Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-09 / 285. szám
Az állattartás szabályozása Kaposvár területén A Kaposvári Városi Tanács 3/1964. számú rendelet« szabályozza a város területén az állatok tartását. Kimondja a rendelet, hogy Kaposvár város területén számosállat (ló, tehén, szamár, ökör, bivaly, juh, sertés, kecske) tartása tilos a következő határvonalon belül/ Achim A. u., Üj Piac tér, Petőfi tér. Budai Nagy A. u., Rákóczi tér, Zalka M. u., Hársfa u., Virág u„ Beloiannisz u., Pázmány Páter u., Damjanich u., Hunyadi János u., Arany u„ Füredi u.. Berzsenyi u., Széchenyi tér, Ady Endre u. által határolt területen. A felsorolt utcák mindkét oldala határvonalon belülre tartó 1 kivéve az Arany utca északi oldalát. A donneri városrészben: a Bartók Béla utca mindkét oldalán a Géza utcáig, az Iszák utcában a Csatorna közig, a Csa'-'rna közben, a Mikszáth utcában, az Eötvös és Jókai utcában a két utca találkozásáig, a Zrínyi utcában a Hegyalja utcáig, a Szigetvári utcában a 17. (bal oldalon), illetve a 20 (jobb oldalon) számig, a Jedlik Anvos utcában és a Micsurin utcában a Jedlik Ányos utcá;g. E határvonalon kívül is tilos számosállatot tartani: al iskola, kollégium, kórház, orvosi rendelőintézet, orvosi rendelő, gyógyszertár, óvoda, napközi otthon, bölcsőde, gyér mekjátszótér. laktanya, munkásszállás. üzemi konyha, kö zületi és társadalmi rendeltetésű. nagy számú személy befogadására szolgáló épület udvarában. ill. az ilyen épületektől 100 méteres körzetben; b) olyan házban, amelyben 5 vagy ennél több lakás van. A fenti felsorolásban nem említett területen is csak altkor szabad számosállatot tartani, ha: a) az állatok elhelyezésére szolgáló hely az utca vonalától, vagy a lakás céljára szolgáló épülettől legalább 10 méter, ásott kúttól legalább 15 méter távolságra van; b) az elhelyezésre szolgáló hely könnyen tisztítható, hézagmentes, megfelelő lejtésű, szilárd burkolattal van ellátva, amely vagy a csatornahálózatba. vagy szivárgásmentes, zárt trágyalégyűjtőbe van bekötve, és ezenkívül az előírások na11’ megfelelő zárt trágyagyűjtő is van építve. A számosállat tartásához a háztulajdonos hozzájárulása minden esetben szükséges. Ez a hozzájárulás azonban — az érdekeltek meghallgatása után — a városi tanács vb igazgatási osztályának engedélyével pótolható. Ugyanabban a házban azonban a fentiek megtartása esetén sem tartható családonként háromnál több sertés vagy juh Vagy kecske, valamint kettőnél több egyéb számosállat. E szabály alól azonban indokolt esetben a városi tanács vb igazgatási osztálya kivételt tehet. A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság azonban a város külső területein az előbb említettnél nagyobb számban is tarthat számosállatot. A számosállatokat csak a tulajdonos és az összes lakó beleegyezésével lehet udvarba, kertbe, gyümölcsösbe kiengedni. Az ilyen állatokat tilos a közterületen legeltetni. Trágyát a határvonalon kívül csak szilárd építményű, szivárgásmentes zárt trágya- gyűjtőben szabad tárolni. Az istállókat és az ólakat naponta legalább egyszer ki kell takarítani, a kártékony állatokat rendszeresen ' irtani kell Hogyan szabályozták a baromfit irtást? A határvonalon belül családonként legföljebb 10 baromfit lehet tartani a lakóépülethez tartozó udvarban vagy kertben elkülönített helyen, ólban vagy ketrecben. Az ólnak vagy ketrecnek az utcavonaltól vagy a lakás céljára szolgáló helyiségtől legalább 10 méter, ásott kúttól pedig legalább 15 méter távolságban kell lennie. A ba- romfitartáshoz szükséges a háztulajdonos hozzájárulása is A városi tanács vb igazgatási osztálya megengedheti, hogy a határvonalon belül egy család 10-nél több baromfit tarthat, azonban csak a fentebb előírt feltételek mellett is akkor, ha a baromfitartásra legalább 100 négyzetméter nagyságú, elkülönített és elkerített hely áll rendelkezésre. Ez a korlátozás azonban a közvetlen fogyasztásra, levágásra szánt baromfik zárt helyen — legföljebb 7 napig való — tartására nem vonatkozik. Tilos kiengedni a baromfikat szőlőterületre, veteményeskertbe és közterületre. Hetenként legalább egyszer ki kell takarítani az ólat vagy ketrecet, s gondoskodni kell a kártékony állatok irtásáról. A határvonalon belül tilos baromfitrágyát tárolni. Az állattartó köteles gondoskodni a baromfitrágya rendszeres eltávolításáról. A korlátozás alá nem eső területen ugyanolyan feltételek mellett szabad a ha- romfitrágyát tárolni, mint a számosállatok esetében. Nyúl tartására a baromfitartásra vonatkozó szabályok az érvényesek. Galambok, kutyák, méhek tartása. Galambokat egészségügyi gondozó, nevelő, tan- és kulturális intézetektől 100 méter1 távolságon Kívül a háztulajdonos hozzájárulásával, a baromfitartás szabályai szerint lehet tartani. A galambok száma családonként a tízet meghaladhatja. A mezőgazdasági termelés ás a vetések megóvása érdekében a városi tanács vb igazgatási osztálya a galambok kiengedését megbatározott időre megtilthatja. Kutyát csak megkötve vagy zárt helyen — a háztulajdonos hozzájárulásával, a szomszédok jogainak sérelme nélkül — lehet tartani. Társbérleti lakás esetén a kutya tartásához a társbérlő hozzájárulása is szükséges. Póráz nélkül közterületre kutyát kiengedni, illetve kivinni tilos. A tilalom ellenére közterületen talált kutyákat össze kell fogni. Méhet a határvonalon belül csak a városi tanács vb igazgatási osztályának engedélyével lehet tartani. A méhest a lakóháztól, iskolától, istállótól, középülettől, közkúttól, óltól és oajtától legalább 10 méter távolságban szabad csak elhelyezni. A méhcsaládokat úgv kell elhelyezni, hogy a méhek kirepülési pályája az épületektől vagy az utaktól ellenkező 'rányban legyen. Végül kimondja a rendelet azt is, hogy — amennyiben bűntett nem forog fenn — szabálysértést követ el és 1000 fo. rintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki a tanács- rendeletben foglaltakat megszegi vagy kijátssza. A szabálysértési eljárás lefolytatása a városi tanács vb igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik. Dr. B. J. Nysicvanéves a meszteynyei tizoltótestülel SZÉP JUBILEUMOT ÜNNEPELT a mesztegnyői önkéntes tűzoKótestület. Nyolcvan évvel ezelőtt alakult meg, s ebből az alkalomból ünnepi közgyűlést hívtak össze a művelődési otthon nagytermében. A mesztegnyőiek ünnepén részt vett dr. Egyed Dezső alezredes, a megyei tűzrendész ;t parancsnoka. Szabó István, a Marcali Járási Pártbiz ttság titkára és dr. Ress Zoltán, a járási tanács vb-elnöke. Horváth László tsz-elnök megnyitója után Stocker István tanácselnök méltatta a tűzoltótestület nyolcvanéves múltját. Kiemelte, hogy az önkéntes tűzoltók több na'/y tűz megfékezésében részt vettek a nyolc évtized alatt. A falu lakói nekik köszönhetik sok értékük, az otthonuk megmentését. Az ünnepség részvevői néma felállással adóztak a már elhunyt önkéntes tűzoltók emlékének. Ezután dr. Egyed Dezső alezredes átadta a me-zteg- nyőieknek a BM Tűzrendészet Országos Parancsnokságának emléklapját és kétezer forintos jutalmát. Molnár János önkéntes tűzoltó törzsőrmester dicsé retet. Korona Jenő alhadnrgy, a tűzoltótestület parancsnok- helyettese és Korona Ferenc szakaszvezető pénzjutalmat kapott az országos parancsnoktól. Kovács László főhadnagy, a tűző'tótestület parancsnoka, Fekete József őrmester, Csernalovics István önkéntes tűzoltó a megyri parancsnok jutalmát kapta meg. öten részesültek megyei parancsnoki dicséretben. A megyei tanács igazgatási osztálya négy önkéntes tűzoltót jutalmazott meg. Pajer József, Szabó Vendel harminc évig tagja volt a tűzoltótestü- letnek. A kát nyolcvanéves ember egykor' a parancsnoki tisztet is ellátta. Kívülük Vimmer István törzsőrmester, ílika János törzsőrmester kapott jutalmat a megyei tanácstól. A járási tanács öt tűzoltót jutalmazott meg, a járási tűzrendészet parancs oka pedig két tűzoltót léptetett elő tiszthelyettessé. AZ ÜNNEPSÉG UTÁN a Tűzrendészet Országos Parancsnokságának központi szimfonikus zenekara adott műsort, majd közös vacsorán vettek részt az önkéntes tűzoltók és családtagjaik. Három fiú névadója Ebben a hónapban ünnepli a Kefe- és Műanyagipari Vállalat megalapításának huszadik évfordulóját. A jubiláló üzem szombaton rendezett először névadó ünnepséget az SZMT földszinti helyiségében. Lukács Fva verssel köszöntötte Esküdt Miklós, Bencze István, Németh Ferenc kisfiát, Miklóst, Istvánt és Lászlót. Ezután Deák István, a pártvezetőség tagja üdvözölte a vendégeket a vállalat szakszervezeti bizottsága, párt- és KISZ-szervezete nevében. Elmondta, milyen szeretettel gondoskodik az üzem a nagy család tagjairól, együtt van örömben és bajban minden tagjával. Dr. Tarr Imre anyakönyvvezető mondott ünnepi beszédet, majd a szülők és a névadó szülők fogadalmat tettek és beírták nevüket az anyakönyvbe. Dr. Tarr Imre meleg szeretettel beszélt a kis Miklós, István, László szüleinek kötelességéről, majd a névadó szülők fi- figyelmébe ajánlotta, milyen felelősségteljes szép feladatra vállalkoztak. Deák István átnyújtotta a vállalat, a szakszervezet és a KISZ ajándékait. A Kefe- és Műanyagipari Vállalat első névadó ünnepsége meghitt beszélgetéssel fejeződött be. ! 1 Hm TÓTH SÁNDOR |||| És a felsxa haditok miiiiiiJ3]iij]]]]]]]]]]nnninniii 2. A főhadiszálláson szeptember 12—13-án tartott megbeszélésen kijelentette: »A Szovjetunió politikai célja többé nem fent Németországban van, hanem lent a Boszporusz ál" Arra felé várható további támadása, és emiatt elkerülhetetlenül összeütközésbe kerül Angliával. »Ezt az időt kell kivárni, és mindent megtenni, hogy a Balkánon tartsák az arcvonalat" — jelentette ki a katonai vezetők előtt. Hitlernek ezek a reményei szülték a »Cigánybáró-hadművelet tervét. Ennek lényegét Guderian vezérezredes, vezérkari főnök utasítása így foglalta össze: »A Keleti-Kárpátok vonalának megtartása mellett készüljön fel támadó had mű' ele're a Déli-Kárpátokból északnyugat és nyu at felé előnyomuló ellenség ellen. Gyorskötelékeit a Tis"ától kéletre összpontosítsa, és Deb- recen-dél térségéből lépjen ütközetbe. Először mérjen csapást a Kárpátok kijáratától nyugatra levő ellenségre, vágja el hátsó összeköttetéseitől, majd ezen erők megsemmisítése után élesen délkeletre fordulva nyomuljon előre a Kárpátokig, és foglaljon el olyan terepszakaszokat, amelyet a tél folyamán kisebb erőkkel is meg lehet tartani." A terv végrehajtása érdekében a német hadvezetés megkezdte a szeptember 24-e óta »Dél« elnevezést viselő magyarországi hadseregcsoportjá nak új erőkkel való feltöltését. 1944 október elején a »Dél» hadseregcsoport ereje 29 hadosztályból és 3 dandárból állt, s arcvonalán helyezkedett el az »F« hadseregcsoport 3 hadosztálya is. Ezen erőkből Hitter személyes utasítására Debrecen körzetében négy páncélos, egy páncélgránátos és egy gyalogos hadosztály gyülekezett, a »Cigánybáró"-hadmű- velet megindítására. A tervezett öt támadócsoport létreho zása október 4-re befejeződött Üaemanyagpótlás szükségessége miatt azonban a támadást október 12-re tűzték ki. B U1MOGVI NÉPLAP Kedd, 1969. december & A 2 Ukrán Front parancsnokának támadási torve 194CX. 2. a I mérné mo lé o -<?vír. S3 MpS (gLoC., .• jt \V \ ^xa^^Békéacsaba/ 1 W> •Gyula ti Sxasirtgtn 7 GO HŐS B Maros vér ár hely ) Gyula ' %HŐdmax8vitérholy V CU» Clop Am a támadás végrehajtására már nem volt lehetőség Hitler ugyanis tévesen ítélte meg a szovjet hadvezetés szándékát és lehetőségeit. A főparancsnokság — Hitler reményeivel ellentétben — a romániai sikerek után nem állította le csapatait, hanem már menetközben új támadó hadműveletet készített elő. Éspedig nem a Boszporusz elfoglalása céljából, hanem Budapest— Bécs irányába, hogy megfosz- sza a német hadigéoezetet utolsó hadiipari bázisaitól. Hat nappal a »Cigánybáró»- h;.-Jművelet tervezett megindítása előtt támadásba lendülte' a 2. Ukrán Front csapatai, hogy megkezdjék hazánk felszabadítását. Ezzel halomra döntötték Hitlernek a Balkán- félsziget kézbentartásához fűzött reményeit. A 2. Ukrán Front csapatai a támadás előestéjén Jacobeni— Régen—Marosvásárhely—Tor- dá, onnan tovább az akkori román—magyar határ mentén Nagypélig, s Makó—Nyugat— Fehértemplom vonalában helyezkedtek el. Malinovszkij marsall, frontparancsnok, október 2-án hozta meg elhatározását a támadás végrehajtására. Ennek lényege: az arcvonal középső szakaszán D ebrecen—N y í regyhá ?.a—Csap irányába mért főcsapással — és a szárnyakon mért kisegítő csapásokkal — megsemmisíti a Kolozsvár—Nagyvárad— Debrecen körzetében levő ellenséges erőket; ez után kijut a Tiszához, és segítséget nyújt a 4. Ukrán Frontnak a Keleti- Kárpátok leküzdésében, s kedvező feltételeket teremt a további előnyomuláshoz Budapest—Bécs felé. 1944. október 6-án reggel 6 órakor ágyúk százainak dörgése jelezte a szovjet hadsereg magyarországi felszabadító hadműveleteinek kezdetét. A debreceni csata A 2. Ukrán Front főcsapásá- nak irányában az 53. hadsereg az első támadási napon áttö-te a védelmet. Harminc perccel a szovjet gyalogság rohamán? k megindulása után, Heszlénvj vezérezredes, a 3. magyar hadsereg parancsnoka, elrendelte csapatai visszavitelét a Tisza mögé. Piijev altábornagy lovas-gépesített csoportja és a 18. harc- «ocsihadtest gyorsan benyomult a gyalogság által tölt résbe, s lendületesen haladt előre. Október 8-án a lövészcsapatok már Mezőtúr feladására kényszerítették az ellenséget. A Pli ievrcsoport ugyanakkor elérte Karcagot, a 18. harckocsihadtest pedig Szentesnél a Tiszát. (Folytatjuk.)
