Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-09 / 234. szám
A jövőt latolgatják... Tnngli József. A műút mellett találtunk rá az asszonyokra. Guggoltak a hosszúra nyújtózó burgonya* rakás mellett, s fürge ujjaik vizsgálva tapüitottak meg minden gumót Színes ruháik tették változatossá az egyre inkább barnába öltöző határt. Férfit csak keveset láttam. A burgonyaválog&tás asszony- munka. Ahol több ember dolgozik, ott beszélgetnek, előkerülnek a falut foglalkoztató kérdések. Mi az, ami a tegi Búzakalász Tsz foglalkoztatja mostanában. Miről folyik a görgetegiek a Jő tik. Nemrégiben nagy lépésre szánták el magukat. Január tői már együtt alkitják sorsukat a rinyaszentkiráiyiakkal és a kuntelepiekkel. — Bizony most még töprengünk — mondja ki néhányuk nevében Tungli József fogatos. — Szövetkezetünk jól áll. Kilenc éve dolgozunk együtt alatt az idő alatt sikerült ösz- szeszednünk magunkat Villájára támaszkodva Látszik, hogy komolyan koztatja a jövő. Latolgat: — A gépesítéstől sok Ha három tsz egyesül, jobban tudnák a gépekkel gazdálkodni, a munka is meggyorsul. Bennünk, görgetegiekben van erő; ha a másik két falu is így gondolkodik, akkor nem lesz baj. Az új vezetőségnek kezdetben nagyon a talpára kell majd állnia. Csór Mihályné a lehetőségeken gondolkodik. — Őszinte leszek Kicsit tartok a következő érvtől. Lesz-e annyi fizetés, mint eddig? Amit az ember nem tapasztalt még, attól fél. Abban még nincs olyan nagy bizalma, mint a kipróbáltban. Az előző években 170—180 munkaegységem volt Bizony az elején, az alakulás után nem álltunk ilyen jóL De aztán rájöttünk: ha többet dolgozunk, nagyobb a hasznunk is. Január elsejétől is itt fogunk dolgozni, ezen a földön. Így aztán, ha továbbra is megfogjuk a mimka végét, ezután sem lehetnek rosszabb eredményeink. A töprengés szülte gondolatokon áttör a bizakodás. Kiss Vincze Jenő főkönyvelő, aki elkalauzolt bennünket a bur- gonyaváloga tokhoz, ezt mondjál — Az indulásnál jövőre segítséget várunk az első zökkenők leküzdésénez. Szeretnénk az eddig bevált tevékenységeinket folytatni. Jók a kereskedelmi kapcsolataink, eredményeink vannak a feldolgozásban. Bizakodva várjuk az egyesülést, reméljük, a többiek a duplájára szeretnénk emelni. Vannak homokos, savanyú talajaink, jó legelők lesznek a nyájnak. A fafeldolgozást is fejlesztenénk. Újra egy asszony szólal meg; Lukács Sándomé így vall mar gáról: — Emberi tulajdonság a* hogy inkább a jót várom. Az egyre szebb eredményeket, az egye jobb megélhetést. Jártak is így gondolkodnak. Már a lehetőségeket latolgatjuk. Hogyan tudunk előrelépni. Változások várhatók. Burgonya, zöldség lesz a fő profilunk. Az állattenyésztésen belül a hízósertés tenyésztése lesz elsődleges. A kun telepi juhok számát Lukacs Sándorné. itt nálunk a nagyatádi elvtársak, beszéltek velünk a jövőről. Meg Horváth János, az elnökünk is. Megértettük az idő szavát, s a szavazólapon az igent húztuk alá. Ügy érzem, ez már sokkal könnyebb lépés volt, mint annak idején a megalakulás. Mester Jánosné halk szavú asszony. Szavai olyan emberre MAI KOMMENTÁRUNK Mester Jánosné. vallanak, aki világosan látja maga előtt a célt, s erejével, energiájával melléje is álL — 1960. december 19-e óta vagyok szövetkezeti tag. Akkor alakult meg a tsz. Csak azt mondhatom, hogy jobb, mint egyéni karomban volt. Cseléd voltam a felszabadulás előtt, Rinyatamásiban, Görgetegen szolgáltam. Itt most a szövetkezetben mindenki egyforma ember, a munkája után becsülnek meg mindenkit Párttag vagyok és a vezetőségnek is tagja. Sokat beszélgettem az asszonyokkal a termelőszövet kezetek egyesüléséről. Azt mondtam: a nagyobb birtok jobban jövedelmez, ha becsületesen dolgozunk. Akinek régen öt holdja volt, az is jobban mint akinek csak egy. Leskó László Természetes« jóváhagyták? Néhány kisebb gép beszerelése van hátra még, és néhány nap Hiúivá megkezdi á próbaüzemelést a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat balatonszentgyörgyi Tanácsülésen hangzott el a következő mondat: »A jelentést a községi táv ács és a Hazafias Népfront együttes ülésén megtárgyalták cs természetesen jóváhagyták.- A szó hangsúlya megütötte a fülemet, nemcsak különös csengése miatt, hanem azért is, mert felmerült bennem a gondolat: valóban természetes, hogy egy rossz jelentést vagy beszámolót az alsóbb testület jóváhagy, és azt egy felsőbb szerv elé terjeszti? Elsősorban azokról a vitaindító anyagokról beszélek, amelyek hiányos Összeállításokkal bosszantják a részvevőket. Ilyenkor hangzik el a számtalan kérdés, és a vita során minden erőfeszítés arra irányul, hogy az anyag hibáit javítsák ki, jóllehet a feladatok megoldása szerepel napirenden. Föltételem, hogy minden beszámoló körültekintéssel és aprólékos munkával készül, előzetes megbeszéléseken és egyeztető tárgyalásokon szerepel. Megbeszélik, javítják, módosítják, míg megkapja végső formáját. Szakemberek és kívülállók, vezetők és beosztottak gondolatai ötvöződnek, a segíteni akarás és a továbblépés szándékával, aztán egy testület előtt kiderül, hogy az ötvözet nem időálló bronz, hanem csupán bádog. Lehet, hogy magában az előkészítő folyamatban volt a hiba, elavult és régi a módszer, s az így készült beszámoló, jelentés fölött természetesen nem kell, de nem is szabad vitatkozni. Az is elképzelhető, hogy az anyag készítői nem Próbaüzemre készen gyára. Az alagútkemencés téglagyárat a Somogy megyei Tar rxácsi Építőipari Vállalat építtette, a beruházás értéke 42 millió forint Ellentétben a régi típusokálltak hivatásuk magaslatán, tőlük csupán ennyi tellett —> ezt tudták nyújatni! A leggyakoribb eset azonban az, amikor felelősségvállalás nélkül készül a jelentés, a ten- niakarás két-három kurtamondatos felsorolásával, mert a felsőbb testület úgy- i s meghatározza a feladatokat, azt előbb-utóbb úgyis végre kell hajtani, tehát fölösleges új, saját gondolatokat keresgélni. Van rá példa nem is egy, hogy egy testület nem tartotta elfogadhatónak az eléje került jelentést, s visszaadta javításra, módosításra. Idő és energia veszett kárba, arról nem is beszélve, hogy ezzel a jelentés készítője is idöhátrányba került, a korábbi nyugodt munkatempót rohanás, kapkodás váltotta fel, s ez újabb hibák forrása lehet. Miért volt erre szükség. amikor egy kicsivel több lelkiismeret és felelősség hozzáadásával egyúttal el lehetett volna kerülni a személyre vagy személyekre szóló kritikát is? A bevezető gondolatban arra kértem választ, hogy természetes-e egy rossz beszámoló elfogadása (vagy elfogadtatása) és továbbítása? Azt hiszem, erre egyértelműen nemmel válaszolhatunk, azzal a kitétellel, hogy nem volna szabad természetesnek lennie. Köztudomású, hogy szeretünk vitatkozni. Sőt, tudunk is. De csak azoknak a vitáknak van értelmük, amelyek megalapozott és reális talajból emelhetik fel az ötletet a megvalósulás útjára. S. G. Növekszik a műtrágya-felhasználás Árengedmény az év utolsó két hónapjában Mintegy 14 százalékkal több műtrágyát használtak fel az idén a somogyi gazdaságok, mint tavaly, s így már négy mázsa körül van a holdanként kiszórt vegyes műrtágya meny- nyisége. Ez országos viszonylatban is jó eredmény. A fel- használás aránya azonban igen különböző, néhány tsz nagyon keveset igényelt. Mint arró’ Klausz Róbert, a Somogy megyei AGROKER Vállalat osztályvezetője az elmúlt napokban a gazdasági vezetőket tájékoztatta, a viszonylag kielégítő ellátást ebben az időszakban a foszfort és káliumot tartalmazó műtrágyák vontatott érkezése zavarja: a gyártó üzemek termelésében kereshető a Mülilgyár épül Ajkán Az új gyár építését az tette szükségessó, hogy az egyre növekvő igényeket eddigi tim- földgyártó kapacitásunk már nem tudta kielégíteni. Az ajkai új gyár, amelyet első ütemben évente 240 ezer tonna előállítására tervezett az Alumíniumipari Tervező Vállalat, korszerűségében legalábbis éléri a nemzetközi színvonalat. Äz új létesítmény első termelősora 1971-ben lép üzembe. késés oka. A nitrogénműtrágya szállítását például csak negyedéves bontásokban vállalhatták a hazai gyártás és az import üteme szerint. Mintegy 300 vagonos lemaradás tapasztalható jelenleg a foszforműtrágyánál, s jóllehet szemcsés szuperfoszfátot most már csak Szolnokon készítenek — s ott is keveset, igyekeznek pótolm a lemaradást Kálisónál— ennek egy részét az NDK-ból importálják — is időszaki hiány tapasztalható, s úgy tűnik, ami ezután érkezik, már későn jön, ugyanis a gazdaságoknak most volna rá szükségük. Nitrogénműtrágyából a har madik negyedévben 500 vagonos pótkeretet kapott a vállalat, de ennek fogadását nem mindegyik tsz vállalta, mert nem volt rá anyagi fedezete. Mintegy 1000 vagon linzisó érkezik, amelyért csak a jövő év januárjában kell a vételárat kifizetniük a gazdaságoknak. A tárolása egyszerű, mert mű anyag zsákokban szállítják. A jövőt illetően biztató, hogy az idén már vegyes hatóanyagú műtrágyát is gyártott az ipar, s tovább növekszik a műtrágya- felha.s,, iás: jövőre az ideinél 15—16 százalékkal több kerülhet a földekre. Szezonjelleggel, áron alul kerül ki még az idén néhány féle műtrágya a gazdaságokhoz. A novemberben és decemberben érkező és kifizettetett nitrogénműtrágyát mázsánkén: 12, a foszfortartalmút 15, a kálisót pedig 12 forintos árengedménnyel hozza forgalomba a vállalat. A vízrendezés helyzete Somogybán Megyénkben igen jelentős területen, 226 000 holdon károsítanak a belvizek. Különösen a Balatontól délre, a Dráva környékén, a Kapós lecsapo- latlan területein, valamint a vízválasztókhoz közel fekvő részeken kell számolni káros vizekkel. Elvezetésük szükség- szerűségét az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították. A csapadékos években a megye déli járásaiban alacsonyabb termésátlagokat értek el, s ebben nagy része volt a rendezetlen vízgazdálkodásinak. Ezért kell erőfeszítéseket tenni a vízrendezési feladatok gyorsabb, jobb elvégzéséért. Vízfolyásainkat eddig csak negyvenegy százalékban rendeztük, mivel anyagi eszközeink nem tették lehetővé a nagyobb ütemet. A megye ösz- szes vízfolyásának hossza: 6351 kilométer. Eddig a munkákat 2663 kilométeren végezték el. Cél az, hogy vízfolyásaink rendezése a tervezettnél hamarabb, nyolc-tíz éven belül megtörténjen. Fontos ez már csak azért is, mert megyénk a vízrendezésben az ország egyik legelmaradottabb területe. Ismeretes, hogy az Országos Vízügyi Hivatal még a múlt évben elkészítette vízgazdálkodásunk tanulmánytervét. Ez külön kiemeli annak a lehetőségét, hogy a Drávából pótolják a Balaton vizét. Ez egyben a mezőgazdasági és az ipari fejlődést is elősegítené. Az állami támogatás növelése meggyorsítaná a Nyugati övcsatorna, valamint a Rinya és a Kapos vízgyűjtőjének rendezését. Előtérbe kerülhetne víztárolók építése, a Balaton eliszaposodása elleni védekezés, valamint mintaterületet lehetne kialakítani mintegy 10—15 ezer holden. Ezekhez a feladatokhoz mintegy 462 millió forintra lenne szükség. A közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága is megvitatta ezeket a feladatokat. Ahogy megállapították, a tennivalók következetes végrehajtására van szükség a többtermelés szempontjából annyira fontos vízrendezés elvégzéséhez. Szerelik a samottbéléses kocsik tolóművét... «..és az NDK téglarakó automaták kai, az új gyár kapacitása kétszerese a körkemenoéseknek, és a munka körülményei is lényegesen jobbak. Az új létesítményt korszerű gépekkel szerelték föl, szovjet vákuumprés formálja a téglát, NDK automata rakja a polcokra. Az év hátralevő hónapjaiban a próbagyártás folyik, jövőre pedig teljes kapacitással dolgozik majd a gyár. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. október 9. 3
