Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-02 / 255. szám
fletöket adták szabadságunkért: HOLCZINGER ISTVÁN H olczinger István most lenne hatvanéves, de negyedszázada elmúlt, bogy életét kioltották a német fasiszták. Kaposvár munkássága a harmincas éveikben az illegális kommunisták és baloldali munkásfiatalok hatására több eredményes bérmozgalmat kezdeményezett. Ezekben a mozgalmakban a szabéammkás fiatalok között tűnt fel a fiatal Holczinger István, aki a harmincas évek derekán az ifjúmunkások elismert alakja volt Holczinger István 1909. augusztus 20-án született Kaposváron. Apja cukorgyár! munkás volt, aki az első világháborúban Szerbiában elesett Az özvegy édesanya, ezután a városházán takarított, így tartotta el három gyermekét Istvánt, a gyermekek közül a középsőt, a hat elemi elvégzése után inasnak adta. Peinhoff er Lajos Hársfa utcai kis műhelyébe került, s a húszas évek végén szabadult Peinhoffer Lajos régi harcosa a kaposvári munkásmozgalomnak. 1919 márciusában a háromtagú direktórium egyik tagja, akit később ezért az ellenforradalmárok börtönbüntetésre ítéltek. Az ő műhelyében találkoztak a munkásmozgalom kaposvári kiemelkedő alakjai, ő tanította az osztályküzdelem alapjaira a fiatal inasfiút Holczinger István jó tanítványnak bizonyult, és hamarosan összeütközésbe került a hatósággal. Először o gyűlölt leventézéssel és a kötelező miselátogatással kezdődött • fiatal szabómunkás összeütközése a burásáé hatalommal. A kaposvári rendőrség hamarosan érdeklődni kezdett iránta, és figyelni kezdik baráti bőrét is. A kaposvári Munkásotthon könyvtárának szorgalmas látogatója volt, majd az olvasott műveket továbbadta a fiatalok körében. Esténként egy-egy baloldali érzelmű iparosmester műhelyében gyűltek össze néhányan azok, akiket kommunistaként ismerték a városban. Barátai, álvtársai között találjuk Hoffet Lajos festőeegédet, Vígh Pál és Kanyar Ferenc cipészsegédeket, valamint Papp János pincéit. A harmincas évék végén csoportjuk kapcsolatot tartott egy ifjú kommunistákból álló csoporttal, amelynek tagjai a szociáldemokrata ifik között tevékenykedtek és vezetőjük Spitz Rezső nyomdász- tmmkas volt A politikailag legképzettebb munkások ekkor * nyomdászok voltak Kaposváron, es egy-egy baráti összejövetelként álcázott szeminárium előadója legtöbbször közülük került ki. Jó alkalom kínálkozott a Munkásotthon kultúrestjein is az osztályharcos gondolatok terjesztésére. Itt is élenjáró szerepet vállaltak a fiatalok. A fasiszta háborús készülődéseik, majd a Második világháború kitörésének idején a kommunista párt népfrontpolitikáját ismertették és népszerűsítették munkatársaik körében. A mikor a magyar uraEko- dóosztály bekapcsolódott a német fasizmus óldalán a szovjetellenes nabtó- h^rijáratba, Holczinger István és elvtársai leleplezték a háború igazi célját. 1941 június végén följelentették »valótlan hírterjesztés és a katonaság elleni izgatást vétsége miatt, s 3 pécsi Ötös Tanács hathónapi fogházra ítélte július 10-én. A fogházbüntetés letöltése után 1942. június 1-én a szigetvári kiegészítő parancsnokság egy különleges katonai büntető- századdal a szovjet frontra küldte. Az 1943 januári szovjet ellentámadás után sebesülten, iábfagyással került a hátországba,. A munkácsi honvédkórházban mindkét lábát megoperálták, ezután került a szigetvári kórházba, majd 1943 nyarán haza. Rövid idő elteltével ismét bekapcsolódott a kaposvári munkásmozgalomba, és szorgalmas látogatója volt a munHatékony Intézkedések, példamutató ítéletek A törvényesség helyzete Kaposváron kásotthonnak. A katonai behívások következtében itthon szinte alig maradtak baloldali munkások, így az illegális munkáról egyelőre nem lehetett szó. Néhányan továbbra is összejöttek, de az akkori katonai fasiszta terror miatt vigyázniok kellett A rendőri felügyelet következtében Holczinger valamennyi lépéséről tudtak. A német megszállás után, 1944. április 19-én a kaposvári rendőrkapitány az elsők között internáltatta Holczinger Istvánt. Először az akkori Sétatér utcai iskolában felállított intemálótáborba került, majd néhány hét elteltével a Pécsi utcai elemi iskolába. A német Gestapo kaposvári különleges különítménye több alkalommal kihallgatta és kapcsolatairól faggatta. Szerencsére jól jött a «-keleti fronton szerzett sebesülése«, és elhitték, hogy a nehezen járó Holczinger nem vette föl a kommunista mozgalommal a kapcsolatot A német megszállás trtán internálták, majd rendőri felügyelet alatt álló elvtársaival a nyilas puccs után elhurcolták a fasiszták. A hatalomra került nyilas vezérek első tennivalója volt a baloldaliak összegyűjtése. Október 18-án újból letartóztatták Holczinger Istvánt és mintegy három heti újabb fogság után a vidékről behurcolt kommunistákkal, ttzennyolcadmagával november 5-én bevagoníroz- ták őket. Kaposvárról a komáromi várerődbe hurcolták, ahonnan november 11-én a Dachau-Flossenburg-! táborba vitték őket. Az egyik bajtárs, KJujbar Ferenc nagyszakácsi lakos i*pr emlékezik vissza: «'Holczinger István kaposvári lakost is együtt szállítottáJt velem, és együtt voltam vele 1945. április 9-ig, amikor Dcc- hauba szállítottak bennünket. Ott 9-én reggel magam vonszoltam be a fürdőbe és onnét kórházba vitték. Hogy mi lett vele későbbiek során, azt nem tudom.-* A felszabadulás után Holczinger István édesanyja a Nemzetközi Vöröskereszthez fordult fia halálának kinyomozása végett. A nyugatnemei Vöröskereszt müncheni szolgálata a következő levelet küldte 1958-ban: »... Sajnálattal közöljük, hogy az ön fia, Holczinger István 1945. április 17-én Dachauban meghalt.* A hűvös hangú, udvarias levél alátámasztására mellékeltek egy halotti bizonyítványt is Münchenből az ottani Vöröskereszt tisztviselői. A Somogyból elhurcolt kommunisták közül hárman életben maradtak a koncentrációs tábor gyötrelmei után is. Valamennyien meleg szeretettel emlékeztek Holczinger Istvánra, aki a legnagyobb megpróbáltatások idején is kommunista ember maradt, és reményt, bátorságot öntött elcsüggedt bajtársaiba. A. A. Közéletünk tisztaságáról hú képet ad a jogszabályok betartása, a törvényesség; ennek alakulása a társadalmi fejlődést is tükrözi. Néha nagy visszhangot kelt egy-egy visz- szaélés, ilyenkor, bár csak szűk körben, de lábra kapnak az elhamarkodott vélemények, téves következtetések. Emberi vonás: a rosszat könnyebben észreveszik, feltételezik, mint a jót. Mi hát az igazság? Ennek a megállapításához is segítséget nyújtott a Kaposvári Városi Tanács legutóbbi ülése, amelyen dr. Gebhardt József, 3. városi-járási ügyészség vezetője a megyeszékhely és a kaposvári járás törvényességi helyzetéről tartott tájékoztatót. Á tájékoztató leszögezte, hogy az államigazgatási szervek, így a városi tanács szak- igazgatási szerveinek tevékenységére is a törvényességre való törekvés a jellemző. Elismerésre méltóan végzi munkáját a városi tanács pénzügyi osztálya, azonban a múlt évben kifogásolhatóan működött az igazgatási, az építési, közlekedési és városfejlesztési osztály. Ha az utóbbiak nem megfelelő munkájára keresünk magyarázatot, meg kell említenünk az esetenként előforduló létszámhiányt, az államigazgatási jogszabályok kellő ismeretének hiányát, ami az építési, közlekedési és városfejlesztési osztályra volt jellemző. Bűncselekmény is történt, bizonyára sokan emlékeznek még Koszorú József kisajátítási visszaéléseire. (A Kaposvári Járásbíróság jogerősen háromévi szabadságvesztésre ítélte.) A városi tanács vezetői erőfeszítéseket tettek az ügyintézői fegyelem megszilárdítására. ennek eredményeként csak néhány osztály »csúszik ki« alkalmanként a harmincnapos elintézési határidőből, A lakásügyi hatóság az állandó érdeklődés középpontjában áll Megnyugtató, hogy a közelmúltban az ügyészségre nem érkezett panasz, amely törvénysértő intézkedésre hívta volna fel a figyelmet. Tavaly mindössze két lakásügyi panasszal fordultak az ügyészséghez, azonban mindkettőt elutasították, mivel a kifogásolt intézkedések törvényesek voltak- • Nagy felelősséget jelent a városi tanácsnak a szabályséi- tési ügyek elbírálása is. Az eljárásokat a kellő időben folytatják le, az ügyek nem évülnek el, így a nevelő hatás megfelelően érvényesül. Nem sok jó mondható el a város területén megszervezett társadalmi bíróságokról; az üzemek nem foglalkoztatják őket. A jogszabály kimondja: »A társadalmi bíróság azzal szemben jár el, aki iszákos, züllött életmódot folytat, a családjával nem törődik, gyermeke neveléséről vagy eltartásáról kellően nem gondoskodik, támogatásra szoruló szülei segítségét megtagadja« stb. Elképzelhetetlen, hogy ne lennének ilyen emberek az üzemekben. Ide kívánkozik néhány adat, ami fokozott munkára kell sarkallja az üzemi balesetelhárítás és a munkavédelem illetékeseit Az idén az első hat hónapban kétszázki- lenc üzemi baleset volt, és öt halálos szerencsétlenség! Arról pontos statisztika egyelőre nincs, hogy ezek közül hány történt a városban, de az arány minden bizonnyal Kaposvárra is érvényes. A városban elkövetett bűntettekről szólva elmondható, hogy bizonyos mértékű — nem minden téren tapasztalható — . emelkedésnek lehetünk tanúi. A népgazdaság elleni bűncselekmények közül különösen a devizagazdálkodást sértő bűntetteik, a személyek elleni bűncselekmények közül pedig a súlyos testi sértéses bűnügyek, továbbá az üzemi balesetek nyomán indult bűnügyek emelkedtek. örvendetes, hogy a társadalmi tulajdont károsító bűntettek évről évre csökkennek. Ez azzal is magyarázható, hogy nőtt a társadalmi tulajdon becsülete, szilárdabb, magabiztosabb a vezetés. tovább javult a bűnüldöző szervek megelőző és felderítő munkája. Sokan állítják, hogy kevés olyan megyeszékhely, van aa országban, ahol — főképp idegeneknek — olyan bonyolult és veszélyes lenne a közlekedés, mint Kaposváron. Még nem készült el sem az északi, sem a déli átmenőforgalom lebonyolítására tervezett űt, így az amúgy is túlzsúfolt Május 1. utcán még több a gépjármű. A balesetveszélyt fokozzák a város területén folyó építkezések is. A legnagyobb gondot azonban a gépjárművezetők és gyalogosok gondatlansága okozza. Az idén október 1-lg a városban százötvenhat közúti baleset történt, kettő halálos, huszonegy pedig súlyos sérülésekkel végződött. A megye területén a legtöbb szerencset- tenséget a gyorshajtás és a szabálytalan előzés okozza, ugyanakkor Kaposváron az első helyen az áthaladási elsőbbség meg nem adása áll. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a Kaposvári Járásbíróság a közelmúltban számos példamutató ítéletet hozott, különösen a társadalmi tulajdont és a személyi javakat károsító vádlottak esetében. (Lapunk is foglalkozott annak a negyvenhárom éves férfinak a bűncselekmény-sorozatával, aki életének csaknem a felét, tizenkilenc évet és három hónapot töltött idáig börtönben és hétszer ült már a vádlottak padján. A bíróság most nyolcévi szabadságvesztésre ítélte.) Az elmúlt időszakra visszatekintve megállapítható, hogy a különféle szervek számos hathatós intézkedést tettek a törvényesség további megszilárdítása érdekében. Mind a járási, mind a városi pártbizottság figyelemmel kísérte a törvényesség helyzetének alakulását, és annak erősítésére jelentős lépéseket tett. Pintér Dezső Ilyen volt a pinceszer Somogydörocskén A SZÜRET MINDIG ÖRÖMÜNNEP. Az volt régen is. Somogydöröcske lakói már évszázadokkal ezelőtt fölismerték a táj kitűnő szőlőtermő adottságait. A tengerszint felett 300 méterre levő Jó- zsef-hegy, valamint az alig valamivel alacsonyabb öreghegy napsütötte lankáin szőlőskerteket és gyümölcsöst telepítettek. Főleg otellót, burgundit és kadarkát termeltek, vagyis olyan borfajtákat, amelyek mellett órákig el lehet üldögélni és beszélgetni anélkül, hogy az ember szempillál lecsukódnánaik, vagy a lábában ólmot érezne. Szerettek Is kint lenni a szőlőben, nem csupán szüret idején, hanem egész esztendőn keresztül. S nemcsak dolgozni — kora tavasztól késő őszig, a fagy beálltáig mindig sok a tennivaló a szőlőben —, hanem megpihenni is. Ezért építették »komfortosan« a présházakat Ezek itt még arról is nevezetesek, hogy több van belőlük, mint lakóház lent a faluban. A hegyoldalban külön »utcasor« épült, minden présház számozva van: falán ott a házszámtábla, akárcsak a lakóházakon. Annak, hogy több présház épült a hegyen, mint amennyi lakóház áll a községben, az a magyarázata, hogy néhány évtizeddel ezelőtt sok háznál 2—3 család is élt egy udvarban, s ezek — bár közös házban laktak — külön présházat építették maguknak. A megházasodott fiatalok szüleikkel egy fedél alatt maradtak, de a présházzal már nem közösködtek. Gyakori volt a pinceszer - látogatás. Még a legforróbb nyári napokban, a legnagyobb dologidőben is fölkerestek a présházat a férfiak, idősebbek és fiatalok egyaránt. Jólesett a forró déli, kora délutáni órákat a hús pincében. egy korsó boy mellett eltölteni. Arai-kor leszállt ez este, nesn tértek nyugovóra anélkül, hogy még egyszer föl ne keressék a pinceszert. Még az öregebbeknek is maradt annyi erejük a napi munkától elcsigázva ;s, hogy kibandukolja- nak. a szőlőbe. Sokan csak ott tudták jóízűen elfogyasztani vacsorájukat, s egyedid vagy éppen jó barátok társaságában töltötték az estét, és csak lefeküdni tértek haza. Télen nem lehetett akkora hófúvás, hogy a legnagyobb fergetegben, méteres hóban is ki ne találtak volna a pincéhez! Minden présháznak volt egy hangulatos kis szobája, teljes berendezéssel: asztallal, székekkel, padokkal, kályhával. Ez volt a gazda második otthona, amely télen is biztos menedéket nyújtott. Csikorgó hidegben jó volt kitekinteni a párás ablaküvegen át a téli világba. AKADTAK OTTAN PINCESZER-KEDVELŐK, akik a téli hónapokban kiköltöztek a hegybe, és hetenként két-há- ram napot is ott töltöttek. Ennek ellenére egyáltalán sem éltek remeteéletet! Napközben rendszerint vadászni jártak, s az elejtett nyulat vagy őzet maguk készítették el a prés- ház tűzhelyén, s míg tartott a készlet, nem tértek ha2a. Az ötvenes években halt meg egy ilyen idős »pincelakó«, aki s lakóházát sem tatarozta kellően, csak a présházát tartotta rendbe® — ott is főleg a hordókat -T, mert ott tartózkodott legtöbbet. Napi »fejadagja« 8—10 liter bor volt, an- nek ellenére igen ritkán látták részegen. Igaz, hogy végül is az alkohol vitte a árba... Tavasztól őszág azonban csak ünnepnapokon, vasárnap délután és este népesedett be igazában a szőlőhegy. A családi névnapokat és születésnapokat mindig a borospincében ünnepelték. Ha vepdég érkezett a házhoz, nem maradhatott el a hagyományos kirándulás a szőlőhegybe. Enélkül nem lett volna teljes a szíves vendéglátás! Megbeszélték a nagyvilág eseményeit éppúgy, mint saját egyéni, hétköznapi gondjaikat, s közben ízes anekdoták hangzottak el. A második korsó bornál már felcsendült a nóta is. Egymás Után énekelték a régi dalokat Órák hosszat énekeltek, kedvük nem lankadt Csak az idő járt gyors lábakon, s véget kellett vetni, a szórakozásnak. Pihenni, aludni is kell, mert holnap is lesz nap, dolgom kell! S amikor véget vetettek a »pinceszernek«, búcsúzóul, hazafelé menet, egész úton szállt a dal.., Azért írtam meg mindezt múlt időben, mert ezek a régi szokások javarészt már »kimenteik a divatból«. A tél" hidegében, a nagy hóban ma már nem gyalogolnak ki a pincéhez olyan gyakran. Legföljebb hetenként egyszer, akkor is csak azért, hogy egy vagy két demózson bort vigyenek haza magukkal, s otthon fogyasszák el családjuk körében. A feliér asztalnál vagy éppen tévé-nézés közben. TAVASSZAL ES NYÁRON is inkább csak vasárnap délutánonként mennek ki a férfiak a szőlőhegybe, hogy ezt a régi szokást legalább részben, néhanapján tovább ápolják. Én is azért idéztem föl az elmúlt évtizedek és tovatűnt évszázadok e kedves, hangulatos emlékét, hogy egészen feledésbe ne merüljön ... Szerdahelyi Pál A Kaposvári Cukorgyár azonnali belépéssel felyesz férfi és női dolgozókat Kereseti lehetőség munkahelytől függően; nffl dolgozóknak 1400 Ft-tóJ 1700 Ft-lg, férfi dolgozóknak 2000 Ft-tól 3080 Ft-lg, Ideiglenes dolgozóiaknak üzem után a kéthetenkénti szabad szombatot utólag adjuk kL Dolgozóinknak utazási kö! ts éghozzájárulást. munkaruhát, szállást és kedvezményes üzemi étkezést biztosítunk. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. MAGYAR CUKORIPAR KAPOSVÁRI CUKORGYÁRA _____________________________ (9377) SOM OGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969- cowsmisst- A 1