Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-18 / 293. szám
Szabálysértési ügyek intézése a községekben A szabálysértésekről s^óló 1868. évi I. törvény megalkotása szocialista jogrendszerünk fejlődésének jelentős állomása volt. Az új szabályozás közérthetősége és áttekinthetősége folytán nemcsak a jogalkalmazóknak nyújt nagy segítséget, hanem arra is alkalmas, hogy az abban foglalt magatartási és eljárási szabályokat az állam- polgárok minden különösebb nehézség nélkül megismerhetik. A szabálysértési kódexben foglaltak igen sok állampolgárt érintenek, mert évenként — a helyszíni bírságolásokat is beleértve — egymilliónál több esetben indul szabálysértési eljárás. így a rendelkezések széles körben való megismerésének igen nagy jelentősége van. Az ügyek intézésének korszerűsítését jelenti a szabály- sértések miatt eljáró szervek körének kiszélesítése a községi tanácsokkal. A törvény hatályba lépése óta a községi tanácsok járnak el a saját rende- leteikben megállapított szabálysértési ügyekben. Ezen túlmenően a törvény hatáskörükbe utalt 37 szabálysértést, így például a községi tanácsok járnak el a tulajdon elleni, köztisztasági, növényvédelmi, lakásügyi, mezőrendészeti, állategészségügyi, erdőrendészeti, méhészeti szabálysértések, továbbá csentfháborítás, jogosulatlan halászat vagy horgá- I szat, vásárlók megkárosítása, tankötelezettség megszegése, határjelhamisítás és jelrongá- lás szabálysértések esetén. E példálózó felsorolásból is megállapítható, hogy a községi tanácsok hatáskörébe általában olyan szabálysértések kerültek, amelyek a községekben gyakrabban fordulnak elő, s megítélésüknél nem elsősorban a különös szakértelemnek, mint inkább a helyi körülmények ismeretének, az élettapasztalatnak van jelentősége. A szabálysértési ügyekben korábban a szabálysértési hatóság részéről egy személy döntött, bár számos helyen az ügyek intézésébe társadalmi aktívákat is bevontak esetenként. Az új törvény az eredményes, gyors eljárás érdekében általánosságban fenntartotta az egyszemélyi döntést, azonban a nevelő hatás fokozása, az ügyek elfogulatlan elbírálása végett lehetővé tette, hogy a községekben a tanács által meghatározott szabálysértési ügyekben választott bizottság járjon el. Ez újabb lépés abban a folyamatban, amelynek célja, hogy az állami ügyek intézésében a lakosság Gondozójuk a tsz ••• A legutóbbi összesítések adatai szerint az ország termelőszövetkezeti gazdaságai 346 ezer 500 nyugdíjas és járadékos tsz-tagot tartanak nyilván — ez az össz- taglétszámnak több mint 30 százaléka. Az évről évre összegyűjtött adatokból azt is tudjuk, hogy ebben a szektorban évenként lO-r-12 ezren öregszenek ki a munkából. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezek az emberek, most már egyáltalán nem dolgoznak. Az öregek valósaggal kapaszkodnak a munkáért. Ha testi erejük engedi, elvégzik azt is, amit a fiatalabbak végképp nem vállalnak. A fent említett 346 ezerből is többé;; kevésbé rendszeres munkadíjelszámolásban részesül tek 114 ezren az elmúlt év folyamán. Ilyenformán 232 ezer azoknak a száma, akik a közös tévé- ' kenységben gyakorlatilag nem vesznek részt, vagyis tsz-en- ként átlagban 75—80 idős embernek csaknem egyedüli jövedelme a nyugdíj vagy a járadék. S inkább ez utóbbi, hiszen a nyugdíjjogosultsághoz szükséges időt az öregek többsége még nem tudta megsze- rezni. , Sokan úgy próbálják elaltatni magukban a felelősséget, hogy az öregek a járadék vagy a nyugdíj mellett föld járadékot is kapnak, s emellett a háztájiból származó jövedelmük is számottevő. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy a földjáradék összegét nagyrészt fölemészti a háztáji megművelésének költsége. Ha pedig ehhez hozzászámítjuk, hogy a háztáiiban többnyire csak kukoricát termelnek — kiderül, hogy az öregek összes jövedelme általában nem éri el a munkakénes dolgozó tsz-tagok jövedelmének egyötödét. Azok az öregek, akik ilyen arányú megélhetési gondokkal küzdenek, jogosan vetik föl, hogy több támogatást érdemelnének a szövetkezettől, már csak azárt is, mert a járadék fölemelése állami úton nem lehetséges. A járadék összege pedig a termelőszövetkezet rendszeres támogatása nélkül nem elég a megélhetésre. i Ezt az egyébként teljesen logikus konzekvenciát a közös gazdaságok többsége ma meg nem vonta le. Vannak ugyan jó példák: helyenként megvalósult, hogy a tsz minden hónapban kiegészíti a járadék összevét egy-kétszáz forinttal. Néhány tsz ennél is tovább ment: tartási szerződéseket kötöttek hozzátartozó nélküli idős tagjaikkal, és ennek alapján nemcsak járadékukat vagy nyugdíjukat egészítik ki rendszeresen jelentős készpénzzel, valamint egyéb juttatásokkal, hanem szükség esetén gondoskodnak ápolásukról, környezetük tisztán tartásáról és a napi meleg ételükről. De máshol — és ma még nem kevés az ilyen tsz — összehasonlíthatatlanul többet költenek reprezentációra, mint az öregek támogatására. A rendszeres anyagi támogatás a segítségnyújtás legfontosabb, de korántsem egyetlen formája. Az idős tsz-tagoknak sokat segíthetünk olyan látszólag apró figyelmességekkel is, amelyek forintban alig kifejezhe- tők, mégis sokat jelentenek — erkölcsi értelemben. Ilyen például, ha a vezetőségi tagok — az elnököt is beleértve — néha-néha meglátogatják őket, megkérdezik, nincs-e valami ügyük-bajuk, amit könnyen elintéz az, akinek a tanácshoz beszólni nem jelent különösebb fáradságot. Ide tartozik, hogy gondoskodjanak friss húsról, tejről, az olyan egyedüálló öregek számára is, akiknek nincs erejük ahhoz, hogy a boltba elmenjenek érte. A szociális ügyek felelősei sokat tudnának beszélni arról, milyen jólesik az öregeknek egy-egy kellő időben biztosított fogat, amely az orvoshoz beviszi őket Milyen sokat jelent egy kocsiderék szalma a szalmazsák megtömésére, vagy néhány apró ház körüli munka elvégzése — favágás, házfaltapasztás, a háztető megjavítása —, amire egyedül már nem képesek, elfogyott az erejük. Külön kötelesség, amit előírni nem lehet ugyan, de parancsnak számít az íratlan törvények sorában, hogy a szövetkezet arra illetékes vezetői kísérjék figyelemmel: miként törődnek szüleikkel a maguk szárnyára bocsátott gyerekek. Figyelmeztessék azokat, akik erre okot adnak, mivel tartoznak szüleiknek támogatás, gyermeki figyelmesség tekintetében. Sajnos elég sok gyereket külön kell erre is emlékeztetni, de ne mulasszuk el: a közösség felelősségérzete soka - kát térített már jó útra. M ondjuk ki tehát kereken: a körülmények lehetővé, sőt szükségessé teszik, hogy az öregeknek gondozójuk legyen a tsz. Ezt Ígértük nem is olyan régen. Márpedig az ígéretekről nem illik megfeledkezni. K. L | minél nagy obb mértékben I vegyen részt. A széles körben gyűjtött tapasztalatok szerint a községi tanácsok a várakozáson felül oldották meg feladataikat. A községi szakigazgatási szervek a kezdeti nehézségeken rövid idő alatt túljutottak. Eljárásuk során a garanciális szabályokai általában betartják, a tényállást kellően felderítik, megalapozott határozatokat hoznak Mindezeken felül igen nagyra kell értékelni azt, hogy a büntetések és az intézkedések alkalmazása során kellően differenciálnál?. Megfelelően értékelik a cselekmény és az elkövető társadalmi veszélyességét, az adott szabálysértés előfordulásának gyakoriságát, az elkövető személyi, szociális körülményeit, s ezáltal gyakorlatuk alkalmas az általános megelőzésre is. Így a bírságolási gyakorlatot a társadalmi tulajdon elleni szabálysértéseknél megszigorították, figyelembe véve azok gyakoriságát (az összes szabálysértések negyven százaléka), az átlagosnál nagyobb társadalmi veszélyességet. A bírságolás összegszerűségét azonban nemcsak az említett tárgyi körülményekhez igazították, hanem értékelték az alanyi oldalt is. Ennek "keretében enyhítő körülményként vették figyelembe az első elkövetést, a súlyos anyagi helyzetet, a nehéz családi körülményeket, az okozott kár megtérülését, a megbánást; ezek ellentétét pedig súlyosbí- tónak. Igen örvendetes tény, hogy az alanyi oldalon különös figyelemmel kísérték és értékelték, hogy a szabálysértéseket sértésnemenként más és más körülmények között követték el, de még az azonos szabálysértéseken balül is változik az elkövetés indoka. így például egyes helyeken a tulajdon elleni szabálysértések elkövetői között nem, -vagy alig található — az egyébként emberileg elfogadható — rászorult, viszont máshol e szabálysértést a vitathatatlanul rossz anyagi helyzetük miatt követték el. Az elkövetési indokok figyelembevételét igazolja az a tény, hogy az előbb említett szabálysértési hatóságoknál a tulajdon elleni szabálysértések bírságolási átlaga lényegesen magasabb volt, mint az utóbbiaké. Tekintettel arra, hogy a me- ,gye községeiben előfordult több mint kétezer szabálysértési ügy nyolcvanöt százaléka, ban bizottságok jártak el, így az említett pozitív megállapítások is döntő részben rájuk vonatkoznak. Ebből most már egyértelműen az is következik, hogy a lakosság széles rétegeinek az állami ügyek intézésébe való fokozatos bevonása nemcsak helyes és indokolt hanem szükséges is. Az egy személy által hozott döntésék körében ugyancsak pozitívum az, hogy a községi szabálysértési hatóságok a kisebb szabálysértések elbírálása során az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében bátran éltek azzal a lehetőséggel, hogy pénzbírságot tárgyalás nélkül is kiszabhatnak. Ennek alkalmazását a törvény két feltételhez kötötte, éspedig ahhoz, hogy a szabálysértés tényállása tisztázott és a nevelő hatás tárgyalás nélkül is elérhető legyen, E garanciális rendelkezésekre valamennyi szabálysértési hatóság figyelemmel volt és törvénysértés nélkül járt el. így helyeaih jártéi a balatonszemesi szabálysértési hatóság is abban az ügyben, amelyet éppen a tárgyalás nélkül kiszabott bírság miatt bírált meg egy balatonszemesi olvasó a Somogyi Néplapnak küldött levelében (megjelent az 1969. szeptember 23-i számban, Lepkevadászat — forintvadászat címmel). Ennek az egyébként jó szándékú bírálatnak az indítéka a jogszabály- ismeret hiánya volt, ez pedig arra utal, hogy az. állampolgárok tájékoztatására kifejtett jogpropaganda nem volt elég hatékony. . Az új feladatok végzése során hiba is előfordul. Ezek természetesen a községek szabálysértési ügyintézési gyakorlatában is szép számban föllél- hetők. A pozitív értékelés általános jellegű, ezen belül nagy a szóródás. Akadnak olyan községek, amelyekben az ügyek számához viszonyítva igen jelentős a törvénysértések száma, továbbá olyanok is, ahol csak egyes anyagi, illetőleg eljárási jogi vonatkozásban 'sértik meg a törvényt, végül pedig ismét más községekben fordul elő az ingadozó, sablonos, sőt néha a szubjektivizmustól sem mentes bírságolási gyakorlat. Elég sok szabálysértési hatóságnál — különösen a kezdeti időben — baj volt az ügyintézési fegyelemmel is. Ez azonban fokozatosan javult, és késedelmes ügyintézés miatti elévülés mindössze pár szervnél fordult elő. A megelőzés érdekében rendkívül nagy fontosságú a lakosság körében a jogpropaganda, ezért indokolt ennek a munkának a fokozása, hatékonyabbá tétele. Dr. Kecskés Rezső, főügyészségi ügyész Téli feladatok Somogyszentpálon Bár a hirtelen beköszöntött havas december sok gondot okoz a mezőgazdaságnak, a termelőszövetkezetek nagy része már a téli feladatokra is gondol. Sok községben az őszi betakarítás után a tagság többnyire otthon, a ház körül keres magának elfoglaltságot, mert a termelőszövetkezetek nem tudnak a téli idényben munkát adni. Somogyszentpálon a foglalkoztatás nem okoz különösebb fejtörést a termelőszövetkezetek vezetőinek. Annak ellenére, hogy nincs számottevő melléküzemági te vékenység a faluban, s az egyéb lehetőség sem több, mint másutt, mégis ritka, hogy valaki azért kopogtatna az iroda ajtaján, mert nincs munkája Mohácsi Barna, a termelő- szövetkezet föagronómusa szerint a foglalkoztatási gondokat legfőképpen az enyhíti, hogy Szentpálon fejlett a háztáji 'gazdaság és ezen belül az állattenyésztés. A tagság legnagyobb részének ez csaknem egész télre állandó lekötöttséget jelent Így a fennmaradó munkaerőnek már könnyebben tudnak folyamatos elfoglaltságot biztosítani. Pillanatnyilag a füzesvágás ad munkalehetőséget Csaknem egy hónapon keresztül mintegy 15—20 embernek állandó időtöltést jelent. Mivel a termelőszövetkezet állattenyésztése is fejlett 90—100 tagnak itt is állandóan megvan a munkája. A termelőszövetkezet építőbrigádja 10 fővel dolgozik. A téli belső javításokkal és a karbantartó munkálatokkal nekik is megvan az elfoglaltságuk. A szerelőműhelyben már hozzáláttak a munkagépek javításához. Folyamatosan végzik az erőgépek téli karbantartását is. A hosszú téli esték nem múlnak el tétlenül. A termelőszövetkezet irányítja és megszervezi a tagság politikai és szakmai képzését Az adminisztrációs munka és a pontosabb adatszolgáltatás érdekében munkabér- és munkaegység- elszámolási ankétokat szerveznek. K. V. J. MAI KOMMENTÁRUNK Ösztönző intézkedés A közvéleményt már hónapok óta élénken foglalkoztatja a húsellátás; szárnyra kelt többféle találgatás, híresztelés. Nem kell mezőgazdasági szakembernek vagy jól képzett közgazdásznak lenni ahhoz, hogy érezzük: az állat- tenyésztés fejlődésében és ennek következményeképpen a húsgazdálkodásban valami nincs rendben. A Minisztertanács most határozatot hozott az állattenyésztés fejlődésével összefüggő kérdésekben. Mi hát a gond? A legutóbbi években, de különösen a gazdaságirányítási reform bevezetése óta megfigyelhető, hogy a mező- gazdaságban a növénytermesztési ágazat jó ütemben, kiegyensúlyozottan fejlődik. A tervezettnél nagyobb ütemben növekedtek a terméshozamok és a jövedelmezőség is mind kedvezőbben alakul. Már tavaly is, de az idén különösen gazdaságos, kifizetődő körülmények között bőségesen termett szálas és szemes takarmány. Ebből lógi- kusan annak kellene következnie, hogy ugyanilyen kedvezően alakul az állattenyésztés, az állati termékek előállítása is. Mégsem ez történt. Az állattenyésztés nem követte a növénytermesztés biztató fejlődését, sőt egyes ágazatokban és bizonyos időszakokban stagnálást, vagy éppen kisebb visszaesést tapasztalhatunk. E tényeket mérlegelve intézkedett most a kormány, hogy 1970. január 1-től emeli a szarvasmarha, a vágósertés, a vágó juh és a tej hatósági felvásárlási árát. Ezzel egy időben szabaddá válik mindenféle takarmányforgalom, igy a hazai előállítású és as importból származó fehérje- takarmányok és koncentráiu- mok forgalma is. Talán sokan úgy vélik, hogy ez a felvásárlási áremelés egy újabb állami támogatás a mezőgaz da sag n U: c. Nem erői van szó. Hiszen a Minisztertanács úgy döntött, hogy a felvásárlási árak emelését pénzügyileg magának a mezőgazdaságnak kell fedeznie. Ezért az árrendezéssel egy időben a nt jyiizcmi állattenyésztési telepek építésének állami támogatása a költségek eddigi 70 százalékáról 50 százalékra csökken; megszűnik a gép javítási kedvezmény; a termelőszövetkezeti alkalmazottaknál a munkabér után megnövelt és a népgazdaság más ■őrületein foglalkoztatottakéval azonos mértékű: 8 százalékos adót vezetnek be; továbbá megszűnik a fehérjetakarmányok eddigi állami ártámogatása. Ilyen módon tehát a felvásárlási árnövekedés nem terheli sem az állami költségvetést, sem a lakosságot, mert a fogyasztói húsárak 1970-ben nem változnak. H. L. Megkezdődött a gépjavítás A napokban kezdődött meg a Kaposvári Állami Gazdaság tátompusztai gépjavító központjában a gazdaság erőgépeinek karbantartása és javítása. Csullag Jenő műhelyvezető elmondta, hogy a gazdaság mintegy 3,5 millió forint értékben vásárolt alkatrészeket a felújításra váró gépekhez. A gazdaság hat kerületéből 67 gépet generáloz- nak még. a tél folyamán. A műhely szakembergárdája azonban nem teljes, a hiányt a mezőgazdasági munkából felszabadult traktorosokkal próbálják pótolni. Jelenleg négy traktoros dolgozik a műhelyben. MTZ 50-es típusú traktor nagyjavítás közben. A korszerű, programvezérlésű marógépen egyes speciális darabok megmunkálása folyi k. A villamossági részlegnél modern beméröpadon ellenőr;-i a megjavított dinamó forgórészeit. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök. 1969. december 18. 3
