Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-05 / 282. szám

Véget kell vetni az agressziónak Vietnamban f ■■ ULEST TARTOTT 0 MINISZTERTANAtS A szocialista országok párt- és állami vezetői találkozója részvevőinek nyilatkozata A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság. a Legyei Népköztársa­ság, a Román Szocialista Köz­társaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és állami vezetői moszkvai találkozójá­nak részvevői áttekintették a Vietnamban kialakult helyzet problémáját. Folytatódik az amerikai imperializmus agresszív há­borúja a vietnami nép ellen. A világszerte, így az Egye­sült Államokban is, széles kö­rök millióinak felháborodott tiltakozása ellenére az inter­venciós csapatok pusztító há­borút folytatnak ártatlan viet­nami polgárok ellen. Mind­össze néhány nappal ezelőtt járta be a világot annak hí­re, hogy amerikai katonai alakulatok barbár módon megöltek több száz fegyver­telen embert My Lai dél-viet­nami faluban. A Vietnam­ban folyó háború nemcsak Délkelet-Ázsia békéjét veszé­lyezteti, hanem az egész nemzetközi helyzetet is sú­lyosbítja. És ha a vietnami kérdés rendezésére hivatott párizsi tárgyalásokon mind­máig nem értek el haladást, ha a háború nem szűnt meg, ezért a felelősség az Egyesült Államokat terheli. A Dél-vietnami Köztársa­ság ideiglenes forradalmi kor­mánya és a Nemzeti Felsza- badítási Front — abban a tö­rekvésében, hogy véget ves­sen a vérontásnak — tízpon­tos, reális programot terjesz­tett elő a vietnami kérdés rendezésére. Ezt a programot a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya aktí­van támogatja. Ennek a programnak legfontosabb pontjai: az Egyesült Államok és csatlósai csapatainak fel­tétéi nélküli és teljes kivoná­sa Vietnamból, és egy koalí­ciós kormány alakítása. Az Egyesült Államok politi­kájának irányítói — miközben szavakban kifejezik készségü­ket, hogy megvitassák az ame­rikai csapatok Dél-Vietnamból való kivonásának kérdését, ugyanakkor nyíltan és ciniku­san a háború úgynevezett »vietnamizálásának« vonalát követik. Ez tulajdonképpen nem niás, mint a vietnami há­ború elhúzásának irányvonala, próbálkozás arra, hogy egyes vietnamiakat harcra kénysze­rítsenek más vietnamiak ellen, és hogy fenntartsák a korrupt, népellenes saigoni rendszert. A párizsi tárgyalásokon az amerikai képviselők mindmáig visszautasítják a dél-vietnami ideiglenes koalíciós kormány megalakítása kérdésének meg­vitatását, jóllehet e kérdés megoldása nélkül „jiern lehet haladást elérni a vietnami ren­dezés útján. Ha az Egyesült Államok kormánya nem foglal el rea­lisztikus álláspontot. nem szünteti meg vietnami agresz- szióját, akkor az Egyesült Ál­lamok szembe találja magát a dél-vietnami hazafiak mind jobban erősödő ellenállásával, a világ népei részéről meg­nyilvánuló növekvő felháboro. dási hullámmal és az agresszo- rok elítélésével. Semmiféle kétség nem fér­het ahhoz: bárminő terveket eszeljenek is ki az agresszorok annak reményében, hogy a, vietnami háború folytatásával sikert érhetnek el, — ezek a tervek eleve kudarcra vannak kárhoztatva. A szocialista országoknak a találkozón részt vett párt- és állami vezetői elítélik az Egye­sült Államok imperialista kö­reinek agresszív politikáját, azt, ahogyan az amerikai szol- dateszka kíméletlenül leszámol a békés dél-vietnami lakosság­gal. A találkozó részvevői ki­jelentik, hogy a testvéri orszá­gok — a proletár nemzetközi­ség elveiből, a népek békéjé­nek, függetlenségének és sza­badságának ügve iránti ragasz­kodásból kiindulva — mind addig, amíg nem ér véget a Vietnam elleni agresszív há­ború, továbbra is sokoldalú támogatást nyújtanak a viet­nami népnek igazságos harcá­hoz. A világ mindazon kormá­nyainak, politikai és társadal­mi szervezeteinek, amelyek­nek szívügyük a béke megőr­zése, kötelességük tömöríteni a harci frontot a vietnami nép független és szabad fejlődésére irányuló nemzeti törekvései­nek és elidegeníthetetlen jogá­nak védelmében, még jobban fokozni a harcoló Vietnam tá­mogatását és a vele vállalt szolidaritást A vietnami nép igaz ügyért harcol és győzni fog! (MTI) Tanácskoznak a NATO külügyminiszterei-al Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: A szocialista országoknak egy európai biztonsági érte­kezlet megtartására irányuló javaslatával foglalkozott a felszólaló külügyminiszterek többsége a NATO miniszteri tanácsának tegnap délelőtt megnyílt brüsszeli ülésszakán. A felszólalásokra rányomta bélyegét az, amit Stewart an­gol külügyminiszter hangozta­tott, hogy tudniillik nem le­het nem tudomásul venni a szocialista országok prágai nyilatkozatának a létezését, és erre a nyilatkozatra óva­tos, de megfelelő képzelőerő­ről tanúskodó választ kell ad­ni. Az elsőként felszólaló Har- mel belga külügyminiszter a korábbiakhoz képest megme­revítette álláspontját. Szerinte egyelőre csak közbeeső kérdé­sekről lehet tárgyalásokat kezdeni. Azt állította, hogy az európai biztonsági konferen­cia összeillése csak hamis il­lúziókat keltene, ha előzetesen nem írják alá a német béke- szerződést, nem döntenek az európai határokról, nem ren­dezik Nyugat-Berlin helyze­tét. és nem jönnek létre kap­csolatok Németország két ré­sze között. Luns holland külügymin'sz- ter kijelentette: nem lehet a tereknek válasznyilatkozgtuk- ban világosan meg kell ma­gyarázniuk vele kapcsolatos állásfoglalásukat. Rogers amerikai külügymi­niszter kifejezte azt a remé­nyét, hogy a jelenlegi helsinki megbeszélésekéhez hasonlóan ez az értekezlet is korrekt légkörben zajlik majd le. Rogers foglalkozott még a vietnami helyzettel és a Hel­sinkiben folyó szovjet—ameri­kai tárgyalásokkal. Vietnammal kapcsolatban borúlátóan nyilatkozott a tár­gyalásos béke esélyeiről. Sza­vaiból kitűnt, hogy az Egye­sült Államok nem kíván tár­gyalni Dél-Vietnam önrendel­kezési jogáról. A stratégiai fegyverek kor­látozásáról folytatott szovjet— amerikai tárgyalásokban — je­lentette ki Rogers — körül­belül két hét múlva szünetet fognak tartani. (Az AP szerint Rogers bejelentése azt sugal­mazza, hogy a partnerek rö­videsen megállapodásra jutnak kívül elismerően szólt a szov­jet tárgyalópartnerek munka­stílusáról. Poul Härtling dán külügymi­niszter (aki a napokban tett látogatást a Szovjetunióban) a NATO miniszteri tanácsának brüsszeli ülésén felszólalva tá­jékoztatta kollégáit Gromiko szovjet külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól. Hart- ling szerint Gromiko kijelen­tette, hogy o Szovjetunió — noha az európai biztonsági ér­tekezlet alapos előkészítését kívánja — ellenez mindenféle halogatást. A vasúti dolgozók munkakörülményei, szociális helyzete és a műszaki fejlesztés — Az állattenyésztés és felvásárlás kérdései A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette dr. Tímár Má­tyásnak, a kormány elnökhe­lyettesének beszámolóját a Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének és kíséretének Indiában és Iránban tett lá­togatásairól és tárgyalásairól. A Minisztertanács megállapí­totta, hogy a látogatás és a tárgyalások hozzájárultak az együttműködés elmélyítéséhez. A pénzügyminiszter jelen­tést tett Peru gazdasági és pénzügymuiisizterével folyta­tott magyarországi tárgyalásai­ról. A beszámoló szerint a megbeszélések jól szolgálták a magyar—perui gazdasági kap­csolatok fejlesztését. A Mi­nisztertanács a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. * • * A mezőgazdasági ás élelme­zésügyi miniszter előterjeszté­se alapján a kormány megtár­gyalta az állattenyésztés, vala­mint a vágóállat- és állatiter­mék-termelés, -feldolgozás és -forgalmazás tovább íejleszté- sévesl kapcsolatos kérdéseket A jelentés megállapítja: a szocialista átszervezés óta meg­gyorsult a mezőgazdaság fej­lődése, de az állattenyésztés lassabban fejlődik, mint a nö­vénytermesztés. Különösen a szarvasmarha- és sertéste­nyésztés fejlődése nem volt ki­elégítő. Gazdasági ösztönző rendszerünk nem teremtette meg ezeknek az ágazatoknak fejlesztéséhez a megfelelő üze­mi érdekeltséget; a fő állat- tenyésztési ágak jövedelmező sége elmaradt a növényter­mesztésé mögött Fékezte a fejlődést — töb­bek között — az is, hogy nem sikerült kellő mértékben hasz­nosítani a háztáji, „illetve a nagyüzemen kívüli gazdaságiak adottságait A Minisztertanács határoza­ta kimondja, hogy az állatte­nyésztés egyes ágazataiban meg kell t/'~ - ni a tartós ér­dé' _ .y feltételeit, és fokoz­ni kell a jövedelmezőséget. Ennek érdekében 1970. január 1-től a vágómarha felvásárlá­si árát — a minőségtől füg­gően — kilogrammonként átla­gosan 5,60 forinttal, a tej fel- vásárlási árát literenként 20 fillérrel emelik, és a nagyüze­mi felárból literenként 10 fii lért ugyancsak az alapár növe­lésére fordítanak. Arányosan 1 nő a vágóborjú ára is. A te­nyészüszó termelői árát dara­bonként átlagosan 3 ezer fo rinttal emelik. A vágósertés felvásárlási ára kilogrammon­ként átlagosan 2 forin.tal nő, és további 1 forinttal emeik az alapárat (a nagyüzemi fel­ár kilogrammonként 1 forin­tos csökkentése mellett). A hústípusú juhállomány fokozottabb tenyésztése érie­kében az exportminősígű ' vá­gójuk felvásárlási átlagára ki­logrammonként 3 forinttal le z több, a gyapjú árát — a mi­nőségtől függően — kilogram­monként átlagosan 5 forinttal csökkentik. .Az 1969. évi átadásra leszer­ződött termékekre — függetle­nül a teljesítés időpontjától — az árintézkedések nem vonat­koznak. A szarvasmarha-állomány, növelése érdekében — a te­nyésztői munka hatékonyságá­nak fokozására — továbbra is fenntartják a szarvasmarha­tenyésztés üzemviteli állami tá­mogatását. Az állami gazdasá­gokra szintén a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre jelen­leg érvényes rendszert alkal­mazzák. Ugyancsak a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztését szolgálja az az intézkedés, hogy a háztáji, a kisegítő és az egyéni gazdaságok a vem­hesüsző felvásárlása utáni ked­vezményt — az egyéb feltéte­leket változatlanul hagyva — üszőnként 5 ezer forintról 8 ezer forintra emelik. A tehén- állomány növelése érdekében biztosítani kell, hogy a ked­vezménnyel vásárolt állatot a tulajdonos inkodolt ideig tart­sa, ellenkező esetben a vásár­lási kedvezményt vissza kell fizetnie. A kormányhatározatnak megfelelően fokozni kell az ál­latállomány fehérjetakarmá­nyokkal való ellátását Ennek érdekében be kell vezetni az állati és növényi eredetű fe­hérjéit, a takarmánykoncent­rátumok és keveréktakarmá­nyok szabad forgalmazását. Az állattenyésztés jövedel­mezőségének javítására hozott intézkedések pénzügyi fedeze­téül — a korábbi intézkedése­ken kívül — meg kell szüntet­ni a gépjavítási díjkedvez­ményt: a termelőszövetkezeti alkalmazottak személyi jöve­delme után — a népgazdaság egyéb területein foglalkozta­tottak illetm íny ad ójával azo­nosan — 8 százalékos adót kell bevezetni; meg kell szüntetni a belföldi és import fehérjeta­_L prágai nvilatkozatot fenntartás az érdemi tárgyalások napi- nélkül elfogadni, de a minisz- 1 rendjét illetően.) Rogers rend­Brüsszelben ülésezik a NATO miniszteri tanácsa. Súlyos harcok Dél-lemen és Szaúd-flrábia között Tegnap is folytatódtak a súlyos harcok a Dél-jemeni Népi Köztársaság és Szaúd- Arábia határán levő A1 Wa- deia térségében. Egy katonai szóvivő Aden- ben bejelentette, hogy az egyik szaúd-arábiai támadás elhárítása során 50 ellenséges katonát megöltek. Ezenkívül lelőttek 2 dél-arábiai repülő­gépet és 20 tüzérségi fegyvert megsemmisítettek. A Dél-jemeni Népi Köztár­saság csapatai az összetűzések során 3 embert vesztettek, köztük egy őrnagyot. Az őr­nagy holttestét repülőgépen már Adenbe szállították. Te­metésén részt vesz Szelim Ali Rabia köztársasági elnök is. (MTI) Hadi költségvetés az USA-ban Az amerikai képviselőház költségvetési bizottsága az 1969—1970-es költségvetési évre 69 milliárd 690 millió dollárt ajánlott meg katonai célokra. Az összeg 5.32 milliárd dollárral kevesebb, mint a Ni­xon elnök által kért összeg.' Az előző (ez óv június 30-Tg tartó) költségvetési évre elő­irányzott katonai kiadások összege 74,4 milliárd dollár volt. 28 millió dollárt irányoztak elő egy újfajta vadászgép ki­fejlesztésére — ezeket a gépe­ket az USA délkelet-ázsiai szö­vetségesei kapnák. A bizottság elutasította vi­szont az amerikai hadiflotta korszerűsítésének javaslatát. A költségvetési javaslatot a képviselőház a jövő hét elején tárgyalja, majd a szenátus vi­tatja meg. (MTI) Az USA és Dél-Vietnam agresszív cselekedeteiről Huot Sambath, Kambodzsa állandó ENSZ-képviselője, kormányának nevében azzal a kéréssel fordult a Biztonsági Tanács elnökéhez, hogy a vi­lágszervezet hivatalos doku­mentumaként terjessze a Kambodzsa ellen elkövetett amerikai—dél-vietnami ag- ressziós cselekményekről ösz- szeállított Fehér Könyvet A kambodzsai külügyminisz­térium nemrégiben hozta nyil­vánosságra ezt a dokumentum, gyűjteményt, amely szerint az 1962—1969-es években 1864 esetben sértették meg Kam­bodzsa területét, 165-ször fel­ségvizeit. 6149-szer légiterét. A dél-vietnami tömeggyilkosság ENSZ fórum előtt Szerdán az ENSZ-közgyűlés szociális, humanitárius és kulturális bizottságában első ízben került szóba ENSZ-fó- rumon a My Lai-ban elköve­tett amerikai tömegvérengzés ügye, A Szovjetunió, Algéria, ■Szaúd-Arábia és Kuba kül­döttei a háborús bűnösök fe­lelősségre vonásáról szóló ha­tározati javaslat vitájában hozták szóba az amerikai ka­tonák dél-vietnami bűncse­lekményeit, (MTI) kannán} ok állami ártámoga­tását. és ennek mecf • lelő. n kell megállapítani a fehérjeta- . .ármányok új nagyi ereskedel- mi és fogyasztói árát. A szarvaim.irha és sertés tartá­sához szükséges létesítmé­nyekre az eddigi 70 százalék helyett a jövőben 50 sz zalé- ;os ártámogatást nyújtanak. • » • A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke — a kor­mány felkérésére — a vasúti forgalom biztonságát befolyá­soló tényezőkkel és a MÁV személyi állományának szak­képzettségével. munkakörül­ményeivel kapcsolatos vizsgá­lat tapasztalatairól számolt be. A népgazdaság gyorsütemű fejlődésével párhuzamosan a vasút teher- és személyforgal­ma többszörösére emelkedett. 1968-ban a vasút utaskilomé­ter-teljesítménye hétszerese, az árutonna-kilométer pedig hat­szorosa volt az 1937-ben lebo­nyolított forgalomnak. A meg­sokszorozódott feladatok ma­ximális erőfeszítést igényel­nek a vasút dolgozóitól. A vizsgálat megállapította, hogy a MÁV az utóbbi évek­ben a forgalom lebonyolítása szempontjából fontos munka­körökben (mozdonyvezető, fű­tő, forgalmi szolgálattevő, vál­tókezelő stb.) létszámproble- mákkal küzd. A jelentés sze­rint a vasutasok többsége szor­galmasan és fegyelmezetten dolgozik, és vállalja a nehe­zebb körülményeket. A kormány a jelentést elfo­gadta, és határozatokat hozott a vasúti dolgozók munkakörül­ményeinek, szociális helyzeté­nek javítására, a belső bér­aránytalanságok megszünteté­sére, az oktatás és továbbkép­zés fejlesztésére, az irányító és ellenőrző munka javítására. • * * A közlekedés- és posta ügyi miniszter a vasút műszaki helyzetéről tett jelentést a kormánynak. A beszámoló megállapítja: Magyarországon a vasúti közlekedés nagyobb arányú korszerűsítése az 1960-as évek elején indult meg. A rekonstrukció és a műszaki fejlesztés jelentős eredményei ellenére a követ­kező öt-tíz évben még min­dig számolni kell nehézségek­kel. A vasút modernizálása hosszabb időt igényel, s ezért a régi és az új technikát ve­gyesen kell alkalmazni. A gé­pesítés és az automatizálás a szakképzettség fokozását és a fegyelem erősítését kívánja a .vasút dolgozóitól: ugyanakkor tovább kell javítani munka­feltételeiket és szociális ellá­tásukat A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A Minisztertanács tanács­szervek osztályának vezetője beszámolt azoknak a javasla­toknak felülvizsgálatáról, amelyeket a megyei szintű tanácsok végrehajtó bizottsá­gai tettek az államigazgatási eljárás egyszerűsítésére. A jelentés megállapítja, hogy a mintegy 350 — a mi­nisztériumok által is elfoga­dott — javaslatnak csaknem a fele már megvalósult A községi tanácsok intézik már a gyámhatósági, a közületi el­helyezési, az építések engedé­lyezési, a szociális segélyezési ügyek egy részét. A nagyköz­ségek létrehozásával mintegy 110 fajta hatósági ügyet dön­tenek el helyben, s ezzel a nagyközségek hatásköre erő­sen megközelíti a városi taná­csokét. A minisztériumok és az or­szágos hatáskörű szervek szintén számos olyan intézke­dést hoztak, amelyeknek kö­vetkeztében nőtt a tanácsok önállósága. mindezek ered­ményeképpen egyszerűsödött, csökkent az adminisztráció és ’avult az ügyintézés színvo­nala. A kormány a jelentést elfogadja. A nehézipari miniszter je­lentést tett a Zobák-aknában bekövetkezett bányaszeren­csétlenségről és az edd!g meg­tett intézkedésekről. A kor­mány. a jelentést tudomásul vette, maid egyéb ügyekét tárgyalt. (MTI) a O M O G 11 , Péntek. 1*68,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents