Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1969. november 26-28-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) Fejlődik a népgazdasági ter­vezés, folyamatban van a jövő gazdasági munkájának hosz- szabbtávú tervszerű előkészí­tése; kialakultak az 1971-ben kezdődő negyedik ötéves terv alapvonásai. A reform alapelveit még kö­vetkezetesebben kell érvénye­síteni, a végrehajtás során je­lentkező új problémákat idő­ben meg kell oldani, az eseten­ként előforduló hibákat ki kell küszöbölni. 2. A népgazdaság tervsze­rűen és arányosan fejlődik. A nemzeti jövedelem termelése fedezi a felhasználást, külke­reskedelmünk egészségesen fejlődik, nemzetközi kötele­zettségeinknek eleget teszünk. A termelés mindinkább össz­hangba kerül a szükségletek­kel, ésszerűbb a készletezés. A harmadik ötéves tervben megjelölt gazdaságfejlesztési célokat várhatóan elérjük, számos területen meghaladjuk. Az ipari termelés 1966—1969. évi növekedése és a közlekedés teljesítménye megfelel a ter­vezettnek, a mezőgazdasági termelésben pedig a tervezett­nél nagyobb a növekedés. A nemzeti jövedelem gyorsabban növekszik, a munkások, a pa­rasztok és az alkalmazottak jövedelmi színvonalának emel­kedése pedig nagyobb, mint ahogy azt az ötéves terv elő­irányozta. Az iparban és az építőipar­ban az előirányzott három év helyett lényegében két év alatt valósult meg a munka­idő-csökkentés, miközben a munkások reálbére emelke­dett 3. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a kedvező folyamatok mellett jelen van­nak és hatnak még régebbi és felszínre kerültek új gazdasági problémák is, amelyeket 1970- ben, illetve a negyedik ötéves terv időszakában, kell megol­dani Jelentős számú még az ala­csony színvonalon gazdálkodó vállalat és szövetkezet, ame­lyek csak állami támogatással tudnak termelni és exportálni. Sok vállalatnál a belső tarta­lékok feltárása lassan halad, elmarad a lehetőségektől. Az iparban a termelés növe­kedése 1969-ben a tervezettnél lassabb volt. Munkahelyen­ként lényegesen eltérő a hely­zet a termelékenység terén. Országosan az egy munkaórá­ra jutó termelés átlaga növe­kedett, viszont az egy dolgo­zóra jutó termelés lényegében nem emelkedett. Ebben szere­pet játszott a munkaidőcsök­kentés és a termelési átren­deződés. Az utóbbi időben ismét je-' lentkező egészségtelen mun­kásvándorlás a munkafegye­lem lazulásával jár. A válla­latok egy részénél alacsony a munkaintenzitás, a munkaszer- vezés hiányossága és a tech­nika lassú fejlődése miatt je­lentős felesleges létszám talál­ható. A szocialista bérezés el­ve — a végzett munka szerinti differenciálás — még mindig nem érvényesül kellően, to­vább hatnak az egyenlősdi ten­denciák. A mezőgazdasági termelés összesség! ben, különösen a nö­vénytermesztésben jelentősen emelkedett, viszont az állatte­nyésztési eredmények, az ál a ti termékek termelése elmarad a népgazdaság és a lakosság szükségleteitől. A háztáji állat- állomány gazdaságpolitikai céljainkkal ellentétben jelen­tősen csökken. Az áruellátás általában bő- sdilt, ugyanakkor a lakosság el­látása némely közfogyasztási cikkben hiányos; az árak eme­lése egyes esetekben indokolat­lan. 4. A Központi Bizottság elfo­gadta az 1970. évi gaz'asági feladatokra vonatkozó javasla­tokat. Enn^k megfelelően 1969- hez képest az ipari termelésben mintegy 6 százalékos, a mező­gazdasági termelésben — fi­gyelembe véve az idei kivéte­lesen magas terméseredmé­nyeket — mintegy 1 százalé­kos, a nemzeti jövedelemben 5—6 százalékos növekedést kell előirányozni. A lakosság 1 főre jutó reáljövedelme 4,5—5,5 szá­zalékkal növekedjék. A terv számoljon 69—70 ezer lakás felépítésével. A gazdasági feladatok meg­valósítása érdekében külön hangsúlyt kell helyezni arra, hogy — a gazdálkodásban kibonta­kozó kedvező folyamatok úgy erősödjenek, hogy közben nö-. vekedjék a termelés üteme a népgazdaság számára legfon­tosabb ipari és mezőgazdasági ágazatokban, a legkeresettebb termékek előállításában; — tovább kell növelni a tár­sadalmi termelés hatékonysá­gát, javítani kell minden válla­lat munkáját, jövedelmezősé­gét. Különös figyelemmel és erővel kell szorgalmazni a munka termelékenységének emelkedését; — a költségvetési gazdálko­dásban nagyobb takarékossá­got kell érvényesíteni. Javíta­ni kell az állami bevételek és a vállalati nyereség befizető, e teljesítésében a tervszerűséget; — intézkedéseket kell ten­ni, hogy a beruházások terén 1970-ben már lényegesebb ja­vulás legyen a tervezés és az anyagi, műszaki feltételek összhangjában. Javuljon az építkezések kivitelezése a mi­nőség és ütemesség tekinteté­ben; — gondoskodni kell arról, hogy a termelőszövetkezetek közös és háztáji gazdaságának termelése együttesen jobban növekedjék a jelenleginél. A nagyüzemi állattartás kapaci­tását bővíteni kell, a nem nagyüzemi (háztáji stb.) állat­tartás lehetőségeinek jobb hasznosítását pedig különböző intézkedésekkel elő kell segí­teni; — gazdaságpolitikai céljaink elérése megköveteli, hogy a szorgalmas munkát, a képzett­séget, az üzemi törzsgárdát minden vállalatnál jobban megbecsüljék erkölcsileg és anyagilag. A szocialista elosz­tás elvének következetes alkal­mazásával el kell érni-, hogy a nagyobb teljesítmény, a kü­lönlegesen nehéz és a felelő- sebb munkát a bérek, a jöve­delmek megállapításánál min­denütt fokozottabban ismerjék el; — gondoskodni kell a fo­gyasztói piac jobb egyensúlyá­ról, a lakosság áruellátásának bővítéséről. A termelő és ke­reskedelmi vállalatok gondos­kodjanak arról, hogy a tömeg- fogyasztás szempontjából fon­tos, olcsóbb cikkeket is folya­matosan lehessen vásárolni; — fokozni kell az állami el­lenőrzést a vállalati árképzés javítása érdekében, a fogyasz­tói árszínvonal emelkedése 1970-ben sem haladhatja meg az egy-két százalékot; — a külkereskedelmi kötele­zettségek teljesítéséhez fontos népgazdasági érdekek fűződ­nek. A külkereskedelmi forgal­mat úgy kell tervezni és lebo­nyolítani, hogy a világpiacon javítsa a versenyképességet, de az exporttevékenység ne men­jen a belföl di piac rovására. 5. A Központi Bizottság fel­hív minden pártszervezetet, minden kommunistát, hogy példás helytállással, a dolgo­zók mozgósításával segítsék elő gazdaságpolitikai céljaink elérését. Felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsát, az Országos Szövetke­zeti Tanácsot, á KISZ központi bizottságot és a tömegmozgal­maik vezetőit; segítsék a hatá­rozat végrehajtását A Központi Bizottság fel­hívja a szocialista brigádok tagjait és minden dolgozót, hogy szélesítsék és gazdagítsák a munkaversenymozgalmat 1970-ben, hogy a jubileumi évfordulók megünneplése újabb munkasikerekkel páro­suljon. Bizottság osztályai és a Tár­sadalomtudományi Intézet folytassanak további kutató­elemző munkát, s arról tegye­nek jelentést. ÍV. ///. A Központi Bizottság a párt- szervezetek széles körének ta­pasztalatait és javaslatait fi­gyelembe véve megvizsgálta a pártdemokrácia helyzetét és felesztésének lehetőségeit. A Központi Bizottság megállapí­totta: a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében érvényesülnek a lenini nor­mák, a demokratikus centra­lizmus elvei; érvényesül a kol­lektív vezetés. 1. összhangban a párt po­litikájával az elmúlt évtized­ben erősödött és elmélyült a" pártélet, a pártmunkában a demokratizmus; növekedett a középfokú és az alsóbb párt- szervek önállósága és felelős­sége. A párt minden vezető szer­vét demokratikusan és titko­san választják. Javult a párt­szervek és a párt ágság tájékoztatása, a beszámolási kötelezettség teljesítése. A kö­telességek és a követelmények növelésével együtt bővültek a párttagok szervezeti szabály­zatban rögzített jogai. Ugyan­akkor a Központi Bizottság megállapította azt is, hogy a szervezeti szabályzat ide vo­natkozó rendelkezéseinek be­tartása a jelenlegi gyakorlat­nál lényegesen nagyobb lehe­tőséget nyújt a pártélet de­mokratizmusának a mainál jobb, hatékonyabb érvényesí­tésére. 2. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a pártdemokrácia fejlesztése növeli a párt ere­jét, eszmei-politikai egységét, a tagság aktivitását, a párt tö­megbefolyását. A pártélet de­mokratizmusa, a megfelelő légkör, a helyzet reális elem­zése, a pártmunka rendszeres, kritikus értékelése, a felada­tok helyes kijelölése biztosítja, hogy mindenkor megtaláljuk a megfelelő megoldásokat azok­ra a sokszor bonyolult prob­lémákra, amelyek a szocializ­mus építése során felvetődnek. 3. A partéiét demokratizmu­sának fejlesztésével összhang­ban a Központi Bizottság ha­tározatot hozott több, a mun­kastílus további javítását érin­tő kérdésben. 4. A széles körű előkészítő munka során számos helye: javaslat, gondolat vetődött f 1. A Központi Bizottság ezeket megtárgyalta, és utasította végrehajtó szerveit, hogy egy részüket a kongresszusi előké­szítő munkában a Szervezeti Szabályzatra vonatkozó javas­latok kidolgozásánál 'vegyék figyelembe, a kérdések más csoportjában pedig a Központi A Központi Bizottság a Bel-, ügyminisztérium munkájáról megállapította: 1. A Belügyminisztérium egész tevékenységét pártunk és népünk szolgálata vezérli, hi­vatását betölti. Jelentős szere­pe volt és van abban, hogy a személyi kultusz éveinek tor­zulásait, az 1956-os ellenforra­dalom támadásait egyaránt le­küzdve, helyreállítottuk a Ma­gyar Népköztársaság alkotmá­nyos, törvényes rendjét, a szo­cialista törvényességit, és ma államunk teljes védelmet biz­tosít törvénytisztelő polgárai számára, és következetesen fe­lelősségre vonja, bünteti a tör­vény megszegőit. 2. A Központi Bizottság elis­merését fejezi ki a Belügymi­nisztérium dolgozóinak, egész személyi állományának, ame­lyet hivatástudat, áldozatkész­ség és helytállás jellemez; el­ismerését fejezi ki és köszöne­tét mond a munkásőrség tag­jainak, az önkéntes rendőrök­nek és annak a sok tízezernyi állampolgárnak, akik különbö­ző területeken önkéntes mun­kával rendszeresen segítik ha­tóságainkat a közrend, a köz biztonság fenntartásában. 3. A Központi Bizottságnak az az álláspontja, hogy e fon­tos közszolgálati ágazat számá­ra a munka megfelelő feltéte­leit biztosítani kell, ugyanak­kor elvárja a Be'ügyminisztó- rium dolgozóitól, hogy tovább­ra is következetesen védelmez­zék a Magyar Népköztársaság államhatalmát minden külső és belső ellenséggel szemben. Erősítsék a közrendet és köz- biztonságot, továbbra is hatá­rozottan lépjenek fel törvé­nyeink megsértőivel szemben, és biztosítsák a törvénytisztelő állampolgárok védelmét, sze­mélyi és anyagi biztons agát, s ügyeiket gyorsan és lelkiisme­retesen intézzék. 4. A Központi Bizottság fel­hívja a párt-, az állam és a tárna ’ - szerveket, hazánk lakosságát, hogy továbbra is hatékonyan támogassák a Bel­ügyminisztérium munkáját. • • * A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a taná skozás- ról, az ülés határozatairól a pártbizottságokat, a pártszer­vezeteket és az érintett terüle­tek dolgozóit részletesen tájé­koztatni kell. (MTI) Befejezte magyarországi látogatását az NKP küldöttsége A Német Kommunista Párt hazánkban tartózkodó küldött­sége sajtóértekezleten találkozott a magyar és a külföldi új­ságírókkal. Képünkön: A delegáció vezetője, Kurt Bach- mann elnök tart tájékoztatót. (MTI fotó — Keleti Éva felvétele) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására november 24—28 között látogatást tett Magyarországon a Német Kommunista Párt küldöttsége: Kurt Bachmann, a párt elnö­ke, Hermann Gautier, az el­nökség tagja, Sepp Mayer és Herbert Stiefvater, a vezető­ség tagjai. A Német Kommunista Párt delegációja találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárával, Komó­csin Zoltánnal, a1 Politikai Bi­zottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával, Gáspár Sándorral, a Politikai Bizott­ság tagjával, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának fő­titkárával és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt más kép­viselőivel. A küldöttség meg­tekintette a százhalombattai hőerőművet és látogatást tett a kiskunlacházi Petőfi Terme­lőszövetkezetben. A megbeszélések során a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást állás­pontjukról és megállapították, hogy kapcsolataik jól fejlőd­nek. Folytatni fogjájt erőfeszí­téseiket az együttműködés to­vábbi fejlesztésére, Marx, En­gels és Lenin eszméinek alap­ján és a proletár internacio­nalizmus szellemében. A Né­met Kommunista Párt kül-' döttsége magyar pártmunkás küldöttséget hívott meg a Né­met Szövetségi Köztársaságba. Az MSZMP képviselői köszö­nettel elfogadták a meghívást. A két párt képviselőinek megbeszélésein teljes egyetér­tés uralkodott valamennyi fontos kérdésben. A megbeszé­lések szívélyes, baráti légkör­ben folytak le. A Német Kommunista Párt küldöttsége tegnap elutazott Budapestről. NSZK-csatiakezás az admoreiiipé-szerzőtiésliez Havel József, az MTI moszk­vai tudósítója jelenti: Pénteken nagyjelentőségű Helyreállt a kölcsönös bizalom Huscilc inSerfüfca Gustáv Husák, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára interjút adott a Kvety című hetilapnak. Csehszlovákia felszabadu­lásának 1970 májusában ese­dékes 25. évfordulójára utalva hangsúlyozta, hogy ebből az alkalomból le kell vonni a csehszlovákiai negyedszázados fejlődés tanulságait, és a szük­séges következtetéseket. Az ünneplés értelme abban van, hogy hangsúlyozzuk népünk­nek az antifasiszta harc idő­szakában tanúsított önfeláldo­zó magatartását, és levonjuk a következtetéseket az 1945— 43-as időszak politikai osztály­harcából — jelentette ki. hoz­záfűzve, hogy meg kell őrizni a szocia­lista társadalom építésé­nek időszakában létrejött pozitívumokat, minthogy ezek sokkal inkább jel­lemzők az adott korszakra, mint az akkor' elkövetett hi­bák és tévedések. Ma államunk létéről van szó — jelentette ki Husák —, arról, hogy bel. és külpoliti­kánk valamennyi döntő kér­désében következetesen a marxizmus—leninizmus szel­lemében cselekedjünk, és a legerélyesebben oldjuk meg a problémákat. A csehszlovák párt- és ál­lami küldöttség október végi szovjetunióbéli látogatásáról szólva Husák kijelentette, hogy ez alkalommal zárták le mindazokat a tárgyalásokat, amelyeket korábban a két or­szág párt- és állami képvise­lőinek különféle találkozóin elkezdtek. Mind a világközvé­lemény előtt, mind pedig az úgynevezett zárt tárgyaláso­kon helyreállt a barátság, a kölcsönös politikai bizalom, és kifejezésre jutott az a közös akarat, hogy az élet minden területén, különö­sen ami a gazdaságot il­leti, a legsz'’ros'bb n mű­ködjünk együtt. — jelentette ki. A csehszlovák küldöttség szovjetunióbeli látogatása be­tetőzte a tes tvérpa r t ok kai és a szocialista államokkal fenn­tartott nemzetközi kapcsola­taink normalizálódási folya­matát is. Most már csak gya­korlati jellegű kérdések vár­nak megoldásra, s ezeket a szokásos úton rendezzük. A kölcsönös kapcsolatok­ban tiszta lapot kezdtünk — jelentette ki Husák, utalva a szocialista országok legutóbb Prágában megtartott külügy­miniszteri értekezletére, a ka­tonai tanácskozásra és több nás találkozóra. A szocialista társadalom el­lenségei országunk határain kívül és híveik az országon belül most azzal nyugtatják magukat, hogy nem sikerül megbirkóznunk a gazdasági problémákkal, hogy összeom­lás kezdődik nálunk, a nép elégedetlen lesz, s ezáltal fel­forgató tevékenységűk számá ra ismét kedvező körülmények alakulnak ki. Meg vagyunk győződve arról, hogy nem fogjuk beváltani az ellenség és az opportunisták reményeit, és sikerül megoldanunk a gazda­sági problémákat is — muta­tott rá Husák. OUTI) diplomáciai- esemény színhe­lye volt a szovjet külügymi­nisztérium Alekszej • Tolsztoj- utcai villája: Helmut Allardt, az NSZK moszkvai nagyköve­te kormánya nevében és meg­bízásából aláírta az atomso- rompó-szerződést. Ezzel a lé­péssel az NSZK kötelezettséget vállalt arra, hogy nem állít elő *s nem szerez be nukleáris fegyvereket. Az atomfegyverek elterjedésének mepakadályo- ásáról szóló szer ód írt a Szov- etunió kezdem'n este. Az atomsorompó-szerződés meg­kötésére a Szovjetunió, az Egyesült Államok, valamint Anglia között tavaly júliusban került sor, s azóta több mint kilencven ország csat1 akozott hozzá; a három említett nagy­hatalom és még 21 állam — köztük hazánk is — mór be- cikkelyezte a sze ződ'st, ímel-mek érv műbe lépéséhez t3 ország ratifikációja szűk é- jes. Moszkvai politika' körökben kedvező visszhangot keltett, kogy az NSZK, ahol befolyá­sos militarista és revansista körök minden követ megmoz­gatnak az atomfegyver birtok­lására. végül is csatlakozott a szerződéshez. Az a tomsorom pó-.s z> rződésen lévő nyugatnémet aláírásnak — húzzák alá M >szk á an — Dozitiv szerepe lehet abban is, hogy állá pontjuk felülök gá- lására késztetheti azokat a tő­kés országokat, amelyek ez- ideig különféle okokra hivat­kozva vonakodnak csatlakoz­ni az atomkorompo-szerződés- hez. sOHOGl'l NÉPLAP Szombat, 1969. november §9.

Next

/
Thumbnails
Contents