Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-09 / 234. szám
4 ^OSSiä^'’ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér XXV. évfolyam, 234. szám 1969. október 9., csütörtök A magyar párt- és kormányküldöttség hazaérkezett az NDK-bél Tegnap este az NDK államtanácsának fogadásával fejeződtek be a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek Az NDK vezetői és a magas külföldi vendégek — köztük a Kádár János vezette magyar küldöttség tagjai is — valamennyien megjelentek az államtanács fogadásán, amelyen Willy Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke és Leányul Brezsnyev, az SZKP főtitkára mondott pohárköszöntőt. Willy Staph a többi között méltatta az NDK megalakulásának jelentőségét és az ország két évtizedes fejlődését, és hangoztatta, hogy az első német munkás-paraszt állam kész normális kapcsolatok létesítésére minden állammal, függetlenül annak társadalmi rendszerétől. Leonyid Brezsnyev valamennyi küldöttség nevében megköszönte a vendéglátást, és az NDK 20 éves fejlődését méltatva hangsúlyozta: a szocializmus győzelme a Német Demokratikus Köztársaságban a dolgozók hősi munkájának eredménye. Pohárköszöntőjét a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak, a Német Szocialista Egységpártnak és vezetőinek éltetésével fejezte be. Tegnap délelőtt hazaérkezett az NDK-ból a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának, az NDK államtanácsának és minisztertanácsának meghívására részt vett a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette. Tagjai voltak: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Erdélyi Károly, a KB tagja, külügyminiszter-helyettes, és dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete, aki Berlinben csatlakozott a küldöttséghez. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter, Benkei András belügyminiszter. Jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és a nagy- követség több munkatársa is. Brezsnyev üdvözlete a békeharcosokhoz Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára üdvözletét intézett az európai szocialista országok békeharcosainak az uzsgorodi nemzetközi találkozón megjelent küldötteihez. Berzsnyev az üzenetben hangsúlyozta: »A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép — híven a nagy Lenin hagyatékához — a jövőben is minden tőle telhetőt elkövet a szocialista közösség minden irányú erősítéséért, az imperializmus és a reakció elleni küzdelem érdekében, a békéért és a nemzetközi biztonságért.« Mi sokra értékeljük az európai szocialista országok bésce- harcos szervezeteinek a béke és az európai biztonság megszilárdítása érdekében végzett gyümölcsöző munkáját, amely fontos tényező az egyetemes békéért és a népek biztonságáért vívott harcban — írja üzenetében Brezsnyev. (MTI) I szovjet-francia kapcsolatok Az iskolahálózat A francia külügyminiszter moszkvai látogatása elé Maurice Shumann francia külügyminiszter csütörtökön kezdődő hivatalos moszkvai látogatása a szovjet fővárosban a politikai megfigyelők érdeklődésének középpontjában álL »önálló látogatás« keretében utoljára négy esztendővel ezelőtt — 1965 őszén — Couve de Murville járt hivatalos úton a Szovjetunióban. A jelenlegi francia külügyminiszter moszkvai utazását igazolja az a tény, hogy Schumann fog elnökölni a szovjet fővárosban a szovjet—francia tudományos-műszaki és gazdasági együttműködést biztosító vegyesbizottság (az úgynevezett nagybizottság) jövő héten kezdődő ülésszakának a megnyitásán. A helyzetelemzők a francia külügyminiszter látogatásának érdemi jelentőségét főként abban látják: francia részről nyilvánvalóan újból meg akarják erősíteni, hogy a Szovjetunióval való együttműködés fejlesztése nem valamilyen konjunkturális, személyekhez kötött politika, hanem az objektív helyzet követelménye — a történelemiben és a francia nemzeti érdekékben egyaránt mélyen gyökerező irányvonal. Magától értetődően Shumann hivatalos moszkvai tárgyalásai a kétoldalú kapcsolatokon túl a nemzetközi helyzet egészének áttekintésére is kiterjednek. A nemzetközi látóhatár vizsgálatát felettébb megkönnyíti, hogy a Szovjetunió és Franciaország a legidőszerűbb és legkiélezettebb nemzetközi kérdésekben — így a vietnami és a közel-keleti kérdésben — egyező álláspontokat képvisel. Az európai biztonság kérdésében a szovjet és a francia szempontok közeledését számos tényező meghatározza. Mindenekelőtt az, hogy a két fél elismeri az összes európai államok békés együttélésének és kölcsönösen hasznos együttműködésének szükségességét. Ugyancsak fontos közös elv, hogy a Szovjetunió és Francia- ország elismeri a második világháború után Európában kialakult határokat, így az Odera—Neisse határt is. (MTI) Jarring közel-keleti missziója egyelőre Az AP és a UPI diplomáciai forrásokra hivatkozva közli, hogy Gunnar Jarring rövidesen visszatér Moszkvába, és a szovjet fővárosban újra megkezdi nagyköveti munkáját. A svéd diplomata szeptember 15-én — öthónapos szünet után — érkezett New Yorkba, hogy U Thant ENSZ-főtitkár közel-keleti megbízottjaként tárgyalásokat folytasson az ENSZ-közgyűlésen részt vevő külügyminiszterekkel a rendezés lehetőségeiről. Közben azonban nyilvánvaló lett, hogy sem az arab, sem az izraeli szünetel álláspontban nem következett be változás, és hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között sem sikerült olyan megállapodást elérni, amelyet békeformulaként a két fél elé lehetne terjeszteni. A UPI hangoztatja, hogy nyugati diplomaták szerint több hónapra lesz még szükség ahhoz, hogy elegendő anyagot dolgozhassanak ki Gunnar Jarring újabb közvetítő misz- sziója számára. Aligha lehet lényeges fejleményekre számítani az október 28-i izraeli választások előtt. (MTI) fejlesztése és az oktatás problémái A megyei tanácsok vb-elnök- helyetteseinek és művelődés- ügyi osztályvezetőinek részvételével kedden és szerdán országos értekezletet tartottak a Művelődésügyi Minisztériumban. A tanácskozást — amelyen llku Pál művelődésügyi miniszter is részt v,\tt — dr. Orbán László, a miniszter első helyettese nyitotta meg, bevezetőjében rámutatott: A konzultációt az illetékes tanácsi vezetőkkel időszerűvé tette, hogy megkezdődött az 1969— 1970-es tanév és az új kulturális évad. Folynak a negyedik ötéves terv előkészítő munkálatai, s ezért szeretnék a tanácsok gondjait, problémáit megismerni és figyelembe venni a további munkában. A bevezető után dr. Pollnsz- ky Károly miniszterhelyettes adott tájékoztatót a negyedik ötéves tervvel kapcsolatos minisztériumi fejlesztési elgondolásokról. Felhívta a figyelmet, hogy a születések számának várható emelkedése következtében jelentősen nőni fog az óvodák iránti igény. Ezért szükséges az eddiginél nagyobb arányú óvodai fejlesztés. Célszerű volna, ha ennek megvalósítására — a tanácsok anyagi alapjai mellett — az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek anyagi eszközeit is felhasználnák. Általánosan iskolai vonalon egyik leglényegesebb feladat a negyedik ötéves tervidőszakban a szakrendszerű oktatás továbbfejlesztése. Ez csaknem minden megyében kétirányú tennivalót igényel: egyrészt előbbre kell lépni a körzeti iskolahálózat bővítésében, másrészt a már meglevő körzeti iskolák legszükségesebb működési feltételeinek biztosítása terén. Igein fontos az- is, hogy a tanácsok különös gondot fordítsanak új általános iskolai diákotthonok létesítésére. Film- és színházpolitikánk, valamint az általános iskolai, a gimnáziumi és szakközépiskolai oktató-nevelőmunka időszerű kérdései ugyancsak szóba kerültek a kétnapos értekezleten. Dr. Fekete József, a minisztérium közoktatási főosztályának vezetője a többi között kiemelte: az utóbbi évtized egyik íg -.V. ’lényeges eredménye, hogy az általános iskola nyolcadik osztályát 14 éves korig a tanulók 80, 16 eves korig 90 százaléka elvégzi. Az óvodás korúnknak ma már 52,5 százalékáról gondoskodnak az óvodákban. Az általános iskolákban és a gimnáziumokban használatos tantérnek és tankönyvek sókkal jobbak, mint korábban; a tanulók tudása pedig jelentősen növekedett. A művelődésügyi osztályok általában jó úton haladnak a közoktatásügy fejlesztésében, s ezért elismerés illeti őket, de a pedagógusok tízezreit is. Rámutatott a továbbiakban, hogy a gimnáziumi szakosított osztályok — oktatási szempontból — beváltak. Az általános iskolák alsó tagozatán gz eddiginél nagyobb gondot kell foráítani a gyerekek alapkészségeinek fejlesztésére. Vendégh Sándor, a szakoktatási főosztály vezetője hangsúlyozta, hogy a szakképzést nyújtó iskolákban különösen nagy súlyt kell helyezni a fiatalok sokoldalú nevelésére. Ez azért is fontos, mert a szakközépiskolákba járó diákok 65— 70 százaléka, a szakmunkás- képzőkben tanuló fiataloknak pedig 80 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Beszélt azokról az új feladatokról is, amelyek a szakmunkásképző iskolai nevelőmunka ellátáséban várnak a tanácsokra A minisztériumi vezetők tájékoztatóiban és a vitában egyaránt nagy hangsúlyt kapott a fizikai dolgozók gyermekeivel való fokozott törődés fontossága, s ehhez az anyagi, tárgyi feltételek további javításának szükségessége. A felszólalók kifejtették véleményüket, észrevételeiket a negyedik ötéves terv elképzeléseiről, és javaslatokat tettek annak érdekében, hogy az arra hivatott szervek á fejlesztési irányelveket, a tervezett beruházásokat a terv végleges kidolgozásánál minél jobban összehangolják a reális, indokolt igényekkel. (MTI) MAGYAR PORTÁLDARUK SZIBÉRIÁBAN A »Ganz« két portáldarnja az építkezésen. A Központi Gazdasági Döntőbizottság állásfoglalása Az építővállalat és a megrendelő vitáiról Gyakran előfordul, hogy az építővállalatok drágább építőanyagot használnak fel, mint ahogy azt a költségvetésben tervezték, és ilyenkor viták keletkeznék arról, hogy a megrendelő köteles-e megfizetni a többletköltséget. A Központi Gazdasági Döntőbizottság elnökségi tanácsa most állást foglalt a kérdésben. E szerint a szerződésben kikötött összegtől csak akkor lehet eltérni, ha ahhoz a megrendelő előzőleg hozzájárul, vagyis a szerződést módosítják. Enélkül még akkor is csak a költségvetésben előirányzott, a szerződésben kikötött árra tarthat igényt a kivitelező, ha a drágább anyag felhasználását műszaki okok indokolják A műszaki tervdokumentáció felülvizsgálata és az árban való megállapodás során ugyanis az ilyen helyzetekkel számolnia kell a kivitelezőnek. A drágább anyag felhasználását a megrendelővel előzetesen meg kell tárgyalnia, és a többletköltségben meg kell egyeznie. Ilyen megegyezésnek számít az is, ha a megrendelő az építési naplóból vagy más módon tudomást szerez a költségesebb megoldási szándékról, és azt hallgatólagosan tudomásul veszi. Előfordulhat, hogy a drágább anyag alkalmazása elkerülhetetlen, s az építővállalatnak nincs más választása, mint ez a megoldás, akár a megrendelő értesítése nélkül is. Ha ilyen esetekben a felek megegyezni nem tudnak, akkor a Központi Gazdasági Döntőbizottság n Polgári Törvénykönyv megfelelő rendelkezései alapján hozza meg határozatát A Központi Gazdasági Döntőbizottság állásfoglalása a vállalatokat érinti. Az Igazságügy-minisztérium elvi osztályán azonban elmondották, hogy a magánéptttetők esetében is hasontó gyakorlatot követnek a bíróságok. Drágább építőanyag felhasználása címén magasabb árat a mggán- építtetőknek is csak akkor lehet elszámolni, ha abban előzőleg megállapodtak. Kivételt képez, ha az ár emelését valamely jogszabály vagy annak megváltozása indokolja (például az, hogy emelkedik valamelyik építőanyag hatósági ára). (MTI) Mezőgazdasági gépbemutató a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban A mezőgazdasági üzemekben gyakran emlegetett téma manapság a különböző őszi érésű termények betakarítása, s ennek a munkának hiányos gépesítése. Amíg ugyanis nyáron például a kalászosoknál a gép lépett a nehezebb emberi munkák helyére, addig az őszi betakarítás gondjai alig enyhülték. Tény azonban, hogy évről évre egyre több új korszerű betakarító munkaeszköz jelenik meg — ezt bizonyítja a Balatonnagybereki Állami Gazdaság sáripusztai kerületében tegnap megrendezett bemutató js. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár, a Balatonnagybereki Állami Gazdaság és a Somogy megyei AGROKER Vállalat betakarítási gépbemutatójára a somogyi termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőit hívták meg. Mintegy másfél százan voltak kíváncsiak a rendezvényre, s az érdeklődésre jellemző, hogy a szomszédos Zala megyéből is érkeztek vendégek. Ott voltak a marcali járás vezetői és a megye három tsz-szövetségé- nek képviselői is. Látnivaló bőven akadt. A jugoszláv—magyar kooperációban készült Zmaj kukoricabetakarító gép — fosztó és morzsoló adapterrel —, az SZK—4-es kombájnhoz alkalmazható Braud adapter, az RZ—3-as és az RZ—1,5-ös szárzúzó, a GTSZ—0 szárító, a Mobitox univerzális mező- gazdasági gép — csávázást, előtisztítást, rakodást lehet vele végezni —, az RZF rotációs fűkasza és több más gép a gyakorlatban mutatta meg, hogy »mit tud«. A BMG és hat gyáregysége rukkolt ki fontosabb termékeivel, s bizonyos, hogy közülük egyik-másik megnyerte a szakemberek tetszését. A helyszínen tartott véleménycsere során a részvevők elmondták, hogy igénylik a komplex gépsorokat, az alkatrész-szállítás javítását, a folyamatos gépél- látást. A bemutató és az azt követő vita tapasztalatait Koncz István, a Balatonnagybereki Állami Gazdaság igazgatója, Szigeti Károly, a BMG kereskedelmi főosztályvezetője és Urai Ferenc, a Somogy megyei AGROKER Vállalat igazgatója összegezte.
