Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-16 / 266. szám
V. BARÁTSÁG HÍDJA FOTmiÁLLÍTÁS Tárlatvezetés helyett... A Somogyi Foto- és Filmklub immár ötödször rendezte meg a Barátság Hídja ncmzetr közi fotokiállilást. Saját kezdeményezésű. kétévenként ismétlődő kiállításuk értékes tradíció, haladó flotóshagyo- mánv. Erre a megnyilvánulásra szükségünk van, mert mi tagadás: hazánk fotóművészeti életét hovatovább a színvonalas amatórfotográfia reprezentálja. Fotókiállításaink s ámá- nak és színvonalának állandó növekedése is ezt bizonyítja. Jó lenne, ha hivatásos fotográfusaink (a kivételnek tisztelet!) felzárkóznának. Kaposváron 156 fotó került falra. Külországbeli és a helyi szerződ: művei. Nemzetközi kiállítás kapcsán mindig felvetődik: a bemutatott anyag reprezentalja-e — és milyen mértékben — a szerzőt, a foto- klubot, az adott ország fötomű- vészetét? Az értő néző a Látottak ismeretében igyekszik válaszolni a kérdésekre, próbál kitekinteni, általánosítani. Nehéz vállalkozás! Ez a tárlat is keresztmetszeti kép, mégis sejtet valami általános, objektív összefüggést A külföldiek képeiről Szánté valamennyi fotnmű- faj éi, továbbél, újraszületik változatos előadásban. A technikai és esztétikai eszközök parttalan lehetőségeinek művészi felhasználása, a fotószerű gondolatközvetítés persze a kiállítóktól függően más és más, olykor ingadozó. A jugoszláv fotók többségén riport- szérűén. a szociofotókra emlékeztető realizmussal jelenik meg az ember. Az NDK-beli képeket talán a természeti és az ipari tájak jellemzik leginkább. A román és a csehszlovák kollekció »-arcát-« már nehezebb felrajzolni, kevésbé egységesek: »mindenből egy kicsit«. A szovjet anyagra ez különösen vonatkozik, ezért kockázatos volna bármiféle általánosítás. Az emberpusztító korszakot idézi a jugoszláv (Maii bor) szerző, Dragisa Modrinjak: Emlékezés apámra című aranyérmes műve. A múlt és az emlékező jelen egyidejűségét a montázstechnika érzékletesen jeleníti meg. Más szerzők emberábrázolásai mögött társadalmi-egyéni összefüggések lappanganak (Ibrahimov, a kereskedő II; Banánárus; Csak egy líra (Peter Lesnik képei), továbbá Marjan Hlevom: Cím nélkül, es Simon Tihec: Egy pohár sor). A típusokat a jellemző ..ornyezet teszi még hitelesebbé. Keserű igazságot feltáró portré Stojan Kerbler Egyedül-je, az ócska kalap alatt megbúvó maszatos kisfiú. Humánus hangvételű Ivan Dvorsal; felvétele (Öregség): »érzékeny objektív« láttat egy derűs anyókát ódon háza táján. Vinko Vedlin bronzérmes műve — Kilenc kereszt — a megfáradt arcvonásokban is képes az erő érzékéi tetősére. Kerbler képe (Nézők) a városi tél hangulatát, Dvorsak bronzérmes fotója, a Téli nap pedig az évszak atmoszféráját közvetíti artisztikusan. A tér hang- súlyozására »ítélt« staffázs visszaköszönő (bár esztétikus) megoldásai a Cím nélkül (Ved- hn) meg a Kő és az émber (Dvorsak) című felvételek. A Fehér vitorla, valamint a Nád- játék esztétikus technikai tanulmány — semmi több. Indokolt izohélia a Cigánypartré; a Daniela viszont inkább kompozíció. mint emberábrázolás (Ivó Cerle fotói). Bár néhány fotó a szellem- szegény képeslapok kipiájaként hat, a német (Berlin, Binz, Drezda-Freital) tájképek többsége mégis fotószerű Ilyen Harro Schach: Zsurlószárak című mikrotája, és a geometrikus tá.i. Marianne Jungnickel Szántóföldje (bronzérem). Az ipari létesítmények mind gyakrabban szerepelnek a fotocsz- tétikum hordozóiként: Hans Joachim Mirschl munkája, a Cím nélkül, é> Horst Thcran ezüstérmes Ipari táj-a. A felületek és a szűkített tónus elemeiből építkezik Siegfried Huth Széntelepen című fotója, melyen a szénhogy és az épület formai hasonlósága fejezi ki a tartalmat. Sokszáz lábnyom a fövenyen — így idézi fel a fürdőzoket Klaus Ender (Nyomok a parton). Egy »szélesvásznú« fotó ritmusát a frízbe rendezett kisfiúk teremtik meg Heinz Smerda » ... es most fürödni« című képén. Humort szeretne szülni, cíe csupán a vajúdásig jut el Helmut Renel a Próba című alkotása: két fölösleges előtérfigura mögött erőlködik a tátatt szájú énekes, a fotográfus segítsége nélkül. Viszont Werner Schroder Üzletzárás után című művén a vasredőny előtt álló hurkásnyakú férfi keresetlenül is kedves humorú. Mosolyt fakaszt a Helmut Coordt fotóján (Tempó) a száguldó, szőrpamacsnak »álcázott« kutya. Hans Vhlemann felvételén (A szkeptikus) egy képtári látogató a fejét vakarva néz íarkasszemet egy aktcsiga társaságában hosszú hajú, szélcszes leány — amolyan sellőportré. A hóbasűppedt épület fekete háromszöge teszi hatásos mértani kompozícióvá Polizache Vasile Geometria című művét Ami a Beton monumentalitása című fotónak (S. Mendrea) nem sikerült azt cinre szeretné kifejezni — de ez kevés. Hangulatos, G. Vintilá képe (Leány esernyővel), a szecesz- sziós lámpasor alatt sétáló mai bakfis. Kedves, de nem fotó a fehér semmiben maszkként lebegő kutyaportré (Cahane Oseph: Ásítás) Az Ablak L (Torna Parvulescu) hóban sétáló fekete macskája a sötétlő, csukott ablakok jó térbeli ellenpontja. A színekben rejlő óriási fotólehetőségek felhasználása nélkül készült (bár monokróm képként sem állná meg a he lyét) színcsfotó Adleff Richard Szerzetese. Tudatosabb színes- fotó Spitzer Clara: Lépcsők című műve, amelyet diszkrét színvilág és mértani szerkezet jellemez. Dr Frandin Napoleon drótkeretes szemüvegű, kendős öregasszonya (Portré) a németalföldi piktúra hangulaDragisa Modrinjak (Maribor) EMLÉKEZÉS APÁMRA (Aranyérem) festménnyel. Hogy műélmény helyett a szkepszist éli át, az lehet, de hagy a másik festmény jelenléte a képen fölösleges, az biztos. Koromfekete űrben vakító kontúrok, lisztfehér arcok, plakátra emlékeztető tónus- redukció Huth Gyerekek című fotója. Idegen a gyermek világától, érzékelhető indok nélkül, motiválatlanul ijesztően torz. Talán az egyetlen portré Horst Schmeling Regina cír" ü képe. A szőke modell tetszilc, a hlgh-kcy-szerű megjelenítés indokolt lehetne, a megoldás hiánya sajnálatos. Zárjuk a sportfotókkal: H. J. Glawe: Játszatok rögbit! című kepe megszokottan jó pillanat — a napi sajtófotó színvonalán. A Még három forduló (Dieter Gersdorf) kifejezően ábrázolja a küszködő távgyaloglót, de a jelenlévő számozott táblák csökkentik a hatást. A megfogott pillanat ritkasági értekével rendelkező sportfotó Ulrich Kohls Ugrás Tokió felé című ezüstérmes képe. A román (Bukarest) anyag legjobb képe talán dr. G. Lo- custeanu Modern kompozíciója. A modem szobor szervesen illeszkedik a korszerű foto- kompozíeióhoz; a centrikus és geometrikus beállítás, a jól hangolt tónusok, a fehér női szobor és a feketeruhás férfi egy testté szerkesztése még a fotógroteszk értékeivel is rendelkezik. Érdekes felfogású a szerző másik képe, a Leány csigával: a nagy fehér tengeri tát idéri — főként a megrepesztett, színes emulzióval. De miért akar egy fotó festmény- nyé válni? A csehszlovák (Bmo) fotográfus, L. Tibor a vörös és a zöld levelek kontrasztjában keresi az ősz színdinamikáját (Az ősz költészete) Eleven, kedvescsúnya srác röhög felénk apja sonkás vállai mögül Vladimir Skoupil Apa és fia című képén. Másik műve, az Ap^ és nagyapa a pszichológiai rokonvonásokat gyűjti képpé. Egyszerűségében is kifejező emberábrázolás. A fotószerű szerkesztés szép példája Sona Skoupilova Kompozíció-ja, a háztető létrákkal, ablakkal. A szerző Flört című fotóján pedig egv férfi és egy nő — a természet parányi részeként — tekint egymásra a sziluett £atörzsrer.getegben. Két csesz» kávé tekint ránk mosolygó kifli-szájával. kerek tálca-arcával Jaroslav Várta Arc című antropomorf csendéletérőL Rostislav Silány Jazz című képe nem a zene sajátos hatását kutatja, hanem a zenészek játékos árnyékát rendezi ritmikus elemmé. Persze ezt is szabad — sót: mindent szabad, ami a koncepció szempontjából indokolt — minden jelenség végtelenül sokarcú— Végül egy eredendően fotográfiai termék: Skoupil műve (Roham). Egy füves réten, égbemagasodó férfi próbál labdába rúgni. Kedves szerencsétlen: vézna, szemüveges en- tellektüel — ráadásul (a kari- kírozó expozíció jóvoltából) féllábúnak is látszik. És éppen az a lába hiányaik, amelyikkel rúgni akar. Mégis megpróbálja! Ha van emberi hangvételű irónia, eleven humorú fotó- grotészk — ez az! A szovjet fotográfiát a talli- ná STODOM íotócsoport lcépvi- , seli. Rem Maran Ö camű ezüstérmes alkotása szuggesztív hatású izohélia: a beszí-des kezek, a sajátos mimika felfokozott érzelmi állapotot tükröz, a megszállott átélés pillanatát A szerző Cím nélkül című képe a hasonló arckifejezésben keresi anya és gyermek belső kapcsolatát Fogalmi metafora szülötte lehet Tatjana DobroJávori Béla (Kaposvár) AFRIKA MOSOLYA (Ezüstérem) pergő homokszemek, tatás, megfelelően alkalmazott Megfordítom a képet — a sok tónuszű kites. Talán kevésbé sivissza pereg. _ Andreis Dobrovolski Szauna volskaja FortreHa: egy üszkös Ja a szituációval indokolja * került absztrakció Gyertyás Lendülete. A kulturált grafikai kompozíció inkább az alfacsonk mögött látható csukott n°k meztelenséget, de ez a mű- nlint „ önálló fotó Peeler Too- veszi mnnoseghez kévés. Maran «armazou, mini az onauo iow mfnpUAsszonyok című relief Fotogram-ja fekete alapon ké- műfaja Valós elemeket felis- íotóját megszámlálhatatlanul keszöld platánlevelek lenyo- mérhetően átalakító mikrosz- - - mata; a másik színes fénykép, kopikus hatású Kompozíció (szintén fekete sok, koncentrikusan elrendezett női fej tölti ki. Érett napraforgó tányérjára emlékeztető háttéren) két bíborvörös pa- kép. Hogy mi a szerző szándé- Jade közölt mutat egy tintakeka, alig értem. K aljú Suur szemcsés akt, valóban emlékeztet az ősi órára A szellemes belelátás iniokolja a to - zítást is. A kihangsúlyozott Filmklub szemcsék — ha úgy tetszik — kezett — kollekciója A m képanyagunk Sokszínű, mégis Országos hírű fotóki uhunk a nemzetközi mezőnyben is meg»struktúrafo- tóá a Fehér vonalak és a Nádas (Nagy Lajos). A fotográfus kömyezetszere- tetéröl, értő érzelmeiről vall a Zselic című mű (Jávori). Poé- zis — tájképben: madártávlatból látható parányi házak pillantást vetnek a szemközti domboldalon kapaszkodó temetőre. Szürraaiisztdkus kép dr. Torma Ákos műve, a Ba- rá tóm portréja. Mindegyik stónbecfa mantázseleim a fényképezéssel két Mind a két kép ujjgya- Homokórája korlat Versenyen kívül került bemutatásra a Kalinyini Fotó- és határidő után ér»kilép a képből« Az arca mögött látható kis virág: kantáilja helyét méltón reprezen- raszt és harmónia. Gyertyás tálja hazai fotóművészetünket László Bacsó Pátere találó jelég az ábrázolt fotóssal kapcsolatos —, mert a szerző barátja is fotós. Rozslay Mesemadara a kaposváriak lemrajz (Bacsót ismerem, különös metaforává tette az ilyen). Az ismert személyiség- önmagában fordítva türköződő, Kétségtelen: kollekciója kiemelkedik az egész anyagból. Markáns tó- re gyakran — énjét elfedő — S alakú pulykaportrék. A szer- nusvilág, lényegre szorítkozó álarcot borítanak korán képkivágás, tartalmi igény jel- vori azonban a maszk: lerazi alkotásaikat A műfaji pillant Bemáth Aurél gazdagság, a többségben lévő alkotásán a festőt kertjében, emberábrázolás jól megfér a modern technikai kísérletekkel. A zsűri (Bencze Pál, Féjja Sándor, Réti Pál, Topor Zoltán, Újvári Jenő) a fotóeszté- ’ tikaj közlés lehetőségének két »hétkoznapian« látjuk, amint érzékeny mozdulattal emeld fel csészéjét — őszintén, am- rágpár és bérién. Nagy Lajos Merkur munkája izgalmas kísérlet: játszó naplemente, »fotószobor«. Valóben asszoző Színvázlatok (a Népművelési Intézet tiszteletdíja) című triádja — Virág, A tó, Fények — kettős színkomplementer hatású: pókhálórajzú kék vi- egy »bemozdult« zöld erdő hűvös színei közé című komponált tüzes narancsban határozott vonulatát kívánta ciáltatja a mitológiai alakot, méltányolni és tudatosítani, miközben a meszes tónusok A kiállított anyag, a 15 szerzőtől elfogadott 156 fotó — jólamikor a másik aranyérmet kőszoborrá formálják a mo- lehet általános érvényű kép Rozslay Géza Mozgás és nyu- delit. A szerző Meseillusztrá- galom című művének adta. ció című negatív fotóján erdei Míg az egyik (a jugoszláv kép- tóban szalmatetős házikó tűknek szóló) aranyérem az artisz- röződik: valóban meseszerű tikumon áttörő, jól közvetített kép — alakok költhetők hozzá, gondolatot jutalmazta, addig ez Eredeti felfogású, víziószerű a fotószerűen elvonatkoztatott fotó (káoszba kapaszkodó gör- artisztikus képnek szólt. Jávori Béla ezüstérmes munkája — az »Afrika mosolya« — szerző másik műve (Cím n élmarkán s, kifejező emberábrázolás, tipizáló négermosoly, szinte feszíti a kép határait esős ágak) Csónka Béla bronzérmes képe (Cím nélkül II.). A megbízható felrajzolásához kevés — bizonyos tendenciák és kísérletek felvázolását (úgy érzem) lehetővé tette. Élményt nyújtott gondolatokat ébresztett Hogy a művészet az emberről szól az embernek — fotóművészetünkben is egyre nyilvánvalóbb. Már nem csupán magát az embert közvetleZágon Bertalan képének (Ab- lószerűség világát jelzi. Remek lakban) női alakja mintha kompozíció. — De milyen tarkonfliktust hordozna, vakító talmat hordoz? kül I.) — úgy tűnik — átlépte karórája felszólító jellegű. Balogh József Angélá-ja imNagy László Természetes és mesterséges című fotója sajálentik az emberábrázolást; külföldön sem. itthon sem. A közlés lehetőségei mindinkább tágulnak. A fotószerű átköltés- ben az ember világa is (felkább a fotografikus közlésmód tos hangulatú csendélet; egy használva a legújabb felvételstudiunia. mint megoldott emberábrázolás. Baksa Ferenc törött betoncső mellett virágzó növényele Reggeli műszak cíJános bá'-ja (a FOTO tisztelet- mű képe motivált elvonatkozRozslay Géza (Kaposvár) MOZGÁS ÉS NYUGALOM (Aranyérem) és labortechnikai metódusokat) az emljerröl szól. A változatos ipari tájak, az antropomorf tárgyfotók és csendéletek, az »átlelkesített« témák sokasága — a legtágabban vett környezet humánus igényű láttatáaa jellemzi ezt a fiatal, fejlődő művészetet Fotográfiánk egyre inkább képes a közvetett emberábrázolásra is. Korszerű kiállítás ez. A népék közötti barátságnak egy, a művészettel kapcsolatos Hídja. Tovább segítette a fotóművészet, és az ember szeretetét, megismerését, és hogy mind- gyakrabban igényeljük a képek közelségét, hiszen »amit ismerünk, arra vágyódunk is.« FÉJJA SANDOB SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. november 16.