Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-18 / 267. szám
Javult a pártcsoportok tevékenysége As ősök hagyatéka Sok szó esik mostanában a pártcsoportokról, s ez nagyon érthető, iiiszen az alapszervezetek legkisebb egységed a műhelyekben, a majorokban, az irodákban harcolnak a párt politikájának helyi megvalósításáért. A pártmumka sajátos eszközeivel segítik a kollektíva előtt álló termelési feladatok megoldását, nevelik a kommunistákat, formálják a pár- tonkívüliek tudatát, megszervezik ,és ellenőrzik a pártmeg- bizatásokat. Rendszeresen segítik a pártépítő munkát. Nem mindegy, milyen módszerekkel dolgoznak a pártcsoportok, kezdeményeznek-e, ön- tevékemyek-e, hiszen ez kihat a pártszervezet egész tevékenységére. Mindent tanácskozzanak meg Ezért érdemes összegezni a marcali járási és a kaposvári városi párt-végréhajtóbizott- ság tanácskozásának a tapasztalatait. A megyeszékhelyen háromszázhuszonnyolc, a marcali járásban pedig hatvanöt pártcsoport tevékenykedik. A kaposváriak tapasztalata szerint nagyon fontos, hogy a pártcsoportok szervezeti fölépítésé kövesse az üzem vagy az intézmény szervezeti fölépítését. Könnyebb a termelési feladatok áttekintése, ha a bizalmi és a pártcsoport tagsága ugyanazon a munkaterületen dolgozik. Ez megkönnyíti a tájékoztatást, a mozgósítást, a feladatok gyors megbeszélését. A marcali járás mezőgazda- sági üzemeiben a gépesítésnél található a legtöbb pártcsoport, majd az állattenyésztésben és a növénytermesztésben. A legeredményesebben a gépműhelyek kommunistái tevékenykednek. Kaposváron tizenhárom párt- szervezetben nincsenek pártcsoportok, pedig több mint húsz kommunista dolgozik az erdőgazdaságnál, az ÁFOR- nál, a bőripari, a fodrász ktsz- ban, a Latinka Tsz-ben, a Patyolatnál. A városi párt-végre- sajtóbizottság véleménye szerint indokolt a pártcsoportok létrehozása ezekben az alapszervezetekben is. Nagyon fontos, hogy mindenhol rendszeresen tartsanak pártesopart-értekezleteket. A megfelelő szervezeti élet érdekében feltétlenül szükséges, hogy a bizalmiak, összehívják a pártcsoportot, a tanácskozzanak a műhely vagy a major kommunistáit érdeklő kérdésekről, meghatározzák tennivalóikat. Ez elsősorban olyankor elengedhetetlen, amikor kollektív összefogásra vagy közös állásfoglalásra van szükség. A kórház, a cukorgyár, az élei mi szer-ki sker eskedelmi vállalat, a ruhagyár pártcsoportjai egyáltalán nem tartanak értekezletet, a bizalmi csupán a bélyegeket osztja szét, s legföljebb a taggyűlésre mozgósít. Ez azért helytelen, mert kimaradnak olyan fontos feladatok a tevékenységükből, mint a párthatározatok végrehajtására való mozgósítás, a pártmegbízatások megszervezése és ellenőrzése. Sok az úlkeresés Mindkét végrehajtó bizottság behatóan elemezte, mát tesznek a pártcsopartok az anyagíakarékosságért, a 'minőség javításáért, a termelékenység növeléséért, a társadalmi tudajdon védelméért. Azit is, megvizsgálták, hogyan karolják fel munkatársaik alkotó kezdeményezését, tejresztik-e a jó munkmódszereket, megfelelően tá maszkodnak-e a szocialista brigádokra. A megyeszékhelyen a párt- csoportok — egy-két kivételtől eltekintve — eredményesen segítik a termelőmunkát, példát mutatnak, s helytállásukkal nagyobb erőfeszítésekre sarkallják munkatársaikat is. Ahol támaszkodnak a Komrnu nisták kis közösségeire, ott könnyebben vezetik be az új termelési eljárásokat, munka- módszereket. Jó példa a marcali járásból, hogy a Horizont bőrdíszmű üzemében a párt- csoport tárgyalt a fejlesztési elképzelésekről, s megvalósításukra a kommunisták mozgósították a fiatal üzem. dolgozóit. Sokat segítenek a pártcsopartok az észlelt hiányosságok őszinte feltárásával, érett javaslataikkal. Az áramszolgáltató, az iparcikk-kiskereskedelmi, a bútoripari, a tanácsi építőipari vállalat pártcsoportjainak a véleményét mindig figyelembe veszik a gazdasági vezetők a dicséretek, jutalmazások, magasabb besorolások eldöntésénél. Ez a módszer azonban még nem általános, érdemes hasznosítani máshol is az említett vállalatok tapasztalatait. Marcaliban és Kaposváron is úgy összegezték, hogy a pártcsoportok egy része még mindig az útkeresés szakaszánál tart, nem látja világosan a feladatát. Ezért került szóba a városi párt-végrehaj tóbizottság ülésén, hogy a jó munka- módszerek terjesztése, a tapasztalatok kicserélése végett érdemes megszervezni a hasonló jellegű üzemek, intézmények pártcsoportbizalmiai- nak találkozóját. Ezt a marcali járásban szintén meg lehetne valósítani, főképpen a mezőgazdasági üzemekben. Összehangolni a tevékenységet A pártcsoportok nagy gonddal és felelősséggel foglalkoznak a pártépítéssel. Például a böhönyei ktsz-ben úgy alakíthatták meg a pártszervezetet, hogy a területi alapszervezet- hez tartozó pártcsoportjuk nagy előrelátással fölvette a pártba a szövetkezet legjobb dolgozóit. Kirívó, hogy a kommunisták általában a vezetőségtől, s nem a pártcsoporttól kapnak pártmegbízatást. Az egyik legfontosabb feladat, hogy a jövőben rendszeresen adjanak feladatokat a kommunistáknak, s ellenőrizzék, hogyan oldják meg. 500 vagon gyümölcs termett a Kutasi Állami Gazdaságban (Tudósítónktól.) Két nagy kiterjedésű gyümölcsöse van a Kutasi Állami Gazdaságnak Kiskopárdon és Kutaskozmán. A 10 éves telepítésű fák 661 holdon adnak jó minőségű almát, körtét, kajszit, meggyet, szilvát és málnát. Az idén jó volt a termés, a tavalyinál több, összesen 500 vagon gyümölcsöt szüretelhettek, s ennek az értéke mintegy 14 millió forint. A szép eredményt szakszerű, gondos kezeléssel érte el a gazdaság. A 70 gyümölcskertész szakmunkás Szentmiklósi László kertészmérnök irányításával hozzáértéssel végezte feladatát. A szakmunkások jól értik a termelés legapróbb részleteit, hiszen minden télen kéthetes továbbképzésen vesznek részt, előadásokat hallgatnak a legújabb módszerekről, megismerik az új növényvédő szereket, azok hatását. A gyümölcsszüret nagy munkájában sokan segítenek az üzemnek. Az idén például 5000 fiatal dolgozott itt, de néhány nagyobb vállalat — az AKÖV, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat — szocialista brigádjai is szedték a termést, természetesen megfelelő bérért. A gyümölcsöt bel- és külföldön egyaránt szívesen fogadják. Eddig 150 vagonnal szállítottak külföldre: almát Csehszlovákiába, az NDK-ba és Lengyelországba, szilvát Angliába, meggyet Nyugat-Német- országba exportáltak. A hozamok egyre nőnék, nagy gondja a gazdaságnak a tárolás, a raktározás. Minden vonatkozásban igen nagy szükség lenne egy hűtöházra. Hosz_ szabb ideje szó van az építéséről, mégpedig több gazdaság társulásos összefogásával, de sajnos, csak a tárgyalásokig jutottak el. Jóllehet az idő sürget, és minden évben jobban érzi a hűtőház hiányát a gazdaság. A Mechanikai Művek marcali kondenzátor-üzemének pártszervezete így fogalmazott. «El kell érnünk, hogy a párt- csoportok igazi kis pártszervezetek legyenek1« Ehhez azonban több kezdeményezésre, öntevékenységre, behatóbb tájékozódásra. rendszeres munkára van szükség. A jobb helyi politizálás megkívánja, hogy a párt- és a szakszervezeti bizalmiak, a szocialista brigáiivezetök szorosabbra fűzzék a kapcsolatukat, együtt, elképzeléseiket összehangolva tevékenidsedjenek. A pártszervezetek egy részében fejlődött a pártasoportok munkája. Az általános fejlődéshez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy a pártvezetőségek rendszeresen tájékoztassak a bizalmiakat. Az üzemi pártbizottságok és a csúcsvezetőségek évente legalább kétszer hívják össze a bizalmiakat, s tájékoztassák őket az üzem, a termelőszövetkezet politikai és gazdasági munkájáról, az időszerű feladatokról. A párt helyi jelenléte csak akkor erősíthető, ha ilyen szellemben és módszerekkel látnak munkához minden pártszervezetben. Lajos Géza Új bolt Estébe hajlik, amikor a dű- ilőútan a hodály félé vonul a nyáj. Sűrű, szürke tömeg ez, egy állat se válik meg a többitől. A fekete kutya visszacsaholja a síelőket. Aztán egy parancsoló szó, és már visszakerül az ügető sereglet végéhez ... Keresztes József élsó napos juhász. Túl van már élete derekán. Földdel bajlódott mindig, nem birkával. Most meg: s a jövőben a gyapjú mellett pecsebárányból is szép bevételre számítanak.) — Örömmel bízzuk olyan emberre az állatokat, akiről tudjuk, hogy szívesen és értéssel viseli gondjukat. Ezért örülünk a jelentkezésének — mondja az állattenyésztési brigádvezető. Józsi bácsi szerénykedik: — No, hát nem is azért.. De a régi elődök is ezt csinálpresszó, könyvtár — Négyszáznegyvenhat darab van a falra írva. öreg ürü mind. Ha beérek, a örigádve- zetővél megszámoljuk. Tegnap vettem át a nyájat, ma mentem ki velük először... Paraszt voltam én, nem juhász. Aztán szívesen méhészkedtem is. De ahogyan visszaemlékszem, öregapárrmak még volt birkája, mindig tíz-húsz között. És ahogyan tőle meg az apámtól hallottam, az ősök mind, ameddig csak az emlékezés visszaér, juhászok voltak a javából. Csak a közeli elődök hagyták el ezt a szép munkát Mert ez az, kérem, szép munka. Én most rászántam magamat. Kellett a juhász, hát jelentkeztem. Növénytermesztő voltam eddig itt, a niklai szövetkezetben. Egyelőre kisegítő juhász vagyok, de úgy mondták, véglegesítenék... (Nikién egyébként szép jövő elé néz a juhászat: jövőre az egyesült termelőszövetkezetnek már kétezer juha lesz, ebből ezer az anyaállat; jelentős beruházásokat végeznek az állomány korszerű elhelyezésére, ABC jellegű élelmiszer-, hús-, tejtermék- és vegyi bolt épül Kaposváron, a Cseri városrészben az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet részére. Az ABC-áruház mellé könyvtár és presszó is épül. Az építkezést a szövetkezet saját brigádja végzi hárommillió forintos költséggel. A jövő év második negyedében adják át rendeltetésének az új létesítményt. ták, méghozzá jól. — És miközben edőkészülnek a számlálásra, el is árul egyet s mást a szakértelméből:'— A büdössántaság az kimondottan juhászbetegség Mert a juhász megelőzheti, de ki is kezelheti belőle az állatot. A jó juhász ezt jobban érti, mint az állatorvos ... Persze, sok függ az alomtól. Erről viszont nem tehet a juhász... — Hát igen, az alom — kapcsolódik a beszélgetésbe ismét a brigádvezető. — Ezzel egyre több a gond. Mert sok az új gabonafajta, aminek rövid a szára, és bizony kevés a szalma. Még benne se vagyunk a télben, de máris csínján kell vele bánni, csak szűkösen lesz elég, ha egyáltalán elég lesz. A juhok türelmesen várják, vajon mi történik ezután. Az afcol szélénél megpihen a kutya, immár véget ért erre a napra hasznos szolgálata. Az első napos juhász, Keresztes Józsi bácsi a brigádve- zetővel hozzáfog az állatok esti összeszámlálásához. És az első napot követi majd a többi, immár az állatok mellett. Nem veszik kárba az ősök hagyatéka — folytatódik a hagyomány Kereszteseknél... H. F. Ktsz-ipar Eredmények, távlatok... és ami még hiányzik V alaki félig tráfásan azt kérdezte egyszer, tu- dom-e, hányféle ipar van Magyarországon. Természetszerűen kezdtem a felsorolást, hogy van nehézipar, könnyűipar, vegyipar... és vannak összetett iparágak, átmeneti iparágak és a többi. Mire hozzátette, hogy van ktsz- ipar is. Ha nem hiszem, járjak utána ... Nos, nem kell sok utánjárás ahhoz, hogy elismerjük, a különös megfogalmazásban van igazság. A régi mesterember-ipar örökébe lépett falun, városon. Azt persze semmiképp sem mondanám, hogy annak egyenes folytatása. Hiszen nem keli különösebben bizonyítani, hogy alapvetően más mondjuk a Kaposvári Háziipari Termelőszövetkezet kosárfonó részlege, mint az egykori vándor kosárfonók csoportja. A ktsz-ek felelnek meg a mai falu igényeinek, hiszen, ha kell, építenek, ha kell daue- rolnak, és ma már autót is javítanak. Mint például a Nagyatádi Komfort Ktsz. Tevékenysége valóban komtortális. Képviseli, de egyszersmind fejleszti is a mai falu igényeit, szoros kölcsönhatásban. Ha úgy tetszik, a kettő dialektikus kapcsolataiban. És még egy. Foglalkoztatja is a falut. Legalábbis lakossága egy részét. És hogy mennyire más ez, mint a nagyiparnak egykor- szinte kényére-kedvére kiszolgáltatott, izolált kisipar, azt nem egy esetben az bizonyítja, hogy termeiéi-i profiljukban nem versenyezni akarnak a nagyiparral, hanem kooperálni. »Ez a perspektívánk« — mondta egyszer egy elnök. Igaza van. E r s nem árt eltűnődni azon, mennyi minden jellemzi a ktsz-ipart. Kinőtte a falusi méreteket, sokrétű a tevékenysége, bekapcsolódik a gazdasági élet országos vérkeringésébe. És még valami, ami jellemzi. A haszna, nyeresége. Persze nem mindenütt (hiszen nem olyan könnyű helytállni abban a bizonyos »vérkeringésben«), de sok munkástól hallottam, érdemes itt dolgozni, '»megtalálom a számításomat«, »van mit kivenni a borítékból elsején«. Van tehát ktsz-ipar, amely vidéki, de mégsem feltétlenül provinciális. »A mi munkásaink, nem cserélnének egy gyárival sem« — mondta egy elnök. A kifejezés visszacsengett.. A mi munkásaink. Valóban munkásokat foglalkoztatnak. De mikor lettek munkássá? Amikor letették a kaszát és elmentek a ktsz építóbrigádjába? És milyen munkássá lettek? A termelésben elfoglalt helyük szennt munkások. Munkásréteg, amely falun nevelkedett. Munkásréteg, melynek hivatása az, hogy a termelésben elfoglalt helyénél, szerepénél fogva a munkásosztály része legyen. De vajon betölti ezt a szerepét? Hogy teljes egészében betölti-e, azt hiszem még karai lenne számon kérni. Azt viszont, hogy élnek-e ilyen törekvések a ktsz-ek vezetőiben, azt számon kell kérni. Mert arról hallottam, hogy milyen jók a termelési eredmények, hogy mennyi a falusi munkás bére. De hogy mennyit olvas, menynyit művelődik, arról sokkal kevesebbet. Hogy e ktsz-nek, mint termelőegységnek, ahol nemegyszer milliókban számolnak, van számottevő belső gazdasági élete, erről szintén rengeteget hallottam, de hogy milyen kulturális élete van, arról jóval kevesebbet. Ha a bérek magasabbak is némelyik gyárénál, vajon a szociális létesítményeik: az öltözők, mosdók is korszerűbbek-e? Erről szintén kevesebbet hallottam. Cs-urgón, Barcson — iparosodó községeinkben — beszélgettem a járási könyvtár vezetőivel. Egyértelmű a. beszélgetések tanulsága: van még tennivaló a kultúra terjesztésének érdekében. M ert valahogy ez hiányzik még a sorból. l*is nem kisebb a jelentősége ennek sem, meri. nagyban függ tőle, hogy milyen lesz a falusi munkás. Van távlata a ktsz-ipar- nak, van nyeresége, de legyenek tájékozott, korszerű munkás«' Tröszt Tibor SOMOGT1 NÉPLAP Sedd, 1969. november 18.
