Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

fiz ebi kaakrét bonni áiiásíngiaiás Az európai biztonsági konferenciáról ' Nixon vietnami po itikája bűn is — hiba is A Szabad Demokrata Párt sajtószolgálata tegnap állást foglalt a prágai külügyminisz­teri értekezlet javaslataival kapcsolatban. Ez az első konk­rét bonni állásfoglalás. Az FDP sajtószolgálata han­goztatja: 1. A prágai konferencia ál­tal javasolt napirendi pontok egyik oldal számára sem állí­tanak akadályokat. Az első pont, amely az európai bizton­ság kérdését és az erőszakról való lemondást fogalmazta meg, mindenesetre még értel­mezésre szorul a Szovjetunió ás szövetségesei részéről. 2. Ezért szükséges lesz a szo­cialista országok által is elfo­gadott két- és sokoldalú tár­gyalásokon gondoskodni arról, hogy a találkozó ne legyen si­kertelen. 3. Manescu román külügymi­niszter kijelentése, miszerint Ciprus és Szíria az imperializmus ellen Nicosiában tegnap közös közleményt hoztak nyilvános­ságra a Szíriái Baath-párt kül­döttségének ciprusi látogatá­sáról. A küldöttség a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) meghívására október 30-án érkezett a szigetország fő­városába. Az; arab államok elleni cio­nista-imperialista agresszió, valamint az imperialisták cip­rusi mesterkedései arra irá­nyulnak, hogy az imperialisták kiterjesszék hatalmukat a Közel-Keletre, és neokolonia­lista politikájuknak vessék alá a térségben élő népeket — hangsúlyozza a közlemény. A két párt szükségesnek tartja, hogy a nemzeti felszabadító és haladó erők együttműködjenek a Közel-Kelet népeinek közös antiimperialista harcában. A közleményben a felek ki­fejezik hálájukat azért a se­gítségért, amelyet a Szovjet­unió és más szocialista orszá­gok nyújtanak a nemzeti füg­getlenségért küzdő népeknek. (MTI) Bonni diplomácia Scíiee! bizalmas utasításai a nagykövetek számára A Springer-konszernhez tar­tozó Welt című napilap tegnap közölte azokat a bizalmas uta­sításokat, amelyeket Scheel külügyminiszter Bonn nagykö­vetségeinek és más diplomá­ciai képviseletének küldött. Hivatalos helyen megerősí­tették a Welt értesülését. Ezek szerint a külügyminiszteri uta­sítás lényeges pontjai a követ­kezők: 1. Az NDK nemzetközi elismeré­se — anélkül, hogy a két német állam kapcsolatait előzőleg szabá­lyoznák — befolyásolná az NDK készségét a viszony rendezésére. 2. Bonn német politikájának elő­terében most egy szabályozott, különleges viszony kidolgozása áll a két Németország között. Ennek nem áll útjában az NDK-nak az a kívánsága, hogy az NSZK elis­merje az NDK állami létezését. 3. Meg kell kísérelni, hogy az NDK nemzetközi kapcsolatainak problémáit egy (a két német ál­lam különböző politikáját) áthidaló megoldás elősegítésére lehessen felhasználni. 4. Azokat az államokat, amelyek de jure (jogilag) elismerik az NDK-t, Bonn nem sújtja szank­ciókkal — a régi recept szerint —, hanem mindig az NSZK adott ér­dekei szerint cselekszik. A külügyminiszteri utasítás­ból világosan kitűnik, mire tö­rekszik Bonn. Különösen a 3. pontból látszik, hogy a Brandt- kormány igyekszik majd kül­földi kormányokat arra ráven­ni, hogy attól tegyék függővé az NDK elismerését, hogy az NDK hallandó-e a bonni el­gondolások alapján megegyez­ni az NSZK-val (MTI) TUNÉZIA Burgiba kijelölte utódját Burgiba tunéziai elnök ma­gához kérette a köztársasági tanács tagjait, és közölte ve­lük, hogy miniszterelnöki tiszt­séget vezet be. A betegeskedő, 67 éves Bur­giba és a kormányon levő szo­cialista Desztur pártja — egye­dül indulókként — 97,76 szá­zalékos többséget kaptak a most befejeződött általános vá­lasztásokon. Az elnök, aki na­gyon lassan épül fel szívin­farktusából és májgyulladásá­ból, valójában utódot akart. Ez abból is kiderül, hogy bejelen­tette: a miniszterelnököt nem­csak államügyekkel bízzák meg, hanem az elnök akadá­lyoztatása vagy halála esetén az államfői teendőket is gya­korolja. A nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint az újonnan teremtett minisz­terelnöki tisztségnek egy biztos várományosa van: Bahi Ladgham, a szocialista Desztur párt főtitkára. Az utóbbi év­tizedben Burgiba patronáltja volt. Amikor szeptemberben átalakították a kormányt, ke­zébe került az államügyek irá­nyítása, az országos fejlesztési tervek ellenőrzése és koordi­nálása, a közpénzek kezelése. Korábban hadügyminiszter­ként szolgált. A Reuter jelentése szerint Burgiba hamarosan Európába utazik. Valószínűleg egy fran­ciaországi szanatóriumba vo­nul be. Ezeknek a fejleményeknek a tükrében már eldőlt, hogy Ahmed Ben Szalah, aki jelen­leg közoktatási miniszter, el- vésztette az elnöki utódlásért vívott versenyt. (Ben Szalah a fiatal szakemberek közé tar­tozott a kormányban.) (MTI) Zavargások Kelet- Pakisztánban A kelet-pakisztáni hatósá­gok közlése szerint Daccában továbbra is szórványos össze­tűzések történtek egyfelől a hadsereg és a rendőrség ala­kulatai, másfelől a nacionalis­ta csoportok között. November 3-án az összetűzések során egy ember életét vesztette, 12 megsebesült; több ház pedig leégett Ahszan albengernagy, Kelet- Pakisztán kormányzója felke­reste a városnak azokat a ke­rületeit, amelyekre kiterjednek a zavargások. Felhívta a la­kosságot, hogy őrizze meg nyugalmát. (MTI) nem várható, hogy egy konfe­rencia minden kérdést megold­jon, azt mutatja, hogy a szo­cialista országok is józanul ítélik meg a várható eredmé­nyeket. 4. Abból lehet kiindulni, hogy a konferenciával kap­csolatos várakozások a két tá­boron belül is különbözőek. Ennek ellenére egy jól előké­szített konferencia összeülése már egymagában messzemenő -politikai jelentőséggel bírna. 5. A lengyel és román nyi­latkozatokból megállapítható, hogy a javaslattevők nem ál­lítanak feltételeket az összeté­tel tekintetében sem. Ezzel a Nyugat egyik kívánságának eleget tettek. Az NSZK — hangoztatja az állásfoglalás — végleges dön­tése a szövetségeseitől függ. A szövetségesek határozatát azonban befolyásolni fogja, ho­gyan vélekedik Bonn a kérdés­ről. Ezen túlmenőnsn a konfe­rencia sikere nem kis mérték­ben azon múlik, milyen maga­tartást tanúsít a két német állam egymás irányában. A Brandt-kormány által megkez dett politika itt hasznos lehet — hangoztatja az FDP sajtó- szolgálata. (MTI) Nixon elnök, magyar idő szerint tegnap hajnalban be­szédet mondott vietnami politikájáról. Az előzetes, mester­ségesen felcsigázott várakozás ellenére az elnök egyetlen olyan új kezdeményezést sem jelenteit be, amely elősegíte­né a vietnami béke megteremtését. Nem beszélt tűzszünet­ről, sőt még arról sem volt hajlandó nyilatkozni, hogy az Egyesült Államok milyen ütemben folytatja csapatai kivo­nását, bár azt hangoztatta, hogy tervei szerint »-minden amerikai csapatot ki kell vonni — a háború vietnamizálá- sának- ütemétől függően. Az elnök arra használta fel beszédét, hogy igazolja saját elképzeléseit és feltétlen támo­gatást követeljen az amerikai néptől ezek megvalósításához. Végső fokon elismerte, hogy Vietnam — a közvélemény sze­rint — Johnson háborújából Nixon háborúja lett, de azt mondotta, hogy a háborúelle­nes csoport »csak hangos ki­sebbség«. És megismételte ko­rábbi kijelentéseit arról, hogy »nem befolyásolhatja a kisebb­ség az elnök döntéseit«. Nixon »a csendes többség« támogatá­sát kérte terveihez. Az amerikai elnök azt mon­dotta, hogy a békés rendezés elmaradásáért »egyedül Hanoit terheli a felelősség«, és ennek igazolására ismertetett néhány titkos diplomáciai lépést, töb­A hazafias erők sikerei Dél-Vietnamban bek között azt a tényt, hogy egy közvetítő útján a nyáron levelet juttatott el Ho Si Minh elnökhöz. Ho Si Minh — Ni­xon szerint — »az észak-viet­namiak ismert követeléseit is­mételte meg válaszában és határozottan elutasította a kezdeményezést«. Az elnök azt hangoztatta be­szédében. hogy más rendezés híján nem áll rendelkezésére más megoldás, mint a vietna- mizálás folytatása, amely gyö­keres változást jelent szerinte az előző kormányzat politiká­jához képest, és eredménnyel jár. Nixon elnök egyébként be­szédében azt mondotta, hogy »a fő kérdés az, hogyan lehet megnyerni Amerika számára a békét«, s hogyan kerülhet ki az Egyesült Államok a hábo­rúból. Mint mondotta, elutasí­totta hivatalba lépte után az azonnali kivonás gondolatát, mert az »katasztrófát jelentett volna Dál-Vietnam számára«, és az Egyesült Államok szá­mára is, mert »világszerte ösz- szeomlott volna a bizalom az amerikai vezetésben«. Az elnök szerint a reális út a »vietnamizálás« útja. I)él-Vietnamban továbbra is a hazafias erők kezében van a katonai kezdeményezés. A kambodzsai határ közelében, Bu Prang térségében a szabadságharcosok nyomása miatt az amerikaiak kiürítették a hírhedt különleges erők több bá­zisát. Képünkön: A felhalmozott tüzérségi lövedékek a most elhagyott »Annie« nevű bázison. (Telefotó: AP—MTI—KS) s kormánya kezdettől fogva er. re az útra lépett. »A dél-vietnamiakkal együtt olyan tervet dolgoztunk ki, amelynek során előre megha­tározott, s rendszeres időrend­ben teljesen kivonjuk az ame­rikai szárazföldi haderőt Dél- Vietnamból. A kivonás az erő, nem pedig a gyengeség hely­zetéből történik. Ahogy a dél­vietnami haderő megszilárdul, az amerikai kivonás üteme meggyorsulhat« — mondotta Nixon. De haladéktalanul kijelentette azt is, hogy az időrendet nem teszi közzé, mert »az ellenség ezt kihasz­nálná«. Azt is hozzáfűzte, hogy a terv végrehajtása a hadmű­veletek szintjétől és az állító­lagos behatolás mértékétől függ. Nixon elismerte, hogy a háború folytatása sokak számára ellenszenves meg­oldás, de azt hangoztatta, hogy csupán ez a válasz­tása van. * * * Nixon beszédének első vissz­hangja Washingtonban túlnyo­mórészt negatív: az elnök adós maradt a legégetőbb kérdésekre adandó válasszal. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy a háborúellenes Nixon elnök rádió- és tele­vízióbeszédét mondja a vietnami helyzetről. (Telefotó: AP—MTI—KS) csoportok, amelyek átmeneti­leg »fegyverszünetet« kötöttek Nixonnal, haladéktalanul és rendkívül keményen újítják tel támadásaikat. A legköze­lebbi akció már most várható. Az amerikai szenátusban, a képviselőházban pedig a hábo­rúellenes csoport mára több órás vitát tervez. A legnagyobb szabású eseményekre két hét múlva kerül sor: a vietnami moratórium második felvoná­sával. illetve a háborúellenes mozgósítási bizottság washing­toni tömegtüntetésével. (MTI) iüsammw!iAcs9!i A Szovjetunióban tegnap Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz—308 jelzésű mester­séges holdat, hogy műszerei se­gítségével folytassák a régeb­ben bejelentett szovjet űrku­tatási program megvalósítását. Karjalainen véleménye sze­rint a német kérdés kulcsfon­tosságú probléma lesz az össz­eül ópai biztonsági értekezleten, amely az általános európai helyeztet is elemzi majd. Közös nyilatkozatot hoztak nyilvánosságra a brazil és a kolumbiai kommunista párt bogotai találkozójáról Mindkét párt elsőrendű feladatának tartja, hogy a gyakorlatban is megvalósítsák a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi értekezleten hozott határozatokat. OS*--!’, fuss tüntetést ren­dezett Új-Delhiben India or­szágos ífv'v^g: szövetsége és az indiai diákszövetség. Görögország és a demokrácia Négy hír a demokrácia hajdani szülőföldjéről Sztülianosz Patakosz görög belügyminiszter, a junta »erős embere«, találkozott a helyi és a külföldi sajtó képviselőivel. Keményen megfedte őket írá­saikért és hangoztatta: 1824 óta a sajtó támadásai miatt 239 görög kormány és 233 bel­ügyminiszter bukott meg, de ez most nem fog sikerülni az újságíróknak. Megvádolta a honi és a nem­zetközi sajtót a görög kormány »megbuktatására« irányuló tö­rekvések miatt; a külföldi tu­dósítókat »rosszindulatúaknak és rosszhiszeműeknek« nevez­te. Az egykori tankihaidosztály- parancsnok ezután az asztalt verve így kiáltott: »Önök nem demokratikus gondolkodá­súak!« Mindenki dermedten hall­gatta ezt. Patakosz kirohanásai köz­vetlenül amiatt hangzottak el, hogy a világsajtó megírta: a kormány elkoboztatott a múlt héten két újságot. Az Európa- tanács nyomására a junta tudvalevőleg formálisan felol­dotta a cenzúrát. A felbátoro­dott lapszerkesztők burkoltan bírálni kezdték a diktatúrát, mire Athénben — és vidéken is — egyaránt parancsot adtak ki, hogy ne adjanak el példá­nyokat az inkriminált lapok­ból. Ráadásul a közalkalma­zottaknak egyenesen megpa­rancsolták, hogy csak kor­mánylapokra fizessenek elő. Ezek után Patakosz kijelen­tette, hogy az újságok elkob­zására vonatkozó hír: hazug­ság. .. (!) Időköziben a katonai bírósá­gok hétfőn öt diákot ítéltek különböző tartamú börtönbün­tetésre kormányellenes össze­esküvés vádjával. Egy athéni hadbíróság két fiatal lányt 17. illetve 15 esztendei íegyházzal sújtott, két fiatalembert nyolc, illetve 5 évi börtönre ítélt. Sza- lonikiben pedig a 19 éves Ruszo Vrana egyetemistát ítél­ték 18 és fél évi börtönbünte­tésre. * * * A görög kormány most ab­beli igyekezetében, hogy a Gö­rögországot is magában fog­laló nyugati szervezetek bírá­latát csökkentse, megállapodást kötött a Nemzetközi Vöröske­reszttel. A hétfőn aláírt egyez­mény értelmében a Vöröske­reszt tisztviselői meglátogat­hatják a görögországi sziget­börtönöket. Tapasztalataikró1 majd a görög kormánynak kell jelentést tenniük. • • • A párizsi L’Express hetilap legújabb száma közli a 29 éves Periklész Koravesszisz író cik­két börtönéletének megpróbál­tatásairól. A baloldali érzelmű görög írót (akinek később fe­leségével együtt sikerült Ang­liába szökni) az 19Ü7 októberi athéni puccs hajnalán lakásán tartóztatta le a katonai elhá­rítás. Először — írta Koravesszisz — az athéni biztonsági szer­zek főhadiszállására hurcoltak, hogy adatokat szedjenek ki be­lőlem a hazafias front sejtjei­ről. — Koravessziszt, aki a szervezetről nem tudott sem­mit. a padláson egy priccshez kötötték, és bottal ütlegelték, amíg el nem ájult. Forró és jeges vizet locsoltak rá. hogy '»niQtAom, Később áramütéssel »kezelték«. Ha* h 'napot töltött börtön­ben anélkül, hogy vádat emel­tek volna ellene, de szabadon bocsátása után sem hagyhatta el Athént. Rendőri felügyelet alá helyezték. Később barátai segítségével szökött külföldre. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. november 5.

Next

/
Thumbnails
Contents