Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-15 / 265. szám

Másfél millió forint gesztenyéért (Tudósítónktól.) Somogybán Csurgó környé­kén és Iharosberényben terem a legtöbb gesztenye. A háztáji területeiken körülbelül 7800 fia adja ezt a nagyon kedvelt és keresett gyümölcsöt. Mivel ter­melése kifizetődő, jelentős új telepítések is vannak a járás területén. Iharosberényben a hozávetöleges számítások sze­rint 4000 fája van a gazdák­nak. Az idén körülbelül 15 vagon gesztenye termett a járásban, és ebből 11 vagonnal, a szö­vetkezet vásárolt meg. Szinte az ország egész területéről jöt­tek ide vállalatok gesztenyét vásárolni. A többit a termelők maguk értékesítették vagy fo­gyasztották el. A csurgói fogyasztási szö­vetkezet 13—14 forintért vette át kilónként ezt a gyümölcsöt és összesen 1,5 millió forintot fizetett ki érte a termelőidnek. A szövetkezet a legnagyobb mennyiséget Budapestre szál­lította a hűtőháznak. De kap­tak a járásban felvásárolt gesztenyéből másold is. Így például a pécsi MÉK és a Vendéglátó-ipari Vállalat, a 1 kaposvári MÉK, a dombóvári fogyasztási szövetkezet, a szé­kesfehérvári kiskeres kedelm: vállalat. Az alföldi igénylők közül Mezőkovácsházára és Hatvanba szállított a csurgói szövetkezet. Kertész Sándor grafikái Mindenütt, ahol eddig járt — Szegeden és Mezőcsoko- nyán, falvakban és városok­ban —, úgy készült Kertész Sándor az életre, hogy tanult hivatása melett más, különös értelme is legyen majd ké­sőbbi éveinek. Az 1960-as évek elején végzett a szegedi tanár­képző főiskola rajzszakán. Ez­után visszajött Somogyba, szülőrmegyéjébe. A kaposvári járásban, Mezőcsokonyán ka­pott állást, és szorgos évek után jelentkezik most grafi­káival. A TIT Somogy megyei Szer­vezetének azon szándéka, hogy helyet adjon fiatal akotóknak — esetleg ki is emelje őket jó érzékkel az ismeretlenségből — most már mind nyilvánva­lóbb, és elismerést is érdemel. Ez a szervezet karolta fel Ker­tész Sándort is, hogy bevezes­se első kiállító helyiségébe. Kertész Sándor grafikái egy meditativ, látomásos szemlé­lődő művészstüusos kifejezé­sei. Legfőbb vonásai: a kor­szerű képi látásmód és a kor­szerű megoldásra való törek­vés; a körülvevő világ embe­rivé szelidítése. Bánom érzése­ket szólaltat meg. A nagyobb összefüggéseket keresi, és ezt követi tömörítő stílusa is. A grafikán belüli festőiség Ker­tész Sándor alkotásainak alap­vető jegye. Műveinek faktúrá­ja éppen ezért tónusokban gazdag, mozgalmas. A Falu című kép többek között az egyik legjobb példa erre. Ta­lán csak az Élet-halál című lap tér el ettől: itt ugyanis a vonalak dominálnak. Karak­teréhez tartozik a fekete-fehér erőteljes kontúrja is — pl. a Kút esetében. A mintegy félszáz grafika biztató eredménye célkitűzé­seinek. A látottak közül ki­emelkedők még az Elmúlás. az Egyedül, a Harcos pajzzsal és a Temető című lapok. H. B. niimi mii nrmvr XXV. évfolyam, 265. szám. Szombat, 1969. november 15. Exportlibák a Húskombinátban Megkezdődött a májlibák feldolgozása a Kaposvári Húskombinátban, és naponta 1000— 1500 libát csomagolnak exportra. A májlibákat a Baranya megyei gazdaságoktól kapja a Húskombinát. Megjelent a Jelenkor novemberi száma A Pécsen szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új száma főként három témakörre irányítja a figyelmet. A művészeti írások a dél-dunántúli építészet problémái­val foglalkoznak — az építészet pécsi és budapesti kiállítása nyo­mán. Tóth Zoltán a dél-dunántúli építészet sajátos jegyeit és a mai építészet elvi kérdéseit veti fel, Granasztói Pál és Major Máté pe­dig a kiállításhoz fűz reflexiókat. A folyóirat teljes képanyagát is építészeti jellegű fotókból állítot­ta össze a szerkesztőség. Több tanulmány, jegyzet foglal­kozik az ifjúsági irodalom prob­lémáival. Tóth Béla egy nemzet­közi tanácskozásról írt beszámo­lót, Bogáti Péter, Bakó Ágnes és Ostváth Erzsébet pedig a folyóirat ifjúsági irodalmi vitájához szól hozzá. A Jelenkor is kiveszi részét a fiatal írók és költők munkásságá­ra vonatkozó elméleti és kritikai tevékenységből. Az új számban Pomogáts Béla tanulmánya és a lírai versek összeállítása mutatják ezt a törekvést. Érdeklődésre tarthat számot két irodalomtörténeti jellegű közle­mény: Csányi László Babits-tanul- mánva és Babits olaszországi úti­naplójának dokumentumértékű megjelentetése. Felhíjuk a figyel­met végül a szánt gazdag kritikai rovatára, amelyben többek között új szovjet tanulmánykötetekről, romániai magyar írók műveiről olvashatunk. Népművelők, párttitkárok, tanácselnökök a népművelésről a marcali járásban (Tudósítónktól) Az idei év közművelődési tatpasztalatairól és a követ­kező tervének elkészítéséről tanácskoztak szerdán Marca­liban a községi párttitkárok, tanácselnökök és a hivatásos, illetve tiszteletdíjas népmű­velők. A népművelési tennivalók részletes elemzése után kor- referátumok hangzottak el a mezőgazdasági termelés, a ke­reskedelem és az egészségügy népművelési kapcsolatairól. Az értekezleten a tömegszer­vek- és mozgalmak járási ve­zetői tevékenységük közmű­velődési feladatairól adtak tá­jékoztatást. Ujj Imre, a járási pártbizottság munkatársa a párttitkárok koordináló Szere­pét hangsúlyozta; Szabó Já­nos, a járási tanács vb-elnök- helyettese pedig egyebek közt a gazdasági és területi kon­centráció népművelési vonat kozására hívta fel a figyelmet. A tanácskozáson Andrássy Antal, a megyei pártbizott­ság archívumának vezetője tá­jékoztató és módszertani elő­adást tartott a megye és a járás felszabadításának törté­netéről. T évévárók Amikor megállt az autó­busz a kaposszerdahelyi ál­talános iskola előtt, a gyere­kek már az iskolaudvaron hancúroztak, s várták a te­levíziót ajándékozó »katona bácsikat«. Tóth György őrnagy alegy­ségének katonái egy héten keresztül — a fárasztó szol­gálat után — a somogyjádi termelőszövetkezetben dolgoz­tak, hogy ez az alakulat is (és a megyében az első hon­védségi alakulat) részt ve­hessen a Televíziót az is­koláknak! akcióban. A szabad-' illetve pihenőidőből szakí­tottak ki órákat a ka­Tizen ötezerbe került a sétavontatózás Mint a bűncselekmények tekintélyes hányada, a szó­ban forgó is az italboltban kezdődött. Bodonyi György harminc­egy éves. magyarlukafai fo- gatos és barátja, Németh Jó­zsef huszonhét éves, vízvári munkás egy nagyobb társa­sággal a somogyhárságyi ital­boltban poharazgátott. Ké­sőbb a Nagy János visnyei traktoros vezette vontatón Vá- sárosbécre mentek, s első út­juk ismét a kocsmába veze­tett. Ütjük céljához, a visnyei termelőszövetkezetbe este nyolc óra körül értek, erő­sen nótázó hangulatban. községben lakik, vasúti és autóbuszközlekedés hiányában tehát gyalogosain indultak ha­zafelé. A tsz járműparkja mellett Bodonyinak egy — később ezerszer megbánt — ötlete támadt. Azt javasolta barátjának, hogy üljenek föl az egyik traktorra, majd csak KISZ-esek társadalmi munkán A barcsi Építőipari Ktsz és a Vegyesipari Ktsz fiataljai közös KISZ-szervezetbe tö­mörültek. Az október 27-én újjáválasztott KISZ-vezetőség a tagság támogatásával bizo­nyítani akar. Összefogásuk szép példája, hogy a barcsi KISZ-lakások építésénél társadalmi munká­ban vesznek részt. A KISZ-szervezet decem­ber 6-án, Barcs felszabadulá­sának 25. évfordulóján ün­nepélyes taggyűlést tárd. Jö­vő évi programjukban pedig külföldi és balatoni kirándu­lás is szerepel. Jugoszláv írók az írószövetségben A hazánkban tartózkodó jugoszláv iródelegáciö a Magyar írók Szövetségébe látogatott. Képünkön: Drágán Jeremies költőt Veres Péter és Illyés Gyula üdvözli Bodonyi és Németh nem a hazaérnek valahogy... ____________________________ Bodonyi egy vasszöggel el­indította az egyik vontatót, és nekivágtak az útnak. Nem jutottak messzire, mert a jármű Patosfa és Somogy hat­van között elromlott. H ogy mit csináltak vele, nehéz kideríteni — a szak­értő mindenesetre tizenötezer forint kárt alapított meg. Ezzel együtt is szerencsés­nek mondható a két vak­merő férfi. Mert ha az utazás karambollal zárul, sakkal sú­lyosabban is végződhetett vol­na a kaland ... A Kaposvári Járásbíróság Bodonyi Györgyöt jogtalan használat, ittas vezetés és társadalmi tuljdont károsító gondatan rongálás miatt hal­mazati büntetésül nyolchó­napi szigorított börtönre ítél­te, és egy évre eltiltotta a közügyektől. Németh Jószef háromhónapi felfüggesztett szabadságvesztést kapott. A bíróság egyben elrendelte, hogy mindkettőjüket kény­szerelvonó kezelésnek vessék alá. Nagy János visnyei vonta' tóvezető sem »úszta meg«: a bíróság egy másik eljárás ke­retéiben ittas vezetés miatt tizenöt százalékos bércsök kentés mellett nyolchónapi javító-nevelő munkára ítélte. P. D. tonák, s a forintokból a vé­gén egy Favorit televízió került ki. Biacsics István százados, az alakulat pártalapszervezeté- nek titkára mondott néhány kedves mondatot az iskola pedagógusainak és a gyerekek­nek, mielőtt bekapcsolták volna a készüléket, majd az alsótagozatos nebulók (negy­ven százalékuk cigány) mű­sorral kedveskedtek a tisztek­nek, a községi vezetőknek és a legtöbb társadalmi munkát végző katonáknak. Különös szórakozás Voltak régen furcsa, játékos szokások, különösen faluhe­lyen. Hadd soroljak föl itt né­hányat ezekből. A legények széles jókedvükben éjnek év­adján kitolták a fészerből vagy a pajtából alvó cimbo­rájuk szekerét, szétszedték, ré­szenként fölcipelték a tetőre, és ott újra összerakták... A »lányos háznál« néhány villa szalmát végighintettek az ud­varon a kazaltól a kiskapuig, s ha még futotta az időből meg a jókedvből, a kiskaput odébb vitték néhány házzal... Mon­dom, ezek amolyan játékos szokások voltak húsz-harminc évvel ezelőtt. Nem sértődött meg rajtuk senki; akivel meg­történt, egy kis bosszúság után túltette magát rajta. Már csak azért is, mert máskor ugyanez már mással is megesett. Nos, a minap a színház­parkban láttam, amint a ti­zenévesek egy kis csoportja meggyújtotta az egyik szemét- gyűjtő edény tartalmát. A Ián. gok belevilágítottak az estébe. Akik ezt a különös szórako­zást űzték, csak pillanatokig élvezték a látványt, aztán el- iszkoltak. Talán újabb, ugyan­csak látványos »csínytevéssel« szórakoztatták önmagukat ... Hogy sokan a hasonló korúak közül éppen akkor hangversenyen voltak? Vagy a könyvtárból frissen kihozott könyvet bújták? Vagy műsor­ra készültek az iskola zeneka­rában, irodalmi szakkörében? A különös szórakozás híve­it ez nem nagyon érdekelhet­te. .. És talán a szüleiket sem... H. F. MBM SOSOií Egérszimpátia W. Kalkowski, lengyel biológus háziegeret he­lyezett el egy olyan kör alakú kalitkában, amely­ből 12 másik kalitkába vezetett átjáró. A külső kalitkákba is egy-egy ege­ret tett. Kiderült, hogy az ege­reknél a rokonszenv és az ellenszenv ugyanolyan, mint az emberek között. A középső kalitkában el­helyezett egér sokszor fel­kereste egyes egértársait, mások iránt közömbös volt, de akadtak olyan egerek is, amelyeket ki­mondottan elkerült. Mai gyerek — Mondd néni, neked miért nincs gyereked? — Mert nem hozott a gólya. — Nem is lesz soha, ha elhiszed az ilyen meséket. Lélektani módszer . A kis Giulia boldogan szalad anyjához; — Anyukám, képzeld! Rá tudtam venni Giget- tót, hogy az összes spa­gettit megegye. — Derék dolog! De hogy csináltad ? — Azt mondtam neki, hogy azok giliszták. Gyereklogika Rossi asszony erős fo­gyókúrába kezd, melytől szinte csodát vár. Közben a férje, hogy a gyerekek ne döbbenjenek meg túl­ságosan a mama változá­sán, magához hívja őket, és azt mondja: — örülnétek, ha hama­rosan olyan karcsú anyu­kával mehetnétek sétálni, mint egy szitakötő? — Hát persze! — felel a nagyobbik. — De mit csináljunk ezzel a kö­vérrel ? A diéta — Kedves uram — mondja az orvos, miután megvizsgálta rendkívül nagy étkű páciensét —, túl magas a vérnyomása, csökkenteni kell, külön­ben gutaütés érheti. Tart­sa be szigorúan a dié­tát: gyümölcsszósz, zöld­ség délben és este! — Ah! — sóhajt fel megkönnyebbülten a pá­ciens. — A második fo­gás előtt vagy után? Kórházi emlék Hosszas elmebetegség­ből gyógyult föl egy úr, aki alighogy elhagyja a kórházat, így nyilatkozik a barátainak: — Lényegében nem is voltam olyan rosszul, egy dolog azonban nagyon bosszantott. Nem tudtam elviselni egy őrültet, aki kutyának képzelte magát .— Na, és mi ebben a kellemetlen? — Semmi, ha én nem lettem volna meggyőződ­ve arról, hogy fa vagyok. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár,. Latinka Sándor u. 2. Telefon? 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-51C, Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzün& meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő~ fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index': 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállgdat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u, 6, Felelős vezető: Mautner József*

Next

/
Thumbnails
Contents