Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-18 / 267. szám
/ Hírügynökségi jelentések szerint impozáns béketüntetések zajlottak le Londonban is. FRANCIAORSZÁG Franciaországban igen nagy tömegek vettek részit a különbőz» nagyvárosokban, szervezett tüntetéseken, így Lyonban, Marsailleben, Saint Na- zaire-ben, Grenoble-’SUn, Li- moges-ban és Nevers-ben. A bordeaux-i és a rrvetzi megmozdulások során a rendőrség gumibatokkal és könnyfakasztó bombákkal avatkozott közbe. Több tüntetőt őrizetbe vettek és számos sebesülés történt. Nem végleges adatok szerint Párizsban több mint húszezren tüntettek a béke helyreállítása mellett, annak ellenére, hogy a belügyminisztérium betiltotta a békemegmozdulásokat. Egy rendőri közlemény szerint a hatóságok szombat este 2 561 személyt állítottak elő, és közülük tizenkilencet letartóztattak. KAIRÓ Az Arab Szocialista Unió Kairóban szolidaritási nagygyűlést rendezett az agresszió ellen hősiesen harcoló vietnami nép támogatására. A gyűlés részvevői határozatot fogadtak el, amely élesen elítéli az amerikaiak vietnami agresszióját és követeli az amerikai haderők fel-tétel nélküli, haladéktalan kivonását Dél- Vietnamból. KOPPENHÁGA Szombatom a koppenhágai emerikai nagykövetség épületénél tömegtüntetés volt az amerikaiak vietnami háborúja ellen. A tüntetést a harcoló vietnami nép iránti szolidaritás országos szervezete renKépümkön: a tüntetők a 40 ezer amerikai halott nevét tartalmazó jelképes koporsókkal vonulnak el a Washington- emlékxnű előtt. (Telefotó — AP—MTI—KS) titkára, aki a menetet követő nagygyűlés egyik szónoka volt. A gyűlésen felszólalók követelték az amerikaiak és szövetségeseik csapatainak azonnali, teljes és feltétel nélküli kivonását Dói - V ietnasmból. FRANKFURT Az NSZK területén vasárnap nagyméretű tűnt été"’’ toltak az Egyesült Állam' íami amerikai katonai rendőrség is. Több tüntetőt letartóztattak. NYUGAT-BERLIN Nyugat-Berlinben mintegy ötezren tüntettek a vietnami háború, a görög katonai diktatúra ellen és a Palesztinái felszabadító mozgalom mellett. A rendőrség nagyobb erőket helyezett riadókészültségbe, és több tüntetető letartóztatott. Vasárnap délután Vitry-ben (Párizs egyik elővárosa) megnyílt a legnagyobb francia szakszervezeti központ, a CGT XXXVII. kongresszusa. A kongresszus munkájában 1100 küldött és a különböző országos és nemzetközi szervezetek képviseletében több mint 50 küldöttség vesz részt. A vasárnapi ülést a külföldi delegációk üdvözlő felszólalásainak szentelték. A magyar szakszervezetek üdvözletét dr. Beckl Sándor, a SZOT titkára adta át a kongresszusnak. Beckl Sándor hangsúlyozta, hogy a magyar szakszervezetek nagyra értékelik a Francia Általános Munkásszövetséget, a CGT-t, amely mindig lépést tudott tartani a korral és a haladással, és nemcsak a francia dolgozók, hanem a ne mzetközi munkásmozgalom egyik legjelentősebb szervezet évé is vált. Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: A CGT XXXVII. kongresz- szusa tegnap délelőtt a Párizs melletti Vitry modem sportcsarnokában Georges Séguy főtitkár beszámolójának a Újfasiszták Saarbrückenben Kongresszus helyett „összejövetel" A hatósága tilalom ellenére is összegyűltek vasárnap Saarbrückenben az újfasiszta NPD kongresszusára érkezett delegátusok. A város egyik éttermében «-találkozót« tartottak, s itt Thadden pártvezér — az előre megjelölt napirendinek megfelelően — beszámolót tartóit az NPD programjáról és céljairól. Azt mondotta többek között, hogy a fő cél továbbra is az »’újraegyesítés a szabadságban«, azaz a szocializmus likvidálása a Német Demokratikus Köztársaságban. Az újfasiszta párt elnöke tudnusem akart a második világháború után létrejött európai realitásokról, és azt hangoztatta, hogy az NPD nem fog «igazodni a kor szegeméhez«. A képünkön: a találkozó szünetében (balról-jobbra Adolf von Thadden. Hans Joachim Richard és Dr. Siegfried Pöhl- mann- (Telefotó — AP—MTI—KS) meghallgatásával folytatta munkáját. A CGT főtitkára kétórás be. számolójában elemezte Franciaország jelenlegi gazdasági helyzetét, elitélte a kormány stabilizációs tervét, amely — néhány részlettől eltekintve — _ rendkívüli módon hasonlít a Pompidou miniszjíerenökségs idején megvalósított 1963. évi stabilizációs tervhez (s mindez egy évvel az. 1963-as májusi esmények után). A dolgozók helyzetéről szólva Séguy megállapította: A dolgozóknak szakadatlanul harcolniuk kell. hogy újabb eredményeket érjenek el és folytatniuk kell a harcot, hogy a vívmányokat megvédjék. A gazdasági követelésekért folyó harcot minduntalan újra és újra kell kezdeni, mivel a kapitalizmus feltételei között egyetlen vívmány sem érvényes egyszer s mindenkorra. Ezért javasolja a CGT a jelenlegi hatalom felváltását. E cél érdekében a CGT sík,rászáll a feltételekhez nem kötött eszmecsere mellett, amely lehetővé tenné az egész baloldalnak és a szakszervezeti mozgalomnak, hogy közösen új politikát íolgozzanak ki, és mindenlcire nézve kötelező megállapodásra üssanak. A 2 300 000 tagot számláló CGT messze a leghatalmasabb , szakszervezeti központ Fran- t uiaorszárban. A szervezett dolgozók nagy többsége helyesli a CGT által képviselt tömeg- és jsztálypolitikát. Ami a pártokat illeti — mondotta a továbbiakban —, nem lehet valamennyit egy kalap alá vonni: vannak reakciós pártok, amelyek a dolgozók ellenségeinek az oldalán állnak, és vannak olyan odr- tok, amelyek a dolgozók keit, a demokráciát és a szocializmust képviselik. Ez utób- biakloal a CGT szövetségre kivan lépni, a kö:ös célok megvalósítása érdekében. Válaszolt az utó; ! rtben elh.i.igiOLi, Dírál lv amelyek azért érték a CGT-t, mert számos vezetője különböző szinteken tisztséget visel a Francia Kommunista Pártban is. Ságuy kijelentette: a szervezeti szabályzat megengedi a CGT minden aktivistájának és vezetőjének, hogy a szál-szervezeteken kívül politikai tevékenységet fejtsen ki. Helytelen dolog volna megtiltani nekik, hogy választott tisztségeket vállaljanak azokban a politikai szervezetekben, amelyekhez tartoznak. A CGT főtitkára a szakszervezetek közös frontján- k kialakítására szólította fel a négy nagy francia szakszervezeti központot. Beszámolója nemzetközi kérdésekkel foglalkozó - izében Georges Séguy kirr# ' irtotta a CGT ragaszkodás:" a Szak- szervezeti V>.1á**SzX • Tftaj és szolidaritásáról biztosította Afrika, Ázsia és Latin-Ame- rika népeit. A hallgatóság lelkes tapsa közepette emlékezett meg a vietnami nép hősi harcáról. A beszámoló elhangzása után a kongresszus megkezdi« a beszámoló — a korább« « szétosztott jelentés — és - határozat-tervezetek vitáját. A tegnap délutáni ülés második részét a kongresszus a vietnami néppel való szolidart. tásnak szentelte. Nincs pontos felmérés arról, hányán vettek részt az amerikai fővárosban a háborúellenes tüntetésen, de még Washington rendőrfőnöke is pontatlannak minősítette a ne- gyedmillios számra vonatkozó becslést. A mozgósítási bizottság saját adatai alapján félmillióra becsüli a részvevők számát. Az amerikai főváros történetében ez volt az eddigi legnagyobb tömegmegmozdulás. A méltóságteljes és imponá- 16 tüntetés magyar idő szerint vasárnap a hajnali órákban ért véget. A Fehér Házat nem közelíthették meg a tüntetők, mert azt autóbuszokból készült barikádok és rendőrkordon zárta el mindenfajta forgalom dől. Az elnök lakóhelye teljesen ei volt zárva a külvilágtól. A tüntetők »Fehér Bunkernek« keresztelték el az. épületet Nixon hivatalosan nem vett tudomást a tüntetésről, és demonstratív módon a vietnami kérdésről tanácskozott legfőbb tanácsadói vaL dezte és azon mintegy húszezren vettek részt. STOCKHOLM Stockholmban hatalmas fák- lyásmenetet és vietnami szolidaritási nagygyűlést tartottak. A Vietnam támogatására alakult svéd bizottság által rendezett fáldyásmenetbén kétezernél többet vonultak fel. Köztük ismert közéleti személyiségek is voltak. így An- dersson parlamenti képviselő, a Svéd Szociáldemokrata Párt háborúja ellen — sokezres tömegek részvéteiével. Hamburgban, Münchenben, Kölnben és Düsseldorfban — a rendőrség közlése szerint — a felvonulások különösebb incidensek nélkül folytak le. Ennek ellenére több. mint negyven tüntetőt őrizetbe vettek. Frankfurtban a rendőrségi tilalom ellenére többezres tömeg vonult fel a város utcáin és a tüntetők többször összecsaptak a rendőrséggel, amely fecskendőket vetett be ellenük. A tüntetők több amerikai üzlet kirakatát és több, amerikaiak által lakott lakónegyed ablakait beverték. A rendőrség megakadályozta, hogy a tüntetők elfoglalják az amerikai főkonzulátus épületét. A rendőrség segítségére sietett az Megnyílt a CGT XXXVII. kongresszusa A dolgozók egységfrontjának kialakításáért — a közös cél érdekében Hasonló béketüntetés volt San Franciscóban is. A nagygyűlésen, amelynek fő szónoka Ralph Abernathy lelkész volt, mintegy 150 ezren voltak jelen. A »háborúellenes második moratórium« alkalmából a világ számos nagyvárosában — Kanadában, Lengyelországban, Ausztriában, Mexikóban. Argentínában, Szovjetunióban, Ausztráliában, Zambiában, Mongóliában és Finnországban — tüntettek az Egyesült Államok vietnami háborúja ellen. E megmozdulások többségét a rend és fegyelmezettség jellemezte. Néhány városban rendzavarás is történt, főleg olyan esetekben, amikor a hatóságok erőszakkal próbálták megakadályozni a háborúellenes megmozdulásokat. Egyes olaszországi nagyvárosokban fasiszták és jobboldali huligánok elllenbünteté- sekkel próbálták zavarni a megmozdulások rendjét — eredménytelenül. Az olaszországi nagyvárosokban tartott megmozdulásokat túlnyomórészt a rend és a fegyelmezettség jellemezte. MOSZKVA: A helsinki tárgyalások különleges fontosságát elemezve, szovjet részről arra hívták fel a figyelmet, hogy a megbeszélések univerzális jelentőségűek, hiszen a stratégiai fegyverkezési verseny korlátozása nem csupán az ‘ ilyen fegyverekkel rendelkező országok szempontjából hasznos, hanem a világ minden állama érdekelt a szovjet—amerikai leszerelési párbeszéd eredményes alakulásában, ez ugyanis jelentékenyen megszilárdítaná a nemzetközi biztonságot. Novoje Vremja A tárgyalások sikeres kimenetele feltétlenül hozzájárulna a szovjet—amerikai viszony javulásához, a világbéke megőrzéséhez és megszilárdításához. Természetesen fordítva Is igaz: a stratégiai fegyverzet növelése, továbbhevítve a nemzetközi légkört és szinte elviselhetetlen terheket róva a legnagyobb államokra, csak fokozhatja egy borzalmas következményekkel járó termonukleáris világháború veszélyét. Annak a felismerése, hogy a pusztító stratégiai fegyverekre költött óriási pénzösszegeket és energiát az emberiség jólétét szolgáló célokra lehetne fordítani, kedvező légkört biztosít a most megnyíló tárgyalásoknak. A világ minden sarkából Helsinkibe irányuló jókívánságok ellenére Moszkvában nem táplálnak semmiféle illúziót arra vonatkozóan, hogy a józan ész és a realizmus köny- nyen diadalt arat a tárgyalások folvmán. A szovjet kommentátorok bonyolult és hosszadalmas eszmecserét várnak. Egyben arra is rávilágítanak, hogy a gyors megoldást nem annyira a problémák technikai vagy szervezeti oldala akadályozza, hanem inkább az az erő, amelyet Eisenhower elnök röviddel visszavonulása előtt »amerikai hadiipari komplexumnak« nevezett. Miután a szóbanforgó komplexumhoz tartozó monopóliumok évente 40 milliárd dollárt vágnak zsebre az amerikai rakétaelhárító és más rakétaprogramok megvalósításából egyáltalán nem kezelik közömbösen a stratégiai fegyverzet — egyébként az amerikai nemzeti érdekeknek is megfelelő — korlátozása gondolatát. Ami a szovjet álláspontot illeti, az világos és félreérthetetlen: A Szovjetuniót eltölti a határozottság, hogy pozitív eredmények szülessenek a helsinki tárgyalásokon a stratégiai támadás és ellentámadás egyre pusztítóbb eszközeinek korlátozásában. Szovjet részről szeretnék azt hinni, hogy a Vlagyimir Szemjonov külügyminiszter-helyettes vezette szovjet küldöttséggel átellen- ben olyan amerikai delegáció ül a tárgyalóasztalhoz, amely kormányától ugyancsak teljes felhatalmazást kapott, és lehetővé tenné pozitív eredmények születését a mostani találkozón, s az azt követő nehéz és feltehetően hosszas tárgyalásokon. WASHINGTON Az amerikai sajtó' igen nagy terjedelemben foglalkozik a tegnap Helsinkiben megnyüt szovjet—amerikai tárgyalásokkal a stratégiai fegyverek korlátozásáról. New York Times: Tegnapi vezércikkében történelmi kezdetnek nevezi a tárgyalások megindulását, és azt írja: a két ország részéről »ez az első komoly kísérlet arra, hogy megfékezzék a nukleáris rakéták terén a versengést«. Washington Post: A Nixon-kormányzatot »senki sem vádolhatja azzal, hogy kitörő lelkesedést tanúsítana a fegyverzet ellenőrzése iránt«. — Nem titok, hogy a kormány tagjai között is legfeljebb minimális egység van a tárgyalások szükségességéről és értékéről. A Fehér Ház és a Pentagon köreiben pedig nyíltan ellenséges magatartást tanúsítanak a korlátozás vagy megegyezés gondolatával szemben. A lap felszólítja Nixont. hogy »törekedjék energikusan és jóhiszeműen a stabilitás kialakítására«. Christian Science Monitor. azt írja, hogy a tárgyalások »mérföldkövet jelenthetnek a hidegháború megszüntetésében«. Megmozdult a világ az U&A-agresszio ellen A washingtoni békedemonstráció SOMOGTl K® P LAP Kedd, 1989. awadw 18.
