Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-05 / 231. szám
rr PÁRBÓL SZERELŐIPAR Koblencz Józseffel, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjével MAI KOMMENTÁRUNK Bizonyítani akarnak w w rr ÉPÍTŐI Beszélgetés ár. A gazdasági feladatok megvalósításában egyre nagyobb szerepet kap az építőipar. Fejlesztése döntően meghatározza a megye gazdasági fejlődését is. Speciális helyzeténél fogva azonban kihat az országos jelentőségű idegenforgalmi központ, a Balaton-part fejlődésére. A somogyi építőipart több-kevesebb eltéréssel szintén azok a gondok foglalkoztatják, amelyek erre a nép- gazdasági ágra országosan jellemzők. Hogyan illeszkedik bele ebbe a képbe, melyek a fejlődés irányai? Ezekre a kérdésekre kért választ munkatársunk dr. Koblencz Józseftől, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közgazdasági főosztályának vezetőjétől. — Hogyan ítéli meg a magyar építőipar jelenlegi helyzetét? Igények és lehetőségek — A harmadik ötéves terv a termelés és a felhasználás növekedésének ütemét és fő arányait abból a gazdaságpolitikai célból kiindulva határozta meg, hogy a népgazdaság fejlődésének az egyensúlyi helyzet fokozatos javulásával kell együttjárnia. Az építőipar tevékenysége a népgazdaság egészének fejlődési ütemére, a szociális, kamínunális ellátás javítására jelentős befolyást gyakorol. A gazdaság gyorsabb ütemű fejlődése az építési keresletnek a számítottnál is erőteljesebb növekedését váltotta ki. Az elmúlt évek során — központi intézkedésekkel — elértük, hogy az építőipar teljesítőképessége a fölemelt előirányzatoknál dinamikusabban növekedjen. 1'568-ban az elvégzett építési munkák volumene 32 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben, és ezzel az építőipar túlteljesítette a harmadik ötéves terv egész időszakára előirányzott 24—28 százalékos növekedést. Az idei első félév adatai a fejlődés további gyorsulását jelzik. A termelés — összehasonlító áron — 11 százalékkal haladta meg a tavalyi első félév szintjét Osz- szességében az építőipar a harmadik ötéves tervben várhatóan az előirányzott termelés- növekedés kétszereset éri eL A vállalatok az év első felében körülbelül 30 százalékkal több építtetői igényt utasítottak el, mint egy évvel korábban, s ez szerződéseik tíz százalékának felel meg. A kielégítetlen fizetőképes építési kereslet különösen a lakás-, a középület- és a közműépítésnél, valamint a fenntartási mun káknál jelentős. A feszült piaci helyzet miatt azt tapasztaljuk, hogy az építkezések nem mindig ott valósulnak meg leg- gyorasbban, ahol az a legszükségesebb. Az igények várhatóan a negyedik ötéves tervben is dinamikusan fejlődnek. A következő években a gazdasági fejlődés megalapozását célzó, az életszínvonal emelésével ösz- szefüggő lakás és kommunális építési szükségletek kielégítése és a meglévő épületek megóvása lesz a központi feladat. A jelenlegi helyzet is, a negyedik ötéves terv időszaka alatt a gyorsuló társadalmi és gazdasági előrehaladás is azt követeld az építőipartól, hogy gyorsított ütemben növelje termelőerőit. Az ilyen nagyarányú bővítést a termelés iparosításával és a társadalmi munkamegosztás ágazaton belüli és ágazatok közötti fejlesztésével lehet elérni. Ez természetesen az építőipari szervezetek tevékenységében jelentős strukturális változáshoz vezet. A gyors ütemű fejlesztés realizálására ezért időben tett és megfelelően összehangolt intézkedésekre van szükség. Ezek biztosítják az anyagi és műszaki feltételeket is. A kormány nagy gondot fordít az építőipar fejlesztésére, és az ehhez szükséges ipari háttér megteremtésére. Célunk az, hogy valamennyi építőipari szervezet — függetlenül attól, hogy hol van a felügyelete — feladatkörének megfelelően fejlődjön. Nagy gondot kíván fordítani azoknak a szervezeteknek a fejlesztésére, amelyeknél a technikai és a technológiai színvonal az átlagosnál jóval alacsonyabb. — Ebbe az országos képbe hogyan illeszkedik a somogyi építőipar, és milyenek a fejlődési lehetőségei? Fejleszteni az állami vállalatokat — A megyében az építésiszerelési tevékenységet döntően a megyeszékhelyen működő építőipari szervezetek végzik. Érdekesség, hogy a megye építőiparának termelésében a tanácsi építőipar az országos átlagnak csaknem kétszeresével részesedik. Ez 1967-ben 26, a múlt évben pedig 27,2 százalékot tett ki. A megye építőiparában a teljesítőképesség fejlődése a tervezettnél is, és az ország építőiparának növekedési üteménél is gyorsabb. Az igényeket azonban így sem elégítik ki: évente 50—150 millió forint értékű a nem teljesített, elhalasztott építési szükséglet. Az igény és a lehetőség közötti feszültség a megyében nem _olyan éles, mint az egész építőiparban. A statisztikai jelentések szerint a somogyi építőipari vállalatok eddig éves termelésük valamivel több mint öt százalékát kitevő megbízást utasítottak el. Az építőipar termelésbővítése Somogybán elsősorban a kapacitások extenzív növelésével valósult meg. A jelentős létszámnövekedés főleg az alacsony technikai felkészültségű építőipari szervezeteknél jelentkezik. A munkaerőforrás csökkenése miatt azonban a hagyományos módszerekkel a termelést bővíteni a jövőben csak kis mértékben lehetséges. Somogybán is a termelőerők növekedésének hatékonyabb módszereivel kell az építési igények kielégítésére szükséges kapacitást megteremteni. A járható út az egyes tevékenységi területek iprusitása, a munkafolyamatok mind nagyobb részének gépesítése, a gyors építési eljárások bevezetése, a korszerű szerkezetek alkalmazása, az építési folyamatok szerelő jellegének elterjesztése. Mivel a házilagos építés az építőipari termelés műszaki színvonalának tartós, tervszerű emeléséhez r,om biztosít megfelelő szervezeti keretet, célszerű a termelőerők nagyobb arányú bővítését tervbe venni a vállalatoknál. Elsősorban a'megyeszékhelyen működő állami (minisztériumi és tanácsi) építőipari vállalatok tevékenységének korszerű színvonalra való emelését és a sző vetkezetek technikai felkészültségének fejlesztését kívánjuk elősegíteni. Gondoskodunk azonban arról is, hogy a mezőgazdasági építőipari szervezetek is technikailag jelentősen fejlődjenek: a negyedik ötéves tervben a gazdasági szabályozó rendszert úgy fejlesztik tovább, hogy a vállalatok közvetlenül érdekeltek legyenek saját forrásaik ésszerű felhasználásában, a kereslet maximális kielégítésében, a termelés korszerű, iparosított eszközökkel való végrehajtásában. Az építőipartól elvárt gyors ütemű termelésbővítés azonban nem valósítható meg mindenütt a vállalatok saját forrásaiból. Az állami támogatás, a kölcsönök és az > egyes tevékenységek fejlesztésének más eszközökkel történő segítése is csak az intenzív, a technikai haladás meggyorsítását jelentő beruházások anyagi fedezetének kielégítéseként vehető számításba. — E feladatok megoldása érdekében hogyan kell fejlődnie a megye építőiparának? Felhasználni a somogyi lehetőségekéi — Az építőipar anyagszükséglete a szerelő jellegű építési mód térhódítása következtében jelentősen változik. Növekszik az előre gyártott szerkezetek, térelhatároló és fel- szerelési tárgyak aránya. Az új. anyagokat, termékeket az esetek többségében nem a már meglevő építőipari üzemekben, hanem új, vagy eddig az építőipar számára nem termelő gyárakban állítják elő. Az építőanyag-iparba sorolt nagyüzemek közül a -megye területén egy sem működik. Ebben az iparban kevés a kis- és a középüzem, a nagyüzemek fejlesztése viszont nagyon sok közgazda- sági adottságot feltételez. Somogybán a nyersanyagbázis és a termékek körének helyes megválasztásában a kisüzemek fejlesztése látszik célszerűnek. Ebből a meggondolásból karoltuk fel a somogyudvarhelyi mozaikilap-gyártó üzem létesítését. Ez a beruházás már elfogadott, s jövőre befejeződik az építése. Tervezett termelése évenként 260 000 négyzetméter mozaiklap lesz. A 14 millió forintos beruházáshoz a minisztérium több mint hatmillió forintos állami támogatást biztosát. Jelentős fejlődés előtt áll a megyében az építő'par számára dolgozó faipar. Megkezdődött a csurgói épületasztalos-ipari üzem beruházása. Ä gyár kapacitása évenként mintegy 48 millió forint értékű lesz. Á termelés várhatóan 1971-ben kezdődik. Ez az új beruházás egyébként a gazdasági mechanizmusban rejlő új iparfejlesztési lehetőségek kihasználásának, a vállala tok közös érdekeit szolgáló beruházások megvalósításának igen szép példája: hét vállalat vesz részt az építkezésben, a minisztérium pedig több mint 17 millió forint állami támogatással járult hozzá. A megye gazdag faállományát figyelembe véve a faipar a jelenlegi hagyományos építési termékek mellett tovább bővíthet’ gyártmányait. Rohamosan tért hódit az építőiparban az úgynevezett könnyűszerkezetes építésmód, s ez nagyban számol a fa-, illetve a fa alapanyagú lemezek, burkolólapok felhasználásával. Ezeknek a termékeknek a gyártásához jelentős kapacitásbővítésre van szükség. Az ilyen kapacitások koordinált fejlesztésében a somogyi faipar is részt vállalt Somogy földrajzi és ellátott- sági helyzete, valamint meglévő adottságai, miatt a megye vezetőinek ezután is fel kel’ tárniuk azokat a helyi lehetőségeket, amelyek a gazdaságos termelés és értékesítés alapján alkalmasak az építőanyag-ipari tevékenység bővítésére és a terület építőanyag-ellátásé na!; javítására. K. I. A kadarkúti Szabadság Tsz- ben Kadarkúti Sándor és Völgyi Attila agronómusokkal beszélgettem az őszi betakarításról. — Mielőtt személyesen is megnézné a földeket, tydnia kell — kezdték a tájékoztatást —, hogy 1445 holdon vetünk az ősszel. Ebből 550 holdat szántottunk fel és 410 holdat vetettünk eL Lemaradásunk a szántással összefüggő nehézségekből fakad. Két UE—50-es gépünk műszaki hiba miatt áll Mindkettő garanciális javításra vár három hete. Ha nem robbannak le, ma már ragyogóan állnánk a talajelőkészítésseL A betakarításnál már kedvezőbb a helyzet. Beállítottunk két félkombájnt, két láncos burgonyasze- dőt. A 240 hold burgonyából 160-on végeztünk a szedésseL ReínéLhetően két héten oelül túl leszünk ezen a feladaton. Termésünk szép, holdanként 90—100 mázsát kapunk gülba- bából. Csak az időjárás legyen jó. Mert a sáros földön csak a láncos gépek mennek eL Meg aztán a sáros burgonya csak problémát jelent — Hogyan állnak a silózás- sal? — Ezzel már sokkal több a gondunk. Megvettünk egy Faunt Nagyon jó gép ez, de anyaga fáradékony, könnyen törik. Most törött el negyedszer a tengelye! Amikor üzemképes, 12 vagon a napi teljesítménye. Van még két KS—69-esünk. Ezek viszont már négyéves gépek, nagyon sok náluk a hibalehetőség. Mennek fél napot, utána két napig javítani kell őket Ennek ellenére a tervezett 192 hold silókukoricát a múlt hónap végére lesílóztuk. Most másod- és tarlóvetésből még száz vagon silómennyiségre számítunk. Ezt legalább két Energiákat szabadított fel az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront szeptember 23-i felhívása, majd a SZOT és a KISZ csatlakozása. Már most megállapítható ez, rövid idővel a felhívás elhangzása után. Egyaránt visszhangra talált a mezőgazdasági és ipari munkát végzők, valmint az értelmiségiek között. A kedvező reagálás a gyakorlatban is lemérhető. Vidéki utamon járva egyik kisebb somogyi falu tanácselnöke és orvosa arról beszélt, hogy a huszonöt éves jubileum tiszteletére szeretnék feldolgozni falujuk egészségügyi történetét. A felhívás megragadta az egyént és a közösséget is. Erről győzött meg a MEDOSZ megyei bizottságán folyó szervező munka. Igali György közgazdasági előadó arról beszélt, hogy a felhívás érezhetően nagy lendületet adóit a mezőgazdaság szervezett dolgozóinak. Lényegesnek tartotta, hogy a jubileumi mun- kavcrseny-mozgalom ne csak a szocialista brigádokat érintse, hanem mozgósítsa az ösz- szes dolgozót. Ennek reális lehetősége van. A szervezett mezőgazdasági dolgozók 325 brigádja küzd az idén a szocialista címért. Ez 4280 dolgozót jelent. Az összes munka- versenyben 486 brigád indult. Vállalásuk harmincnégymillió forint értékű munkának felel meg. Nagyon fontos, hogy a szocialista brigádok a hármas jelszó jegyében tevékenykedjenek. Ez egyezik a felhívás szellemével. Legyen fontos a tanulás is. Ezt a szocialista módon élés és dolgozás mel ■ lett néhány brigádnál az elmúlt időszakban elhanyagolták, Az önképzés csak az egyik módja a tanulásnak. héten belül be kell hordanunk, akármilyen legyen is az idő. n. homokosabb területet hagytuk hátra, itt az esővel, sárral jobban megbirkóznak a gépek. Van még 30 hold takarmányrépánk 200 mázsát mutat holdanként. Ezt tagjaink részesen művelik. A kiszedéssel nem lesz probléma, időben is ráér, hiszen itt nem sürget a vetés. Egyszer el kellett jutnunk odáig, hogy ne a késői növények szabják meg a vetés ütemét Így sokkal gyorsabban megy a munka. Megoldottuk, hogy az őszi ga- gonákat a korán lekerült növények helyére vetjük. Így jobb termésátlag várható, éppen az optimális idejű vetés miatt Alig ülünk gépkocsiba, szemerkélni kezd az eső. Mire kiérünk a hencsei határban dolgozókhoz, már teljesen beborul az ég, nyirkos hideg van. Amerre csak ellátni, burgonyaprizmák borítják a földet. Meleg ruhába öltözött asszonyok ülnek a prizmák mellett, és dermedő kézzel válogatják a burgonyát Vető-, étkezési és apró, etetnivaló burgonyát különítenek el. Az egyikük tréfálkozva megjegyzi: »Mi vagyunk a selejtbrigád.« A többiek tiltakoznak, nehogy leírjam, hiszen az életkor miatt nem érzik ők magukat »se- lejtnek-«. Ahogy elnézem őket valóban nem is úgy dolgoznak, hogy ezt a jelzőt el lehetne mondani róluk. Győrfiné, Maricsné, Hunyadiné, Gölön- csérné, Baloghné, Gazdagné és a többiek szorgos keze nyomán egyre-másra telnek meg a kosarak, hogy a burgonyazsákokhoz vigyék őket, a töltő- helyre. A hosszú prizmasorok mellett még sokan dolgoznak, hajMás, állandó és időszakos formákat is kell találni erre. Az időszakonkénti ismeretszerzésre jó példa a szellemi vetélkedőkre felkészülés. Közösségformáló ereje van a tanulásnak. Bizonyára erre a kérdésre kitérnek majd az év utolsó negyedévében a szocialista brigádok vezetőinek me gyei tanácskozásán. Foglalkoztatja e probléma a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatot is. Versenyfelhívásukban a fokozott figyelemmel és felelősséggel végzendő munka melleit súlyt fektetnek a kulturális vállalások fejlesztésére és azok tartalw.i szintjének emelésére. A vállalat a három legjobban dolgozó és művelődő közösségét tíz-, hat- és ötezer forinttal jutalmazza. Hasonló szellemű a Kaposvári Állami Gazdaság vezetőinek felhívása is. Ez leszögezi, hogy a dolgozók kezdeményezéseinek sikeres megvalósítása függ a műszaki vezetők támogatásától, a versenyfeltételek biztosításától. A verseny jelentősége — azon túlmenően, hogy a dolgozók munkájukkal bizonyítják az 1945-ös döntés igazságát — gyakorlati értékekkel is bír. A verseny elősegíti a kukorica gyorsabb betakarítását, a gépek műszaki állagának jobb megóvását. A Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság szakszervezeti bizottsága arra hívja fel a figyelmet: a szervezés úgy történjen, hogy valamennyi dolgozó részt tudjon venni a versenyben. A gyors reagálás, az egyénekben és a közösségekben támadt kedvező visszhang arra mutat, hogy a vezetők és a dolgozók átérzik a jubileum jelentőségét, s részt vállalnak annak méltó megünnepléséből. longanak. Ahogy Tóth József brigádvezető mondja, huszonnégy asszony közül egyre sincs panasz. Megértik, ha a munkát gyorsan kell elvégezni. S a két csoport munkája között nincs is eltérés. — Alig dobnak ki rossz burgonyát — mutatja —, nagyon szép az idei termés. A burgonyaföldekről 24 000 mázsa termést várnak, s ebből már csak hatezer mázsa kisze- detlen. De ha az asszonyok továbbra is ilyen szorgalmasan dolgoznak, hamarosan az ösz- szes burgonya zsákba kerül, szállításra készen. Laki Ferenc zsákoló 69 éves. — Nekem már egy kicsit nehéz ez a munka, de azért megteszem, amit kell — mondja munka közben. Szász Mihály (mindenki \ jő munkaerőnek tartja) is közbeszól : — Bizony, estére alig érzem a karomat, viszont a munka nem várhat, sietni kell vele. Visszafelé már találkozunk a szembejövő traktorral. Megy a burgonyáért ___ V ótap-usztán az eső ellenére sem ád az élet. KS—69-est vontat Csulik János. Kísérőim mondják, 22 pótkocsi a napi teljesítménye a silózásban. S ő az egyik legjobb munkaerő. A szemerkélő eső ellenére is szemmel láthatóa . fogv a másodvetésű silónapraforgó területe. A gép alig láts’' : ki a szárak közül, már csak sejteni lehet, merre jár. A legközelebbi feladat a kukorica betakarítása. Ha az idő kedvez, itt S’em lesz semmi probléma. Bár a munkaerő kevés, szorgalommal majd pótolni fogjuk — búcsúznak kísérőim. A látottak alapján nem kételkedem szavukban. Mészáros István A górékba kerül a kukorica Szállítószalagon jut a frissen tört kukorica a górékba a kéthelyl Aranykalász Termelő- szövetkezetben. Háromszáznegyven holdról 26—28 mázsás átlagtermést takarítanak .be. Folyik a cukorrépaszedés is 86 holdon; kétszázhúsz mázsás átlagtermés ígérkezik. L. L. Kadarkúti jelentés a betakarításról SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. október 5. 3
