Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-11 / 261. szám

Tito és Bumeclíen közös közleménye ! Nixon megbeszélése ! Algírban vasárnap közös közleményt hoztak nyilvános­ságra Joszip Broz Tito jugo­szláv elnök algériai látogatá­sáról és Huari Bumediennel, az Algériai Forradalmi Ta­nács elnökével folytatott tár­gyalásairól. A közös közlemény a többi között hangsúlyozza: a két ál­lamfő nyugtalanságát juttatja kifejezésre a nemzetközi hely­zet kedvezőtlen miatt, és a vitás kérdések békés rendezését sür­geti. A közél-keleti helyzettel kapcsolatban a jugoszláv fél szükségesnek tekinti, hogy az ENSZ, a nagyhatalmak és az egész nemzetközi közösség még határozottabb lépéseket tegyen olyan igazságos és tar­tós megoldás érdekében, amely szavatolná az arab népek, köz­tük a palesztinaiak törvényes jogait. Jugoszlávia és Algéria — mutat rá a közlemény —■ tel­jes szolidaritásáról biztosítja az amerikai imperialista ag­resszióval szemben küzdő viet­nami népet. A Dél-Vietnam- ban tartózkodó amerikai és szövetséges csapatok feltétel nélküli kivonása elengedhetet­len feltétele annak, hogy a vietnami nép szabadon hatá­rozhassa meg jövőjét, és ön­állóan döntsön belső problé­máiról. A közlemény leszögezi, a vietnami kérdés békés megol­dása csak a VDK kormánya és a Dél-vietnami Köztársa­ság ideiglenes forradalmi kor­mánya által előterjesztett ja­vaslatok alapján képzelhető el. Tito és Bumedien támogatja az el nem kötelezettségi politi­kát, és állást foglal az el nem kötelezett országok csúcsérte­kezletének összehívása mellett. Bumedien, az Algériai For­radalmi Tanács elnöke, elfo­gadta Tito elnök meghívását, hogy látogasson el viába. A látogatás alakulása később határozzák meg. (MTI) nemzetközi Nixon elnök hétvégi flori­dai és bahamai pihenőjéről visszatérve, az amerikai légi­erők andrewsi légitámaszpont­jára érkezett, ahonnét helikop­teren folytatta útját a Fehér Házba. Úton a légitámaszpont felé, az elnök kétórás megbeszélést olytatott Vietnamról és a Szovjetunióval Helsinkiben ’olytatandó tárgyalásokról Ro- bers kiilügy-, baird hadügy-, Jugoszlá- 1 Mitchell igazságügy-miniszter- időpontját jrel és Kissingerrel, nemzet­biztonsági tanácsadójával. Dél-Vietnam: Folytatják a földreform végrehajtását A Pravda hétfői számában levő szektoroknak. A gyárak­közli különtudósítójának, Ivan Scsedrovnak beszámolóját a felszabadított dél-vietnami te­rületek életéről. A tudósító megállapítja, hogy a Dél-viet­nami Köztársaság népi forra­dalmi hatalmának demokrati­kus szervei a társadalmi és gazdasági átalakulások széles körű programját valósítják meg. A népi forradalmi bi­zottságok folytatják a földre­form végrehajtását. Az áruló nagybirtokosoktól elkobzott földeket ellenszolgáltatás nél­kül a dolgozó parasztság ren­delkezésére bocsátják. A Dél­vietnami Köztársaság megala­kulása óta több mint 2,5 mil­lió hektárnyi földet osztottak szét Az ipar területén a helyi kézműipar kifejlesztése mellett nagy figyelmet szentelnek a népi tulajdonban levő vállala­toknak, az állami tulajdonban ban. üzemekben és gumiültet­vényeken ideiglenes munkás­önigazgatási bizottságokat hoz­nak létre. A Pravda különtudósítója megállapítja, hogy a felszaba­dított dél-vietnami körzetek­ben különleges pedagógiai és egészségügyi iskoláit működ­nek. Számos állami intézmény­nél és a népi felszabadító had­sereg fegyveres erőinek egy­ségeinél esti tanfolyamokat szerveznék. A felszabadított területek kulturális életének nagy ese­ménye volt az a kiállítás, ame­lyen 2000 műalkotást — több mint 50 ismert dél-vietnami művész alkotását — mutattak be. (MTI) Brazzaville-Kongó Főpróba Cape Kennedyn Charles Conrad, a rövidesen Holdra induló Apollo—12 asztronautája (baloldalt) és útHársa, Alan L. Bean, űröltö- zékben gyakorolja a kőzetgyűjtést. (Telefotó: AP—MTX—KS) Személyi változások Brazzaville-torn a nemzeti forradalmi tanács hétfőn be­jelentette, hogy különleges bí­róságot hoztak létre a rend­szerellenes támadások kivizs­gálására és éberségi csoporto­kat állítanak fel, amely az uralkodó Nemzeti Forradalmi Mozgalom Pártnak lesz alá­rendelve, és a népi milícia ke­retén belül működik. Néhány személyi változást is bejelentettek. Brazzaville katonai kormányzója, Yombhi őrnagy váltja fel Goma Silvain századost a hadsereg vezérkari főnöki tisztségében, míg az utóbbi hadügyminiszter lesz. Asse Mekang külügyminisztert, aki Raoul miniszterelnök tár­saságában Romániába repült hivatalos látogatásra, a leg­felsőbb bíróság elnökévé ne­vezték ki. (MTI) Az Olasz Kereszténydemokrata Párt új főtitkára Arnaldó Forlani (jobboldalt), az Olasz Kereszténydemokrata Párt új főtitkára kezet fog elődjével. Flaminio Piccolival. Rumor miniszterelnök is jelen van a kézfogásnál. Forlani 43 éves, újságíró és ügyész. (Telefotó: AP—MTI—KS) Külügyminiszterek tanácskozása Brüsszelben Közös piaci csúcstalálkozót készítenek e!6 Az Európai Gazdasági Kö­zösség miniszteri tanácsa hét­főn Brüsszelben összeült, hogy megvitassa a december 1-én és 2-án Hágában tartandó kö­zös piaci csúcstalálkozó előké­szítését Az AP szerint a küldöttek elé egy munkaokmányt ter­jesztenek, amely a Közös Piac kibővítésével kapcsolatos fel­tételeket rögzíti. Az ülésen Joseph Luns holland külügy­miniszter elnököl. PÁRIZS Éles vitákat várnak a tran-’ cia fővárosban a közös piaci külügyminiszterek hétfői brüsszeli találkozóján. A va­sárnapi párizsi Schumann- Scheel találkozó után is meg­maradtak ugyanis a véle­ménykülönbségek Párizs és Bonn közön, és ezt még sú- lycslií.otia az az időközben is­mertté vált olasz követelés, hogy csak legfeljebb két évre szóló megállapodást kössenek a mezőgazdasági Közös Piac finanszírozására — állapítják meg a hétfői francia lapok. Az Aurore vezércikke hang­súlyozza: a Rajna egyik olda­lán úgy vélik, hogy az el­sőbbség a Közös Piac prog­ramjának befejezését illeti, a Rajna másik oldalán viszont mindenekelőtt a kiszélesítés mellett szállnak síkra. A Combat vezércikke meg­állapítja, hogy Scheel vasár­napi látogatása után a fran­cia—német nézetkülönbség változatlanul megmaradt. Az alkudozás nagyon éles lesz a brit belépésnek és a mezőgaz­daság finanszírozásának kér­désében. A Paris-Jour kommentátora, Tabouis asszony szerint a hétfői brüsszeli külügyminisz­teri találkozót a hágai csúcs- értekezlet előtt még újabbak fogják követni. A cikkíró sze­rint már megállapodás is szü­letett egy november 20-i újabb miniszteri találkozóban. (MTI) December közepén: Újabb arab csúcsértekezlet Rabatban December közepén Rabatban rendezik meg az arab országok következő csúcsértekezletét — jelentette be Butaleb marok­kói külügyminiszter az Arab Védelmi Tanács hétfő dél­utáni ülése után. A védelmi tanács részvevői egyhangúlag jóváhagyták a csúcsértekezlet összehívásának gondolatát. Az arab országok e legmagasabb szintű tanácskozásán a közel- keleti konfliktusban követen­dő új stratégiát dolgozzák majd ki. (MTI) „Őszintén becsülöm őket...” — Három hadifogoly visszatér az USA-ba Dél-Vietnamból — Befejezte ülésszakát a genfi leszerelési bizottság, s ezúttal »jó esztendeje volt«. Üjabb, komoly lé­pést tett előre a leszerelés egy igen fontos területén: a tengerfenék atommentesítésében. A közvélemény természetesen haj­lamos az ilyen megegyezések, illet­ve közös előterjesztések fontosságá­nak lebecsülésére. Hiszen a nem­zetközi feszültség nagy gócai föld­rajzilag is egészen más elosztásban jelennek meg, a fegyverkezési ver­seny folytatását pedig ezekhez a fő földrajzi gócpontokhoz kapcsolja. A leszerelés azonban túlságosan' nagy­szabású és bonyolult probléma ah­hoz, hogy rögtön a legnehezebb, a legtöbb ellentétet kiváltó pontokon közelítsék meg. Ez a magyarázata annak, hogy a leszerelési bizottság és általában minden leszereléssel foglalkozó kon­ferencia erőfeszítései a legkisebb ne­hézségeket kínáló, de a jelenlegi ha­ditechnikai fejlettség mellett mégis létfontosságú területek felé összpon­tosulnak. Így jött létre például a vi­lágűr atommentesítéséről szóló egyezmény, s így került most a genfi leszerelési bizottság figyelmé­nek központjába a tengerfenék de- militarizálása. Mindkét^ esetben olyan területekről volt szó, ahol kü­lönleges nemzeti-hatalmi érctekek nem bonyolították a tárgyalásokat, s ezért könnyebb volt a kompro­misszumos megállapodások elérése. atomcsend a tenger fenekén Ez azonban egyik esetben sem csök­kenti a megegyezés jelentőségét. Hiszen az óceánok mélye például a fegyverkezés új technikai lehetősé­gei mellett erőteljesen felhasznál­ható rejtett kilövőállomások létesí­tésére. sőt tengeralatti bázisok ki­építésére is. A legközvetlenebb és legreálisabb problémát természete­sen az atomrakétákkal felszerelt nukleáris meghajtású tengeralatt­járók víz alatti tevékenysége jelenti. A modem haditechnika fel­tételei között tehát megvolt a lehe­tősége annak, hogy az óceánok mé­lyén kibontakozzék a fegyverkezési verseny egy új szaka. Ez a meggondolás vezette a Szov- ’etuniót, amikor 13ö9 márciusában, Genfben nagyszabású javaslatokat terjesztett elő. Az átfogó szovjet szerződéstervezet minden katonai te­vékenység betiltását javasolta az óceánok mélyén. A szovjet javaslat fényében az Egyesült Államoknak felül kellett vizsgálnia mélytengeri stratégiáját, s ilymódon több mint két hónapig tartott, amíg elkészült az amerikai ellenjavaslat. Ez lényegesen korlá­tozottabb, volt, és főképpen abban különbözött a szovjet indítványtól, hogy nem minden katonai tevékeny­séget tiltott volna be az óceánok mélyén, — hanem a vétó csupán a tömegpusztító fegyverekre és az azokat továbbító fegyverekre vonat­kozott. A két álláspont képviselői között egészen őszig tartott a vita, amely végül is egy közös szovjet—ameri kai tervezettel, tehát eredményes komp­romisszummal végződött. A komp­romisszum egyik oldalán elfogadták azt a korlátozottabb amerikai elkép­zelést, hogy egyelőre nem demilita- rizálják, csak atommentesítik az óceánok mélyét. A másik oldalon viszont az amerikaiak elfogadták, hogy a szov­jet álláspont alapján az egyezmény hatálya alól 12 mérföldes szélesség­ben vonják ki a parti vizeket. A szovjet álláspont jutott kifejezésre abban is, hogy a közös tervezet az atommentesítést »első lépésnek« ne­vezi — tehát nyitva hagy minden lehetőséget a Szovjetunió által sür­getett teljes demilitarizálás előtt. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy valamennyi kérdést meg­oldották volna. Kényes és érdekes proplémákat kell még kibogozni. Meg kell határozni például, hogy pontosan mit kell érteni a »tengerek mélye«, illetve »tengerfenék« fogal­mán. Hiszen egy ilyen meghatáro­zás lényegesen befolyásolhatja pél­dául a nukleáris rakétákkal rendel­kező atomtengeralattjárók tevékeny­ségét. Nincs kidolgozva pontosan az ellenőrzés rendszere sem, bár elv­ben megállapodtak abban, hogy a tizenkét mérföldes határon kívül minden szerződő államnak joga van a tenger mélyén, illetve a tenger­fenéken elhelyezett objektumok el­lenőrzésére. Ha nem is oldották meg az összes gordiusi csomókat, a közös szovjet— amerikai határozat-tervezet megszü- letése mégis reálissá teszi azt a kö­vetkeztetést, hogy a belátható jövő­ben aláírják a szerződést. A közös határozat-tervezet politikai jelentősége azért is külö­nösen komoly, mert jó nyitány a Helsinkiben meginduló szovjet— amerikai rakéta-tárgyalásokhoz. Ezek a két szuper-nagyhatalom stra­tégiai rakétarendszerének korláto­zásáról folynak, tehát egy esetleges nukleáris konfliktus legfontosabb, döntő arzenáljáról. Ezért nyilván mérhetetlenül bonyolultabbak, nehe­zebbek és hosszadalmasabbak lesz­nek, mint a tengerfenék atommen­tesítését belátható közelségbe hozó genfi tárgyalások. A genfi eredmé­nyek azonban jelzik, hogy a meg­egyezés elvi lehetősége nemcsak a tengerek mélyén, hanem a földön is nyitva álL Dél-Vietnamból hétfőn visz- szaindult az Egyesült Álla­mokba az a három amerikai katona, akit a dél-vietnami szabadságharcosok a múlt hé­ten bocsátottak szabadon. Elutazásuk előtt a katonái: negyedórás sajtóértekezletet tartottak a Tan Son Nhut-i lé­gitámaszponton. Az AP saigo- ni tudósítója megjegyzi, hogy az értekezlet alatt a három katona mellett ült az amerikai hadsereg tájékoztatási szolgá­latának egy tisztje, és az ame­rikai parancsnokságtól kapott utasítás értelmében a katonák nem beszélhettek fogságba esé­sük körülményeiről, fogságuk helyéről, s arról sem tehettek említést, hogy fogságuk alatt találkoztak-e más amerikai katonákkal. A 22 éves Tinsley katona el­mondta, hogy sebesülten esett fogságba, és foglyul ejtői jól gondját viselték. »Kétszer is meg kellene gondolnom, hogy újból harcoljak ellenük azután, amit velem tettek« — jelen­tette ki. Társa, a 22 éves Watkins el­mondotta. hogv fogságának jó részét társaival kártyázva és sakkozva töltötte. A 22 éves Strickland katona kijelentette: »Foglvulejtőim nem öltek meg. jóllehet erre alkalmuk lett volna, őszintén becsülöm őket amiért megkí­mélték életemet.« SOMOGYI WfiPLAP Kedd. 19«. Mf>ir U­1

Next

/
Thumbnails
Contents