Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-29 / 277. szám
igény, program, cselekvési egység Épül a szennyvízvezeték Beszélgetés a közéleti aktivitásról, a közösség teremtő erejéről A szocializmus építése: mindennapi tettek láncolata, elsősorban a gazdasági élet és az eszmék frontján. A fejlődés, a javak előláliítása nélkülözhetetlenül megköveteli a társadalom egészének alkotó részvételét; a tervekben, előirányzatokban szereplő feladatok megoldásában. Ahhoz viszont, hogy az emberek cselekvőképessége kibontakozzék, bizalomra épülő, teremtő légkört kell kialakítani. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gajdos Lászlóval, a Nagyatádi Járási Pártbizottság első titkárával. — Szembetűnő a járás területén a közéleti aktivitás. Melyek ennek a kedvező jelenségnek az összetevői? — Eredményeink legfőbb forrása az, hogy pártunk országos politikája egyenes vonalú, menüs a kitérőktől, s azzal járásunk dolgozói egyetértenek. A .helyi, a járási politika ebbe a fő vonalba illeszkedik, mégpedig úgy, hogy kialakításánál messzemenően tekintettel vagyunk az emberek javaslatára, véleményére. A párt-, a tanácsi és a tömegszervezetek gyakori és sok irányú beszélgetést folytatnak a dolgozókkal, odafigyelnek az okos észrevételekre, jogos igényekre. Mivel nincsenek olyan ügyek vagy álláspontok, melyeket a járás vezetésének titkolnia kellene, s mivel az intrika, a rágalmazás már csak ritkán bukkan elő, őszinte és felszabadult a légkör. • Ilyen körülmények között bátran nyilatkoznak meg az emberek, előkerülnek a közösség jobbu- lását szolgáló javaslatok. — Hallhatnánk néhányat ezek közül? — Természetesen. A járási tanács illetékes szerve kezdeményezte például az egészség- ügyi hálózat célszerűbb átformálását, a nagyatádi fürdőnek gyógyfürdővé való nyilvánítását. Ugyancsak tanácsi javaslatra kezdődött meg az általános iskolák diákotthoni, hálózatának kialakítása; a termelőszövetkezetek pártszervezete vetette föl korábban a nagyatádi tsz-ek egyesülésének gondolatát. Tanácstagok, egyszerű dolgozók indítványa nyomán került munkaprogramba a kisbaj omi, a bolhási, a ri- nyaszentkirályi bekötő út, a nagyatádi Munkás és Alkotmány utca úttestének befedése szilárd burkolattal,' számos község villany-,' telefon- és járdahálózatának kiépítése, a nagyatádi sporttelep rekonstrukciója és így tovább. Helyesli a közvélemény azt a gyakorlatot, hogy csak alaposan kimunkált tervekkel jelentkezünk, s azokat elfogadás, jóváhagyás után meg is valósítjuk. Ä nagyatádi régi honvédségi laktanya épületét, a sodrony gyártól kezdve a kórházig, sokféle célra szándékoztak igénybe venni, de egyik elgondolásból sem lett semmi. Kellő megfontolás után úgy döntöttünk, hogy diákotthonná alakítjuk át — és két évvel ezelőtt már be is költöztek a tanulók, A járási kórház létesítésének terve még a felszabadulás előtt felmerült, akkor A „négyes törvény46 a megvalósulás útján A zártkertrendezések tapasztalatai A múlt év január 1-én lépett érvénybe az 1967. évi ÍV. törvény a földtulajdonról és a földhasználat továbbfejlesztéséről. A földtulajdon és a föld. használat egységének megteremtését és a termelőszövetkezeti földtulajdon fokozatos létrehozását célzó rendelet alapot ad egyebek mellett a zártkertek rendezésére is. A törvény megvalósulásának útját figyelemmel kísérik megyei párt- és tanácsi vezető testületéi nk, az illetékes országos szervek, s időnként értékelik a végzett munkát. Dr. Mohar László, a Somogy megyei Földhivatal vezetője most bennünket is tájékoztatott a megyei hivatal és a járási hivatalok eddigi tevékenységéről. — A kívülállók földjének termelőszövetkezeti tulajdonba vétele az idén január 1-vel megtörtént. Az ezzel kapcsolatos rendezés és a most folyó munkák folyamán milyen problémák adódtak? — Megyénkben a tulajdoni és használati viszonyok meglehetősen rendezetlenek. A községekről készült térképek többsége nagyon régi, akad a múlt századból való is, melyen még mindig a jobbágytelkek szerepelnek. Ezeket a térképeket fel kell újítani. Száznyolcvan községben nem egyeznek a földnyilvántartási adatok a telekkönywel. Ez eddig is sok gondot okozott, dfe még nagyobb feladatokat jelent a zártkertek rendezése során. A törvénynek ez a része a jövőből egyre több községben valósul meg, s a zártkertrende- zés a falusi lakosság nagy részét érinti. — Hogyan készültek föl rá? — Az országos felügyeleti szervünktől kapott, erre vonatkozó útmutatót kivonatosan elküldtük minden megyei és járási szervnek, amelytől konkrét vagy elvi segítséget vártunk. Emellett a földhivatali dolgozókat tanfolyamon oktattuk ki a tennivalókra. Személyekre szóló intézkedési tervet készítettünk; megtörtént a térképek felújítása, egyeztettük az adatokat; munkatársaink a helyszínen vizsgálták meg a művelési ágakat Ahol saját erőnkből nem győzzük a földmérési munkákat, ott évekre meghatározott szerződést kötöttünk a földmérési vállalatokkal ezekre a tennivalókra. — Mit végeztek az idén? — Sokat beszélgettünk a falvakban a földtörvényről, arról, hogy értsék az emberek, mi történik körülöttük. Á munkák során rendszeresen tájékoztattuk a járási pártbizottságokat, a járási tanácsokat arról, hol tartunk, esetleg milyen nehézségek támadtak. Az idén tíz községben összesén több mint 670 holdnyi területet rendeztünk, s valamennyi községben határidő előtt végeztünk ezzel a munkával. — Hogyan készítik elő a jövő évi zártkertrendezéseket? — A járási szervekkel történt előzetes megállapodás szerint 1970-ben húsz somogyi községben összesen csaknem 3000 holdon végezzük el a zártkertek rendezését. Figyelembe vesszük az idei tapasztalatokat és azt, hogy ebben az évben több közös gazdaság egyesült. A térképfelújítások nagy részét ezúttal is a földhivatalok dolgozói készítik eL Januárban előkészítő tanfolyamot tartunk, melyen az idei munkákban részt vett előadók mondják el mindazokat a módszereket, amelyek jól beváltak, s ismertetik a problémákat is, amelyekkel számolni kell. Az előkészületek egy része már az 1971-ben sorra kerülő zártkert- rendezési munkákra is vonatkozik. A rendezésnek az a célja, hogy az eddig nem megfelelően kialakított zár iker tefcben az elhanyagolt földeket megműveljék, megszűnjenek a jogtalan földhasználatra, alap nélküli előnyök szerzésére lehetőséget nyújtó rendellenességek. A rendelkezésre csak azután kerülhetett sor, hogy ennek megvalósultak a gazdasági és politikai feltételei. A törvény-' javaslatnak ezzel kapcsolatos szabályait az 1966. évben az ország 12 községében végzett zártkertrendezés tapasztalatainak figyelembevételével dolgozták ki. H, P. gyűjtést is rendeztek a költségek egy résznéek fedezésére, de a tervekkel együtt a pénz is elkallódott. A közelmúltban megtörténtek a kórházépítés előkészületei; megkezdődött a területrendezés, s a jövő esztendőben már 20—22 millió forint beépítésével számolunk. — Milyen formában vesz részt a járás lakossága a közös feladatok megoldásában? — A lakosság egyre növekvő, s már igen jelentős anyagi áldozatot is vállal a fejlesztési előirányzatok megvalósításáért. Az utóbbi két esztendőben a járás lakói — a köz- ségíejlesztési alap befizetésein túl — összesen 6,2 millió forintot juttattak közcélokra. Az egy főre számított társadalmi munka évi értéke járásunkban 121,50 forintot tesz ki. Nagyban könnyíti ügyeink intézését, hogy az egész járásra kidolgozott fejlesztési koncepcióval rendelkezünk. Elgondolásainkat egyeztettük a megyei vezetéssel, a felsőbb szervekkel, az illetékes szaktárcákkal. Csak mellékesen említem meg, hogy összesen 78 megyén kívüli szervvel tartunk kapcsolatot, velük rendszeresen' tárgyalunk, fejlesztési, kommunális, szolgáltatási kérdésekben. A fejlesztés tervei az egyes községek vagy az egész járás érdekeit tükrözik, a dolgozók egyetértenek azokkal, s tudják, hogy a kisebb vagy nagyobb közösségek életkörülményeinek javítását szolgálják. Azt gondolom, hogy ez is szerepet játszik a jó közhangulat kialakításában, abban, hogy a járás dolgozóit politikai aktivitás, tettrekészség jellemzi. A kommunális, egészségügyi, a kulturális, a kereskedelmi fejlődés eredmém-eit látva meggyőződhetnek arról, hogy a párt politikájának középpontjában a dolgozó ember áll. — Zökkenőmentesen folyik ez az egész járást mozgósító tevékenység, vagy vasinak akadályok, nehézségek is? — Mint az élet más területein, olykor a kollektív érdekekre tekintő javítási szándéknál is nehézségekkel találjuk magunkat szemben. Öröm például, hogy elkészült Nagyatádon az új, hatvan személyes bölcsőde, sajnálatos viszont, hogy a járás nagyobb községeiben nem fejlesztik az idénybölcsődéket állandó jelle. gűvé. Egyetértettünk azzal, hogy a járási tanács Segesd községnek anyagi támogatást juttatott a László-majori salakjárda megépítésére. Nem fogadhatjuk el viszont azt a gyakorlatot, hogy a biztosított összeget a község nem az eredeti, hanem más célra használta félS a konkrét példákról az általánosítás felé elkanyarodva: a szándékok mögött gyakran hat még az a gondolat, hogy elsősorban az egyéni, vagy a kisebb közösségi érdek érvényesüljön — olykor a nagyobb kollektíva vagy a népgazdaság terhére. Nyilvánvaló, hogy a különböző szintű érdekek egyeztetése nem nélkülözhető a járási vezetés munkájában. — A személyes példamutatáson túl, hogyan segítik a kommunisták, a párt alapszervezetei a terület fejlesztését? — Az egy évvel ezelőtt lezajlott választások eredményeként jelentősen megjavult az alapszervezetek vezető testületének személyi összetétele. Emelkedett a vezetőségekbe beválasztott fizikai dolgozók aránya is, így alapszervezeteink ma már képesek — kollektív munkával — területük átfogó, reális elemzésére és irányítására. A taggyűlések aktivitása pedig arról tanúskodik, hogy a közérdekű, az adott terület lakosságát foglalkoztató témákról van mit mondaniuk a kommunistáknak; vannak elgondolásaik, megvalósításra érdemes javaslataik. A párttagság . részéről felmerült észrevételekre az alapszervezetek vezetőségei a taggyűléseken adnak választ. A járási párt-végrehajtóbizottság tagjai a községek, üzemek, intézmények vezetőivel rendszeresen folytatnak kötetlen beszélgetést; ezek jól szolgálják a kölcsönös tájékoztatást. a nézetek kicserélését a járás egészét érintő kérdésekben is — fejezte be nyilatkozatát. Gajdos László, a nagyatádi járási pártbizottság első titkára. Dolgozik a sok ember munkáját pótló árokásó gép. J6 ütemben halad Barcs főútvonalán, a Bajcsy-Zsilinszky utcában a szennyvíz-gerincvezeték építése. A komlói Bányászati Aknamélyítő Vállalat a jelek szerint megtartja ígéretét, és 1970 márciusának végére elkészül a munkával. Eredetileg nem ők vállalkoztak erre, több budapesti ajánlkozó is volt, de végül valamennyien visszaléptek. A szennyvíz-gerincvezeték hozzájárul Barcs külső képének megváltoztatásához is, eltűnnek a vizes árkok. A vasúttól, illetve a Kinya pataki derítőtől összesen 2,1 kilométer hosz- szü lesz ez a földben levő vezeték. Először csak a Béke Űl sarkáig tervezték a munkát, de később ésszerűen változtattak! a terveken, s a gerincvezetéket megépítik a Dráva-hídra vezető útig. A szennyvízcsatorna a derítővel együtt 11 millió forintba kerül. Ezután az útépítők veszik majd munkába Barcs főutcáját. Jövőre elkezdik és a tervek szerint be is fejezik az 1,7 kilométer hosszú. 7 millió forintba kerülő út építését. Ezzel városias képet leap ez az egyre nagyobb forgalmú járási székhely. A forgalom gyors lebonyolítására megfelelő föltételeket teremt majd a kilenc méter széles, modern úttest. Az építők munkavédelmi vetélkedője Jelentősen csökkent a három napon túl gyógyuló balesetek száma a somogyi építőipari, építőanyag-ipari és faipari vállalatoknál. A múlt év október elsejéig 312 embert ért baleset, az idén ez a szám 257-re csökkent A tavalyi 7173-ról — a háromnegyedéves adatokat figyelembe véve —■ 5532-re csökkent a kiesett napok száma, s ez azt bizonyítja, hogy az üzemekben, munkahelyeken dolgozó kétszáz munkavédelmi őr jól tevékenykedik. Érezhetően javul a munkavédelmi fegyelem a vállalatoknál. Ennek bizonyítéka az is, hogy egyre gyakrabban bírságolják meg a szabálysértőket. Az idén száztíz embert vontak felelősségre; a megbüntetettek huszonöt százaléka vezető beosztású volt Ezeket az adatokat a Szak- szervezetek Somogy megyei Tanácsának kaposvári székházában tegnap megnyitott munkavédelmi kiállításon Suhajda János, az SZMT munkásvédelmi felügyelője mondta el, amikor a megye építőipari vállalatainak munkavédelmi helyzetét értékelte. A tanácskozást dr. Fonai János, az építők szakszervezete, megyei bizottságának titkára nyitotta meg. Itt hangzott el a következő megállapítás is: »Az eredmény ellenére sem mondhatjuk, hogy most már minden rendben van ezen a területen. A rendszeres üzemi ellenőrzések alkalmával ma is azt tapasztaljuk, hogy a vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetőinek többsége a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok teljesítését műszaki, szak- szervezeti értekezleteken, vagy egyéb rendezvényeket az esetek döntő többségében az szbA munkavédelmi vetélkedő részvevői. felügyelőktől vagy a biztonsági megbízottaktól kérik számon. Azt hangoztatják, hogy ezt a feladatot társadalmi üggyé kell tenni. Ugyanakkor nem veszik észre, hogy önma- guktól kérik számon a munkát, hiszen minden vezetőnek saját területén kell éreznie, a felelősséget és megtennie a szükséges intézkedéseket.« Ennek ellenére — az építők szakszervezete megyei bizottságának véleménye szerint — sokat javult az üzemi szakszervezeti bizottságok munka- védelmi tevékenysége. 1966-tól 1968-ig az építőipar termelési értéke csaknem 38 százalékkal emelkedett. Több mint kétezer munkással többet foglalkoztatnak az idén, mint 1966-ban, mégis az egy dolgozóra jutó szociális ellátásra fordított összeg 1008 forintról 1077 forintra nőtt Több új létesítményt adtak át ebben az időben: Dél-magyarországi Fűrészek csurgói telepe, a siófoki és a kaposvári poligonüzem, a kőröshegyi és a balatonszentgyörgyi téglagyár nemcsak műszaki, hanem munkavédelmi fejlődést is jelentett A tegnapi tanácskozás után rendezett vetélkedő is arról győzte meg a részvevőkét, hogy az emberek ismerik a munkavédelmi jogszabályokat. Tegnap este hirdették ki a vetélkedő eredményeit. Az első helyezett Katona Imre, az Épitögépjavító és Gépgyártó Vállalat barcsi üzemének dolgozója lett, s egy Sport táskarádiót kapott A második helyezett Iványos Jánost, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóját Szo- kol táskarádióval jutalmazták. A harmadik helyezett Tihanyi János, a Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozója karórát kapott SOMOGYI NÉPLAP fewahaí, 1©69 aovembei 29. 3
