Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-10 / 286. szám
A fogszuvasodás megelőzése Az emberi fogazat elsősor- ■ ■ in a rágás célját szolgálja A . guk segítségével daraboljak i.j, őröljük meg a szilárd táplálékot. A tudományos vizsgá ■ latok, állatkísérletek, statisztikai adatok mind azt mutatják, hogy a fogak romlási arányának emelkedésében a »fő bűnös« a táplálkozási szokások megváltoztatása. Az étkezésben régen a nyers vagy alig megfőtt, megsült húsok, rostos főzelékek játszották a nagyobb szerepet, s mindez erős. fokú zott rágásra késztette az embert. Manapság viszont főleg puha. pépes — rágást alig igénylő — ételeket fogyasztunk. s így kikapcsoljuk a fogazat legfontosabb funkcióját. Továbbá: táplálkozásunk ősz- szét t-le is megváltozott; elő térbe kerültek a tészták, a/ édességek és a cukorkák. Hogyan indul meg a fogrom- lú«?'* Hogyan keletkezik a fogszuvasodás? Evés után a fogakon és a fogak között kis ételmaradékok tapadnak meg. Ha az ételpép hosszabb ideig — órákig — a fogakon marad, a szájüregben vegvt bomlást idéz elő. amelynek eredményeként savak keletkeznek. A sav főként azokból a szénhidrát tartalmú ételmaradékokból, édes. s hűl. tésztafélékből és cukrokból keletkezik, amelyek a szájban mindig jelen levő hakt'rumok hatására szét- brimlanak. A savak maró haköz-smert. Az emberi test ’ ' ményebb anyagát, a fog.......'n»ot is meg tudják tá" ’■■dn’. ha rendszeresen és hu. •mos-ibb Ide*? jelen vannak. A sav a károsított zománc rén keresztül a fogállományt is r-douhitja. szétmállasztja A t-, u--n üreg keletkezük, lsoro- n széttöredezik. Ha nem avatkozunk be idejében, a ■o -’ ís az ideget is eléri, és v '«**:! az eg %z fog elpusztul. Mii lőhetünk a betegség megelőzéséért? Nem várhatunk arra, hogy a jövőben feltalálnak olyan biztos szert, amely a fogak romlását megakadályozza, mint ahogy a fluor-kezelés már jelentősen csökkenti a fogromlást. Az sem megoldás, ha mindent csak a fogorvosra bízunk, aki a szuvas fogakat kezeli és rendbe teszi. Salát magunk is gondoskodhatunk fogaink épségéről. Az egyik legfontosabb védekezés ha korlátozzuk a szén. hidrátokban gazdag tápláiéko' — cukorka, csokoládé, sütemények —, tehát általlaUan az édességek fogyasztását. (Nem arról van szó. hogy ezeket egyáltalán ne fogyasszuk, de elsősorban a főétkezéshez kapcsolva együk.) A túl sok szénhidrát nemcsak a fogakra, hanem az egész szervezetre is hátrányos. Különösen a fiatal, fejlődő szervezetnek van szüksége több húsra, tejre, tejtermékre, tojásra. Ezért is helytelen, ha a gyermekeket már lei esi kortól a cukorka és a csokoládé rendszeres fogyasztásához szoktatjuk. Különösen veszélyes a keksz és édesség majszolása elalvás előtt. Az is nagyon rossz szokás, hogy a kisgyermeknek cukorba mártott cumit adnak szopogatni. Ezek előbb-utpbb a legsúlyosabb fogromláshoz, fogpusztu- láshoz vezetnek. Tény, hogy olyan gyermekközöss egekben, ahol a gvermekek csak főétkezéskor fogyasztanak édességet :s s-ájápolásuk is rendszeres, csaknem felével kevesebb a íogromlás. mint más. hasonló korú gyermekeknél. A megelőzés érdekében ajánlatos, hogy minél több olyan ételt fogyasszunk, amely rágásra késztet. A kiadós rágás erő_: siti a fogakat, és ugyanakkor segíti a fogak felszínének a lepedékektől, ételmaradékoktól való tisztítását. Egyrészt mechanikusan ledörzsöli, másrészt bő nyálelválasztást indít meg. és ily módon »leöblíti« a fogakat. Erre alkalmasak a rostos főzelék, a nem túlzottan kifőtt vagy hirtelen sült hús, a nyers gyümölcsök és zöld ségfélék. Igen hasznos, ha kisgyermekeknek nyers karalábét, sárgarépát. aszalt gyümölcsöt adunk. Különösen egészséges az alma. amelynek ásványi só tartalma mellett tisztító hatása is érvényesül, ha étkezés után fogyasztjuk. Mindezek mellett a fogszuvasodás megelőzésében nagyon lényeges a rendszeres és helyes fogápolás. Célja kettős: egyrészt 'eltávolítja az ételmaradékot. másrészt erősíti a fog- ínyt, megelőzi annak gyulladását. A leghelyesebb minden főétkezés után megtisztítani, a fogakat, de a legfontosabb az esti, a vacsora utáni alapos (a fog mindé részére kiterjedő) fogtisztítás. Éjszaka ugyanis hosszú ideig marad a fogakon az otthagyott lepedék, s ez melegágya a szuvasodást előidéző sav keletkezésének. A fogak közötti résekhez leginkább rövid fejű és ritka sorú fogkefével tudunk a legjobban hozzáférni. Ha a fogak) kefével való tisztítására minden főétkezés után nincs módunk, legalább alaposan öblítsük ki a szánkat, és igy próbáljuk lesodorni a fogakról a rájuk tapadó ételmaradékot. A fogszúvasodás megelőzéséért tehát nem kell visszatér, ni »ösemberi« szokásainkhoz; •’gyszerű és ésszerű eszközökkel csökkenteni tudjuk a fogromlást. Ezenkívül tanácsos még akkor is felkeresnünk a fogorvost, ha nem fáj a fogunk. T.ega’ább félévenként ellenőriztessük fogainkat! Dr. M. E. OTTHON Nadrágkosztümök H',,'WI|||,l,ra TÓTH SÁ^D0E UBJ imíÉill És jöttek a felszabadítók iHiiiiiiiiiiiBimnmiunmiiiin! 3. Friessner vezérezredes, had- seregcsoport-parancsnok, aggasztónak ítélte a kialakul; helyzetet. Október 8-i jelentésében leszögezte: »... tetemes új erők beérkezése nélkül ebben a nagykiterjedésű térségben tartós vagy hosszabb ideig tartó ellenállást kifejteni nem lehet.« Azt is felismerte, hogy a szovjet előretörés folytán a bekerítés veszélye fenyegeti, ezért engedélyt kért az Észak- Erdélyben harcoló 8. német és a 2. magyar hadsereg (Wöhler hadműveleti csoport) visszavonására a hegyekben húzódó «G-vonalnak« nevezett terep- szakaszra. A német csapatok egyelőre csupán a 6. gárda harckocsi- hadsereggel szemben védekeztek eredményesen, Nagyvárad térségében. E hadsereg harckocsiállománya már megfogyatkozott, a!,; haladta meg a hadosztálynyi mennyiséget. Malinovszkij marsall, front- parancsnok, a helyzet megjavítása érdekében elhatározta, hogy a Plijev-csoportot — a Hajdúszoboszlóig jutó 6. lovashadtest kivételével — visz- szafordítia délkeletnek, és hát- batámadja vele a nagyváradi ellenséges csoportosítást; a középen harcoló csapatokat pedig a jobb szárnyról elvont 7. gárdahadsereggel megerősíti. Plijev tábornok lovas és gépesített csapatainak nehéz manővere teljes sikerrel járt. Együttműködve a 6. gárda harckocsihadsereg és a 33. lövészhadtest erőivel, bekerítette a Nagyvárad térségében tevékenykedő ellenséges csoportot, és október 12-én felszabadította a várost. Szabad idő: Csináld magad Sok újság, folyóirat és kézikönyvek egész sorozata ad tanácsot a barkácsolóknak az egyszerű mázolástól a magnóépítésig. Ma már igen sokan töltik a hétvégét vagy az ünnepet barkácsolással. Tevékenységük központjában többnyire a lakás áll. A »háziipar« rendszerint akkor indul meg, amikor a feleség már többször szól, hogy a konyhában rossz a csap, a kamrába új villanykapcsoló kellene, vagy a családi tanács megállapítja, hogy a festés, a mázolás, a tapétázás igen drága, a pénznek viszont máshol is ezer helye volna. Ilyenkor nyúl a férj először az ecset és a festék, a tapéta és az enyv után Néhány deszkából polcok, elöszobafalak készülnek, és akinek van hozzá érzéke és nem sajnálja a fáradságot, ócska bútorok átalakításával hangulatos szobasarkot teremthet. A barkácsolásban — ha a második műszak megengedi — a feleség is segíthet egy-egy órát. így válik takarékossági okokból, szükségszerű munkából jó tulajdonság, kellemes és hasznos időtöltés. A barkácsolásban is egyre nagyobb tért hódit a technika. Népszerűek azok a kézikönyvek. amelyek a különféle készülékek szerkesztéséhez, elkészítéséhez adnak útmutatást, fokán minden különösebb előképzettség nélkül, gyakran csak olvasás útján megszerzett ismeretek alapján sztereobe- rendezéseket, nagy teljesítményű vevőkészülékeket építenek, a háztetőre antennát szerelnek, nem is említve az olyan egyszerű dolgokat, m'nt egy éjjeliszekrény, vagy állólámpa elkészítése. A barkácsoló fáradságát nem koronázza mindig siker. De annál nagyobb örömet okoz a jól sikerült munlia, amelyre az ember büszkén mondhatja: — »Ezt magam csináltam.* E csapás jelentőségét Vörös vezérezredes, a vezérkar főnöke, Guderian vezérezredes, a német szárazföldi csapatok vezérkari főnökéhez intézett átiratában így értékelte: »A Nagyváradtól Kolozsváron át Máramarossziget—Uzsokig tér. jedő arcvonalban levő seregtestek a bekerítés veszélye előtt állanak, mely bekerítésből további kitartás esetén az erők kivonásának lehetősége igen kétséges.« Megállapította, hogy »a helyzet rendkívül kritikus, és elérkezett a huszonnegyedik óra« a csapatok visszavonásának elrendelésére. Vörös vezérezredes borúlátása nem volt alaptalan. A Pli- jev-csoport sikere lendítőleg hatott az egész front tevékenységére. A jobb szárnyon a 40. hadsereg Beszterce, a 4. román hadsereg Dés, a 27. hadsereg Kolozsvár irányában támadt eredményesen. Középen az 53. hadsereg (az alárendeltségben harcoló 1. román hadsereg csapataival együtt) Csongrád—Mindszent szakaszán elérte a Tiszát, és hídfőket vett birtokba a folyó nyugati partján. Október 10-én a hadsereg 297. lövés zhad osztályának A tervezők utcai és alkalmi viseletre is fiataloknak ajánlják a külföldön ugyancsak nagyon divatos nadrágkosztümöket. A kézi szövött, apró kockás anyagból készült hosszú kabátos nadrágkosztüm a magasan záródó, hosszított áljú, mellényszerű blúzzal, a Hungarotex skandináv államokban bemutatott kolleikciójából való. (Első képünk). A nagy kockás szövetből, harmonizáló, egyszínű mellénnyel készült, magas nyakú pulóverral viselt sportos nadrágkosztüm hazai konfekciómodell. Külön a mellénynyel és a kabáttal együtt is jól hordható együttes. (Második képünk.) A bőr viszketéséről készülékek folyamatának tartják, ’de olyan kutató is akad, aki a kétféle idegvégkészülék létezését is vitatja, és egy harmadik izgalmára gyanakszik. A folyamat azzal kezdődik, hogy a végkészülék igen kicsi — mondhatni ingerküszöb alatti — ingerülete a gerincvelőn át az agykéregbe jut, ahol tudatossá és tárolhatóvá válik. A viszketés helyét tehát az ember mindig pontosan meg tudja jelölni. Mi indíthatja meg ezt a folyamatot, helyesebben: hol A viszketés néha valósággal mégkínóz ' bennünket, s ezért leginkább a bőrünket okoljuk. A bőr viszketése azonban ritkán önálló betegség. (Rendszerint más betegséghez kapcsolódik, és így a bőrön nem látszik semmilyen elváltozás). A viszketés a bőr vagy egyes nyálkahártyák legfelső hámrétegében keletkező Izgalom. Egyes kutatók szerint a tapintóidegek végkészülékeiben kell keresni az okát. Má- ... sok a fájdalomérző idegvég- keressük azt az elváltozást, » amely ezt a sorozatot meg- ' indítja? Néha valóban a bőegvik ezrede — miután átkelt rön még helysebbe*l — a „ , , . . , ,,, , ... ..bőrben. Ilyenkor a borelosa Tiszán - kelet felől betört köd6k _ a sz0nvogj a bolha. Kecskemétre, nagy zavart és a poi^ka, a tetű, a rühatka kavarodást idézve elő a város- 1 _ csípése, marása, vagy a ban meglepett ellenség sorai-í bőrgomba okozta ártalom ban. Jelentős sikereket mond-? esetleg egyes bőrbetegségek hatott magáénak a bal szár-^— mint az ótvar, a bőrfertő- nyon harcoló 46. hadsereg is, \ zés, vagy a kiütéssel járó amely október 12-én felszaba- j fertőző betegségek — példá- dította Szegedet, és támadási) ul: vörheny, kanyaró, bá- sávjának teljes szélességében) rányhimlő — okozzák, elérte a Tisza vonalát. { A heIyi éraékenység Ebben az időben szeptember, e&yes esetekben túlérzé_ 28-án útra kelt magyar tégy-) kenységhez> a„Crgiához verezuneti küldöttség Moszk-) .. . ,. . vezethet, vaban mar alairta az előzetes * fegyverszüneti megállapodást.? Allergiás alapokon viszke- Horthy kérésére a szovjet fő-, test okozhatnak az ekcéma, parancsnokság utasította Ma-JJa szappanok illatosító anya- linovszkij marsallt: a fegyver-) gai, bizonyos bőrápolószerek, szüneti feltételek teljesítésének) oldó és mosó vegyi anyagok, megkönnyítése érdekében ál-^,ameiye]cnek a hatását ipari htsa le csapata inaik tevékeny-' vagy Mztartási ártalomnak ségét Budapest irányában. A’ nevezzük. Az allergiás viszQ frontparancsnok október 10-én) ketések közé sorolható _ de este a következő parancsot ad-iár nem helyi> hanem álta_ ta az 53. és 46. hadseregnek: ? lénos, — a csalánkiütés, va»Szilárdan tartva a Tisza nyu- ? lamint egyes gyógyszerek _ g áti partján elfoglalt hídfőket,? jód, bróm, szalicil, kokain menjenek át védelembe a Ti- J stb. — és néhány étel — tej, sza kel* ti partján, és újabb \ tojás, eper stb. — okozta intézkedésig semmilyen továb-í viszketés. Idős korban a visz- bi működést ne fejtsenek ki f ketés oka a bőr kiszáradása, t amelynek létrejöttében ugyan- i csak szerepe van a túlérzé- * kenységnek. Ugyancsak helyi nyugati irányba.« (Folytatjuk.) ok — vérkeringési zavar — idézi elő- a visszértágulatok, a lábszárfekély és az aranyér viszketését. Sajnos, sok esetben egyes belgyógyászati betegségekben kereshető a . viszketés oka: cukorbaj, emésztési, gyomor- és bél zavarok, máj- betegségek vesebaj, sárgaság, esetleg vérképző, vagy belső elválasztású mirigy- rendszer betegségei. Általános viszketés okozói; a nemi hormonok zavarai egyes idegbetegségek és az általános idegtúlfeszítettség is. Mi a viszketés gyógyításának. megelőzésének módja? A gyógyítás első léoése az ok megkeresése és felszámolása. Helvi esétben az élősködők eltávolítása, a zavar megszüntetése, a bőrgyógyászati sznkkezel »s. Ha belgyógyászati rendellenesség okozza, akkor a betegség meggvó- »vitása vagy enyhítése a feladat. Ezzel együtt jár a beteg megnyugtatása, idegrendszeri egyensúlyának helyre- állítása. A viszketés megelőzésének egyik legcélravezetőbb módja a rendszeres, gondos tisztálkodás, a bőr ápolása élettartamának és egészségi egyensúlyának megtartása. Idősebb korban ehhez hozzátartozik a bőr kiszáradását megakadályozó úgynevezett hidratáló és zsírozó kenőcsök használata. Csak még egyet jegyezzünk meg: a viszketés tulajdonképpen védekező folyamat és azt jelzi, hogy a bőrt vagy a nyálkahártyát olyan hatás éri, amelyik ártalmassá lehet. Ha ezt tudjuk, akkor ügyelhetünk arra, hogy ez az »egészséges« viszketés sohase váljék kóros, kínzó viszketéssé. Dr. Buga László SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. december 1*.
