Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-07 / 284. szám

Megtartották a KISZ-küldöttértekezletet NAGYATÁDON A KISZ nagyatádi járási küldöttértekezletét pénteken tartották meg a járási párt- bizottság nagytermében. Tamás Dezső, a járási KISZ bizottság titkára számolt be az utolsó küldöttértekezlet óta el ■ telt időszak munkájáról. A be­számolási időszak alatt az alapszervezetefcben eredmé­nyesen valósították meg az ifjúsági akciókat. A járás fi j- taljai 25 000 forintot fizettek be a vietnamiak megsegítésé­re, a tranzisztor akció mozga­lom keretében jelentős ered­ményt ért el az újpesti Cérna- gyár nagyatádi telepének KISZ-szervezete, amely nyolc­ezer forintért vásárolt rádiót a vietnami fiatalok részére. A műszaki fejlesztés érdeké ben megalakították a fiata' műszakiak tanácsát a cérna- gyárban és a konzervgyárban. Ez különösen, az újíló.r.ozga- lom továbbfejlődéséhez járul, hozzá. Két év alatt mintegy 800 000 forint értékű társadal­mi munkát végeztele a KISZ- fiatalok. A beszámolót szenvedélyes vita követte. Csaknem húsz küldött mondta el véleményét, tolmácsolta a vezetőságválasz. tó taggyűléseken elhangzott kéréseket, javaslatokat. Gajdos László, a járási párt- bizottság első titkára megálla­pította, hogy a KISZ mozgalmi életét a fellendülés jellemzi a járáson belül. A KISZ tevé­kenységének egyre nagyobb a társadalmi rangja, megbecsü­lése a pártszervezetekben és a gazdasági vezetőknél, ür. Sző­ke Pál, a megyei párt-vb tagja, az SZMT vezető titkára felhív­ta a küldötteik figyelmét arra, hogy a továbbiaíkban még ha­tékonyabban törekedjenek az alapszervezetek tartalmi mun­kájának megjavításéra, majd megyénk fejlesztésében való aktív közreműködésre kérte a fiatalokat. A hozzászólások után a kül­döttek megválasztották az új járási KISZ-bizottságot. Tit­kára ismét Tamás Dezső lett. * D. S. SIÓFOKON A városi küldöttértekezlet tegnap reggel kilenc órakor kezdődött a Bányász Üdülő nagytermében. Miilei János, a városi pártbizottság munka- ársa köszöntötte a fiatalokat. Ezután Boa József a városi KISZ-bizottság első titkára tartott beszámolót. Ismertette a mozgalmi munkában elért eredményeket, számba vette a feladatokat. Elmondta, hogy a mozgalmi munka legfőbb aka dálya, hogy nincsenek meg a tárgyi föltételek Siófokon, egyetlen helyiség sem áll a Utalok rendelkezésére. Az ú' beruházásoknál éppen ezért vegyék figyelembe a fiatalok Igényeit. Különösen jónak ér­tékelte a Kőolajvezeték Válla­lat KISZ-szervezeteinek aun­káját, azt, hogy védnökséget vállaltak a Barátság-vezeték építése fölött. Mind a Szakma ifjú mestere, mind az újító­mozgalomban eredményesen tevékenykedtek. A KISZ és a gazdasági vezetők kapcsolatá­ról szólva megállapította, hogy nem mindig veszik figyelembe a fiatalok véleményét. A gaz­dasági vezetőknek sokkal töb­bet kell törődniük a fiatalok problémáival. Siófokon, mint üdülővárosban, nagy szerepe van nyaranta az ifjúgárdának az Ifjúságvédelmi feladatok negoldásában. Juhász István, a városi párt- bizottság első titkára arra hív. ta fel az alapszervezetek fi­gyelmét, hogy többet törődje­nek a munkásifjúság nevelé­sével, s vegyék számba a város idegenforgalmi jellegéből fa­iradó feladatokat. A küldöttértekezlet ezután negválasztotta a héttagú vég­rehajtó bizottságot. Titkára is­mét Boa József lett. G. L. fi politikai irányító a barcsi A járási pártbizottság és az alsóbb pártszervek politikai irányító munkájának helyze­tét tette mérlegre a Barcsi Já­rási Pártbizottság. Megállapí­totta, hogy a járásban lévő alapszervezetek egy részét köz­vetlenül, más részét a közbe­eső pártbizottságokon, csúcs- vezetőségeken keresztül irá­nyítják. A járási párt-végre­hajtóbizottság elvi és gyakor­lati segítséget adott ahhoz, hogy növekedjen a pártszerve­zetek tartalmi munkájának a színvonala. A járásban tovább erősödött a párt vezető szere­pe, javult a párttagság és a tömegek kapcsolata a járási pártbizottság alapszervezeteket Hetvenöt éves a Keleti Pályázati felhívás Ä Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága hazánk felszabadulása 25. évfordulójá­nak tiszteletére a megye terü­letén működő tanácsoknál dol­gozó szakemberek alkotó te­vékenységének kibontakozta­tása, a tanácsi munka tökéle­tesítése és továbbfejlesztése érdekében az alábbi témakö­rökben pályázatot hirdet: I. sz. témakörben: A terület-telekgazdálkodás helyzete és fejlesztése Somogy megyében. A Somogy megyei kis tele­pülések gazdaságos élelmiszer­ellátása, az ellátás javításának módszerei. Tanácsi feladatok a fizikai dolgozók hátrányos helyzetű, tehetséges gyerekeinek megse­gítésében. A tanácsok végrehajtó bi­zottságai szakigazgatási szer­veinek irányítása. (A kettős alárendeltség megszűnése utá­ni helyzet 1023/1967 (VIII. 8.) Korm. számú határozat.) II. sz. témakörben: A IV. ötéves terv időszaká­ban a különböző szintű taná­csok pénzeszközeit és pénzma­radványait hogyan lehet egye­temes megyei célok megvalósí­tására felhasználni az önálló­ság és a hatáskör megsértése nélkül. Az ipari javítószolgáltatá­sok színvonalának javítási le­hetőségei Somogy megyében. A mezőgazdasági nagyüze­mekben alkalmazott gépek, technológiák (állattenyésztés) gazdaságos üzemeltetésének, szerviz, és javítószolgáltatá- áának megszervezése. Komplex gondozási módszer bevezetése a korszerű járóbe­teg-ellátás fejlesztése érdeké­ben. 1. A pályázaton egyénileg vagy csoportosan részt vehet­nek: a megyei, iárási, városi, köz­ségi tanácsok végrehajtó bi­zottságainak vezetői; a megyei, járási, városi, köz­ségi tanácsok végrehajtó bi­zottságai szakigazgatási szer­veinek vezető és ügyintéző ál­lománycsoportú dolgozói; c'"""dós pályázat esetén í nem tanácsi területen dolgo­zók. 2. A pályázaton részt vevők a meghirdetett témák közül szabadon választhatnak. 3. A pályamunka minimális terjedelme 20 félíves, másfeles sortávolságú gépelt oldal lehet. 4. A végrehajtó bizottság a pályaművek jutalmazására valamennyi meghirdetett té­mánál a következő díjakat tűzi ki: I. díj: 5000 Ft, II. díj: 4000 Ft, III. díj: 3000 Ft. A végrehajtó bizottság fenn­tartja azt a jogát, hogy azok­ban a témákban, ahol a beér­kezett pályamunkák száma, színvonala nem indokolja va­lamennyi díj kiadását, azokat nem adja ki, illetve a pálya­munkákat egyáltalán nem, vagy csökkentett összegű díja­zásban részesíti. 5. A pályázaton nem vehet részt olyan pályamű, amelyet más szervhez elbírálásra már benyújtottak, vagy publikálás­ra került. 6. A pályamunkát 2 pél­dányban, jeligével ellátva kell a Somogy megyei Tanács V. B. személyzeti és oktatási osz­tályán benyújtani, és egy­ben a pályázó nevét, lakcímét, munkahelyét és beosztását tar­talmazó lezárt — pályamű jel­igéjével ellátott — borítékot kell csatolni. 7. A díjazott pályamunkák hasznosításáról a végrehajtó bizottság gondoskodik, ame­lyért a szerzőnek külön díja­zás nem jár. 8. A pályázat benyújtásának határideje: az I. sz. témakörben 1970. február 20; a II. sz. témakörben 1970. szeptember 20. Eredményhirdetés é* díjki­osztás: az I. sz. témakörben 1970. április 4; a II. sz. témakörben 1970. november 7. ^ 9. A pályázattal kapcsolatos ■észletes felvilágosítást a me­gyei, járási, városi tanács vb ‘dtkárságai adnak. munka eredményei járásban irányító munkájának javulása révén. A járási pái tértekezlet óta több új alapszervezet lá­tott munkához, s a párttagnak fölvettek fele fizikai munkás. A csúcsvezetőségek munka- módszere, -stílusa, Irányító te­vékenysége azonban lassan bontakozik ki- Még keresik azokat a módszereket, ame­lyekkel hatékonyabbá tehetik irányító munkájukat. A járási pártbizottság megállapította, hogy javult a taggyűlés: k színvonala, véleményt formál­nak a kommunisták minden kérdésben. Továbbra is szük­ség van rá, hogy a pártszerve­zetek és a gazdasági vezetők szoros egységben tevékeny­kedjenek, megteremtve a poli­tikai és a gazdasági munka összhangját. Szikszói László, a megyei pártbizottság osztályvezetője arra hívta fel a járási párt- bizottság tagjainak a figyel­mét, hogy többet foglalkozza­nak a pártszervezetek az em­berek nevelésével. Süveges Sándor, a járási pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy az 1966. évi pártértekezleten meghatározott feladatokat megoldották. Ezt tükrözik, a gazdasági, a művelődési és az ideológiai munkában elért eredmények is. A járás lakos­sága mindenben támogatta a pártszervezetek törekvését. Ezt legjobban az a tény bizonyítja, hogy a barcsi járás első helyen végzett a Tegyünk többet So- mogyért! mozgalom szellemé­ben meghirdetett járások kö­zötti versenyben. K. A. HÁROMNEGYED ÉVSZA­ZADDAL EZELŐTT, születé­sekor egyik méltatója, ismert műtörténész ezeket írta róla: »Legnehezebb volt és legjob­ban sikerült a főhomlokzat megoldása. Az a pont ugyan­is, ahova az új pályaudvar főbejárata került, a főváros egyik legszebb távlatú pontja, szinte a Dunától már látni lehet kapuzatát.-« Budapest főpályaudvara előtt, a 75. születésnapját idén ünneplő Keleti előtt, híd épül, átível majd a Baross téren, hisz kinőtte már a világvá­rosi forgalom a régi ruháját. (Sok vita is volt az építke­zésről: szabad-e a Keleti előtt hidat építeni?) Már a nyolcvanas években napirenden volt az új pálya­udvar építésének kérdése. Addig a vasúti személyforga­lom a mai Józsefvárosi, altkor úgynevezett losonci indóház- ból indult Zsúfolt volt már ez az indóház, a Magyar Ál­lamvasutak is olyan »impo­záns, kényelmes-« pályaudvart akar építtetni, mint amilyent az Osztrák Vasúttársaság épí­tett. Ugyanis ez volt: a Nyu­gati pályaudvar. Az 1881-es esztendő a hely­keresés éve volt. Hol legyen? Csakis a város szívében, akár az »osztrák pályaudvar«. A Kerepesi út és a Csömöri út elágazása közti térséget tar­tották legalkalmasabbnak. Százháznak hívták akkor ezt a területet. 1881-ben az om­nibusz társaságnak voltak itt az istállói. Az omnibuszosok- kal könnyű volt megegyezni: csőd előtt álltak. Tehát 1882- ben kezdődött meg a munka. De gyorsan meg is akadt. Fölfedezték, hogy a terület nemcsak hogy egyenetlen, po- I ros, de: vizenyős is. Cölöp alapépítményre van szükség. Kerek egy esztendővel meg­hosszabbítja ez az építkezést. A talajt is ki kellett cserélni nem pesti talajon áll, a Keleti —, hónapokon át a vagonok ezrei hozták az or­szág más vidékéről a ke­mény, szilárd alapot adó föl­det. 1882 a cölöpözés, a fel­töltés, a döngölés ideje. 1883-BAN AZTAN NAGY ÜTEMBEN megindult az épít­kezés, és tető alá is húzták a csarnokot. Légfűtés, a teljes befejezés esztendeje: 1884. 4 880 000 »békebeli-« forintba került. Ki építtette? Kevesen tud­ják, építőjének mellszobra hosszú évekig a resti egyik »leltári tárgya« volt. A pá­lyaudvar első restise csinál­tatta, s ettől kezdve vendég­lősről vendéglősre szállt a szo­bor, de talapzatán nem volt név, s nem tudták kit ábrá­zol. Rochlitz Gyulának, az ál­lamvasutak főfelügyelőjének tervei szerint készült, a kivi­telező kollektívának a vezér­kara: Ulbricht Ármin főmér­nök, Feketeházy főmérnök, Speidl Bódog, Hauff Lajos mérnökök. A terv és a kivi­telezés magyar volt. Hiszen az építési hirdetményben, vagyis a pályázatban ez volt az első kikötés: »Csakis ha­zai vállalkozó nyerheti meg, és csakis hazai munkásokat alkalmazhat...« A főhomlokzat legfelső pár­kányzatát hét méter magas­ságú szoborcsoport díszíti: Neptun és Vulkán közül ki emelkedik egy fiatal nő alak­ja: a gőz géniusza. A kapu­zat felső részének mélyedé­sében két szobor van: Watté, a gőzgép, és Stephensoné, a vasút feltalálójáé. $ ■Ilii Tóth Sándor mi És jöttek j a felszabadítók \ llllllllllllllllllllllllllllllSllilIlll í Huszonöt év. Ennyi idő telt el felszabadulásunk óta. Bi­zonyos, hogy 25 év alatt formá­lódnak, alakulnak az emlé­kek is. Akkor háború dúlt a földön... Véres, kegyetlen harc a fasizmus ellen. Ügy tartják, az idő gyógyítja a sebeket, az emlékek halvá­nyulnak. A háború emléke más, sebei nehezen forrnak, emlékei kitörölhetetlen nyo­mokat hagynak az emberek­ben. Ezért keil emlékezni... Most, a negyedszázados évfordulón felidézzük e har­cok történetét. A krónikás ez­úttal hadtörténész, aki a tör­ténelmi idők katonai esemé­nyeit foglalja egységes és át­tekinthető keretbe. A Vörös Hadsereg, a felszabadítók harca tárul elénk hazánk tér­képén, a csapások és ellen­csapások tüzében. A háborús generációnak és az imént fel­nőtt nemzedéknek több ez, mint olvasmány. Ez maga a máig érő történelem. A „Cigánybáró“ hadművelet elmarad 1944 nyárutó olyan esemé­nyek nyitánya a magyar tö - ténelemben, amelyek döntő fordulathoz vezettek népünk , sorsának alakulásában. } Ekkoriban a Románia terü­! létén szétvert német »Dél-Uk- rajna« hadseregcsoport marad- y ványait üldözve hazánk dél­Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ((keleti határai felé közeledtek í szovjet hadsereg ellen pedig a felszabadító szovjet hadssre0 csapatai. A magyar uralkodó körök ebben a helyzetben nem arra gondoltak, hogyan óvják meg az országot a háború pusztítá­saitól. Angolszász me szállás­ban reménykedve, saját hatal­muk megőrzésére törekedtek, a készek voltak folytatni a har­cot a fasiszta Németország ol­dalán. Mozgósították a 2. h d- sereget, amely szeptember 5-én német csapatokkal együtt támadást indított Dél-Erdély- ben. Szeptember 13-án Arad— Lippa irányába megindult a IV. hadtest is, amely 21 -e után, némi kiegészítéssel 3. hadsereggé alakult át. Kezdeti sikerek után a táma­dás kudarcba fulladt. A Déli- Kárpátok hágóin benyomuló szovjet csapatok megállították, majd fokozatosan hátrálásra kényszerítették az offenzívá- ban részvevő német—magyar hadosztályokat. Eközben a 2. Ukrán Front 53. hadseregének 57. lövészhadtes­te, és a 18. harckocsihadtrst kijutott Arad Észak-nyugat körzetébe. A harckocsihadtest felderítőosztaga Birjuhov had­nagy parancsnoksága alatt, szeptember 23-án reggel ma­gyar földre lépett a Battonya délkeleti szélén fekvő erdőcske területén. Másnap az 57. had­test 228. hadosztálya a déli órákban benyomult Csaná ’pa­lotára, és a községtől a Nagy­lak 2 km nyugatra levő vas­útállomásig terjedő vonalat érte el. Kora délután a 203. hadosztály bal szárnyon har­coló ezrede felszabadította Eleket, a 243. hadosztály pe­Az első szerelvény — 1884. augusztus 13-án — egy szom­bati nap, kora reggel 6.10-kor futott be Zimonyból, és tíz perccel később futott ki az üres csarnok alól az első vo­nat: Rutrtka felé. Az első vo­natot Imicze János főműveze­tő indította. Érdekes lapozgatni az első utasstatisztikában. Pontos adatot csak 1898-ból találunk: ebben az esztendőben 2 700 000 utas indult és 2 600 000 érke­zett 50 esztendővel később, 1934-ben 2 600 000 az induló utasek száma és 7 500 000 az érkezőké. A Keleti megnyitásának Ide­jén naponta 52 induló, illetve érkező vonat futott ki, illet­ve be a csarnokba. 50 eszten­dő múlva már 150 lett a for­galma, most pedig (az átépí­tés előtti időben) a kormos üvegkupolák adói naponta 110 vonat vág neki a messzi utak­nak. Van, amelyik 400 utast visz, de a déli miskolci 1200- at is. Tizenegy sínpár, na­ponta 60 000 búcsúzó utas. A MEGAFON CSAK SZÓL: »A sínek mellett tessék vi­gyázni«, új vonatok, új meg új indulások. A sátoraljaújhe­lyi, a dunaújvárosi, a komá­romi, a varsói gyors, a mis­kolci gyors — reggeli indu­lások, azok utaznak ezekkel, akik csendben, még a város ébredése előtt akarnak az ál­lomásról kijutni. Aztán már 15—20 percenként futnak ki a vonatok. Delet harangoznak, s déltől három óráig ismét 33 vonat hagyja el a várost! Indulási oldal... — jegy­zem az állomásfőnök szava­it 21 pénztár, 11 vágány, 60 000 elutazó... Beesteledett, muzsikaszó csendül a resti­ben. Induljunk. Kőbányai György dig kijutott Dombegyházra — Battonya délkeleti szegélyének vonalára. A 18. harckocsihadtest előre­vetett osztagai szeptember 24-én este Kevermes — Batto­nya vonalában küzdöt.ek Szeptember 25-én.az 57. had­test csapatait 16 ellenlökés ér­te, mely elől a 228. hados:tálj Csanádpalotáról ideigleneser kivonta erőit. Másnap azonban a szovjel csapatok megújították a táma­dást. és Csanádpalotával együtt Makót, Dombegyház "t Mezőhegyest, Mezőkovácsházál és Kétegyházát is felszabadí­tották. A szovjet csapatok kijutás: az Alföldre páni félelemmel töltötte el a magyar uralkodt köröket. Hitler azonban mé| optimistán ítélte meg a hely­zetet. Arra számított, hogj az arcvonal déli szárnyár ug ’szt”s 20-a ótg "zakadnt- ’nnul támadó szovjet erők i hosszúra nyúlt utánpótlási vo­nalak miatt megállásra kény­szerültek, és a tél beállta élőt nem tudnak új támadó had­műveletet kezdeni. Érnetek feltételezte, hogy a szovjel hadsereg a Föld’ özi-tengerrí nyíló kijáratot akarja birtok­ba venni a Balkán-félszigeten. (Folytatjuk.) □ SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap. 1969. december 7.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents