Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-02 / 255. szám

fletöket adták szabadságunkért: HOLCZINGER ISTVÁN H olczinger István most lenne hatvanéves, de negyedszázada elmúlt, bogy életét kioltották a német fasiszták. Kaposvár munkássága a harmincas éveikben az illegális kommunisták és baloldali munkásfiatalok hatására több eredményes bérmozgalmat kezdeményezett. Ezekben a mozgalmakban a szabéammkás fiatalok között tűnt fel a fia­tal Holczinger István, aki a harmincas évek derekán az if­júmunkások elismert alakja volt Holczinger István 1909. au­gusztus 20-án született Kapos­váron. Apja cukorgyár! munkás volt, aki az első világháború­ban Szerbiában elesett Az öz­vegy édesanya, ezután a város­házán takarított, így tartotta el három gyermekét Istvánt, a gyermekek közül a középsőt, a hat elemi elvégzése után inas­nak adta. Peinhoff er Lajos Hársfa utcai kis műhelyébe került, s a húszas évek végén szabadult Peinhoffer Lajos régi harcosa a kaposvári mun­kásmozgalomnak. 1919 már­ciusában a háromtagú direk­tórium egyik tagja, akit ké­sőbb ezért az ellenforradalmá­rok börtönbüntetésre ítéltek. Az ő műhelyében találkoztak a munkásmozgalom kaposvári kiemelkedő alakjai, ő tanította az osztályküzdelem alapjaira a fiatal inasfiút Holczinger Ist­ván jó tanítványnak bizonyult, és hamarosan összeütközésbe került a hatósággal. Először o gyűlölt leventézéssel és a köte­lező miselátogatással kezdődött • fiatal szabómunkás összeüt­közése a burásáé hatalommal. A kaposvári rendőrség hama­rosan érdeklődni kezdett irán­ta, és figyelni kezdik baráti bőrét is. A kaposvári Munkás­otthon könyvtárának szorgal­mas látogatója volt, majd az olvasott műveket továbbadta a fiatalok körében. Esténként egy-egy baloldali érzelmű iparosmester műhe­lyében gyűltek össze néhányan azok, akiket kommunistaként ismerték a városban. Barátai, álvtársai között találjuk Hof­fet Lajos festőeegédet, Vígh Pál és Kanyar Ferenc cipész­segédeket, valamint Papp Já­nos pincéit. A harmincas évék végén csoportjuk kapcsolatot tartott egy ifjú kommunisták­ból álló csoporttal, amelynek tagjai a szociáldemokrata ifik között tevékenykedtek és ve­zetőjük Spitz Rezső nyomdász- tmmkas volt A politikailag legképzettebb munkások ekkor * nyomdászok voltak Kapos­váron, es egy-egy baráti össze­jövetelként álcázott szeminá­rium előadója legtöbbször kö­zülük került ki. Jó alkalom kínálkozott a Munkásotthon kultúrestjein is az osztályhar­cos gondolatok terjesztésére. Itt is élenjáró szerepet vállal­tak a fiatalok. A fasiszta há­borús készülődéseik, majd a Második világháború kitörésé­nek idején a kommunista párt népfrontpolitikáját ismertették és népszerűsítették munkatár­saik körében. A mikor a magyar uraEko- dóosztály bekapcsoló­dott a német fasizmus óldalán a szovjetellenes nabtó- h^rijáratba, Holczinger István és elvtársai leleplezték a há­ború igazi célját. 1941 június végén följelentették »valótlan hírterjesztés és a katonaság el­leni izgatást vétsége miatt, s 3 pécsi Ötös Tanács hathónapi fogházra ítélte július 10-én. A fogházbüntetés letöltése után 1942. június 1-én a szigetvári kiegészítő parancsnokság egy különleges katonai büntető- századdal a szovjet frontra küldte. Az 1943 januári szovjet ellentámadás után sebesülten, iábfagyással került a hátor­szágba,. A munkácsi honvéd­kórházban mindkét lábát meg­operálták, ezután került a szi­getvári kórházba, majd 1943 nyarán haza. Rövid idő elteltével ismét bekapcsolódott a kaposvári munkásmozgalomba, és szor­galmas látogatója volt a mun­Hatékony Intézkedések, példamutató ítéletek A törvényesség helyzete Kaposváron kásotthonnak. A katonai be­hívások következtében itthon szinte alig maradtak baloldali munkások, így az illegális munkáról egyelőre nem lehe­tett szó. Néhányan továbbra is összejöttek, de az akkori katonai fasiszta terror miatt vigyázniok kellett A rendőri felügyelet következtében Hol­czinger valamennyi lépéséről tudtak. A német megszállás után, 1944. április 19-én a ka­posvári rendőrkapitány az el­sők között internáltatta Hol­czinger Istvánt. Először az ak­kori Sétatér utcai iskolában felállított intemálótáborba ke­rült, majd néhány hét eltelté­vel a Pécsi utcai elemi isko­lába. A német Gestapo kapos­vári különleges különítménye több alkalommal kihallgatta és kapcsolatairól faggatta. Sze­rencsére jól jött a «-keleti fronton szerzett sebesülése«, és elhitték, hogy a nehezen já­ró Holczinger nem vette föl a kommunista mozgalommal a kapcsolatot A német megszállás trtán internálták, majd rendőri fel­ügyelet alatt álló elvtársaival a nyilas puccs után elhurcol­ták a fasiszták. A hatalomra került nyilas vezérek első tennivalója volt a baloldaliak összegyűjtése. Október 18-án újból letartóztatták Holczin­ger Istvánt és mintegy három heti újabb fogság után a vi­dékről behurcolt kommunis­tákkal, ttzennyolcadmagával november 5-én bevagoníroz- ták őket. Kaposvárról a komá­romi várerődbe hurcolták, ahonnan november 11-én a Dachau-Flossenburg-! táborba vitték őket. Az egyik bajtárs, KJujbar Ferenc nagyszakácsi lakos i*pr emlékezik vissza: «'Holczinger István kaposvári lakost is együtt szállítottáJt ve­lem, és együtt voltam vele 1945. április 9-ig, amikor Dcc- hauba szállítottak bennünket. Ott 9-én reggel magam von­szoltam be a fürdőbe és onnét kórházba vitték. Hogy mi lett vele későbbiek során, azt nem tudom.-* A felszabadulás után Hol­czinger István édesanyja a Nemzetközi Vöröskereszthez fordult fia halálának kinyo­mozása végett. A nyugatnemei Vöröskereszt müncheni szol­gálata a következő levelet küldte 1958-ban: »... Sajná­lattal közöljük, hogy az ön fia, Holczinger István 1945. április 17-én Dachauban meg­halt.* A hűvös hangú, udvari­as levél alátámasztására mellé­keltek egy halotti bizonyít­ványt is Münchenből az ottani Vöröskereszt tisztviselői. A Somogyból elhurcolt kommunisták közül hárman életben marad­tak a koncentrációs tábor gyötrelmei után is. Vala­mennyien meleg szeretettel emlékeztek Holczinger István­ra, aki a legnagyobb megpró­báltatások idején is kommu­nista ember maradt, és re­ményt, bátorságot öntött el­csüggedt bajtársaiba. A. A. Közéletünk tisztaságá­ról hú képet ad a jogszabályok betartása, a törvényesség; en­nek alakulása a társadalmi fej­lődést is tükrözi. Néha nagy visszhangot kelt egy-egy visz- szaélés, ilyenkor, bár csak szűk körben, de lábra kapnak az elhamarkodott vélemények, té­ves következtetések. Emberi vonás: a rosszat könnyebben észreveszik, feltételezik, mint a jót. Mi hát az igazság? Ennek a megállapításához is segítsé­get nyújtott a Kaposvári Vá­rosi Tanács legutóbbi ülése, amelyen dr. Gebhardt József, 3. városi-járási ügyészség veze­tője a megyeszékhely és a ka­posvári járás törvényességi helyzetéről tartott tájékoztatót. Á tájékoztató leszögezte, hogy az államigazgatási szer­vek, így a városi tanács szak- igazgatási szerveinek tevé­kenységére is a törvényességre való törekvés a jellemző. Elismerésre méltóan végzi munkáját a városi tanács pénzügyi osztálya, azonban a múlt évben kifogásolhatóan működött az igazgatási, az épí­tési, közlekedési és városfej­lesztési osztály. Ha az utóbbiak nem megfelelő munkájára ke­resünk magyarázatot, meg kell említenünk az esetenként elő­forduló létszámhiányt, az ál­lamigazgatási jogszabályok kellő ismeretének hiányát, ami az építési, közlekedési és vá­rosfejlesztési osztályra volt jellemző. Bűncselekmény is történt, bizonyára sokan emlé­keznek még Koszorú József ki­sajátítási visszaéléseire. (A Ka­posvári Járásbíróság jogerősen háromévi szabadságvesztésre ítélte.) A városi tanács vezetői erő­feszítéseket tettek az ügyinté­zői fegyelem megszilárdításá­ra. ennek eredményeként csak néhány osztály »csúszik ki« al­kalmanként a harmincnapos elintézési határidőből, A lakásügyi hatóság az ál­landó érdeklődés középpont­jában áll Megnyugtató, hogy a közelmúltban az ügyészségre nem érkezett panasz, amely törvénysértő intézkedésre hív­ta volna fel a figyelmet. Ta­valy mindössze két lakásügyi panasszal fordultak az ügyész­séghez, azonban mindkettőt elutasították, mivel a kifogá­solt intézkedések törvényesek voltak- • Nagy felelősséget jelent a városi tanácsnak a szabályséi- tési ügyek elbírálása is. Az el­járásokat a kellő időben foly­tatják le, az ügyek nem évül­nek el, így a nevelő hatás meg­felelően érvényesül. Nem sok jó mondható el a város területén megszervezett társadalmi bíróságokról; az üzemek nem foglalkoztat­ják őket. A jogszabály kimond­ja: »A társadalmi bíróság az­zal szemben jár el, aki iszá­kos, züllött életmódot folytat, a családjával nem törődik, gyermeke neveléséről vagy el­tartásáról kellően nem gon­doskodik, támogatásra szoruló szülei segítségét megtagadja« stb. Elképzelhetetlen, hogy ne lennének ilyen emberek az üzemekben. Ide kívánkozik néhány adat, ami fokozott munkára kell sarkallja az üzemi baleset­elhárítás és a munkavédelem illetékeseit Az idén az első hat hónapban kétszázki- lenc üzemi baleset volt, és öt halálos szerencsétlenség! Arról pontos statisztika egyelőre nincs, hogy ezek közül hány történt a városban, de az arány minden bizonnyal Kaposvárra is érvényes. A városban elkövetett bűn­tettekről szólva elmondható, hogy bizonyos mértékű — nem minden téren tapasztalható — . emelkedésnek lehetünk tanúi. A népgazdaság elleni bűn­cselekmények közül különösen a devizagazdálkodást sértő bűntetteik, a személyek elleni bűncselekmények közül pedig a súlyos testi sértéses bűn­ügyek, továbbá az üzemi bal­esetek nyomán indult bűn­ügyek emelkedtek. örvendetes, hogy a társadal­mi tulajdont károsító bűntet­tek évről évre csökkennek. Ez azzal is magyarázható, hogy nőtt a társadalmi tulajdon be­csülete, szilárdabb, magabizto­sabb a vezetés. tovább javult a bűnüldöző szervek megelő­ző és felderítő munkája. Sokan állítják, hogy kevés olyan megyeszékhely, van aa országban, ahol — főképp ide­geneknek — olyan bonyolult és veszélyes lenne a közleke­dés, mint Kaposváron. Még nem készült el sem az északi, sem a déli átmenőforgalom lebonyolítására tervezett űt, így az amúgy is túlzsúfolt Má­jus 1. utcán még több a gép­jármű. A balesetveszélyt fo­kozzák a város területén folyó építkezések is. A legnagyobb gondot azonban a gépjárműve­zetők és gyalogosok gondatlan­sága okozza. Az idén október 1-lg a vá­rosban százötvenhat közúti baleset történt, kettő halálos, huszonegy pedig súlyos sérü­lésekkel végződött. A megye területén a legtöbb szerencset- tenséget a gyorshajtás és a sza­bálytalan előzés okozza, ugyan­akkor Kaposváron az első he­lyen az áthaladási elsőbbség meg nem adása áll. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a Kaposvári Járásbíró­ság a közelmúltban számos példamutató ítéletet hozott, különösen a társadalmi tulaj­dont és a személyi javakat károsító vádlottak esetében. (Lapunk is foglalkozott annak a negyvenhárom éves férfinak a bűncselekmény-sorozatával, aki életének csaknem a felét, tizenkilenc évet és három hó­napot töltött idáig börtönben és hétszer ült már a vádlottak padján. A bíróság most nyolc­évi szabadságvesztésre ítélte.) Az elmúlt időszakra visszatekintve megállapítható, hogy a különféle szervek szá­mos hathatós intézkedést tet­tek a törvényesség további megszilárdítása érdekében. Mind a járási, mind a városi pártbizottság figyelemmel kí­sérte a törvényesség helyzeté­nek alakulását, és annak erő­sítésére jelentős lépéseket tett. Pintér Dezső Ilyen volt a pinceszer Somogydörocskén A SZÜRET MINDIG ÖRÖM­ÜNNEP. Az volt régen is. Somogydöröcske lakói már évszázadokkal ezelőtt fölis­merték a táj kitűnő szőlőter­mő adottságait. A tengerszint felett 300 méterre levő Jó- zsef-hegy, valamint az alig valamivel alacsonyabb öreg­hegy napsütötte lankáin sző­lőskerteket és gyümölcsöst te­lepítettek. Főleg otellót, bur­gundit és kadarkát termeltek, vagyis olyan borfajtákat, ame­lyek mellett órákig el lehet üldögélni és beszélgetni anél­kül, hogy az ember szempillál lecsukódnánaik, vagy a lábá­ban ólmot érezne. Szerettek Is kint lenni a szőlőben, nem csupán szüret idején, hanem egész esztendőn keresztül. S nemcsak dolgoz­ni — kora tavasztól késő őszig, a fagy beálltáig min­dig sok a tennivaló a szőlőben —, hanem megpihenni is. Ezért építették »komfortosan« a présházakat Ezek itt még arról is nevezetesek, hogy több van belőlük, mint lakó­ház lent a faluban. A hegyol­dalban külön »utcasor« épült, minden présház számozva van: falán ott a házszámtáb­la, akárcsak a lakóházakon. Annak, hogy több présház épült a hegyen, mint amennyi lakóház áll a községben, az a magyarázata, hogy néhány év­tizeddel ezelőtt sok háznál 2—3 család is élt egy udvar­ban, s ezek — bár közös ház­ban laktak — külön présházat építették maguknak. A meg­házasodott fiatalok szüleikkel egy fedél alatt maradtak, de a présházzal már nem közös­ködtek. Gyakori volt a pinceszer - látogatás. Még a legforróbb nyári napokban, a legnagyobb dologidőben is fölkerestek a présházat a férfiak, idősebbek és fiatalok egyaránt. Jólesett a forró déli, kora délutáni órákat a hús pincében. egy korsó boy mellett eltölteni. Arai-kor leszállt ez este, nesn tértek nyugovóra anélkül, hogy még egyszer föl ne ke­ressék a pinceszert. Még az öregebbeknek is maradt annyi erejük a napi munkától elcsi­gázva ;s, hogy kibandukolja- nak. a szőlőbe. Sokan csak ott tudták jóízűen elfogyasztani vacsorájukat, s egyedid vagy éppen jó barátok társaságá­ban töltötték az estét, és csak lefeküdni tértek haza. Télen nem lehetett akkora hófúvás, hogy a legnagyobb fergetegben, méteres hóban is ki ne találtak volna a pincé­hez! Minden présháznak volt egy hangulatos kis szobája, teljes berendezéssel: asztallal, székekkel, padokkal, kályhá­val. Ez volt a gazda második otthona, amely télen is biztos menedéket nyújtott. Csikorgó hidegben jó volt kitekinteni a párás ablaküvegen át a téli világba. AKADTAK OTTAN PIN­CESZER-KEDVELŐK, akik a téli hónapokban kiköltöztek a hegybe, és hetenként két-há- ram napot is ott töltöttek. En­nek ellenére egyáltalán sem éltek remeteéletet! Napközben rendszerint vadászni jártak, s az elejtett nyulat vagy őzet maguk készítették el a prés- ház tűzhelyén, s míg tartott a készlet, nem tértek ha2a. Az ötvenes években halt meg egy ilyen idős »pincelakó«, aki s lakóházát sem tatarozta kel­lően, csak a présházát tartotta rendbe® — ott is főleg a hor­dókat -T, mert ott tartózko­dott legtöbbet. Napi »fejadag­ja« 8—10 liter bor volt, an- nek ellenére igen ritkán lát­ták részegen. Igaz, hogy végül is az alkohol vitte a árba... Tavasztól őszág azonban csak ünnepnapokon, vasárnap délután és este népesedett be igazában a szőlőhegy. A családi névnapokat és születésnapokat mindig a borospincében ünne­pelték. Ha vepdég érkezett a házhoz, nem maradhatott el a hagyományos kirándulás a szőlőhegybe. Enélkül nem lett volna teljes a szíves vendég­látás! Megbeszélték a nagyvi­lág eseményeit éppúgy, mint saját egyéni, hétköznapi gond­jaikat, s közben ízes anekdo­ták hangzottak el. A második korsó bornál már felcsendült a nóta is. Egymás Után éne­kelték a régi dalokat Órák hosszat énekeltek, kedvük nem lankadt Csak az idő járt gyors lábakon, s vé­get kellett vetni, a szórakozás­nak. Pihenni, aludni is kell, mert holnap is lesz nap, dol­gom kell! S amikor véget ve­tettek a »pinceszernek«, bú­csúzóul, hazafelé menet, egész úton szállt a dal.., Azért írtam meg mindezt múlt időben, mert ezek a régi szokások javarészt már »ki­menteik a divatból«. A tél" hi­degében, a nagy hóban ma már nem gyalogolnak ki a pincéhez olyan gyakran. Leg­följebb hetenként egyszer, ak­kor is csak azért, hogy egy vagy két demózson bort vi­gyenek haza magukkal, s ott­hon fogyasszák el családjuk körében. A feliér asztalnál vagy éppen tévé-nézés köz­ben. TAVASSZAL ES NYÁRON is inkább csak vasárnap dél­utánonként mennek ki a fér­fiak a szőlőhegybe, hogy ezt a régi szokást legalább rész­ben, néhanapján tovább ápol­ják. Én is azért idéztem föl az elmúlt évtizedek és tova­tűnt évszázadok e kedves, hangulatos emlékét, hogy egé­szen feledésbe ne merüljön ... Szerdahelyi Pál A Kaposvári Cukorgyár azonnali belépéssel felyesz férfi és női dolgozókat Kereseti lehetőség munkahelytől függően; nffl dolgozóknak 1400 Ft-tóJ 1700 Ft-lg, férfi dolgozóknak 2000 Ft-tól 3080 Ft-lg, Ideiglenes dolgozóiaknak üzem után a kéthetenkénti szabad szombatot utólag adjuk kL Dolgozóinknak utazási kö! ts éghozzájárulást. munkaruhát, szállást és kedvezményes üzemi étkezést biztosítunk. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. MAGYAR CUKORIPAR KAPOSVÁRI CUKORGYÁRA _____________________________ (9377) SOM OGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969- cowsmisst- A 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents