Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-17 / 292. szám
'döój'Oni pÁi'ízií. niődeJl Fokozol) türelemmel és szeretettel... A testileg fogyatékos gyermek neveléséről Hogyan nevelje a szülő a nydmor^K gyermeket, rn.it engedjen meg neki, mitől tiltsa el? Ezt a kérdést boncolgatva dr. Buga László a következőket mondja: Utcai várakozásom közben egy nagymama mellé kerültem, aki öt-hat éves unokáját is magával hozta. A gyermek az egyik lábára sántítva, gépben járt. Ez nem akadályozta meg abban, hogy a többi gyermeket állandóan ne bosszantsa. Hol az egyiket rángatta, hol a másikra öltögette a nyelvét. fi OTTHON CSALAD de ha bármelyik tiltakozott vagy szembefordult vele, hangosan méltatlankodott: — Bántott, megütött. Vádolt,. védekezett és közben támadott, ahelyett, hogy békén maradt volna. Ellenségévé, üldözöttjévé, egyben bosszantójává vált környezetének, pedig ha okosan, egészségesen nevelik, nem jutott volna ide. Hogyan nevelje a szülő a nyomorék gyermeket? — hangzik a kérdés. Kezdjük talán azzal, hogy már a név, a meghatározás sem helyes, vagy ha eleinte helyes is, veszedelmessé válhat, ha a gyermek a nyomorék szót megtanulja, és rádöbben annak értelmére. Lám, a falu lakossága megtalálta a kevésbé éles szót. Falun nem mondják, hogy nyomorék. azt mondják: hibás. Hibás a sánta, a púpos, a törpe, de hibás a rövidlátó és a süket is. Sőt, akinek a gondolkodásmódja nem egészen tiszta, arra is azt mondják: hibás. Az ilyen hibásnak pedig megkülönböztetett gondosság, szeretet, kímélet, fokozott emberség, segítség és támogatás jár. A SZOBÁBA SZORULT cserepes növényeink, amelyek zöldjükkel vagy éppen nyíló virágaikkal a havas télben is tavaszias hangulatot varázsolnak lakásunkba, csak akkor díszlenek szépen és telelnek át károsodás nélkül, ha igényeiknek megfelelően gondozzuk, ha biztosítjuk fény-, hő- és vízigényüket. A fényt szinte egyformán igénylik, ezért helyezzük a növényeket a szoba legvilágosabb részébe, ablak elé vagy az ablak közelébe. A hö_ és vízigényük azonban a valamikori származási helyüktől függően különböző. A kaktuszok, az aszparágusz, a kukoricalevél (aspidistra), a begóniafélék, a virágzó ciklámen, a borostyán, a íátsia a hűvösebb, 8—12 C-fok- nál nem melegebb világos helyiségben telelnek a legszebben. Ha más megoldás nincs, a fűtött szobában ezek kerüljenek a fűtőtesttől a legtávolabb, a szoba viszonylag hűvösebb részébe, az ablakpárkányra vagy ablakmélyedésbe. Mérsékelten meleg, de egyenletes hőmérsékletet kívánnak a cloSssobanövényeink téli ápolása rophitum (zöldike), a filodend ronfélék, pálmák, páfrányok. Meleg szobában a levelei megsárgulnak, elszáradnak és lehullanak. A nagy párologtatás révén a gyökerei nem tudnak annyi nedvességet biztosítani a levezetnek, amennyire szüksége lenne. Melegebb, 18—20 fokos, egyenletesen fűtött helyiségben telelnek jól: a fikusz, a diffenbachia, a broméliafé- lék, az aglaonema és a sanse- veri-ák. A növényeket lehetőleg hőigényüknek megfelelően helyezzük el a lakásban, s ha már a kellő fényt és hőt biztosítottuk. az öntözésükre kell vigyáznunk. Arról se feledkezzünk meg. hogy a nagyobb hőmérsékletingadozásra minden növény érzékeny. Éppen ezért a szellőztetéssel járó közvetlen légcserétől és huzattól nagyon óvjuk növényeinket. Ne nyissunk rájuk közvetlenül ablakot, ha más mód nincs, amíg szellőztetünk, vigyük a lakás védett részébe. A közvetlen hideghatástól, huzattól a növény elpusztulhat, a fikusz, diffenbachia is lehullatja a levelét A NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSÉRE pontos receptet nem adhatunk. A nagyobb levelű, nagy párologtató felületű növények általában több nedvességet igényelnek, meleg helyiségben gyakrabban, hűvös helyen ritkábban öntözzük. Ügy öntözzük, hogy a cserép földlabdája átnedvesedjék, de ne legyen túl nedves. A vízipálmákat kivéve — ezeknek a cseréptartójában mindig álljon víz — a cseréptartóban ne legyen víz. A túlöntözés éppúgy, mint a kevés víz, a növény sárgulá- sát. száradását és pusztulását okozhatja. Ha ujjunkkal tapogatva a földet gyengén nedvesnek, ruganyosnak érezzük, még ne adjunk vizet a növénynek. Csak szobameleg vízzel szabad öntözni. Ha túlságosan száraz a szoba levegője, előfordul, how” a cserép alján levő föld kiszárad, s a felül éltömődött föld nem vezet elég nedvességet az alsó gyökerekhez. Ezért a talaj felső rétegét ajánlatos időnként meglazítani, a cserepet pedig állítsuk vízzel telt edénybe, hogy földje alulról is átnedvesedjék. Nagyon jót tesz a növényeknek a levelek vízzel való permetezése is, különösen száraz levegőjű szobában. A nedvességtől felüdülnek, a vízzel való lemosás a portól is megtisztítja a leveleket, és szabaddá teszi a levelek esetleg éltömődött légzőnyílásait. A LEGTÖBB SZOBANÖVÉNY TÉLEN nem fejlődik csak vegetál. Tápanyagra azonban mindegyiknek szüksége van. A levélvégek száradása gyakran a tápanyaghiányt is jelzi. Kéthetenként különösen a fejlődő növényeket tápsós oldattal (Foriika virágtápsó oldatával) is ajánlatos megöntözni, hogy tápanyaghiánytól se szenvedjenek. Mi Sem használjuk szívesen a »-nyomorék« szót. Mondjuk inkább helyette: fogyatékos. Testi vagy szellemi fogyatékos, és követeljük meg mi is a fokozott szeretetet, a megkülönböztetett bánásmódot, a különleges gondoskodást és a fokozott kíméletet, de okosan, célravezetőén. Hogyan neveljük a fogyatékost? Fokozott türelemmel és szeretettel, de ezt csak gyakoroljuk és ne hangoztassuk. A fogyatékos gyermekben semmi esetre sem szabad fogyatékosságtudatot kinevelni, és megismertetni azzal, hogy előnyöket szerezhet magának. A kezelő- vagy tanácsadó orvossal szót értve, fel kell mérni, milyen feladatok elvégzésére alkalmas a fogyatékos gyermek is, és azt minden körülmények között meg kell követelni tőle, különben zsarnokává válik környezetének. A gyermek természetes adottságainál fogva társaságba vágyik, a gyermekközösségbe. Ha csak egyetlen mód is van rá, nem szabad elvonni onnét, s ügyelnünk kell arra, hogy vele egyenlő képességűek közé kerüljön, nehogy kisebbrendűségi érzés fejlődjék ki benne. Tanulja meg, hogy fogyatékosságát mint körülményt nézze, hiszen mindenki megtanulja azt 1st hogy . vannak magasabbak, erősebbek, talpraesettebbek nála. De lehet, hogy neki meg olyan tulajdonságai vannak, amelyek másnak nincsenek. És ha ezeket fejleszti, akkor fogyatékossága ellenére is bárki mással egyenértékűvé válhat. Annak idején egy kis sánta gyerek járt a mi osztályunkba, aki már akkor is ügyesen forgatta a ceruzát, de futballozni nem tudott, pedig nagyon szeretett volna. Sajnos, a kőszívű vasgyúrók sohase vették be a csapatba, de ő vállalta még az egyszerű utcasarki játéknál is a határbíró szerepét, és ott csetlett-botlott a járda szélén, csak azért, hogy a többivel legyen. Nem is lett magába zárkózó, ember^vű- lölő. és ma kiváló festőművész, aki még csak nem is »-hibás«, legfeljebb »biccent a lábára«. Szeretet, nagyon sok szeretet kell a fogyatékos gyermek neveléséhez, hogy ő is megtanulja a közösség szerete- tét, és úgy illeszkedjen a társadalomba, hogy minden előnyt megkapjon, ami fogyatékossága következtében kijár neki, de úgy viszonyuljon embertársaihoz, mintha ő is teljesen egészséges volna. Csigák az akváriumban A halak mellett az akváriumok kedves lakói a csigák is, ezek a szénsavas mészből »épült« házukat állandóan magukon viselő állatok. A csigaház nyújtotta védelem lehetővé tette, hogy a csigák a legkülönbözőbb életfeltételekhez is jól alkalmazkodtak. Valóban csiga midenütt él: a havasok törpe fáinak a kérge alatt, a sivatag homokján és több ezer méter mélyen a tengerben, a homály birodalmában. Megtaláljuk őket a földbe fúródva, állati tetemek csontjai között, országutak mentén vagy a városi parkok féltve őrzött dísznövényeinek a levelein is. Ha csiga mindenütt van, nem csoda, hogy megtalálhatjuk az akváriumokban is. Valamennyi vízicsigafaj többé- kevésbé alkalmas az akváriumi tartásra, mégis leginkább azokat a fajokat kedvelik, amelyek nem túl nagy terme- tűek, de nem is olyan aprók, lllll Tóth Sándor mi Éh jöttek a felszabadítók iimasimmuiiimiiiiaiiiimuiiii 9. A zászlóalj előtt szabaddá vált az út. November 29-én este a 110. gárda lövészhadosztály benyomult Egerbe, s másnap reggelre befejezte a Város felszabadítását. ifyen hőstettek százával születtek azokban a küzdelmes napokban. A felszabadító küldetés teljesítése során tudatosan vállalt íWelá1d''»ás f lehetetlen példáit megőrizték a had'íelentések. amelyek sorra beszámolnak a »Rosa-Karola« állás felszámolásáért vívott harcokról. Hatvan, Balassagyarmat, Drégelypalánk, Pásztó, Szécsény és más községek nehéz állomásai voltak ennek a harctevékenységnek, a Pli- jev-csoport és az 53. hadsereg arcvonalszakaszán. December végére ezek a csapatok kijutottak az Ipoly és a Garam vonalára. Wöhler tábornok hadműveleti csoportja — nagy veszteségeket szenvedve — kénytelen volt elhagyni utolsó, természetes védőállásait: Észak-Magyarország területén. Átkelés a Dunán Hazánik felszabadításába 1944 novemberében bekapcsolódtak a Tolbuchin marsall vezette 3. Ukrán Front csapatai is. A belgrádi hadművelet befejezése után ezek a csapatok a Dráva—Száva között nyomultak előre, majd november 7-én Apatim, két nappal később pedig Batina körzetében megkezdték az átkelést a Dunán. Velük szemben a túlsó parton viszonylag kis erők: a »Brandenburg« harccsoport, a 31. SS gyalogos hadosztály, a magyar 54. portyázó osztály és a lépcsőzetesen beérkező 44. »Hoch und Deutschmeister« hadosztály 'egységei védekeztek. Az átkelést jobbára csak éjszakánként tudták végrehajtani. A német ágyúk és aknavetők ugyanis nappal állandóan lőtték, a repülők pedig bombázták az egyetlen pontanhidat, a két gőzkompot és a mocsaras terepen hozzájuk vezető utat. Nehezítette a he’yzetet az is, hogy a folyó több helyen átszakította a gátat és elárasztotta az ellenséges állások megközelítési útjait. Elsőként néhány század kelt át a parton talált ladikok és a helyszínen készített tutajok segítségével. Az általuk 1 elfoglalt két kis hídfőben azután több mint két héten át elkeseredett harc tombolt. Előnyomulása során Dolgopo- lov százados zászlóalját a szemközti magaslatról erős tüzérségi és aknavetőtűz árasztotta eL A támadás elakadt. Lazarev vezérőrnagy, a 19. lövészhadosztály parancsnoka látta, hogy a németek a magaslatról az egész hadosztályt megállásra kényszeríthetik. Ezért utasította a századost: jobbról, a vízzel elárasztott terepen kerülje meg és meg- lepetósszerű rajtaütéssel foglalja el az ellenséges támpontot. V Dolgopolov zászlóalja mellig érő hideg vízben két kilométert gázolt előre, magával cipelve a golyószórókat, az aknavetőket és a lőszert. A németek oldalába kerülve tüzet nyitottak, és megrohamozták őket. Csapásuk váratlanul érte a támpont védőit, akik nagy veszteség árán kénytelenek voltak visszavonulná. Ilyen harcok közepette egyesítették a két hídfőt november 23-ra az 57. hadsereg csapata-', s ezzel biztosították a 3. Ukrán Front összes erőinek átkelését a Dunán. Ezt követően az 57. hadseregnek hogy a díszhalak »keretszben lenyeljék« őket. Fontos az is, hogy a vízinövényeket lehetőleg ne rágják le, de ugyanakkor szorgalmasan pusztítsák az algákat. Előnyben részesülnek a különböző hőmérsékletű, különböző összetételű, vízhez alkalmazkodó fajok, amelyek sok nemzedéken keresztül akváriumban nevelt törzseket szolgáltatnak. Vízi csigáink egy része állandóan a talajon, a vízfenék kövein vagy a növényeken tartózkodnak. Mások időnként feljönnek a felszínre levegőért: ezek a tüdőscsigák. A vízi éleihez tökéletesen alkalmazkodott fajok légzése viszont ko- poltyúval történik. Kevés állat reagál olyan élénken a környezeti tényezők változására, mint a vízicsigák. A víz sósűrűsége, kémiai jellege és a hőmérséklete is döntő. A meleg vízben élő csigák mindig kisebbek, mint a hideg vizű fajtársaik. A meleg víz ugyanis egész télen át kedve- . zőbb életfeltételeket biztosít, a mint a hideg. A meleg vízben i így minden, egyébként élet- J képtelen csiga tovább szaporo- J dik. és átörökli utódainak I csökkentértékűségét. I A hazai csigafajok közül a ■ fekete bödöncsiga jól bírja a hőszabályozóval működtetett akváriumokat, de hasonlóképpen hálás a torony alakú folyami csiga is, annak ellenére, hogy folyóvízben honos. A kopoltyús csigák közül talán leggyakrabban a közönséges sátorcsigát tartják akváriumban. Külön előnye, hogy előszeretettel fogyasztja a talajon ösz- szegyűlt hordalékot. Nemcsak a díszhalak, hanem 4 a vízicsigák között is akadja nak elevenszülők. Ilyen a pe- 4 remecsiga és az 5 cm nagysá- 4 got is elérő fialócsiga. Mi d- 4 két faj jellemző tulajdonsága, 4 hogy télen beássák magukat a 4 talajba, még akkor is, ha fű;- 4 jük az akváriumot. A tü Ts 4 csigák közül az akváriumb n legjobban tarthatók a hók : - csigák, a mocsári csigák és a tányércsigák. A hólyagosig' t az akvárium »utcaseprői-% mert szorgalmas algapusztítók. Rágási nyomaik az elalgáso- dott üvegtáblákon jól mutatják reszelő nyelvük negatív- ját. A mocsári csigák kevéssí 4 előnyösek az akváriumban 4 mert rágják a vízinövényeket 4 Nagyon dekoratívan hatnak £ 4 vízinövények levelein mát z- 4 káló fülcsigák és nagyszám prj cfó jr Nagykanizsa irányába kellett Jtt', , , , támadnia. A Mohács-Dana- ' á^defnesCT aP htalak "lelle ne’ , „ .. r , , . . hány csigafajt is beszel* zszekcso vonalara felzárkózott , nflnk az akváriumba, mert kü- 4. gárdahadsereg feladata volt, lön gondozást nem igényelnek ugyanakkor csapást mérni / tisztítják az akváriumot, « Székesfehérvár felé. 4 hasznos biológiai megfigyelő 4 seket végezhetünk velük kap (Folytatjuk) 4 csolatban is. □ SOMOGYI Szerda, 1969. NÉPLAP 17.
