiiiimimiii 4-, Csapatai időt nyertek, szívósan tartották a védelemre jól be- Hogy Horthy miképpen kép- rendezkedett helységeket; a zelte el a fegyverszünet végreszolnoki hídfőből, Berettyóújfalu körzetéből és más irányokból mért csapásokkal igyekeztek a szovjet előnyomulást megállítani. A kialakult helyzetben Malinovszkij marsall október 12-én Nagyvárad térségéből Nyíregyházának fordította Plijev tábornok csoportját, amely most már a 6. gárda harckocsihadsereggel együtt támadott a főirányban. Debrecentől délre nagyszabású páncélos csata bontakozott ki. Egy héten át változatlan hevességei tombolt a küz* »5 0 »trim* *>cä<*üv«S*t jes jogú gimnázium és líceumok mellett, amelyekben kb. 250 diák tanult, az egri és a K™ 13.án érkezett DeSzkre, kxskunlnchazi ttsztt táborokban i Malinovszkij marsaU főhadilrin*'7iieAlzo+ eyjT A , szállására, ahol az alabbi hagímnáziumi kurzusokat szer veztek. amelyeknek hallgatói, mint. magántanulók, évenként Boglárra utaztak záróvizsgát, tenni. dászati-hadműveleti képtelenséget terjesztette elő: »A szovjet csapatok lehetőleg ne Magyarországon át támadják a Ez volt a helyzet 1944-ben. Jnémeteket, hanem Horvátor- de meg lehetne nevezni még > szágon és Szlovákián út.«, más helvségeket is, amelyek- ^Ugyanakkor »a fegyverbarát- ben lengyel fiatalok tanultak, j) ságra, az erő elégtelenségére és Barötonzamárdin elemi iskolává németek bizalmatlanságára volt. mintegy elódie a boglá- ) hivatkozva« kitért az elől, hogy r'nc>v. Onnan kerültek Ki 1940 a magyar hadsereg teljesítse a ősnén mind a tanári kar mind moszkvai megállapodásbaú a tanítványok — a boglárnak vállalt kötelességét és a néme- hágyóbbik része. ^tek ellen forduljon. Az így kiópttett iskolarend-» így a magyar uralkodó koszéi' megkövetelte az egysé-; írok taktikázása ideiglenesen a ges programot, szükségessé i német »Dél« hadseregcsoport - vált vezetés és a felügyelet, parancsnokságának kedvezett. B SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. december : Téli munkák a Vetiiaag-íeíipüsépél Az évi .munka adatait dolgozzák fel ezekben a napokban a Somogy megyei Vetőmag-felügyelőség központjában — ugyanakkor azonban még folyik a vetőmagttsztí- tás és vizsgálat is a megyében. Mint azt Váradi Gyulától, a felügyelőség vezetőjétől megtudtuk, az öreglaki telepen most a hereféléknek és a répának a magját meg a borsót fémzárolják. Még ebben a hónapban hozzáfognak a tavaszi kalászosok — a tavaszi árpa és a zab — vetőmagjának a vizsgálatához, hogy mire sor kerül a vetésre, megfelelően ellenőrzött mag álljon a gazdaságok rendelkezésére. Mindenekelőtt a termelőüzemek érdeke, hogy éljenek a lehetőséggel és megküldjék a fél kilónyi mintákat a kiválasztott szabvány vetőmagból a felügyelőségnek, hiszen a vizsgálat eredménye útmutatóul szolgál a vetésre szánt magra vonatkozóan. A tél folyamán a tavaszi kalászosok magjából- mint egy 25 vagonnyit fémzárolnak. Öreglakon jelentős meny- nyiságű aprómagot tisztítanak: a Daránypusztai Állami Gazdaság az egyik legnagyobb szállító, tőlük érkezett a telepre a 6 vagon fűszerr.övény- mag zöme. Kis tételű paprika- és paradicsommag is került a tisztítóba. Még ugyancsak ebben a hónapban végzi el a szokásos ellenőrzést a felügvlőség a vetőmagot árusító boltokban. Ez a munka a vásárlók érdekében történik, annak néznek utána, hogy a forgalomba kerülő vetőmagvakat az előírásnak megfelelően tárolják-e, azok minőségileg alkalmasak-e az eredménye* termesztésre. Tekepálya a Latinka Művelődési Központban Űj játékot állítottak fel a Latinka Művelődési Központban. Máris nagy népszerűségnek örvend az új tekepálya a látogatók körében. delem, amelyben csaknem 1000 harckocsi és rohamlöveg vett részt. A szovjet csapatok súlyos harcokban nyomultak előre. Október 19-én reggel értek Debrecen alá. A déli órákban megtörték az elkeseredetten védekező hitleristák ellenállását, és benyomultak a városba, amelyet 20-án kora reggelre teljesen megtisztítottak az ellenségtől. Két nap múlva a gyorscsapatok felszabadították Nyíregyházát, 23-án pedig Raka- maznál elérték a Tiszát. Ezzel kettévágták az ellenség arcvonalát, és elzárták a Wöhlér-hadműveleti csoport visszavonulási útját. Felszabadul a Tiszántúl Horthy sikertelen kiugrási kísérlete után a 46. hadsereg is megújította támadását, és október 22-ig elérte Csongrád— Baja vonalát. Ezzel kedvező helyzet alakult ki a hadműveletek kifejlesztésére Budapest irányába. A német főparancsnokság látta, hogy a »Dél« hadseregcsoport helyzete katasztrofálissá vált, és intézkedéseket tett annak elhárítására. Freissner vezérezredes még Debrecen elvesztése előtt megkapta Hitler október 17-én kelt »Vezéri pa- rancs«-át, amely feladatát is megszabta: »Hiúsítsa meg az ellenségnek azt a szándékát, hogy a hadseregcsoportot délről, délkeletről és az Erdős- Kárpátokból mért koncentrikus "csapással megsemmisítse«. Friessner a parancs értelmében október 19-én reggel a IV. páncélos hadtesttel Kisújszállás és Mezőtúr irányában csapost mért az 53. hadsereg védelmére a szolnoki hídfőből. Támadásával erők elvonására, akarta kényszeríteni a 2. Ukrán Front parancsnokságát Debrecen alól, illetve a nyíregyházai irányt szándékozott tehermentesíteni. Ért is el kezdeti ereményeket, de eredeti szándékát nem tudta megvalósítani. Malinovszkij marsall ugyanis a jobb szárnyról korábban átcsoportosított 7. gárdahadsereggel és a 6. gárda barckocsihadsereggel megerősítette a szolnoki irányt. Ezek a csapatok október 26-ig nemcsak felszámolták a ná-rret támadás következményeit, hanem a hídfőből is kiverték az ellenséget, és Tiszafüredtől Csongrádig szilárdan tartották a Tisza vonalát. (FolytatjukJ