Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

Egy lépés előre Hegedűs Ferenc elnök. Egy lépést tettek előre a cso- kanyavisontaiak, amikor an­nak idején megalakították a faluban a szövetkezeteket Föl­ismerték az egyedül járható utat Űjabb nagy lépés volt, amikor a három tsz egyesült. Az iroda udvarán álló táblán nagybetűs felírás: Rákóczi Termelőszövetkezet Hegedűs Ferenc elnök és Hermann Fe­renc főagronómus arról be­szélt hogy újra nagy lépés előtt állnak, melynek megté­tele után könnyebb lesz a cso- konyavisontai emberek élete. — Munkánkat akadályozta a viszonylag nagy belvizes te­rület — mondták. — A régi diUőutak huszonöt—harminc holdas parcellákra szabdalták a határt, ez már nem felel meg egy gazdálkodni korsze­rűen akaró kollektívának. A szántóföldeket megszakí.jákaz apróbb, erdőnek nem nevez­hető bokor- és facsoportok. Még a régi időkben telepítették , ezeket az olyan gazdák, akik­nek sok volt a szántójuk, s nem bírtak vele. Hegedűs Ferenc az előzmé­nyeket sorolta: a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola ter­melésfejlesztési intézete tervet készített a szövetkezet számá­ra. Ebben meghatározták a gazdálkodás fő irányait a növénytermesztés, az állat­tenyésztés és a melléküzemági tevékenység területén. A szö­vetkezet vezetősége áttanul­mányozta a tervet, s elhatá­rozta, hogy egy másikat is ké­szíttet Olyant, amely a me­liorációs munkákkal is foglal­kozik. — Agronómiái tervünk, me­lyet a MEZÖBER beruházás előkészítő főosztálya készített az üzemen belüli vízrendezést a talajjavítás előfeltételeit dolgozza fel részletesen — fe­lelte kérdésemre Hermann Ferenc. — Elkészítése azért vált szükségessé, mert 8000 hold összterületünk 10—15 százalékát a csapadékosabb évekiben víz borítja. Sok a le­folyástalan földünk is. Eddig nem tudtuk megoldani á víz­rendezést. Most az állam is segít bennünket. Azt szeret­nénk, ha több lenne a szán­tónk. A gazdaságunk egyhar- madát kitevő területünkön kötött, homokos talaj van. A vízrendezés elvégzésével ezek­nek is nő a termőképességük. Az utak rendezése, újabbak kialakítása a másik célunk. A nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelő táblákat akarunk, s ennek nem felelnek meg je­lenlegi útjaink. A terv készítői figyelembe vették a talajadott­ságokat, a domborzati és csa­padékviszonyokat, az éghajlati tényezőket — A szakemberek éljöttek falunkba, közösen mértük föl a területet, s beszéltük meg a tennivalókat — mondta az elnök. — A szövetkezet föld­jeit tíz nagy táblacsoportra osztjuk majd. Térképeket ké­szítettek, melyek már a jövő gazdaságát tárják részletesen az érdeklődő elé. — Milyen változást jelent a terv megvalósítása a szövetke­zeti tagoknak? — Hasznuk lesz belőle, mert munkájuk könnyebbé válik — felelték. Az elnök példát is mondott: — A körülbelül háromezer méternyi árok 300—320 ezer forintba fog kerülni. Ez így első hallásra soknak tűnik. De azt számítva, hogy ha csak száz hold földet sikerül meg­javítanunk, már akkor is meg­térül ez az összeg, akkor már nem is olyan sok. Az állam hetvenszázalékos támogatással járul hozzá munkánkhoz. Ez azt jelenti, hogy minden hold­ra kétezer forintot adnak. Ha ezt túllépjük, akkor saját erőnkből fedezzük a további költségeket A főagronómus a terv megvalósításának távlati ki­hatásáról beszélt: — Lényegesen növelhetjük majd a gépi és az épületberu­házásainkat, megnő az egy munkanapra eső jövedelem is. Ha a határ járják, már a jövő képe bontakozik ki sze­mük előtt Leskó László Akarja, hogy könnyebb legyen? — Emlékszik, mit mondott, amikor elítelték? — Ígértem, hogy az lesz az utolsó büntetésem. — Most is »ezt fogja mon­dani? — Most Is. — Gondolja, hogy hisz ma­gának valaki? Háromszor tett «►türelmes megbánást ta­núsító magatartást.-“ Egyszer sem tartotta meg a szavát — Mert mindig közbejött valami Nem magyarázkodok, megmondta, hogy egy szava­mat sem hiszi el. — Nem ezt mondtam. Ha így volna, sem lenne csodál­koznivalója. Amikor írtam magáról, az életére megeskü­dött, hogy dolgozni fog. Ak­kor hallottam ismét magáról, amikor az ügyészség elkészí­tette az újabb vádiratot — Ne akarja bizonygatni nekem, hogy maga a védő­angyalom. Magának az a fon­tos, hogy részletesen kitere­gesse a hozzám hasonló sze­rencsétlen emberek viselt /dolgait —• Abban a cikkben ott volt: alapjában véve maga nem ««közönséges« bűnöző. És hogy ne hagyják a sor­sára. —• Tudom. — Akkor miért vádasko­dik? — Megtanultam, hogy a bi­zalomra csak ráfázhat az ember. Ha valaha tanulmányt ír az emberi kapcsolatokról, forduljon hozzám bizalom­mal — Tizenhét éves volt, ami­kor abba a bandába kevere­dett Nem lopott csupán fa­lazott. Nem is zárták be, felfüggesztett szabadságvesz­tést kapott. A szülein, meg az iskolán kívül nem tudott a dologról senkt — Ahogy maga azt elkép­zeli. Másnap erről beszélt az utca, aztán a fél város. Volt Hermann Ferenc főagronómus. Az üqyviteli munka hatékonyságáért A múlt évben kötött szocia­lista szerződést a Somogy me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudo­mányi karával, ennek értel­mében — az évenként elkészülő program szerint — az egyetem tudomá­nyos dolgozói fölmérése­ket végeztek a megyé­ben, s az ebből leszűrt kö­vetkeztetésekkel segítik az ál­lamigazgatási munka haté­konyságának növekedését. Eb­ben az évben az ügyvitel ész- szerűsítésének lehetőségeiről készítetteik felmérést A teg­nap befejeződött egyhetes munka után dr. Ivancsics Imre egyetemi adjunktus nyilatko­zott a Somogyi Néplap munka­társának. — A fölmérésnél abból in­dultunk ki, hogy az ügyvitelen nemcsak az iratkezelést kell érteni, hanem valamennyi igazgatási műveletet, amelyet a helyes döntések meghozatala és a végrehajtás érdekében végeznek. Tanulmányoztuk az iratkezelés rendjét az érdemi ügyvitel egyes mozzanatait azt, hogy az iratokat gyorsan osztják-e szét, megkapják-e az ügyintézők a szükséges útmu­tatást, s nem kapnak-e meg nem engedhetőt, megvan-e és megfelelő-e az ügyrend? Ta­nulmányoztuk az ügyfélfoga­dás rendjét is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az állampol­gároknak az igényeiknek állnak-e, s tárgyalhatnak-e olyan államigazgatási dolgo­zókkal, akik kellő felvilágosi-, tást tudnak adni. Az ügyvite­li munka hatékonyságának előfeltétele a megfelelő esz­közökkel való ellátottság. A fölmérés készítésénél azt Is vizsgáltuk, hogy milyen a kü­lönböző szinteken dolgozó ta­nácsi apparátusok helyiségek­kel, irodagépekkel, hírközlő és közlekedési eszközökkel való ellátottsága. A fölmérés rész- letes-----­G YERMEK­DARVAS JÓZSEF EVEIMBŐL • >'? ;'■ «Vy ■ _____ * Programját a megye ve­^ ^^zetőxvel együtt készítette el dr. Szamai i**,, egyetemi leld bácsinak szólok, hananS tanszk^eS^TSrt vJtt ezt MégmZs°tmi^e vissÄ'^-Sf6? Pr0gram megva10­Kint becsapódott az ajtó, és i Sltasaban is. befelé tartó lépések neszezé-i _ iw.-i,™ • ,, s e hallatszott Nemsokára be-J t(ík a v nten vizsgál 1 lépett a bátyám. Gyufa láng­ja villant és imbolygó, behe- mót árnyéka ott sötétlett munkáját? tanácsi apparátus 6. Az álmosság egyszerre ki­röppent a szememből. Ügy do­bogott a szívem, hogy azt hit­tem, meghallják. Mozdulni sem mertem, nehogy észreve­gyék, hogy ébren vagyok, és kihallgattam a beszélget sü­ket. Vagy talán nem is törőd­tek velem? Gondolták, hogy úgysem értem, miről van szó? Fülek! bácsi nemsokára el­köszönt és elment. Kint az ajtó előtt még sokáig beszél­gettek. Hogy mit azt nem ér­tettem. A szavak csak monoton dünnyögésként ütődtek át a falakon. Én mégis szinte a bő­römmel éreztem minden mon­dat értelmét. Tudtam: a lopás­ról beszélnek, hogy mikor mennek. Az én bátyám, az én Feri bátyám lopni akar! El akarja venni a másét. A rémü­let szinte megmerevítette a tagjaimat. Hát lehets.ges ez? Mindjárt arra gondoltam: biz­tosan megfogják őket, és mi­csoda szégyen lesz az nekünk. És lopni... Hiszen az borzasz­tó dolog! Szerettem volna kiugrani az ágyból, kirohanni hozzájuk, és könyörögni, hogy ne is be­széljenek ilye:.ékről. Még rá- gondolni is borzasztó! Az én bát ám lopni akar... Ügy éreztem, forog velem a* ágy, és minden megsemmisül körülöttem. Istenem, mi van itt? Nagy nyomorúságunkat még ilyen szerencsétlenséggel is * * ’ -ni akarod? Honnan le­hetne pénzt szerezni a bátyám­nak, hogy tudjon csizmát ven­ni? Én eljárnék mezítláb is, nem bánnám, ha csúfolódná- nak a gyerekek, csak a bátyám ne menjen lopni ... »Ennek nem szabad megtör­ténnie« — ebben az elhatáro­zásban kristályosodott ki ben­nem az utolsó percek sok zűr­zavaros benyomása. Agyamban tépetten zargat- ták egymást a gondolatok. Mit csináljak? Mit lehet itt csi­nálni? Szólok anyámnak. Nem, ez nem jó. Ezen még csak job­ban összevesznének, és nekem olyan rossz, mikor szavakkal tépik egymást. És hátha ... Ezt a lehetőséget magamnak is alig akartam fölvetni. Hátha az anyám is beleegyezik? Hiszen ő is szeretne kimenekülni eb­ből a feneketlen nyomorúság­ból ... Mi lesz akkor? — Nem, ő nem egyezne bele — nyugtattam meg magam. — Anyám jó. De mégse szólok neki. Hogy ne veszekedjenek. Azután arra gondoltam, hogy holnap beszélek Füleki bácsival. Megmondom neki, hogy nagy bűn az, amit csi­nálni akarnak. Hogy én őt mindig jó embernek ismer­tem, és a jó emberek ilyet nem tesznek. Mit mondhat erre Füleki bácsi? Talán azt, hogy ne törődjek a nagyok dolgaival. Biztosan szól majd a bátyámnak, és az megver. Még soha nem ütött meg, de ezért biztosan megver. Legjobb lesz, ha nem Fü­a< — Négy — egyenként há- szemközti falon. Meg akarta t romtagú — bizottság dolgozott gyújtani a lámpát, de a ka-? e“y hétig a megyében. A há- nóc nem lobbant lángra, csákóm tag közül az egyik tanácsi izzott kesernyés. Kellemetlenig^ * másik. “ , , , _ , .... „ i egyik felső eves joghallgatója, bűzzel. Sokáig próbálgatta, a 1 harmadik 1>edig M áUam­gyufa egészen a körmére^ igazgatási tanszék egyik okta- égett. Felszisszent, és dühös(l tója volt Egyik bizottság a káromkodással földhöz csapta.(»megyei tanács ügyintézését, kö­— Petró sincs... — mo-f zelebbről a pénzügyi, az igaz­rogta, mintha ezzel is alá? akarná támasztani jövendő terveit Mintha az érződött, volna ki ezekből a szavakból: akkor majd az is lesz. Csak úgy, a sötétben, vet-^| kőzni kezdett, és közben foly­ton mormogott valamit ma­gában. Szorongva hallgattam minden moccanását Mikor lefeküdt és nagy sóhajtással magára húzta a takarót, meg-(| mozdultam az ágyban, és" megszólal tam: — Feri bátyám!' A bátyáimat mindig Így szólítottam, és magáztam őket.! Így nevelt az anyám, mert,} mint mondta, ők sokkal Idő-} sebbek, kijár nekik a tiszte­let — Mit akarsz? — kérdezte./ — Te még ébren vagy? — Ébren. Csak azt aka­rom mondani, hogy hallót-} tam, amit a Füleki bácsival ( beszéltek. gatási, valamint az építési­közlekedési és vízügyi osztály munkáját tanulmányozta. A másik bizottság a Kaposvári Városi Tanács, a harmadik a Fonyód! Járási Tanács mun­kájával foglalkozott a negye­dik négy különböző nagyságú község — Lálbod, Tarany, So- mogyszob és Nagyatád — ta­nácsának tevékenységét mérte föl. Szeretném azt is elmon­dani, hogy ahol a fölmérést végeztük, mindenütt a legna­gyobb segítséget kaptuk a munkákhoz: vezetőtől az ad­minisztrátorig arra törekedett mindenki, hogy zökkenőmen­tesen menjen a munka. — Mikor kapja meg a me­gye a fölmérésbő’ származó hasznos tapasztalatokat? — A munka értékelése még hátravan. Az anyag feldolgo­zásával párhuzamosan már tudunk javaslatokat tenni. Végkövetkeztetést levonni azonban csak az egész anyag ismeretében lehet. Az össze­foglaló jelentést — a megyei tanács vb-titkárának és az egyetem államigazgatási, jogi tanszékvezetőjének közös elő­terjesztéseként — 1970 március végéig a Vb is megvitatja. K. I. egy barátom, együtt Jártunk a könyvtárba, moziba, ide- oda. Felelősségre vont, szá- monkérte, amit tettem. Min­dent elmondtam, őszintén. Ügy látszott, megérti. Ami­kor elváltunk, kezet fog­tunk. Jólesett. Ne felejtse el, hogy otthon csak * szidalmakat hallgatta meg az anyám sirán' zását. Kamaszfejjel határoztam, hogy a ba mért életem végéig h megteszek, amiért ner pött szembe. Még egy ^ tartott a barátság. FA % nagyon udvarias volt.r.. mondta, beszélt a szüleivel, akik megértették vele, hogy egyikünknek sem hasznos ez a haverság. Ő jó tanuló, soha nem volt rossz társasága, nem szeretné, ha elterjedne róla, hogy elítélttel barátko­zik. Megértettem, aztán szé­pen letettem a kagylót. — Tanulhatott, olvashatott volna. Az még nem jelent katasztrófát, ha pár hónapig csak ezzel foglalkozik valaki. — Az én körülményeim kö­zött igenis katasztrófa volt. Tudja, mit jelent otthon ál­landóan sirámokat hallgatni, miközben az utcán nagy ív­ben elkerülnek az ismerősök? Hát ezért mentem vissza a bandába. Végső sorban ara­nyos gyerekek, és valahol mindegyikünk sorsa ugyanaz. Nehéz az út kifelé... — Ezekkel az »aranyos gyerekekkel« maga betört, lopott, ártatlan embereket vert meg. Közben független lett, albérletben lakott. Elég lett volna többé nem járni abha a társaságba. — Az istennek sem akarja megérteni, hogy büntetett előéletű vagyok?! S akármi­lyen munkahelyre mentem, mindenütt tudtak erről? A dokument beszélt! — Ne legyen ingerült Nein gondol végig semmit. Azt várja, hogy a nyakába bo­ruljanak? — De tudták rólam, hogy ültem És ez bőven elég. Ha nem mondták is, tudták. Bán­tott hogy nem lehetek egyen­értékű velük. — Így nem is lesz soha. Ha tizennyolc éves korában, elhelyezkedik, a kutya sem emlékszik már az első bot­lására. De utána történt még egy és más. — Ha az a lány nem adja ki az utamat ma nem ülök itt ebben a csíkos frakkban. — Se rendes munkahelye, se tisztességes társasága, se elfogadható modora... — Csak analizáljon. Telje­sen veszélytelen szórakozás. Mindjárt fölteszi a szokvány­kérdést: mi lesz, ha letöl­tőm a büntetésemet. És én mindjárt mondom a szok­ványválaszt. Soha többé nem kerülök a rács mögé. Sovány hepiend. Legokosabb, ha hagyja az egészet. Amíg ra­gasztom a papírzacskókat, majd kitalálok valamit. Ez nem ígéret, nehogy annak te­kintse. De átkozott'il jó len­ne, ha nem jönne Vözbe sem­mi. Pintér Dezső (Folytatjuk.) T élákabafok kedvező áron! Férfi télikabát 1040 Ft helyett 750 Ft Férfi télikabát 1100 Ft helyett 750 Ft Férfi télikabát 960 Ft helyett 700 Ft Férfi télikabát 1300 Ft helyett 1000 Ft Női bükié télikabát 1450 Ft helyett 800 Ft Női bükié átmeneti kabát 1300 Ft helyett 650 Ft KERESSE A SOMOGY MEGYEI IPARCIKK­KISKERESKEDELMI VÄLLALAT KAPOS VARI, BARCSI, NAGYATÁDI ES BALA- TON-PARTI KÉSZRUHA SZAKÜZLETEIBEN. (9467) Q SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. november

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents