Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-27 / 275. szám

Az Apollo—12 küldetése November 24-én este, magyar idő szerint vala­mivel 22 óra előtt, több mint 10 nap elteltével ért vissza a Csendes-óceán vizére az Apol­lo—12 parancsnoki kabinja há­rom utasával. Conraddal, Beamtet és Gordonnal. Az uta­zás lebonyolítása lényegében ugyanolyan főbb mozzanatok­ból tevődött össze, mint az Apollo—11 esetében, azonban a küldetés kereken két nap­pal hosszabb időt vett igénybe Ennek oka abban rejlik, hogy a holdfelszíni tartózkodás most mintegy 10 órával hosszabb volt, mint júliusban, s a komp felszállását követő összekap­csolás után az űrhajónak még tovább kellett keringenie a Hóid körül, hogy a kabin az óceán kijelölt térségébe érhes­sen vissza. A küldetés néhány jellegze­tes különbséget tartalmazott a holdfelsüni tevékenységben az első holdutazáshoz képest. Az űrhajósok kétszer liagyták el a kompot, s alkalmanként csak­nem négyórás űrsétáik során messzebb távolodtak egysé­güktől, mint júliusban Arm­strong és Aldrin. Ez lehetővé tette, hogy az első séta során egyrészt elhelyezzék a Hold felszínén a napszélspektromé­tert, a mágneses, mérőműszert és a Hold esetleges igen ritka légkörének elemzésére szolgá­ló műszert, valamint három, az első séta során is elhelye­zett berendezés megfelelőit: a napszélgyűjtőt, a rengésjelzőt és egy lasertükröt. Ugyanak­kor módjukban volt a gyűj­tött kőzetmintákat eredeti he­lyükön pontosan lefényképez­ni, azok gyűjtési helvét kata­lógusba foglalni, Fölkerestek cgy-egy kisebb krátert, ame­lyekből egyiket viszonylag fia­talnak, a másikat pedig idő­sebbnek vélik, s ezekből is hoztak mintákat. A második holdséta során összesen 1500 méteres utat tettek meg. Fölkeresték a holdfelszínen 1967. április 19-e óta tartózkodó Surveyor—3 automatikus h~ldszandát. Ez vitte annak idején az első színes közvetítésre is alkalmas televíziós kamerát a Holdra, amellyel összesen 6315 képet továbbított a Földre. Ezek kö­zül 1800 a környezetet bemu­tató, úgynevezett panoráma­felvétel volt. a többi pedig anyagmintákat mutatott be. A mintákat egy miniatűr exka­vátor kanálkáia ásta ki, 5— 15 cm mély árkocskákat vájva. A kanálka a talajból vett min. tákat a kamera objektíve elé emelte, s az továbbította a képet a Földre. A Surveyor—3 fölkeresése során az űrhajósok leszerel­ték a televíziós kamerát, vala­mint még néhány kisebb részt, s visszahozták a Földre, labo­ratóriumi vizsgálatra. A kuta­tók így meghatározhatják, hogy milyen elváltozások jöt­tek létre a különféle szerke­zeti anyagokban és elemekben a két és fél éves holdkörnye­zeti behatás következtében. A hazahozott szerke­zeti elemek és elektronikus al­katrészek vizsgálata hasznos felvilágosítással szolgaihat ar­ról. hogy melyek azok a szer­kezeti anyagok, illetőleg elekt­ronikus alkatrészek, amelyek jól megállják majd helyüket egy a jövőben telepítendő holdbéli kutatóbázison. Conrad és Bean a Surveyor felé vezető útján néhány jel legzetes területről ugyancsak Mérlegen két évtized LAPUNKBAN RITKÁN FOGLALKOZTUNK a Temet­kezési Vállalat munkájával. Erre a múltban ff leg akkor került sor, amikor belső bajok gátolták, nehezítették tevé- K' kénységét. ~ Most, amikor eleget tettünk a vallalat pártszervezete, illet­ve kommunistái által küldött meghívásnak, s részt vettunk a húszesztendős fennállásra em­lékező jubileumi ünnepségen, arról adhatunk számot, alap­vetően megváltozott körülmé­nyek tapasztalhatók a kit év­tized alatt hatalmas fejlődésen átment vállalatnál. Erről számolt be Bóna Zol- ^ tón igazgató, amikor ismertet- f te, hány átszervezés zajlott le. # s végül hogyan sikerült meg- ? szilárdítani vállalatuk belső ( rendjét Szólt arról is. hogy < Kaposvár két temetőjének szé- ( pítésére, a társadalmi és feleke. ( zeti szertartások mind igénye- ’ sebb megrendezésére mennyit < áldoztak az elmúlt évek során. : Fejlesztették vidéki fiókjaikat is. * Éppen tíz éve, hogy elnyer- ? ték a Kiváló vállalat címet. * Jelentős szerepe volt ebben az alakulás után nem sokkal lét­rejött szakszervezetnek, amely kezdetben még a dolgozók fe­lét sem mondhatta tagjának. Ma egyetlen olyan munkásuk nincs, aki ne lenne szervezett dolgozó. A pártszervezet is Zoltán igazgatónak es Ka tut Lajosné főkönyvelőnek a ki­válódolgozó-jel vényt. A JUBILEUMI ÜNNEPSÉ­GEN az igazgató több dolgo­zónak kitüntetést. jutalmat adott át. Kiválódalgozó-jel- vényt kapott: Karján György, Nárai Lajos. Varga Károlyiul, Karászi Sándor. Baumgartner Lajos, s egyúttal megkapták a vállalati törzsgárdajelvényt is. Rajtuk kívül Jeli László, Kiss Géza, Rudas Sándorné és még tizenhat dolgozó kapott törzs­gárdajelvényt, illetve pénzju­UImat Sz. L. gyűjtött kőzetmintákat. Megállapították, hogy a Hold­nak ezt a vidékét vastagabb porréteg fedi, mint a júliusi holdraszállás területét. Az Apollo—12 utasai először hagytak a holdfelszínen atom­energiával működő elektromos áramforrást, egy úgynevezett izotópgenerátort. Ebben a hé­lium atommagok kibocsátása révén hasadó radioaktív anyag, a plutónium—238 hasa­dása során keletkező alfa ré­szecskék (hélium atommagoki lefékeződése során keletkező hőt alakítják át elektromos energiává. A SNAP—27 jelű izotópgenerátorban a keletkező hőenergiát ólomtellurid átala­kítók közvetlenül elektromos energiává alakítják át. A köz­vetlen átalakítás azt jelenti, hogy a hőenergia elektromos energiává történő átalakítása forgó, mozgó gépek, vagyis mechanikus berendezések köz­bejötté nélkül történik. A generátor átalakítási ha­tásfoka 4,2 százalék, s 63 watt elektromos energia folyamatos előállítására képes. Mivel a plutónium—238 felezési ideje 90 év, ha a generátort közben károsodás nem éri, teljesítmé­nye ennyi idő múlva csökken a felére. Ez a berendezés látja el elektromos energiával a hold felszínre telepített, és ott hosszabb működésre hátraha­gyott berendezéseket. Üj vonása még a küldetés­nek, hogy a felszállás, dokko­lás és átrakodás után a komp fölöslegessé vált felszálló foko­zatát nem a Nap körüli pá­lyára küldték, hanem vissza­lőtték a Hold felszínére, köz­vetlenül a Surveyor—3 köze­lébe. Mivel a komp tömege és sebessége ismeretes volt, is- ismertté vált mozgási ener­giája. Ennek, továbbá a be­csapódás helyének és időpont­jának, valamint a rengésjelző érzékenységének ismeretében lehetőség nyílott a rengésjel-, ző holdfelszíni hitelesítésére. A Visszalőtt komprész becsapódása után mintegy 30 perc telt el a rengések elcsi- tulásáig. A vett jelek vizsgála­tából a tudósok arra követ­keztetnek, hogy a Hold nem olyan különböző. sűrűségű zó­nákból áll. mint a Főid, to­vábbá. hogy kérge viszonylag rugalmasan viselkedik. Ez utóbbira a rengésele hosszú el- csitulási idejéből következtet­hettek. E szeizmikus kísérlet eredményeit a tudósok fonto­sabbnak ítélik, mint a Holdról gyűjtött kőzetminták elemzé­séből nyerhető információkat. Sinka József Épül a (lukhúzó műhely a Nagyatádi Komfort Ktsz központi telepén. 1975-re a ktsz jelenlegi kapacitását a két­szeresére emelik, ezért kezdték el saját beruházásban a műhely bővítését. Sikló a Badacsony tetején GYERMEK­% - Ül llilli hí rr S B EVEIMBŐL 3. Egy júliusi reggelen kihaj­tottam a disznót legeltetni. (Szokása szerint végigszaladta (az összes árokmenti eperfák (alját, hogy fölhabzsolja a szél­itől levert vagy éretten lehul- ►lott gyümölcsöt Ezért nagyon <1 haragudtam rá, mert rövid, ga- igen nagy szerepet vállalt ma- ^ ma lábaimmal soha nem értem gára mind a fegyelem megszi- ^Mire odaérkeztem a fá- lárdításában, mind pedig a )hoz, ahol lakmározott, már fu- törzsgárda kialakításában. } tolt is tovább a következőhöz, Emellett nevelte, formálta a párttagságra alkalmalmas dol­gozókat. A pártszervezet 1960- ban jött létre a vállalatnál, s kilenc év alatt nyolc kommu­nistával erősítette sorait. Az ünnepi megemlékezésen szóba kerültek azok a tervek, elképzelések is. amelyek meg­valósításával tovább akarják javítani a vállalat munkáját. lén pedig kifulladva, kacska- Iringós káromkodással utána. • Végre nagy nehezen megelőz­tem, és fölkapaszkodtam egy 'fára. hogy rázzak neki epret. I Mezítelen lábszáramon végig­hasítottak az elszáradt galy- Jlyak, rongyos ingemet még ca- ’fatosabbá tépték a kiálló, he- ’ gyes csonkok, és bőrömből is [szakítottak hozzá egy darabot. — Elismerésre méltó az az f de én kikönnyesedett szemmel, erőfeszítés, amelynek eredmé- 'elkeseredetten ráztam az ága- nyeként ma, a húsz esztendőt \ kát. és hívogató szavakat kia- értékelő jubileumi ünnepségen f báltam a disznó felé: azt lehet lemérni, hogy évről ( évre jobb a vállalat munkája ? — Ca, ca, koca! Ide te! — tolmácsolta az SZMT és? Az pár percre megállt a fa más megyei vezető szervek jó- falatt, futtából fölkapott né- kívánságait Dolgos Gyula, a ?hány szem epret, és már sza- HVDSZ megyei bizottságának ?ladt is át a kocsid ton a másik titkára. Egyúttal átnyújtotta a ?árokpartra. A mohó éhség szé- HVDSZ és a megyei tanács rdüLetébon őszre sem vette, hogy építési, közlekedési és víz- f éppen akkor robog el az úton ügyi osztálya nevében Bóna 'veszett csörömpöléssel egy megvasalt parasztszekér. A ke­rekek csattogásától nem is hal­lottam a disznó sikítását, csak azt láttam, hogy fetrengve ma­radt a porban. A kocsis is ész­revette a szerencsétlenséget, de nem állt meg, hanem még job­ban megcsapkodta a lovakat. Ügy szíven markolt a rémü­let, hogy majdnem leestem a fáról. Magam sem tudom, hogy érteim földet. Odaszaladtam a disznóhoz. Keserves sivalko- dással csúszkált ide-oda az út porában, de nem tudott talpra állni. Hátul folyt belőle a víz, hogy egész sártócsa keletke­zett a faránál. — Mi lesz most? — döbbent belém a rémület. Ügy éreztem, ronggyá sza­kad a horizont, és összekúszá- lódik körülöttem minden. Ta­lán itt a végső ítélet ideje, mert ez után már nem kövétkezhe­tik semmi borzalom. Kiszakadt belőlem a sírás, de a szakadó könnyek arja most nem köny- nyített rajtam. — Kocáim, kis kocám — kö­nyörögtem a disznónak, mint­ha azt hinném, hogy csak ijesz­teni akar. Megfogtam a farkát, és vézna karjaimmal elkesere­detten cibáltam fölfelé, hogy talpra állítsam. De hiába ... Céltalan kétségbeeséssel, se­gítséget keresve néztem szét. A közelben egy lélek sein lát­Bizonyosnak látszik, hogy a külföldön — Olaszországban, Svájcban, Ausztriában, Cseh- szolvákiában — jól bevált hegyvidéki személyszállító közlekedési eszközt nálunk is tetszéssel fogadják majd a ki­rándulók. Milyen lesz az új sikló, a ba­dacsonyi kötélpálya? Ennek bemutatására kértük meg a tervrajzok alapján Sídlovits Józsefet, az Üt- és Vasútter­vező Vállalat osztályvezetőjét. Badacsonyban tulajdonkép­pen nem egy, hanem két s'kló, két kötélpálya épül. Az egyik a badacsonyi vasútállomástól nem messze fekvő területről a Kisfaludy-házig, a másik a Kísfaludy-háztól a hegy tete­jéig viszi majd fel az utaso­kat. Az első hossza 1100 méter, a másodiké 340 méter lesz. Ar­ra a kérdésre, mi tette szüksé­gessé a sikló építi sét, nagyon könnyű válaszolni: a szakem­berek statisztikát állítottak össze a badacsonyi forgalom­ról, amely szerint hajón éven­te 200 ezer ember érkezik a kikötőbe. autóbuszokon 100 ezer, míg vonattal szintén 100 ezer ember keresi föl a Bala­ton e borairól és gyönyörű ki látásáról híres kirándulóhe­lyét. A követi, ező időkben ez a forgalom még tovább nö­vekszik. szott. Fönt kéken ragyogott az ég, körülöttem gabonaérlelő bujasággal izzott a nyár. Az ál­dott termékenységű természet végtelen nyugodtsága még csak aláhúzta a bennem kavargó iszonyú tragédiát. Hát lehet itt még élni, mikor mindennek vége? A disznót addig noszogattam, míg kétségbeesett sivalkodások között levánszorgott, farán (Túszva az útról. Néhány per­cig álldogáltam még mellette, hogy talán csak szörnyű álom az egész, és jóleső felébredés lesz a vége. Azután léleksza­kadva, ki-kizökkenő sírással szaladni kezdtem a házunk fe­lé. Más imádságot nem tudtam, csak a Miatyánkot. Annak a mondatai szakadoztak most föl a lelkem mélyéről, és csukló sírással keveredve tolultak a számra: — Miatyánk, ki vagy a mennyekben... Már csak az iskolában jó­ságosnak emlegetett Istenben bíztam, hogy csodát tesz, és mire kimegyünk, vidám röfö- géssel szalad elénk a disznó. Anyám éppen a pitvart sö­pörgette, amikor tántorogva beestem az ajtón. Könnyma- szatos, rémült arcomon azon­nal látta, hogy valami nagy baj van. — Mi történt? Mi van ve­led? — riadt rám. — A disznó... a kocsi... Csak nyögdécselni tudtam a szavakat, és a lábam annyira remegett, hogy majdnem ösz- zserogytam. Neki kellett tá­maszkodnom a falnak. /Anyám eldobta a söprűt, és rohant ki az útra. Én utána. Mikor odaértünk, a disznó A Kisfaludy-házhoz eddig gyalog vagy nyitott dzsipeken lehetett feljutni. Az autóknál sorbaálltak az emberek, las­san és körülményesen jutottak fel a Kisfaludy-házhoz. A kö­télpálya megépítése most meg­oldja a kirándulók problémá­ját. Az úgynevezett kiskabinos járatnál (a vasúttól a Kisfalu­dy-házig) 4 személyes kocsik közlekednek, egymástól 75 mé­ter távolságban. Az utas Í2 perc alatt felérhet a Kisfaludy- házig. A 10—11 méter magas­ban ’-szálló« kabinból szép l$i- látás nyílik majd a szőlőkre, a piros tetejű villákra, a Bala­tonra. Hát még a nagykabdnos pályáról!... A Kisfaludy-háztól a tetőre 30 ember befogadására alkal­mas kabinokat közlekedtetnek, siklórendszerben. Az egyik ko­csi felfelé megy, ugyanakkor a párja lefelé. De a 4,5 tonna te­herrel közlekedő kocsik is elég gyorsan járnak majd, lentről 18, a Kisfaludy-háztól 6 perc alatt érik el a tetőt. Természe­tesen. aki tovább akar menni, a Kisfaiudy-házníál át kell szállnia a másik pályára. A badacsonyi kötélpálya épí­tése már ebben az évben meg­kezdődik. A kivitelezést a Veszprém megyei Építőipari Vállalat végzi, a technológiai munkát a Bányagépgyár. A be­ruházás támogatására a Közle­kedés- és Postaügyi Miniszté­rium. a BIB és az Autóközleke­dési Tröszt fogott össze; a be­ruházó a Veszprém megyei AKÖV. Valószínűleg ő üzemel­teti majd a kötélpályákat. A mintegy 25—30 millió forint­ba kerülő létesítmény átadásá­ra 1971 tavaszán kerül sor. Fejlődnek a juhászotok A tervezettnél több és jobb gyapjú Magyar juhok hajóznak Líbiába Évről évre eredményesen dolgozik a Gyapjú- és Textil­nyersanyag Forgalmi Vállalat kaposvári kirendeltsége. Ta­még mindig ott fetrengett a/., árokparton. Ült a farán, és el-> só lábaira támaszkodva for­gott maga körül, akár a kerge b'rka. Hosszú fejét égre eimel-^ te, és szinte emberi fájdalom-> mai sírt, könyörgött. Még egy i idegennek a szívét is megindí-) tották volna ezek a fájdalmas ■ hangok. És mi, akik valóság-á gal családtagnak tekintettük... í Anyám egy ideig némán állt) mellette, és nézte megtágult f szemekkel. Azután lehajolt# hozzá, és megsimogatta csú- ’ nya, nagy fejét: / — Fáj, kis kocám? Nagyon * fáj? Olyan gügyögő gyengédség-, gél kérdezte ezt. mini, tőlem.* amikor az első tapogatózó lé-f pések után végigvágódtam a J földön és megütöttem magam.? A disznó is megérezte a sza-f szeretetek mert néhány pilla-? natra abbahagyta a visítást,? és röfögve dugta anyám te-\ nyerébe a fejét. Mintha azt? mondta volna: — Csak simogass... ez na-j gyón jó... már neon fáj any-' nyira... f Hozzám egy szót sem szólt# anyám, pedig remegve vár-# tam a szitkozódó szemrehá-f nyásokat. Csak a disznóval? törődött, mintha én nem is? lettem volna a világon. ? Aztán egyszerre csak meg­fordult. és szaladni kezdett hazafelé. ^ Nem tudtam, hogy mihez p kezdjek. Menni akartam én is.? Ez volt hozzám az első szava Maradj! (Folytatjuk.) valy például 3765 mázta gyap­jút vásárolt meg — ebből 217; mázsát a termelőszövetkeze­tektől —. ekkor is túlteljesí tette előirányzatát; az idén e tervezett 3700 mázsát már ed dig túlteljesítette 30 mázaival s a múlt évinél 20 mázsává többel kínáltak megvétel e ; közös gazdaságok. A juhállo mány számszerűleg a;ig nőtt a gyapjú minősége és mennyi sége azonban javult, jóllehe az elmúlt télen több tsz-né gondot jelentett az alomhiánj Szépen emelkedett többel; kö zött a bálványosa, az ordacseh és a karádi tsz gyapjútenne lése. A kirendeltség több ezer bá rányt és felnőtt juhot kül évente exportra. Ebben az év ben 18 600 állat expo tálasa irányozták elő. de minteg 24 000 darabot szállítanak kül földre. Eddig 21 000 bálán utazott Olaszországba. Görögor szagba. Franciaországba, sext ra minőségű anyaállatokat ex portálnak az utóbbi évekbe Líbiába vasúton, illetve hajói A kirendeltség még az ids 3000—3500 bárányt exporté Most folynak a váló atásol várják a francia vevőt, s jövő héten indul a szállítmáa; A termelőszövetkezeteknek í idén különösen kifizetődik, 1 olyan áruval jelentkezne amelyet külföldre lehet száll tani: túl az alapáron az expor tál elért különbözetből részi sedést fizet a gazdaságoknak Gyapjú- és Textilnyersanyg f orgalmi Vállalat. Ez az olas országi és a franria exportn a második negyedév végéig k lónként 4 forinton felü'j töbl letbevételt jelentett. Érthető, hogy egyre több sz vetkezet fordít az eddiginél n gyobb gondot juhászaiénak ft lesztésére, a gyapjútermel mellett a bárányok értékesít sere. Q SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. november

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents