Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

k fl természet a télhez ké­szülődött, a történelem a tavaszt, az újjászüle­tést hozta el Kaposvár­nak huszonöt évvel ez­előtt, 1944. december 2-án. Ke. létről szállt hozzánk a tavaszt hozó, tisztító szél; keleti szél szárnyán hozták el a szabad­ságot városunknak az 57. szov­jet hadsereg 6. gárda-lövészhadtest 10. gárda­hadosztályának hős katonái Sarohin altábor- nagynak, a Szovjetunió Hősének irányítá­sával. Kaposvár lakói örökké emlékezni fognak erre a napra, s az őszinte hála érzésével gon­dolnak arra a sok ezer szovjet hősre, aki mindenét, fiatal életét áldozta a megyénk, városunk felszabadításáért vívott harcokban. Az ő hősies küzdelmük emlékét írja az égre a Szabadság parkban magasba nyúló, karcsú, hófehér obeliszk, melyen a város fölé emel­kedő zászlótartó szovjet harcos kőbe formált szimbóluma városunk szabadsága hajnalának. Amilyen természetes, hogy a naptárban de­cember követi a novemberi, olyan törvény- szerű, hogy december 2-a nem virradt volna ránk november 7-e nélkül, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme­ként új korszak nyűt az emberiség történel­mében. 1969. december 2-án tisztelettel emlékezünk azokra a somogyi és kaposvári internaciona­listákra is, akik 1917-ben az orosz forradal­márok oldalán ragadtak fegyvert, mert rá­jöttek arra, hogy az orosz és a magyar pro­letároknak össze kell fogniuk és együtt kell harcolniuk közös ellenségük, a tőkések és a földesurak éllen. Az utódok példaképei ők, akik beléptek a Vörös Gárdába, majd a Vö­rös Hadseregbe, s életre-halálra küzdöttek a szovjet hatalomért. A szovjet hatalomért 1917-ben és a Magyar Tanácsköztársaság megteremtéséért 1919-ben. Bizonyára sokan akadnak, akik nem szí­vesen emlékeznek az 1944 előtti nehéz időkre, mivel az utóbbi 25 évben sok öröm színezte életüket. Pedig emlékeznünk kell, mert így' .jobban tudjuk értékelni, becsülni a szabad­ságot, a szocialista építőmunka eredményeit. Nehéz sorban élt az a kevés számú ipari műn- kás is, aki még dolgozhatott. 1920—30 között állandóan csökkent a foglalkoztatottság. A gyári munkások száma 1938-ban az egész megyében alig volt több 2600-nál, ebből nő csak 760. Kaposvár akkori polgármestere köztudomásúan igen elégedett volt amiatt, hogy működése alatt egyetlen gyár vagy üzem sem épült a városban. Az idősebb ge­neráció tagjai még emlékezhetnek arra, hogy a kaposvári sörgyár és vasgyár bezárása ide­jén az ínségmunkások ezreit kellett foglal­koztatnia a városnak napi 80 filléres nap­számbérért. Ezek az urak nem akartak nagy­üzemi munkást látni Kaposváron. Sok régi kaposvári emlékszik még a város egykori polgármesterének hírhedt szavaira, aki a Ta­nácsköztársaság bukása után ellentmondást nem törően hangoztatta: »Nem akarunk vörös Kaposvárt!« Be is csukták a város kapuit az ipari fejlődés előtt, mert a város urai — riadtan emlékezve 1919 tavaszára — irtóztak attól, hogy az ipari munkások és velük a kommunisták száma szaporodjék. Horthy Miklós és a magyar urak eladták az országot Hitlernek, s népünket a második világháború vérpadjára küldték. S bekövet­kezett a gyászos nap is, 1944. március 19-e, amikor Horthyék. Orgovány, Siófok. Kapos­vár fehér kesztyűs, véres kezű hóhérai lakáj módra szolgálták ki a nemzetet pusztító, ki­fosztó, utolsó óráit élő német fasizmust. A helyi rendőrség és a Gestapo letartóz­tatja és kínozza a kommunistákat. A Kapos­várról elhurcoltak közül többen hősi halált háltak; szeretettel emlékezünk rájuk: Varga Ferenc, Wamberszki Gyula, Báli József, Ka­nyar Ferenc, Hoíczinger István, Hoffet Lajos és Spitz Rezső elvtársakra. A német fasiszta megszállók nyomására sorra születnek a népelnyomó rendeletek. Április végén gettóba hurcolják Kaposvár zsidó vallású lakosait. Júliusban az ausch­witzi koncentrációs táborba szállítanak több ezer embert. Szeptemberben Kaposvár át­rettegi a századik légiriadót. így érkezik el a mélypont; október 15-e, amikor a magyar fa­sizmus legalja, a nyilas söpredék kerül ura­lomra. Városunkon november végén áthaladt egy német páncélos dandár, ezt a kaposvá­riak december 1-én ismét láthatták, de most már szétverve, pánikszerű menekülésben. A nyilas hatóságok parancsot adnak a város kiürítésére, azonban alig háromszázan telje­sítik a parancsot. Az aláaknázott hidakat, üzemeket sikerült a lakosságnak — néhány kisebb rombolástól eltekintve — az utolsó pillanatban megmentenie. ,> A győzelmes Vörös Hadsereg feltartóz- \ tathatatlanul nyomul előre. S az első szovjet katonák, akik december 1-én léptek megyénk földjére, 2-án már Kaposvárra érkeznek. Amikor megje­lent a pécsi úton az első szovjet harckocsi, futva menekülnek a fasiszták a városból. Kaposvár felszabadult!... December 2-án, a felszabadulás első órái­ban megható jelenet játszódott le a város­házán: örömtől könnyes szemmel régi mun­kásmozgalmi elvtársak, kommunisták és bal­oldali szociáldemokraták keresték föl a szov­jet városparancsnokot. Munkát, megbízatást kértek tőle, és segítségüket ajánlották fel a város új életének elindításához. Kommunis­ták segítettek a közrend, a közbiztonság meg­szervezésében a rendőrség munkájának meg­kezdésében. 1945. január 5-én az Ady Endre utca — az akkori Korona utca — 7. szám alatti házban, a Somogyvármegye című lap szerkesztőségi szobájában megalakult a Ma­gyar Kommunista Párt Somogy megyei szer­vezete. Január 19-én megalakult Somogy uie­Rostás Káro'y: HUSZONÖT ÉVE SZABAD KAPOSV 'LLbU E gye és Kaposvár város közös Nemzeti Bi­zottsága. 1945-ben a béke májusa nem feledtette él a város lakóival azt a nagy harcot, melyet a szovjet katonák vívtak a megye, a város szabadságáért A Magyar Kommunista Párt szervezete terjesztette a Nemzeti Bizottság elé azt a határozatot, amely kimondta: »Egy emlékművet állítsunk fel, amely idöálióan hirdesse azok emlékét, akik életüket áldozták e föld szabadságáért.« És augusztus 20-án már állt az emlékmű a Szabadság parkban. Hatal­mas tömeg gyűlt össze a parkban az emlék­mű avatásakor. Sok ezren olvasták az ara­nyozott betűket: »örök dicsőség a hősöknek, akik életüket áldozták a szovjet hazáért, és megmentették Európa népeit a fasiszta rab­ságtól. Aludjatok, bajtársak, valóra vált a mű, amelyért harcoltatok. A győzelem fényében nevetek örökké ragyogni fog.« Ahogy a dicsőséges Tanácsköztársaság ide­jén, majd a Horthy-fasizmus kegyetlen év­tizedeiben, úgy a felszabadulás után is a kommunistákban találta meg népünk a leg­hűbb segítőtársakat. A kommunisták reálisan mérték föl a helyzetet, s azonnal hozzáláttak az új élet megindításához. Fel tudták élesz­teni a reménység lángját, maguk köré tudták tömöríteni és az újjáépítés tervének megva­lósítására szervezni azokat a haladó, hazafias erőket, amelyekkel szövetségben már a fel- szabadulás előtt mindent megtettek, hogy feltartóztassák az ország szakadék felé ro­hanását. A felszabadulás óta eltelt 25 év harcaiból munkásságunk vette ki részét a legdereka- sabban. A kommunisták nagy része az ő so­raikból került ki, ők álltak és állnak a harc élén. A kommunisták vezetésével ők voltak az újjáépítés élharcosai, s örömmel áldozták fel pihenőidejüket, adták forintjaikat az újjá­építési alapra. Ä kommunisták javasolták a megye, a város iparosítását. Kaposváron az egy cukorgyárat és a malmot leszámítva nem volt komoly ipar. Munkanélküliség volt eb­ben az időben Kaposváron. Az államosítások után, az első ötéves terv idején megindult városunk az ipari fejlődés útján. \J z a fejlődés az 1957 utáni években, s főleg pártunk Politikai Bizottságának 1965. január 12-i — Somogy megye fejlesztésére hozott — határozata és a IX. kongresszus után bontako­zott ki igazán. Rendkívül fontos gazdaság­politikai cél valósult, illetve valósul meg ez­zel megyénkben, városunkban. Ez az alapja más ágazatok fejlődésének is. Ez nyitotta meg az útját és teremti meg az újabb föltételeit a kulturális, az egészségügyi, a szociális és komrrjunális ágazatok fejlesztésének. Korszerű, hatékony ipar van ma már vá­rosunkban. amely kiállja a próbát a gazda­ságirányítás új rendszerében is. Az iparosí­tás hatására teljesen megváltozott Kaposvár arculata. Növekszik a város lélekszáma,’ emel­kedik a lakosság életszínvonala^, 1949-ben még csak 34 000 körül járt Kaposvár lakosai­nak száma, ma pedig kb. 54 000 ember él városunkban. 1949-ben még volt munkanél­küliség, ma pedig mindenki számára van munkalehetőség, aki dolgozni akar. Sokat segített az a 73 millió forint is, me­lyet a Politikai Bizottság határozata alapján a kormány az 1968—70-es évekre biztosított a megyének az iparfejlesztés céljaira. A té­nyek azt igazolják, hogy ezt az iparfejlesztési keretet jól használta fel a megye, tehát rá­szolgált arra, hogy a IV. ötéves terv idősza­kában ennél jóval nagyobb támogatást kap­jon Somogy és Kaposvár iparának fejleszté­sére. Az iparfejlesztési alap célszerű felhasz­nálása stabilizálta egyes vállalataink helyze­tét Ilyen eredményre vezetett a Kaposvári Ruhagyár, a Somogy megyei Finommechani­kai Vállalat, a Somogy megyei Vegyesipari Vállalat, valamint a Kefe- és Műanyagipari Vállalat fejlesztésének támogatása. Az ipar- fejlesztési alap segítségével sikerült olyan komoly, nagy gazdasági erőt képviselő válla­latot Kaposvárra telepíteni, mint a Finom­mechanikai Vállalat és az Egyesült Izzó­lámpa és Villamossági Rt. A fejlesztések az ipar technikai színvonalát is emelik. Az ösz- szes támogatás 57,7 százaléka Kaposváron összpontosult. Emiatt is a harmadik ötéves terv végén a megye iparában dolgozóknak több mint a fele kaposvári munkahelyen fog termelni. Kaposváron a IV. ötéves terv időszakában elsősorban a meglevő ipar intenzív jellegű, technikai és technológiai fejlődést eredmé­nyező fejlesztésére kell törekedni és arra, hogy a meglevő iparvállalatok bővítése lét­számnövekedést eredményezzen. Az eddiginél még nagyobb gondot kel! fordítani a szak­munkaerő iránt jelentkező igények kielégíté­sére és arra, hogy bővüljenek a középkáder- képaás tárgyi feltételei (pl. új gépipari tech­nikum létesítésével). Kaposvár ipari munkássága ma már meg­határozó szerepet tolt be a város politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében. Teljes mértékben egyetért pártunk, kormá­nyunk poltikájával, a párt- és tanácsi hatá­rozatokat elfogadja, s cselekvőén támogatja. Ügy értékelik, hogy e határozatok elősegítik a város gyorsabb ütemű fejlődését, s ezért részt vesznek azok végrehajtásában, példa­mutatóan helytállnak a munkában. Ezt bizo­nyítják be többek között a szocialista brigá­dok nemes versengésében és a nagy történel­mi évfordulók tiszteletére indított munkaver­A senyben, valamint a városért végzett társa­dalmi munkában is. Ezt bizonyítják azzal is, hogy megértették és magukévá tették a Te­gyünk többet Somogyért! mozgalom célkitű­zéseit, s cselekvőén részt vállalnak azok meg­valósításában. A munkásságnak városunk életét megha­tározó szerepére utal, hogy az építőiparral együtt 18 minisztériumi, 12 tanácsi vállalat es 10 ktsz működik Kaposváron, ahol együt­tesen csaiknem 15 000 munkás él és dolgozik. Az alkalmazottakkal együtt több mint 19 000-en dolgoznak az iparban Kaposvárom. A megyében foglalkoztatott ipari munkásság­nak 55—56 százaléka Kaposváron él. Ez a tény többek között azt követeli a városi ta­nácstól, hogy az eddiginél is felelősségtelje­sebben szolgálja a munkások, a dolgozók érdekeit. munkásság, de a város egész lakossá­gának alapvető igénye a lakásépítés fokozása. A politikai vezető szervek­kel együtt tanácsunk is arra törek­szik. hogy az anyagi lehetőségek ha­tárain belül mind nagyobb mértékben es egyre kulturáltabb formában elégítse ki ezt az igényt. Az utóbbi esztendőkben évente 40—50 millió forint ráfordításával gyarapo­dott az állami lakások száma. A III. ötéves terv végéig az előirányzottnál több lakás épül Kaposváron. A tervezett 2300—2400 lakás helyett csaknem 3000 lakás épül meg 1966 elejétől 1970 végéig, ebből több mint 1100 az állami, szövetkezeti lakások száma. (A többi OTP társas- és öröklakás, KISZ- Lakás. vállalati lakás és családi ház.) A terv túlteljesítése elsősorban a megyei párt- és tanácsvezetés segítségének, a kormányszervek támogatásának köszönhető. A fejlődést jól mutatják a következő szá­mok: i 950-ban még csak 11 691 lakás volt Kaposváron, a III. ötéves terv végére ez 15 000 fölé emel Íródik. Bármilyen szépek is azonban ezek az'ered­mények, mégsem lehetünk elégedettek. Vá­rosunk lélekszáma állandóan növeltszik, s je­lenleg is több mint 2300 jogos lakásigénylőt tartunk nyilván. Ezek közül több mint 1300-an laknak zsúfolt lakásban, sokan albérletben és életveszélyes, romos, egészségtelen lakás­ban. Kb. 1500. fizikai munkás és a termelést közvetlenül irányító műszaki vár állami, szö­vetkezeti lakásra. Ebből következik, hogy a IV. ötéves terv időszakában fokozni kell a la­kásépítést. Szorgalmazzuk nemcsak az állami, szövetkezeti, hanem az OTP, illetve magán­erőből történő lakásépítést is. Felkaroltuk és támogatjuk a KISZ lakásépítési akcióját. Kezdeményezzük és ösztönözzük a vállalati ’akásápítési is kedvezményes telekjuttatással és egyéb előkészítéssel. A lakásépítés fokozásának alapvető felté­tele. hogy az építőipari kapacitás megfelelően bővüljön. En’-'kitl nem vagy csak részben ve-' é.si.tható meg a többi ágazat fejlesztése is. A városi tanács az EVM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalata részére máris biztosított 3,5 millió forintot az épülő poligon- üzem kapacitásának 50 százalékos bővítésére. Ennek eredményeképpen is a IV. ötéves terv időszakában évente 600. nagyüzemi panel- eljárással készülő lakás épülhet meg á város­ban. Szükséges, hogy a következő években újabb anyagi erőforrást teremtsünk elő az építőipari kapacitás bővítésére, és hogy más módon is támogassuk az építőipar tevékeny­ségét. Ha mindehhez hozzávesszük a Tanácsi Építőipari Vállalat poligonkapacitását. a ha­gyományos építkezési módokat és a ktsz-ek, a költségvetési üzem, valamint a magánkis- ipar bevonását az építkezésbe, számításaink szerint a IV. ötéves tervben összesen 6000 lakás építésére nyílik lehetőség. Ez szükséges is lenne, ha figyelembe vesszük a régi la­kások rohamos elavulását, a szanálásokat, a belváros rekonstrukcióját, a lakásra szorulók számának állandó növekedését. olyamatosan igyekszünk egészséges és esztétikus környezetet teremteni a vá­ros dolgozói száméra. Évente átlag 2—3 millió forintot fordítunk park­jaink fenntartására, szépítésére, újak létesítésére. A város nagyságához viszonyít­* va kevés a zöldterületünk. A IV. ötéves terv időszakában a zöldterületnek leg­alább 230 000 négyzetméterrel való növelésé­• vei számolunk. Elsősorban a cseri parkban (és az új lakótelepeken alakítunk ki újabb ••'zöldterületelvet. Ezeket fásítjuk is, és a gyer­mekek számára kisebb játszótereket, sporto­lásra is alkalmas kispályákat létesítünk. Az új parkokban és zöldterületeken szökőkuta­kat tervezünk építeni, a közintézmények előtt és a parkokban pedig igyekszünk növel­ni a szobrok számét. Büszkén emlékezünk meg arról, a város életében rendkívül nagy horderejű tényről, hogy a központi támogatás és a helyi össze­fogás, a város dolgozói társadalmi munkájá­nak eredményeként ma már elegendő ivó­víz áll a lakosság rendelkezésére. Ennek el­lenére még nem jutott el mindenhova, min­den lakásba az egészséges ivóvíz. Még nem zökkenőmentes a Dormer, a Cser egyes terü­leteinek vízellátása. Ezért elhatároztuk, hogy bővítjük a vízhálózatot, a város magasabb oontjain pedig víztárolókat építünk. 1970 vé­géig az összes sűrűn beépített utcát be akar­juk kötni az ivóvízhálózatba. Éhhez megfe­lelő mennyiségű vizet kell biztosítani. Már folyamatban van újabb 5000 köbméter víz előteremtése a sántosi vízmű révén, és elő­F A készülünk arra, hogy az ▼. ötéves tervben újabb 10 000 köbméter ivóvizet nyerhes­sünk. A KPM és a megye vezetői között kötött megállapodás alapján a' KPM felújíttatja a Szigetvári út, a Vörös Hadse­reg útja a szilvasa zen tmárlo- ni és a balatonleHei főközleke­dési utak kaposvári szak?«**. Á-A új nyomvonalra helyezik. Csaknem oO 'judio forint költséggel megépül a donneri uj felül­járó. Halaszthatatlanná vált a cseri vasúti gyalogfelüljáró megépítése is. A IV öteves terv időszakában megkezdődik a MÁV re­konstrukciója. A felsoroltak megvalósulasa- val a kaposváriak régi álma teljesül! Az. egészségesebb, a könnyes a kultu­ráltabb életkörülményeket biztosítja a gáz­program végrehajtása. A III. ötéves terv ve­géig 3000 fogyasztót kapcsolnak be. A jövő tervei között szerepel három új postaállomás létesítése. Szükséges egy újabb négyezres telefonalközpont kiépítése. Az utób­bi években jelentősen fejlődött a város ke­reskedelmi és vendéglátó hálózata. Most épül a cseri ABC-áru'ház, modern vendéglő a Sza­badság parkban. A legjelentősebb kereskedel­mi beruházások közé tartozik az iparcikk- áruház építése az Irányi Dániel utcai bevá­sárlóközpontban. Ugyanitt reprezentatív élel- miszeráruház is épül, a Kaihiyin és a Súgván lakótelepen pedig szolgáltatóház. 1975 végéig legalább ötszázkilencvennel kell növelni az óvodai férőhelyek számát. A közel­jövőben százSzemélyes új óvoda építését kezd­jük meg a Kalinyin lakótelepen. Ha sikerül megvalósítanunk a IV. ötéves tervi elképze­léseinket, amely körülbelül ötven új tante­rem megépítésével számol, valamit enyhül at egy általános iskolai osztályra jutó gyerekek száma, de még mindig negyvenegy tanuló jut egy osztályra. Tervezzük egy kétszáz szemé­lyes nyári általános iskolai napközi otthon létrehozását. szakközépiskolai hálózat létrehozása jegyében ír - »kezdődött a közgazda- sági szakközépiskola építése, azonban szükség van új gépipari szakközép- iskolára, ezenkívül létre kell hozni egy kereskedelmi szakközépiskolát is. Mindez szükségessé teszi egy ötszáz sze­mélyes kollégium megépítését. A szakmun­kásképző iskolához kapcsolódva kétszázötven személyes kollégiumot: kell építeni. Napiren­den van a Táncsics Gimnázium belső átépí­tése, a Munkácsy Mihály Gimnázium bőví­tése. A Tanítóképző Intézet 300—350 szemé­lyes kollégiummal egészül ki, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum főiskolává fejlő­dik. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy négy új klubkönyvtár létrehozását tervezzük; hogy bővíteni kívánjuk a zeneiskolát, majd új zeneiskola építése a feladat; hogy máris meg­kezdtük egy művésztelep építésének .előké­születeit; hogy a következő években elvégzik a Csikv Gergely Színház rekonstrukcióját; hogy bővítik a Latinka Művelődési Közpon­tot; hogy az új megyei tanácsszékház megépí­tésével megfelelő helyre kerül a Rippl-Hónai Múzeum, és lehetőség nyílik szabadtári szín­pad építésére; hogy művészeti., célokat fog szolgálni a Rippl-Rőnai ház. akkof joggal elmondhatjuk Csokonaival: -A vidékünk új Helikon lesz . ..« A IV. ötéves terv időszakában készül el a teremsportok űzésére alkalmas sportcsarnok a megyei és a városi tanács, valamint a köz­ponti szervek anyagi támogatásával Mivel a támogatás mértéke nem lesz elegendő a sport- csarnok fölépítésére, ezért szükségessé válik a város lakosságának társadalmi összefogása is. Átadás előtt van az 50 méteres nyitott me­dence, amely alkalmas lesz országos és nem­zetközi versenyek megrendezésére is. Bővül és korszerűsödik a vasutas sporttelep, tovább­fejlesztjük az Arany utcai sporttelepet, s be­fejezzük az ifjúsági sporttelep építését. Oda helyezzük a városi sportiskolát. A városi tanács a következő ötéves tervben tovább akarja fejleszteni az öregek napközi otthonát. Elképzeléseinkben szerepel egy szo­ciális otthon létesítése a járási és a városi tanács, a vállalatok és a tsz-ek támogatásá­val. Üj, nyolcvanszemélyes bölcsődét építünk, és korszerűsítjük az 1-es és a 3-as szánni böl­csődét. A cukorgyár közelében folyamatban van egy körzeti orvosi rendelő létesítése. Megoldódott az éjszakai orvosi ügyelet. 1971— 1972-re nyolc gyermekorvosi rendelő lesz a városban. A IV. ötéves terv időszakában két új körzeti orvosi rendelőt akarunk építeni. A megyei kórház rekonstrukciójával, az. új gyógyszertár és gyógyszerraktár építésével, a KÖJÁL részére egy fertőtlenítő intézet léte­sítésével együtt nagyot lép előre Kaposvár egészségügye. Lehetne még sorolni a felszabadulásunk óta eltelt 25 év dolgos hétköznapjainak ered­ményeit, de ennyi is elegendő ahhoz, hogy lássuk, milyen perspektívát nyitott meg váró. sunk életében 1944. december 2-a. Ezeket az eredményeket semmiféle más társadalmi rendszerben nem érhettük volna el: a szocia­lizmus építése tette mindezt lehetővé. december 2-án új korszak köszöntött Kaposvárra. Ek­kor kezdődött meg a város igazi történelme. E történe­lem arany lapjaira azóta a munkások, kétkezi és értelmiségi dolgozók tízezrei írják a sorokat. E lapok nem hőstet­tekről beszélnek, mégis hősivé magasztosul a felszabadulás óta eltelt 25 év, és hősökké azok az emberek, akik részt vettek az új élet meg­indításában, az újjáépítésben, az ötéves tervek végrehajtásában. Akik mindennapi cseleke­deteikkel tettek és tesznek hitet pártunk mellett, pártunk politikája mellett 1944. SOMOGYI* NÉPLAP Kedd, 1969. december 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents