Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-05 / 257. szám
GONDOLATOK A TERMÉKBEN v te H a a középkori kézműves termékét egy mai hasonló rendeltetésű tömegcikk mellé helyezzük, a formai különbségek nyomban szemet szúrnak. S aligha gondolunk a bennük megtestesült munkák lényegi tartalmi eltéréseire. (Nem a társadalmi viszonyok különbözőségeire gondolunk, hiszen ahogy Marx írta a Tőkében: a gabonán — mármint a használati értéken — nem látni, hogy azt indiai rabszolga, orosz jobbágy, avagy amerikai farmer termelte-e.) A kézművesnél a gyakorlati tapasztalatokon, a mesterségbeli fogásokon, a rutinszerű fizikai munkán volt a hangsúly. A mostani tömekcikkre viszont sokkal inkább a termék. vagy a gyártó berendezés konstruktőre nyomja rá sajátos bélyegét, semmint a terméket előállító fizikai munkás. Már a tőkés társadalom kialakulását kísérő ipari forradalomnak is természetes velejárója volt a szellemi munka részarányának növekedése az ipari termelésben, és annak eredményében. Napjaink műszaki-tudományos forradalma pedig rendkívüli módon felgyorsította ezt a folyamatot. Az alkalmazott mérnökök, matematikusok, közgazdászok arányától, a fejlesztő-kutatószerkesztő bázis nagyságától meghatározó módon függ a vállalatok fejlődése, verseny- képessége. Vajon hazánkban másfajta tendenciák érvényesülnek? Köztudott ugyanis, hogy országunk viszonylag kis lélekszámúnál fogva a legtöbb területen nem vállalkozhat önálló kutató-fejlesztő munkára, hanem csak a külföldön elért eredmények átültetésére, adaptálására. Ennek ellenére a szellemi munka részaránya mind a termékben, mind a termelésben nálunk is szüntelenül növekszik. Egyrészt az élenjáró műszaki tudományos eredmények átvétele is értékes szellemi munka. Másrészt néhány jól kiválasztott területre nagy szellemi erőt kell összpontosítanunk ahhoz, hogy a világpiacon versenyképes eredeti megoldásokkal is szolgálhassunk. Vegyük ehhez még azt is, hogy egyre nagyobb mértékben alkalmazunk termelékeny gépsorokat, automata rendszereket. (Az ilyen bonyolult és termelékeny apparátusoknak viszont nemcsak tervezése és megépítése, hanem a karbantartása, az üzemeltetése is elsősorban szellemi munkát igénylő mérnöki, technikusi feladat.) A reform által célzott termelésszerkezet-változtatás tovább növeli a szellemi munka szerepét, súlyát. Egyrészt azért, mert az aktív piaci mechanizmus és a nyereségérdekeltség hatására a vállalatok igyekeznek rugalmasan követni a változó szükségleteket. Ez pedig több fejlesztő munkát, nagyobb termékválasztékot igényel. Másrészt a helső és a külső piacok szerves egységbe kapcsolásával meggyorsult a termelés szerkezetének, gyártmányösszetételének átalakítása. Vagyis a korszerűbb, a gazdaságosabb termékből egyre több készül, és csökken a korszerűtlen, a kevéssé keresett cikkek gyártása, értékesítése. A hazai piacon az importverseny, külföldön pedig a világpiaci konkurrencia, az állami támogatások mértékének csökkentése szorítja erre a vállalatokat. Nem szabad tehát csodálkozni vagy netán háborogni azon, ha a dinamikusan fejlődő vállalatoknál növekszik a műszaki-adminisztratív létszám, az alkalmazott mérnökök, technikusok, közgazdászok, szervezők stb. szúrna. T ermészetes, sőt leggyakrabban elkerülhetetlen folyamat ez, a vállalat jövőjének, a népgazdaság fejlődésének megalapozását, a mind több és színvonalasabb, elmélyültebb szellemi munka szolgálja. De csak akkor, ha a szellemi munkát végző seregnyi ember tevékenysége értelmes, alkotó jellegű és kezdeményező, s nem fut az üresjáratot, felelőtlenséget tenyésző bürokratizmus zátonyára. K. J. Kis szövetkezet — gondokkal A teleki Bébe Tsz nem tartozik a nagy szövetkezetek sorába, gondja azonban semmivel se kevesebb nagyobb testvéreinél. Az ősz ide is ugyanúgy megérkezik, mint bármely más szövetkezetbe. És mint másutt, itt is munkacsúcsot jelent. Ilyenkor mutatkozik meg, mennyire jól kezeltek a gépek, menynyire szervezhetők az emberek. Az ősz nem kérdi, hozhat-e már esőt, sarat, nyirkos napokat. — Minden napsütéses percet ki kell használni a lehető legoptimálisabb szervezessél — mondja Tóka Kálmán elnök. — Gyerekkoromban — folytatja elgondolkodva — a betakarításhoz egyáltalán nem volt gép. A terményt kézzel szedték le, nehéz és hosszan tartó munkával. A félszabadulás utáni első ilyen gép, amire visszaemiékszem, a burgonyaszedő volt Persze nem olyan korszerű, mint a maiak. A talajművelő gépek is lényegesen kezdetlegesebbek voltaic, ötvenkilenctől, a megalakulástól kezdve aztán fokozatosan változott, javult a helyzet. Egy éve vagyok elnök, azelőtt ag- ronómus voltam, tehát még inkább éreztem az őszi csúcs bajait. Különösen sok gondol fordítottam a helyes szerve— Hol tartanak jelenleg? — A kukorica betakarítása folyik. Az idén először a terű • let felét, jövőre mind a 17G holdat gép töri le. A kézi munkát fokozatosan a gép veszi át a mezőgazdaságban. E a fejlődés útja. De én úgy látom. hogy a jelentkező gep' igényt ma még nem tudjuk teljes egészében kielégíteni Ezen kellene már változtatni Sok gendot levenne a vállunk - ról az őszi csúcsidőben. A teleki szövetkezet nem tartozik a nagy szövetkezetek sorába. A gondja azonban semmivel se kisebb nagyobb testvéreinél. Az őszi munka mindig problémát jelent. A gépek mellett az emberre is szükség van. Telekiben a családtagok megértik ezt. Besegítenek, hogy gyorsabban befejeződjön a munka. Mészáros István Naponta 48—56 vagon répát hoznak be tárolásra a somogyi gazdaságokból. Az 500 vago- nos prizmát rövidesen befejezik, és utána egy nagyobbat készítenek a cukorgyár udvarán. A r>5 és az alkohol A közömbösség Is méreg »Az utóbbi években világviszonylatban, de hazánkban is egyre több társadalmi jelenség, tudományos felmérés és tanulmány utal arra, hogy a nők alkoholizmusa korunk egyik komoly és növekvő problémája.« (Dr. Bálint István) A régebbi közfelfogás szerint »nincs kiábrándítóbb, mint egy részeg nő«. A mai közfelfogás is elítéli a részeg nőt, de sokkal kevesebb esetben emel szót az ellen, ha a talponállóban féldecire várakozó nőket lát. A közvélemény bizonyos értelemben véve azért szelídült meg, mert a nők alkoholizmusát főleg etikai vétségnek könyveli el. "A nők alkoholizmusa azonban súlyosabb és összetettebb probléma. Erkölcsileg is elítélendő, ezenkívül fölmérhetet- len károkat okoz az italozó szervezetéiben, egészségében (amely idővel gyógyíthatatlanná válik). Nem is beszélve az anyai példamutatásról, a jövő nemzedék neveléséről. Másrészt társadalmunk elsősorban munkával és felelősségteljes megbízatásokkal akarja a nők egyenjogúságát bizonyítani. Végső soron pedig a nőktől segítséget várna az alkoholizmus elleni küzdelemben is. Néhány érd-ékes adat a világ statisztikai könyveiből. Nyugat-N émstországban mintegy harmincötezerre becsülik a női alkoholisták számát, és ebből huszonnégyezer a huszonöt éves korcsoportba tartozik. Az Egyesült Államokban az összes alkoholistának a 13 százaléka nő, Svédországban és Olaszországban is hasonló a helyzet. Hazánkban a statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy az elvonókúrán részt vett nők aránya a férfibetegekhez viszonyítva 11 százalékos, tehát megközelíti a nemzetközi 12— 15 százalékos átlagot. Az alkoholista nők nem a heveny alkoholmérgezettek, hanem az idült alkoholisták csoportjába tartoznak. Többségük már 17—18 éves korában gátlástalan alkoholfo- gyasztó volt. A fővárosi kijózanító állomás grafikonjai szerint 1964. augusztus 1-től december 31-ig 1624 férfit és 376 nőt, 1965. január 1-től május 31-ig pedig 2030 férfit Rózsatövek külföldre A Pécsen működő Baranya- termék elnevezésű termelőszövetkezeti áruforgalmi iroda nemesített rózsatövek szállítására kötött szerződést egy szlavóniai céggel. Az üzletet a Magyarország és Jugoszlávia szomszédos területei között fennálló kishatárforgalmi árucsere keretében bonyolítják le. Az első szállítmány — több mint húszezer rózsatő — kedden indult el kamionnal Baranyából, a pogányi Tavasz Tsz-ből. zésre, ősszel rövidebbek a nappalok, s ezt a munkába be kell számítani. Sokat jelent az is, hogy szántás helyett mélylazítást alkalmazunk. Előnye, hogy mélyebben lehatol a csa- radék, kevesebb a párolgási veszteség. _ Milyen elvet követnek az ő szt munkák szervezésénél? _ Ez területenként változó É n úgy gondolom, hogy amíg be nem fejezünk egy munkát, addig nem kezdünk más feladatba. A talaj előkészítése azért is kíván egyre hosszabb időt, mert egyre több műtrágyát használunk, s kiszórása több időt igényel. Az időtöbblet persze a jobb termésered menyben megtérül. — Ss mi a helyzet, ha nincs ilyen szép hosszú ősz? — Ez osak szerencse. Persze akkor is ment volna a talaj- munka, a betakarítás. A termés minősége, a gépek munkaköltsége feltétlenül kedvezőtlenebb lett volna. Vagyis: egy kicsit a szerencse is közrejátszik abban, hogyan alakul az őszi csúcsszezon. — Segítséget kapnak ilyen kor? — A szőlészetben például sokat segítettek az úttörők. Száz tanuló dolgozott nálunk négy napon át. Óránként négy forintot fizettünk nekik. Ök is jól jártak, n:i is, hiszen leszedtek a négy nap alatt kétszáz mázsa szőlőt. van szükség Februárban elbocsátottak ötven munkást. A kapun viszont ott a felírás, hogy »lakatosokat, hegesztőket felveszünk«. — Kell a munkás. Szeretnénk, ha egy jó munkásréteg alakulna ki, amelyikre mindig számíthatunk. Amelyik a telep gerincét adja majd — mondta Csöndör Lajos, az Óbudai Gépjavító Ktsz marcali telepének vezetőhelyettese. — Azok a lányok, akiket elbocsátottunk februárban, nyáron szezonmunkásként dolgoztak a Balatonon, télen pedig itt kerestek munkát. Tavasszal aztán igyekeztek to- vábbállni. Nekünk állandó munkaerő kell. És most az itt dolgozók 70—80 százaláka fiatal. Olyan fiatalok, akik együtt kezdtek a teleppel három éve, hatvanhétben, és ki is tartanak mellette. Például Vincze Csaba. — Lányok nem is maradtak? — Aki jól dolgozott, az maradhatott. És akik maradtak, azok fölárnek a férfiakkal is. Nekem elhiheti... Például. . . Szikrázik a fiatalok kezében a hegesztőpisztoly. A hosszú daru mellett dolgoznak. — Export lesz — mutat a vasvázra a telepvezető-helyettes. — A Szovjetunióba készítjük. Portáldarukhoz. A fiatalember, Vincze Csaba, akit példaként említettek, nemrég szerelt le. — Én pesti gyerek vagyok, de amikor indult a telep, lejöttem Marcaliba. Itt volt az édesanyám is. — Megérte? — Azt hiszem, igen. Megtaláljuk a számításunkat itt A műhely egyik sarkában aztán elmondta a telepvezető- helyettes, hogy csendes szavú gyerek, de nagyon őszinte, és őszinteséget vár. — Ezek általában a nyűt szót szeretik. Csaba is KISZ- titkár volt a bevonulás előtt — És milyen itt a KISZ- élet? — Ha a többi vállalatéhoz mérem, akkor azt mondom, hogy elég jó. De ha azt nézem, hogy mit várunk tőlük és csinálhatnák-e jobban, akkor azt mondom, hogy lehetne jobb is. Kevés még a szakmunkás, láthatta a kapun a kiírást. És kevés a technikus is. Pedig nekik kell átadnunk a stafétabotot. És velük együtt kell a külföldi iparral versenyezni. A leningrádi stadionhoz mi készítjük az óravázat, lés mi készítettük az olimpiai stadionhoz is. A hegeszt5no Egy fitos orr, két élénk szám, óriási kesztyűk, és az egész termetet beborítja egy hatalmas kötény. Ö Guricza Anna. Aki itt maradt és aki hegesztő lesz. — Behívattak néhányunkat, lányokat az irodába, és mondták, hogy hegeszteni kellene. Mondtuk, hogy jól vám. csak akkor a bér is legyen olyan, mint a férfiaké... — És? — Olyan lesz... Mosolyogva hallgatja válaszait egy markáns arcú fiatalember, a művezető. — Megérdemlik, mert olyan jól dolgoznak ezek a lányok, mint a férfiak. És igyekeznek nagyon. Milliókban Bejártam az új öntőműhelyt, ahol budapesti vállalatnak készítenek alkatrészeket. Megnéztem az épülő öltözőt, sok dicsérő szót hallottam az óbudai ktsz központjáról, mert sokat segítenek ennek a vidéki telepnek. És a jövőről kérdeztem a telepvezetőt, Szigetvári Károlyt. Számolt. — Körülbelül huszonnyolc- millió forintos évi jövedelemre számítunk. Ehhez jó munkások kellenek és jó utánpótlás. Sok az ipari tanuló. Rájuk alapozva lehet csak tovább tervezni... Tröszt Tibor 556 nőt kezeltek. Valamennyi társadalmi rétegből és korcsoportból kikerülnek, s esetük azért veszélyesebb, mert a nők alkoholizmusa nincs úgy előtérben, mint a férfiaké, viszonylag kevesen jelentkeznek önkéntesen elvonókúrára, életmódjuk rejtve marad. Éppen ezért nemcsak az alkoholizmus megelőzése, hanem a női alkoholisták felkutatása is fontos faladat. Somogy megyében a megyei kórház idegosztályán 1963-ban tizenöt, 1964-ben tizenöt, 1968-ban pedig tizenhét női alkoholista volt elvonókúrán. Az adatok láttán azt mondhatnánk, Somogybán nem is olyan nagy a veszély. Sajnos az idegosztályon éppen ezek a »biztató« adatok jelentik a legnagyobb gondot. Nemrégiben ugyanis felmérést készítettek Kaposváron a férfi alkoholistákról. A gyárak és üziemek bejelentése alapján csak nyolcvan, az orvosi adatgyűjtés alapján pedig több mint ezer alkoholista férfi él Kaposváron. A megdöbbentő különbség jelezte (idézem az orvosnő szavait): »A megyé- Den jóformán senki sem törődik a megelőzéssel, s nem kísérik figyelemmel az utógondozottak életét sem. Sőt a nők alkoholizmusáról szinte megfeledkeznek.« Ide kívánkozik még egy megjegyzés: a megyei kórházban, illetve az egész megyében egyetlen orvosnő és egy asszisztensnő foglalkozik alkoholisták gyógyításával. Az alkoholizmus elleni küzdelem az egészséges, boldog nemzedékért, gyermekeink jobb jövőjéért folytatott harcot is jelenti. A túlzások ellen akkor is szót kell emelni, ha ez népszerűtlen feladat és sokszor sikertelenséggel jár Az üzemekben és a termelőszövetkezetekben, városokban és a községekben egyaránt kötelességünk harcolni e »fertőző betegség ellen«. A mi társadalmunk bőven ad lehetőséget arra, hogy az egyéni problémákon a közösség, a munkában elért sikerélmények segítsék át az embereket, és ne az italozásba meneküljenek. Különösen az üzemek és vállalatok illetékesei, a Vöröskereszt, a .nőtanács, a KISZ és a szákszervezetek aktívái fordíthatnának még nagyobb gondot az alkoholizmus elleni küzdelemre. Több megyében működnek már alkoholellenes klubok Somogybán még nincs. Jó lenne az is, ha széles körű társadalmi összefogással gondos térképet készítenének a megyében az alkoholistákról Az orvosok minden szinten ■töibto segítséget várnak, hisze l nemcsak az alkohol, hanem a közömbösség is méreg lek S ez a méreg különösen ab' veszélyes, ha embertársa' életéről, társadalmunk jövőj j- ről van szó. Bán Zsuzsa SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. november 5. '