Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-12 / 237. szám

í káderkéráés És a pártepés Befejeződött az általános politikai vita az ENSZ-ben Jó hír Genf bői — A francia külügyminiszter Moszkvában Előkészületek a bonni kormányalakításra A héten nagy ünnepet ült a szocialista világ: húsz eszten­deje alakult meg a világtörté­nelem első német munkás­paraszt állama. E nagy jelen­tőségű fordulat megünneplésé­re párt- és kormányküldöttsé­gek utaztak az NDK-ba. A szocialista országok vezetői méltatták az NDK megalaku­lásának és fejlődésének jelen­tőségét, s az európai biztonság rendszerének megteremtésére szólították fel kontinensünk kormányait, népeit. Walter XJlbricht ünnepi bőszedében azzal a felhívással fordult va­lamennyi európai néphez, kü­lönösképpen pedig az NSZK- hoz, hogy segítsék elő az eny­hülést, az európai határok — köztük a két német állam ha­tárainak — elismerésével, va­lamint az erőszakos megoldá­sokat kizáró szerződések meg­kötésével. A héten tovább folytatódtak az erőfeszítések a közel-keleti válság rendezésére, de a hely­zet mind ez ideig még mesz- sze van attól, hogy kimozdul­jon a holtpontról." Bizonyítja ezt, hogy Jarring svéd diplo­mata, U Thant főtitkár szemé­lyes megbízottja, nem a Kö­zel-Keletre, hanem moszkvai állomáshelyére utazott. Üjabb légi csaták és bam­barobbanások jelezték a tűz­szünet: vonalak mögött, hogy a helyzet éleződik és mind ve­szélyesebbé válik. Wilson angol miniszterelnök kormányátalaktíássgl lepte meg a szigetországot Ennek azonban nem külpolitikai, ha­nem inkább «-szakszerűségi-« jelentőséget tulajdonítanak, s a vélemények szerint a szak­embereknek a kormányba való bevonásával Wilson verseny­képesebbé szeretné tenni az angol gazdaságot a tervezett közös piaci csatlakozás előké­születei során. ,\A figyelem homloktérében állt — az ENSZ-közgyűlésen és az európai politikai esemé­nyeken túl — a brazíliai hely­zet is az új elnök kinevezése után. Lezárult az ENSZ-közgyűlés első szakasza, az általános po­litikai vita, s a legtöbb külügy­miniszter már el is hagyta a világszervezet New York-i központját. A vitában 126 tag­államból 117 ország küldötte fejtette ki véleményét a világ­politika legégetőbb kérdései, ről. A vita a legtöbb kommen­tátorban az elégedetlenség ér­zetét kelti, s az ENSZ mélyülő válságáról írnak annak kap , csán, hogy az idei közgyűlés sem hozott látványosabb fejle ményeket, olyan akciókat, amelyek elősegíthetnék a vitás nemzetközi problémák gyors rendezését. Feltűnő passzivitás jellemezte az Egyesült Álla mok és a NATO-országok de­legációit. Viszont még a leg­elfogultabb nyugati kommen­tátorok is kénytelenek megje­gyezni, hogy a szovjet delegá­ció tanúsította a legnagyobb kezdeményezőkészséget. A nemzetközi biztonság megszi­lárdítására vonatkozó szovjet javaslat és a vegyi és bakterio­lógiai fegyverek eltiltásáról szóló indítvány, melyet a szo­cialista országok közösen ter­jesztettek elöx máris nagy ér­deklődést keltettek. Ezeket a javaslatokat a későbbiek során részletesen megvitatják az ENSZ bizottságaiban. Kedvező fogadtatásra talált az a javas­lat, melyet külügyminiszter- helyettesünk, Púja Frigyes ter­jesztett elő felszólalásában, amikor indítványozta, hogy jö­vőre az ENSZ (25. évforduló) jubileumi közgyűlésén a kor­mányfők vezessék a küldöttsé­geket. Nagy súllyal szerepelt a köz­gyűlés vitájában a vietnami háború és a közel-keleti válság problematikája. A közgyűlés most az egyes napirendi pon­tok megvitatásával folytatja munkáját a plenáris üléseken csakúgy, mint az ezzel párhu­zamosan megtartott bizottsági eszmecseréken. vezér megértést az európai es nyugat-németországi realitá­sok iránt, — most, a válasz­tások után. Illetve: a program­nyilatkozat ismeretében jobb áttekintésünk lehet majd az új kormány leendő politikájáról, várható lépéseiről. Schumann francia külügy­miniszter Moszkvába utazott, hogy személyesen vezesse a francia delegációt az úgyneve­zett nagybizottság ülésén, amely rendszeresen találkozik a szovjet és a francia fővá­rosban, a korábbi megállapo­dások értelmében. Sc-humánn moszkvai útját Párizs nyilván látványos gesz­tusnak is szánta: azt kívánja jelezni, hogy Pompidou kor­mánya folytatja az együttmű­ködés keresésének azt a poli­tikáját, melyet de Gaulle volt francia elnök nyitott meg. Egyes kommentátorok ebben a hirtelen elhatározott útban többet is látnak: szerintük Genfben idő köziben ered­ményt ért el a leszerelési bi­zottság, mely március óta ta­nácskozik. Sikerült közös szov­jet—amerikai tervezetet kidol­gozni, amely megtiltja a nuk­leáris és egyéb tömegpusztító fegyverek elhelyezését a ten­ger fenekén. A szerződéster­vezet tompromisszum eredmé­nye. A szovjet delegáció radi­kálisabb megoldásért küzdött, s azt szerette volna elérni, hogy a tengerek fenekéről semmiféle veszély ne fenyeget­hesse az emberiséget, s ezért a szovjet javaslat teljes demi- litarizálást irányozott elő. Ki­tűnt azonban, hogy ezt Wa- hingtonnal pillanatnyilag nem lehet elfogadtatni, s ezért a szovjet diplomácia hajlékony­ságot tanúsított. Megegyeztek abban, hogy legalább a legna­gyobb rosszat kizárják, s túl « 12 mérföldre kiterjedő part- menti vizeken, tilos bármiféle tömegpusztító fegyver kilövé­sére alkalmas szerkezetet a tenger vize alá süllyeszteni. Ez annyit jelent, hogy nem fenye­geti az embereket; váratlan nukleáris támadás veszélye az óceán mélyéről. Bár ez perife­rikus megállapodás lesz, ha végül is az egész leszerelési bi­zottság jóváhagyja, de mégis azt jelzi, hogy az atomsorom- pó-szerződés által jelzett úton tovább haladnak előre. Nyugat-N émetországban Heinemann köztársasági elnök hivatalosan is közölte Kiesin- ger kancellárral, hogy októ­ber 21-én Brandtnak ad meg­bízást kormányalakításra. A szociáldemokrata—szabad de­mokrata »kiskoalíciós« kor­mányban — úgy hírlik — há­rom tárca jut majd a szabad demokratáknak. Rendkívüli érdeklődéssel várják Brandt most készülő programnyilatkozatát, mely sok tekintetben választ adhat majd arra, hogy mennyire ta­núsít a szociáldemokrata párt­A Rudé Pravo tegnap a párt- alapszervezetek kérésének ele­get téve bő kivonatban nyil­vánosságra hozta Gustáv Bu­sáknak, a CSKP KB első tit­kárának a szeptemberi plénu- mon elhangzott zárszavát. A párt első titkára beszédé­ben mindenekelőtt a káderkér­dések megoldásának és a párt­egység helyreállításának szük­ségességéről szólott. Megálla­pította, hogy a politikai és személyi problémák nehéz fel­adatok elé állították a pártot, de ezek megoldása elkerülhe­tetlennek bizonyult a marxista —leninista tanítások, a belső viszonyok, a testvérpártokhoz és államokhoz, valamint a nemzetközi kommunista moz­galomhoz fűződő kapcsolatok szempontjából. Elvi alapokon kellett helyre­állítani a párt belső egységét, márpedig a központi bizottság­ból jelenleg kizárt vagy önként eltávozott személyekkel ezt nem lehetett megvalósítani. Gustáv Husák részletesen opportunizmus alapja, a prob 1 lémák nem osztálytartalmú, kispolgári megközelítése volt. A továbbiakban Gustáv Hu­sák a párt jövendő politikájá­ról szólva megállapította, hogy a burzsoá propaganda állítá­saival szemben nem lesz visz- szatérés az ötvenes évek gya­korlatához. Politikailag kell felszámol­nunk — mondotta — a párt második centrumát, és mind­azt, ami ezzel összefügg. Ki kell jelentenünk, hogy a párt­ban csak egy központ létezhet, s minden becsületes kommu­nistának kötelessége a belső egység kimunkálása érdeké­ben fáradoznia. Szükség van a pártban kiala­kult különféle »kamarillák« felszámolására, mert máskü­lönben ismét felgyülemlenek problémáink. A politikai és káderproblémáknak a plénu­mán történt megoldásával is­mét érvényesült az egy köz­pont, az egy koncepció, az egy­séges pártfegyelem elve. Zárszavának végén megálla­pította: ha a párt valóban a társadalom hajtóerejévé akar válni, úgy nemcsak politikai, hanem gazdasági problémák megoldásával is foglalkoznia kell. Nem szabad megengedni, hogy a politikai kérdések ren­dezése háttérbe szorítsa a konkrét gazdasági teendőket — mondotta befejezésül Gustáv Husák. (MTI) Párizs attól tart, hogy Brandt új kormánya kezdeményezése- elemezte a továbbiakban a rá­két tesz, Franciaország manő­verezési tere leszűkül, s a francia politika Irattérbe szo­rul. Eszerint a francia külpo­litika Schumann moszkvai út- jával ennek akar elébe vágni. gebbi pártvezetés súlyos mu­lasztásainak és hibáinak elmé­leti és gyakorlati forrásait. Smrkovsky1 Dubcek, Slavik és mások felszólalásaiból is egy­értelműen kiviláglik, hogy az A perui-kommunisták és a kormány politikája iz olasz külügyminiszter Kanadában A pénteken kétnapos láto­gatásra Kanadába érkezett Al­do Moro olasz külügyminiszter Mitchell Sharp kanadai kül­ügyminiszterrel folytatott ta­nácskozása során egyetértett egy «gondosan előkészített és minden propagandajellegtől mentes-« európai biztonsági ér­tekezlet szükségességében — jelentették ki pénteken este illetékes kanadai helyen, a két államfő első eszmecseréjét kö­vetően. A közel egyórás tanácsko­záson — mutattak rá kanadai körökben — főleg az európai biztonsági értekezletről volt szó. Kanadai részről közölték továbbá, hogy Moro állást fog­lalt Kanadának és az Egyesült Államoknak az európai biz­tonsági konferencián történő részvétele mellett. (MTI) A perui kommunisták gyű­léseken, konferenciákon emlé­keztek meg pártjuk megala­kulásának 41. évfordulójáról. A megemlékezések záró ak­kordja volt az a nagyszabású ünnepi est, amelyen beszédet mondott Jorge del Prado, a kommunista párt főt’tkára. J->rge del Prado hangsúlyozta, hogy a perui kommunisták tá- ■ mogatják a jelenlegi kor­mány intézkedéseit, ame­lyek célja: a nemzeti szu­verenitás védelme, az ön­álló külpolitika folytatása és az ország természeti kincseinek visszaszerzése a kizsákmányoló külföldi monopóliumoktól. • ♦ * Limában megtartották a perui diákszövetség konferen­ciáját. Az értekezleten részt vevő 20 ifjúsági szervezet kül­döttei támogatásukról bizto­sították a kormány politiká­ját, üdvözölték a kőolaj-lelő­helyek államosításáról szóló határozatot, a földreform-tör- vényt, állást foglaltak amel­lett hogy államosítsák a réz­bányákat és a bankokat. (MTI) Feszültség Montrealban A kanadai Montrealban a városháza épületét pénteken a késő délutáni órákban több mint ötszáz acélsisakos kato­na vette körül; szuronyokkal, könnygázgránátokkal és láng­Tanzánia Afrika modern országa Értesítjük T. vevőinket, hogy f. hó 13-tól 18-ig A MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK, 15-tfil 21-ig A MEZŐGAZDASÁGI TEXTILÁRUK leltározását tartjuk A leltározás alatt az árukiadás szünetek A leltározás befejezése után továbbra is kész­séggel állunk vevőink rendelkezésére. ÁGROKER Kaposvár 0303) Dar-es-Salaam ma afrikaibb és modernebb, mint nyolc esz­tendővel ezelőtt, amikor ez a kelet-afrikai ország független­né vált. Ez a megállapítás ér­vényes egész Tanzániára, amelynek elnöke, Julius Nye- rere, hétfőn néhány napos lá­togatásra hazánkba érkezik. Afrikaibb lett ez a tízmillió lakosú ország, mert megszaba­dult az angol gyarmati tisztvi- |1 selőktől, katonáktól, sőt a nagy fg angol bankoktól, társaságoktól lg is. A tanzániai földben rejlő || kincseket már korábban álla­mosították, s 1967-ben erre a sorsra jutottak a külföldi tu­lajdonban levő bankok, a kül­kereskedelem, s egyes vállala­tok és ültetvények is. Az »af- rikanizáíás« az élet minden területén elkezdődött, de iga­zán 1967-ben kapott lendületet az «arushai nyilatkozat« alap­ján. Afrikában sokféle kísérlet kezdődött egy olyan társadal­mi rendszer megteremtésére, amely felszámolná a kolonia- lizmus maradványait, s a szo­cialista eszmék felhasználásá­val a külföldi monopóliumok­tól mentes, »nem kapitalista« útra vezetné a kontinens or­szágait Guineában, az Egye­sült Arab Köztársaságban, ko­rábban Ghánában és más or­szágokban történtek ilyen lé­pések. A Tanzániát kormány­zó TANU-párt — és személye- lyesen Nyerere elnök — 1967 januárjában Arusha városá­ban körvonalazták a sajátosan értelmezett »tanzániai szocia­lizmus* széles körű program­iát. Az »arushai nyilatkozat« elvei közé tartozik a fő terme- lőeszközök ellenőrzése, vala­mint az államnak az a felelős­sége, hogy megakadályozza az embernek ember által való ki­zsákmányolását, és a nagy va­gyonok felhalmozását. Nyerere elnök tisztán látja a tanzániai realitásokat. A gyar­Julius Nyerere. rnati örökség és a szegénység azonban olyan korlátokat szab a széles körű program meg­valósításának, hogy Tanzánia is kénytelen élni a külföldi se­gélyek adta lehetőségekkel. A nagy építkezések mellett elsősorban a mezőgazdaság korszerűsítését kezdték meg. Az ültetvényeken nem ritka­ság a traktor, a szivattyú. Az ország nagy részében azonban a rövidnyelfl kapa helyett elő­ször a vasekét kell elterjeszte­ni, hogy mélyebben Szántsanak a kukorica és a köles alá. Ugyancsak az egyik legköze­lebbi teendő a gyapotbap gaz­dag ország saját textiliparának megteremtése. (Tanzánia a ter­vek szerint már' 1970-ben ön­ellátó lesz textíliákból.) Ezek a modernizálás legfon­tosabb lépcsőfokai, amelyek kellő gazdasági alapot terem­tenek az önálló tanzániai kül­politikához is. Tanzánia az af­rikai kontinens haladó erőihez tartozik, s aktivan támogatja a nemzeti felszabaditási moz­galmakat. Dar-es-Salaamban nem tit­kolják, hogy a mozambiki és más fegyveres felszabadító mozgalmak biztos bázisra ta­lálnak Tanzániában a portugál kolonializmus és a dél-afrikai —rhodesiai fajüldözők elleni harcukban. Az Afrikai Egy­ségszervezetben Tanzánia az antikolonialista erők összefogá­sának szervezője. Ez a politika találkozik azzal az igyekezet­tel, hogy szélesítse kapcsola­tait a szocialista országokkal. Ennek egyik fontos mozzanata Nyerere elnök víTagkörüli út­jának moszkvai és budapesti állomása is. Hazánk és Tanzánia kapcso latainak fejlesztésében sokfé­le lehetőség nyílik, s együttmű­ködésünknek új területekre történő kiterjesztése mindkét országnak hasznára válik. szórókkal felfegyveraett rend­őrök érkeztek. A városháza környékén és tetején géppuskákat állítottak fel. A város központja ostromlott vár képét mutatja. Minderre azért került sor, mert a városban elrendelt felvonulási tilalom ellenére az egyik baloldali szervezet bejer- lentatte, hogy tüntető menet­tel kíván tiltakozni a városi hatóságok korábbi magatartá­sa ellen. Montrealban kedd óta fe­szült a helyzet: a sztráj­kok és a gépkocsivezetők tüntetései sorozatos ösz- szetűzéseket robbantottak ki. Az összecsapásoknak több ha­lálos és számos sebesült áldo­zatuk volt. A montreali polgármester péntek esti felhívásában nyu­galomra intette a lakosságot, és. »a hatóságok erőfeszítései­nek« ‘ámogatását kérte. A rendőrség mintegy húsz személyt előzetes letartózta­tásba vett. Az éjszaka azonban nagyobb rendbontás nélkül telt el. f& IfOROUB fi£c£j§>«iSBff«rí Villamossági Oyära föSuesz Kereseti lehetőség 1200—2000 Ft között. Minden második héten szabad szombat, üzemi étkeztetés, utazási költséghozzájárulás, munkaruha. FELVESZÜNK MÉG 6 ÓRÁS KISEGÍTŐKET 14—17 éves korig, fizetés havi 500 Ft plusz negyedévenként prémium. 'elentkezés a gyár munkaügy! osztályán Kaposvár, Mező Imre út. SOMOGYI 1 Vasárnap, 19«.

Next

/
Thumbnails
Contents