Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-05 / 257. szám
fiz ebi kaakrét bonni áiiásíngiaiás Az európai biztonsági konferenciáról ' Nixon vietnami po itikája bűn is — hiba is A Szabad Demokrata Párt sajtószolgálata tegnap állást foglalt a prágai külügyminiszteri értekezlet javaslataival kapcsolatban. Ez az első konkrét bonni állásfoglalás. Az FDP sajtószolgálata hangoztatja: 1. A prágai konferencia által javasolt napirendi pontok egyik oldal számára sem állítanak akadályokat. Az első pont, amely az európai biztonság kérdését és az erőszakról való lemondást fogalmazta meg, mindenesetre még értelmezésre szorul a Szovjetunió ás szövetségesei részéről. 2. Ezért szükséges lesz a szocialista országok által is elfogadott két- és sokoldalú tárgyalásokon gondoskodni arról, hogy a találkozó ne legyen sikertelen. 3. Manescu román külügyminiszter kijelentése, miszerint Ciprus és Szíria az imperializmus ellen Nicosiában tegnap közös közleményt hoztak nyilvánosságra a Szíriái Baath-párt küldöttségének ciprusi látogatásáról. A küldöttség a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) meghívására október 30-án érkezett a szigetország fővárosába. Az; arab államok elleni cionista-imperialista agresszió, valamint az imperialisták ciprusi mesterkedései arra irányulnak, hogy az imperialisták kiterjesszék hatalmukat a Közel-Keletre, és neokolonialista politikájuknak vessék alá a térségben élő népeket — hangsúlyozza a közlemény. A két párt szükségesnek tartja, hogy a nemzeti felszabadító és haladó erők együttműködjenek a Közel-Kelet népeinek közös antiimperialista harcában. A közleményben a felek kifejezik hálájukat azért a segítségért, amelyet a Szovjetunió és más szocialista országok nyújtanak a nemzeti függetlenségért küzdő népeknek. (MTI) Bonni diplomácia Scíiee! bizalmas utasításai a nagykövetek számára A Springer-konszernhez tartozó Welt című napilap tegnap közölte azokat a bizalmas utasításokat, amelyeket Scheel külügyminiszter Bonn nagykövetségeinek és más diplomáciai képviseletének küldött. Hivatalos helyen megerősítették a Welt értesülését. Ezek szerint a külügyminiszteri utasítás lényeges pontjai a következők: 1. Az NDK nemzetközi elismerése — anélkül, hogy a két német állam kapcsolatait előzőleg szabályoznák — befolyásolná az NDK készségét a viszony rendezésére. 2. Bonn német politikájának előterében most egy szabályozott, különleges viszony kidolgozása áll a két Németország között. Ennek nem áll útjában az NDK-nak az a kívánsága, hogy az NSZK elismerje az NDK állami létezését. 3. Meg kell kísérelni, hogy az NDK nemzetközi kapcsolatainak problémáit egy (a két német állam különböző politikáját) áthidaló megoldás elősegítésére lehessen felhasználni. 4. Azokat az államokat, amelyek de jure (jogilag) elismerik az NDK-t, Bonn nem sújtja szankciókkal — a régi recept szerint —, hanem mindig az NSZK adott érdekei szerint cselekszik. A külügyminiszteri utasításból világosan kitűnik, mire törekszik Bonn. Különösen a 3. pontból látszik, hogy a Brandt- kormány igyekszik majd külföldi kormányokat arra rávenni, hogy attól tegyék függővé az NDK elismerését, hogy az NDK hallandó-e a bonni elgondolások alapján megegyezni az NSZK-val (MTI) TUNÉZIA Burgiba kijelölte utódját Burgiba tunéziai elnök magához kérette a köztársasági tanács tagjait, és közölte velük, hogy miniszterelnöki tisztséget vezet be. A betegeskedő, 67 éves Burgiba és a kormányon levő szocialista Desztur pártja — egyedül indulókként — 97,76 százalékos többséget kaptak a most befejeződött általános választásokon. Az elnök, aki nagyon lassan épül fel szívinfarktusából és májgyulladásából, valójában utódot akart. Ez abból is kiderül, hogy bejelentette: a miniszterelnököt nemcsak államügyekkel bízzák meg, hanem az elnök akadályoztatása vagy halála esetén az államfői teendőket is gyakorolja. A nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint az újonnan teremtett miniszterelnöki tisztségnek egy biztos várományosa van: Bahi Ladgham, a szocialista Desztur párt főtitkára. Az utóbbi évtizedben Burgiba patronáltja volt. Amikor szeptemberben átalakították a kormányt, kezébe került az államügyek irányítása, az országos fejlesztési tervek ellenőrzése és koordinálása, a közpénzek kezelése. Korábban hadügyminiszterként szolgált. A Reuter jelentése szerint Burgiba hamarosan Európába utazik. Valószínűleg egy franciaországi szanatóriumba vonul be. Ezeknek a fejleményeknek a tükrében már eldőlt, hogy Ahmed Ben Szalah, aki jelenleg közoktatási miniszter, el- vésztette az elnöki utódlásért vívott versenyt. (Ben Szalah a fiatal szakemberek közé tartozott a kormányban.) (MTI) Zavargások Kelet- Pakisztánban A kelet-pakisztáni hatóságok közlése szerint Daccában továbbra is szórványos összetűzések történtek egyfelől a hadsereg és a rendőrség alakulatai, másfelől a nacionalista csoportok között. November 3-án az összetűzések során egy ember életét vesztette, 12 megsebesült; több ház pedig leégett Ahszan albengernagy, Kelet- Pakisztán kormányzója felkereste a városnak azokat a kerületeit, amelyekre kiterjednek a zavargások. Felhívta a lakosságot, hogy őrizze meg nyugalmát. (MTI) nem várható, hogy egy konferencia minden kérdést megoldjon, azt mutatja, hogy a szocialista országok is józanul ítélik meg a várható eredményeket. 4. Abból lehet kiindulni, hogy a konferenciával kapcsolatos várakozások a két táboron belül is különbözőek. Ennek ellenére egy jól előkészített konferencia összeülése már egymagában messzemenő -politikai jelentőséggel bírna. 5. A lengyel és román nyilatkozatokból megállapítható, hogy a javaslattevők nem állítanak feltételeket az összetétel tekintetében sem. Ezzel a Nyugat egyik kívánságának eleget tettek. Az NSZK — hangoztatja az állásfoglalás — végleges döntése a szövetségeseitől függ. A szövetségesek határozatát azonban befolyásolni fogja, hogyan vélekedik Bonn a kérdésről. Ezen túlmenőnsn a konferencia sikere nem kis mértékben azon múlik, milyen magatartást tanúsít a két német állam egymás irányában. A Brandt-kormány által megkez dett politika itt hasznos lehet — hangoztatja az FDP sajtó- szolgálata. (MTI) Nixon elnök, magyar idő szerint tegnap hajnalban beszédet mondott vietnami politikájáról. Az előzetes, mesterségesen felcsigázott várakozás ellenére az elnök egyetlen olyan új kezdeményezést sem jelenteit be, amely elősegítené a vietnami béke megteremtését. Nem beszélt tűzszünetről, sőt még arról sem volt hajlandó nyilatkozni, hogy az Egyesült Államok milyen ütemben folytatja csapatai kivonását, bár azt hangoztatta, hogy tervei szerint »-minden amerikai csapatot ki kell vonni — a háború vietnamizálá- sának- ütemétől függően. Az elnök arra használta fel beszédét, hogy igazolja saját elképzeléseit és feltétlen támogatást követeljen az amerikai néptől ezek megvalósításához. Végső fokon elismerte, hogy Vietnam — a közvélemény szerint — Johnson háborújából Nixon háborúja lett, de azt mondotta, hogy a háborúellenes csoport »csak hangos kisebbség«. És megismételte korábbi kijelentéseit arról, hogy »nem befolyásolhatja a kisebbség az elnök döntéseit«. Nixon »a csendes többség« támogatását kérte terveihez. Az amerikai elnök azt mondotta, hogy a békés rendezés elmaradásáért »egyedül Hanoit terheli a felelősség«, és ennek igazolására ismertetett néhány titkos diplomáciai lépést, töbA hazafias erők sikerei Dél-Vietnamban bek között azt a tényt, hogy egy közvetítő útján a nyáron levelet juttatott el Ho Si Minh elnökhöz. Ho Si Minh — Nixon szerint — »az észak-vietnamiak ismert követeléseit ismételte meg válaszában és határozottan elutasította a kezdeményezést«. Az elnök azt hangoztatta beszédében. hogy más rendezés híján nem áll rendelkezésére más megoldás, mint a vietna- mizálás folytatása, amely gyökeres változást jelent szerinte az előző kormányzat politikájához képest, és eredménnyel jár. Nixon elnök egyébként beszédében azt mondotta, hogy »a fő kérdés az, hogyan lehet megnyerni Amerika számára a békét«, s hogyan kerülhet ki az Egyesült Államok a háborúból. Mint mondotta, elutasította hivatalba lépte után az azonnali kivonás gondolatát, mert az »katasztrófát jelentett volna Dál-Vietnam számára«, és az Egyesült Államok számára is, mert »világszerte ösz- szeomlott volna a bizalom az amerikai vezetésben«. Az elnök szerint a reális út a »vietnamizálás« útja. I)él-Vietnamban továbbra is a hazafias erők kezében van a katonai kezdeményezés. A kambodzsai határ közelében, Bu Prang térségében a szabadságharcosok nyomása miatt az amerikaiak kiürítették a hírhedt különleges erők több bázisát. Képünkön: A felhalmozott tüzérségi lövedékek a most elhagyott »Annie« nevű bázison. (Telefotó: AP—MTI—KS) s kormánya kezdettől fogva er. re az útra lépett. »A dél-vietnamiakkal együtt olyan tervet dolgoztunk ki, amelynek során előre meghatározott, s rendszeres időrendben teljesen kivonjuk az amerikai szárazföldi haderőt Dél- Vietnamból. A kivonás az erő, nem pedig a gyengeség helyzetéből történik. Ahogy a délvietnami haderő megszilárdul, az amerikai kivonás üteme meggyorsulhat« — mondotta Nixon. De haladéktalanul kijelentette azt is, hogy az időrendet nem teszi közzé, mert »az ellenség ezt kihasználná«. Azt is hozzáfűzte, hogy a terv végrehajtása a hadműveletek szintjétől és az állítólagos behatolás mértékétől függ. Nixon elismerte, hogy a háború folytatása sokak számára ellenszenves megoldás, de azt hangoztatta, hogy csupán ez a választása van. * * * Nixon beszédének első visszhangja Washingtonban túlnyomórészt negatív: az elnök adós maradt a legégetőbb kérdésekre adandó válasszal. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy a háborúellenes Nixon elnök rádió- és televízióbeszédét mondja a vietnami helyzetről. (Telefotó: AP—MTI—KS) csoportok, amelyek átmenetileg »fegyverszünetet« kötöttek Nixonnal, haladéktalanul és rendkívül keményen újítják tel támadásaikat. A legközelebbi akció már most várható. Az amerikai szenátusban, a képviselőházban pedig a háborúellenes csoport mára több órás vitát tervez. A legnagyobb szabású eseményekre két hét múlva kerül sor: a vietnami moratórium második felvonásával. illetve a háborúellenes mozgósítási bizottság washingtoni tömegtüntetésével. (MTI) iüsammw!iAcs9!i A Szovjetunióban tegnap Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz—308 jelzésű mesterséges holdat, hogy műszerei segítségével folytassák a régebben bejelentett szovjet űrkutatási program megvalósítását. Karjalainen véleménye szerint a német kérdés kulcsfontosságú probléma lesz az összeül ópai biztonsági értekezleten, amely az általános európai helyeztet is elemzi majd. Közös nyilatkozatot hoztak nyilvánosságra a brazil és a kolumbiai kommunista párt bogotai találkozójáról Mindkét párt elsőrendű feladatának tartja, hogy a gyakorlatban is megvalósítsák a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi értekezleten hozott határozatokat. OS*--!’, fuss tüntetést rendezett Új-Delhiben India országos ífv'v^g: szövetsége és az indiai diákszövetség. Görögország és a demokrácia Négy hír a demokrácia hajdani szülőföldjéről Sztülianosz Patakosz görög belügyminiszter, a junta »erős embere«, találkozott a helyi és a külföldi sajtó képviselőivel. Keményen megfedte őket írásaikért és hangoztatta: 1824 óta a sajtó támadásai miatt 239 görög kormány és 233 belügyminiszter bukott meg, de ez most nem fog sikerülni az újságíróknak. Megvádolta a honi és a nemzetközi sajtót a görög kormány »megbuktatására« irányuló törekvések miatt; a külföldi tudósítókat »rosszindulatúaknak és rosszhiszeműeknek« nevezte. Az egykori tankihaidosztály- parancsnok ezután az asztalt verve így kiáltott: »Önök nem demokratikus gondolkodásúak!« Mindenki dermedten hallgatta ezt. Patakosz kirohanásai közvetlenül amiatt hangzottak el, hogy a világsajtó megírta: a kormány elkoboztatott a múlt héten két újságot. Az Európa- tanács nyomására a junta tudvalevőleg formálisan feloldotta a cenzúrát. A felbátorodott lapszerkesztők burkoltan bírálni kezdték a diktatúrát, mire Athénben — és vidéken is — egyaránt parancsot adtak ki, hogy ne adjanak el példányokat az inkriminált lapokból. Ráadásul a közalkalmazottaknak egyenesen megparancsolták, hogy csak kormánylapokra fizessenek elő. Ezek után Patakosz kijelentette, hogy az újságok elkobzására vonatkozó hír: hazugság. .. (!) Időköziben a katonai bíróságok hétfőn öt diákot ítéltek különböző tartamú börtönbüntetésre kormányellenes összeesküvés vádjával. Egy athéni hadbíróság két fiatal lányt 17. illetve 15 esztendei íegyházzal sújtott, két fiatalembert nyolc, illetve 5 évi börtönre ítélt. Sza- lonikiben pedig a 19 éves Ruszo Vrana egyetemistát ítélték 18 és fél évi börtönbüntetésre. * * * A görög kormány most abbeli igyekezetében, hogy a Görögországot is magában foglaló nyugati szervezetek bírálatát csökkentse, megállapodást kötött a Nemzetközi Vöröskereszttel. A hétfőn aláírt egyezmény értelmében a Vöröskereszt tisztviselői meglátogathatják a görögországi szigetbörtönöket. Tapasztalataikró1 majd a görög kormánynak kell jelentést tenniük. • • • A párizsi L’Express hetilap legújabb száma közli a 29 éves Periklész Koravesszisz író cikkét börtönéletének megpróbáltatásairól. A baloldali érzelmű görög írót (akinek később feleségével együtt sikerült Angliába szökni) az 19Ü7 októberi athéni puccs hajnalán lakásán tartóztatta le a katonai elhárítás. Először — írta Koravesszisz — az athéni biztonsági szerzek főhadiszállására hurcoltak, hogy adatokat szedjenek ki belőlem a hazafias front sejtjeiről. — Koravessziszt, aki a szervezetről nem tudott semmit. a padláson egy priccshez kötötték, és bottal ütlegelték, amíg el nem ájult. Forró és jeges vizet locsoltak rá. hogy '»niQtAom, Később áramütéssel »kezelték«. Ha* h 'napot töltött börtönben anélkül, hogy vádat emeltek volna ellene, de szabadon bocsátása után sem hagyhatta el Athént. Rendőri felügyelet alá helyezték. Később barátai segítségével szökött külföldre. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. november 5.
