Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-19 / 294. szám
Ur % >* k? l.ú* VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜL JETER I Aki: Jí fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 294. SZÄMJ 1969. DECEMBER 19., PÉNTEK „Bízunk eszméink igazságában és erejében“ Kádár János prágai sajtóértekezlete Bn)xu>k Zsolt és Flesch István, az MTI tudósítói jelentük: Csütörtökön, a kora délutáni órákban Kádár János a CSKP KB székházában sajtóértekezletet tartott. A nagy érdeklődéssel kísért találkozón ott volt a csehszlovák sajtó, rádió és televízió számos ismert vezető személyisége. Vladimir Divisnek, a CSKP KB sajtóosztálya vezetőjének megnyitó szavai után Kádár János köszöntötte a megjelent újságírókat, és válaszolt kérdéseikre. Zdenek Horeni, a Rudé Pravo főszerkesztő-helyettese kérdése bevezetőjeként rámutatott: a magyar párt 1956-ban sokkal súlyosabb időszakot élt át, mint a csehszlovák párt az elmúlt esztendőben. A fejlődés eltérő, sajátos vonásai ellenére azonban a két országban lezajlott eseményekből ' egy sor általános érvényű következtetés is levonható. Mi erről a véleménye? KÁDÁR JÁNOS: Jómagam is minden alkalommal felhívom a figyelmet az 1956-os magyarországi és a közelmúltban lezajlott csehszlovákiai események közötti különbségekre, eltérő vonásokra. Ugyanakkor mély meggyőződésem, hogy a dolgok lényegét tekintve ugyanarról van szól A magyarországi, illetve a csehszlovákiai események meggyőzően bizonyítják azt a lenini tételt, amely szerint a hatalmától megfosztott burzsoázia nem nyugszik bele vereségébe. Másképp kifejezve a dolgot: a Magyar Népköztársaság csakúgy, mint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság — az országainkban végbement szocialista forradalom következtében megszabadult az imperialista elnyomástól. A reakciós elemek, a nemzetközi imperializmus azonban ebbe nem nyugszik bele. következésképpen: ha a körülmények összejátszása folytán bizonyos lehetőségük nyűik a revansra, ezt feltétlenül ki is használják, s megkísérlik visszaállítani hatalmukat. A nemzetközi imperializmus azzal próbálkozik, hogy a felszabadult országokat ismét saját kizsákmányolási szférájába vonja. A két országban lezajlott eseményeket illetően azonosság, hogy ha a szocialista építés menetében hibák fordulnak elő, s ennek következtében meggyengül a társadalmat vezető és irányító kommunista párt tömegbefolyása és a mun- káshatalam, akkor az imperialisták, az osztályellenség maradványai, a legkülönbözőbb reakciós elemek rohamra indulnak a munkásihatalom megdöntéséért. Ennek formái természetesen különbözőek lehetnek. Az imperializmus, a burzsoázia, az osztályellenség szintén tanul a tapasztalatokból. Ez magyarázza fellépésének azt a sajátos vonását, hogy a különböző okoknál fogva elégedetlen, vagy meggyőződésükben megingott embereket a saját oldalára szeretné állítani, s ezeket a rohamban mintegy maga előtt terelni. Az igazi osztályellenség álcázva lép fcL Kádár János emlékeztetett arra, hogy Horthy Miklós már 1919 augusztusában tulajdonképpen az európai fasizmus előhírnökeként lépett fel.' A történelem elsodorta egész rendszerét, magát Horthyt is, aki valahol Portugáliában élt emigrációban az 50-e.s évek elején, s ott jelentek meg emlékiratai is. Emlékirata első fejezetének címe ifjúságára utalt, amikor a Habsburg császár és király szárnysegéde ’ volt. A második fejezet címe így hangzott: »Ellenforradalom«. Manapság nem ilyen »őszinte« ellenséggel állunk szemben: mostanában az ellenfbr- radalmakat világszerte inkább forradalomnak nevezik a szocializmus ellenségei. Ebben is kifejezésre jut- a kapitalistáknak az a felismerése, hogy a szocialista eszme, a szocialista forradalom rendkívüli vonzó» erőt képvisel az egész világon, s nem ajánlatos saját osztályharcát, saját rohamát nevén nevezni, ellenforradalomként emlegetni. Ha vitatkozunk, s közben az osztályellenség megdönti a népköztársaságot, a szocialista építés minden vívmánya elvész. Annak idején így fogtuk fel. a helyzetet, eszerint jártunk el, s ma már megállapíthatjuk: a magyar nép rendkívül súlyos, veszélyes történelmi pillanatokon jutott túl; és öntudatosan járja a sztfcia- lizmus világos útját. Gondolom. minden eltérés mellett harcunkban ez az azonosság, a közös vonás. A következő kérdés — amelyet Otakar Svercina, a CTK vezérigazgatója tett fel — azokra a konkrét tapasztalatokra vonatkozott, amelyeket az MSZMP az 1956 októberét követő időszakban szerzett az ellenforradalmi, jobboldali, opportunista erők elleni harcban. KÁDÁR JÁNOS válaszában kiemelte: a harc kezdeti szakaszában. az r’-’-pri bonyolult helyzetben rendkívüli nehézségekkel álltunk szemben, olyannyira, hogy sokan úgy vélték, erőink nem is elegendőek a nehézségek leküzdéséhez- A helyzet tragikus vonása volt, hogy a reviZionismus keltette eszmei ,zűrzavar az osztályellenség számára bőséges lehetőséget teremtett arra, hogy kihasználja az emberek megza- varodottságát, s olyanokat is a népköztársaság élleni harcra mozgósítson, akik — valódi érdekeik szerint — a népköztársaság oldalán álltak. Ne felejt•{ Folyta tás a 2. oldalon) Kádár lános befejezte csehszlovákiai Iáit A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására december 17— 18-án látogatást tett Prágában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, viszonozva ezzel Gustav Húsoknak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának korábbi magyarországi látogatását. A látogatás során Kádár János és Gustáv Húsaik között véleménycserére került sor, amelyen részt vettek Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, külügyminiszterhelyettes, valamint Lubomir Strougal és Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagjai, továbbá Pavel Auersperg, a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetője. Az eszmecserében Kádár János és Gustáv Husák kölcsönösen tájékoztatta egymást ä két testvérpárt helyzetéről, országaiknak a szocialista építésben elért eredményeiről, az előttük álló feladatokról. Áttekintették a magyar— csehszlovák kapcsolatok helyzetét, az együttműködés fejlesztésének további lehetősé^ geit. Megállapították, hogy ,minden jeltétel megvan a két testvérpárt, a két szomszédos ország kapcsolatainak fejlesztéséhez, a közvetlen együttműködés további szélesítéséhez az élet minden területén. A két testvérpárt első titkára véleményt cserélt a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről is. Az európai helyzetet vizsgálva, aláhúzták az európai szocialista országok párt- és állami vezetői 1969. december 3—4-i moszkvai tanácskozásának jelentőségét. Megerősítették, hogy a tanácskozás határozatainak szellemében továbbra is törekednek arra, hogy Európa földjén a jószomszédság váltsa fel a feszültséget, s a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű európai államok kölcsönös kapcsolatainak egyetemes normájává váljék. Aláhúzták, hogy a szocialista országok egyezteKádár János, az MSZMP KB első titkára elvtársi beszélgetést folytatott a CSKP KB Elnökségének tagjaival a prágai várban. A képen: Svoboda elnök (középen) üdvözli Kádár Jánost. Balszélen: Dr. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára. (Telefotó: CTK—MTI—KS) tett és kezdeményező fellépése a rendezetlen európai kérdések megoldását, a békés együttműködés és a bizalom légkörének erősödését szolgálja Európában és az egész világon. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetének egyes kérdéseiről folytatott véleménycsere során kifejezték azon törekvésüket, hogy a jövőben is a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása határozatainak következetes realizálásán, a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista közösség országai egységének erősítésén fognák munkálkodni. A szívélyes, elvtársi megbeszélések a nézetek azonosságát mutatták valamennyi megtárgyalt kérdésben. A két testvérpárt vezetőinek tanácskozása a két párt és a két szomszédos szocialista ország barátságának és együttműködésének erősödését, a szocializmus és a béke ügyét szolgálta. December 13-án Kádár János elutazott Prágából. (MTI) A MINISZTERTANÁCS JÓVÁHAGYTA a Balatonpart fejlesztési programját A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács .csütörtökön ülést tartott Meghallgatta a kormány elnökének tájékoztatóját az európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek december 3-i és 4-i moszkvai találkozójáról. A Minisztertanács a magyar küldöttség munkáját jóváhagyóÜlést tartott a KISZ megyei bizottsága Ifjúmunkás fórumok — Falusi fiatalok vetélkedői — Emlékmű Balatonbogláron Tegnapi ülésén a KISZ Somogy megyei Bizottsága az 1970-es akcióprogramot vitatta meg. A napirenden szereplő akcióprogram összeállításához alapul szolgált, hogy 1970-ban ünnepeljük hazánk felszabadulásának huszonötödik és Lenin születésének századik évfordulóját; 1970 lesz a harmadik ötéves terv befejező éve, egyúttal az új ötéves terv előkészítésének időszaka. A mégyei KISZ ennek megfelelően arra törekszik, hogy minél több kezdeményezés szülessen a korszerű termékek gyártásában, a technológia fejlesztésében, a munka intenzitásának fokozásában. Az iparban dolgozó fiatalok részére a nagyüzemi,- járási és városi bizottságok rendezzenek ifjúmunkás fórumokat. Szervezzék meg a Radar, az Ifjúsági őrjárat vagy a Fényszóró elnevezésű mozgalmakat, amelyek a munkafegyelem betartását, a munka szervezését segítik élő. Jövőre is megszervezik a Ki minek mestere?-vetélkedőt, többek között az építőipari és a kereskedelmi fiataloknak. A falusi fiataloknak is alkalmuk nyílik tehetségük bizonyítására: vetélkedők lesznek a gépszerelők, géplakatosok, kombájnosok, virágkertészetben dolgozók, szarvas- marhá-tenyésztők, zöldség- és gyümölcstermesztők részvételével. Hangsúlyozza az akcióprogram: az eddigieknél több energiát érdemel a nagyobb beruházások fölötti KISZ- védnökség. A Tegyünk többet Somogy ért !-mo zgalmon belül az ifjúság ezekkel a védnökségekkel is jelentősen hozzájárul a beruházási feladatok megvalósításaihoz. A Védnökség tíz éve jubileumi program alapján szorgalmazzák a fásítási védnökséget, a nagy évfordulók tiszteletére kultúrparkokat, emlékligeteket hoznak létre Kaposváron, Nagyatádon, Siófokon és Barcson. Jövőre tovább folytatják a KISZ-lakásépítési akciót. Befejezik a már megkezdett százharminc lakás építését, és újabb százhuszonnyolcnak kezdenek neki Kaposváron, Barcson, Csurgón, Fonyódon., Siófokon, Marcaliban és Nagyatádon. A Pamutfonó-ipari Vállalat kollektívái, a kalinyini testvérszervezet példáját követve, Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére 1970. április 12-én kommunista vasárnapot szerveznek. A bizottsági ülés elé terjesztett írásos akcióprogram részletesen foglalkozott a többi között a kulturális tevékenységgel, a /propaganda- munkával, az érdekvédelemmel és a szervezeti élet megerősítésével. Stier Sándornak, a megyei KÍSZ-bizottság első titkárának szóbeli kiegészítője után mintegy húszán jelentkeztek felszólalásra Nagy tapssal fogadták az ülés részvevői Horváth Lászlónak, a Balatonboglári Állami Gazdaság alapszervezete t: tkárának javaslatát, melynek érméimében a bogiári hegyen társadalmi összefogással hozzanak létre egy emlékművet. Az Állami Építőipari Vállalat brigádvezetője, Báli Tibor társai nevében fölajánlotta, hogy a nagyszerű kezdeményezéshez pénzzel és munkával is hozzájárulnak. Tóth János, a városi tanács elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az akció- programban megjelölt feladatokat nem szabad szem elől téveszteni. Beszélt az emlékligetek kialakításának lehetőségeiről és a kommunista vasárnapon keresett pénz célszerű felhasználásáról. Pap p Árpád középiskolai tanár javasolta, hogy fogják össze a különféle művészeti ágakban jeleskedő fiatalokat. Galamb László, a megyei KISZ középiskolai felelőse a somogyi diákklubokról szólt. Pintér István, a KISZ kb munkatársa hangsúlyozta, hogy a megyében tovább javult az érdekvédelmi tevékenység, erősödött a mozgalom kommunista jellege. A sok javaslattal szolgáló vitát Stier Sándor foglalta össze. Majd bejelentette, hogy a manpali járási párt-vb és a KISZ marcali járási bizottsága felmentette tisztségéből Papp Lászlót, a marcali járási KISZ vb titkárát. A járási küldöttértekezlet Papp László helyébe Csordás Ferencet, a járási KISZ-bi- zottság eddigi munkatársát választotta meg. p. a lag tudomásul vette, a jelentést elfogadta. Dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese beszámolt a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság december 8 és 10 között Prágában tartott 7. ülésszakáról. a Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter az egyetemes postaegyesület (UPU) Tokióban tartott, XVI. kongresszusán részt vett magyar kormányküldöttség tevékenységéről számolt be. A Minisztertanács a jelentést elfogadta, és tudomásul vette, hogy a kongresszus Magyarországot öt évi időtartamra beválasztotta a postai tanulmányozó tanácsba, amely a nemzetközi postaszolgálat fejlesztésének kérdéseivel foglalkozik. A belügyminiszter — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a minisztérium munkájával foglalkozó határozata alapján — intézkedési tervet dolgozott ki a belügyi szervek munkájának egyszerűsítésére, színvonalának továbbfejlesztésére. A kormány a javaslatot elfogadta. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a balatoni központi fejlesztési programot azzal, hogy annak részleteit a negyedik ötéves terv összeállításánál kell figyelembe venni. A balatoni üdülőterület ösz- szehangolt fejlesztési programja szerint a következő tervidőszakban, 1975-ig tovább kell javítani a Balaton környékének közművesítését, egészségügyi és kulturális ellátottságát, gondot kell fordítani a gyógyhelyek fejlesztésére, a természeti és tájképi adottságok védelmére, az építési szabályok betartására. A program megvalósítása lehetővé teszi az üdülési szezon meghosszabbítását, és a jelenleginél több hazai és külföldi vendég korszerű, kulturált körülmények közötti fogadását. A tervidőszak végére jelentősen bővül a közműhálózat. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége jelentést tett a karácsonyi és újévi munkaidőbeosztással kapcsolatban már kiadott intézkedésekről. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vette, és felhívta a minisztereknek, az országos hatáskörű szervek vezetőinek és az illetékes tanácsok vb-elnökeinek figyelmét, hogy szabálytalanul munkaidőbeosztásokat ne engedélyezzenek. A kormány ezután megtárgyalta és elfogadta az Országos Találmányi Hivatal elnökének a szolgálati találmányok díjazására és a találmányokkal kapcsolatos egyéb »intézkedésekre vonatkozó előterjesztését. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételekre és javaslatokra, azzal, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségeit, s erről tájékoztassák az ország- gyűlés elnökét és az indítványozó képviselőket. A Minisztertanács megtárgyal ta és elfogadta a saját, valamin^ a Központi Népi Él- ellenőrzési Bizottság 1970. L félévi munkatervét, majd egyéb ügyeket tárgyalt
