Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-05 / 231. szám

Tit AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1 forint MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 231. szám 1969. október 5., vasárnap Megkezdte tanácskozását a VII. magyar békekongresszus ötszáz küldött és mintegy száz hazai és külföldi meghí­vott vendég részvételével teg­nap a Parlament kongresszusi termében megkezdte munkáját a VIL magyar békekongresz- szus. Az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke, Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára, dr. Sík Endre nemzetközi Lenin- békedíjas, az Országos Béketa­nács elnöke, továbbá politikai, társadalmi és kulturális éle­tünk több más ismert szemé­lyisége. Ugyancsak az elnök­ség tagja volt Romes Csandra, á Béke-Világtanács főtitkára. A tanácskozáson Vaszilik Nyilci- forovics Zajcsikov, a szovjet, Hoang-Luong budapesti nagy­követ, az észak-vietnami, Jo- sepf Marie Ho Hue Ba, a dél- vietnami 'békeharcosokat, több neves tudós és közéleti szemé­lyiség az európai országok bé­keharcosait képviseli. Dr. Sík Endre elnöki meg­nyitójában köszöntötte a kong­resszus részvevőit, a magyar városok és falvak képviselőit — munkásokat, parasztókat, értelmiségieket, tudósokat, mű­vészeket, írókat, egyházi sze­mélyiségeket, tömegszervezeti aktivistákat — a külföldi ven­dégeket Ezután dr. Réczei László, az Országos Béketanács alelnöke vette át a kongresszus elnöki tisztét Memeglékezett a ma­gyar és a nemzetközi békemoz­galomnak azokról a kiemelke­dő személyiségeiről, akik a leg- utóbhi kongresszus óta el­hunytak. Eltávozott az élők sarából a nemzetközi béke­mozgalom kiemelkedő szemé­lyisége, Ho Si Minh, s a ma­gyar békemozgalmat is fájdal­mas veszteség érte: Dobi Ist­ván nemzetközi Lenin-békedí- jas, és az Országos Béketanács tagjai közül Kodály Zoltán, Pór Bertalan, Szakasits Árpád, Tamási Áron és néhány sze­mély halálával. Emléküknek a kongresszus néma felállással adózott A kongresszus a plenáris ta­nácskozáson elemző mérleget von az utóbbi hat évben vég­zett hazai és nemzetközi béke­mozgalmi munkáról, foglalko­zik a nemzetközi helyzet ala­kulásával, amely ennek a munkának a hátterét jelenti. Szekcióüléseken kerül napi­rendre a következő öt téma: A magyar békemozgalom helyzete, feladatai fejlődésünk jelenlegi szakaszában; az európai biztonság és fel­adataink; szolidaritásunk Vietnammal; a békés egymás mellett élés politikája és a jelenlegi nem­zetközi, helyzet; szolidaritásunk az arab né­pekkel. Megvitatják továbbá az Or­szágos Béketanács működési elveinek tervezetét, s újjává­lasztják az Országos Béketaná­csot Ezután megválasztották az egyes témabizottságok vezetőit, valamint munkabizottságokat alakítottak. Sebestyén Kandómé, az Or­szágos Béketanács titkára mondott ezután referátumot, kapcsolódva az Országos Béke­tanácsnak a legutóbbi kong­resszus óta végzett békemun­káról szóló írásos beszámoló­jához. működésre törekedtünk és törekszünk minden olyan bé­keszervezettel, amelynek a legfontosabb megítélésében ve­lünk azonos vagy hasonló az álláspontja. A magyar békemozgalom egyértelmű és határozott ál­lásfoglalása : síkra széliünk Európa békéjéért, és azt kí­vánjuk, hogy kontinensünkön megalapozott biztonsági rend­szer épüljön ki. A Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó tes­tületének budapesti felhívását követően a finn kormány in­dítványozta: legyen Helsinki az európai biztonsággal foglalkozó konferencia színhe­lye. A magyar békemozgalom megtisztelő feladatának tart­ja, hogy hatékony támogatást nyújtson az európai béke és biztonsági konferencia haté­kony megszervezéséhez. Befejezésül Sebestyén Nán- dorné megemlékezett arról, alig néhány napja volt 25 éve, hogy a felszabadító szovjet hő­sök magyar földre léptek. Szeptember 23-tól a jövő év április 4-ig lesz a negyedszá­zados jubileumok sorozata, amelyeknek minden állomása és mozzanata arra emlékeztet, hogy 1944 őszétől 1945 tava­száig deleidre ért hazánk fö­lött a béke, a szolidaritás napja. Negyed százada béké­ben élünk, alkotunk és dolgo­zunk. ­Mozgalmunknak állást kell foglalnia a világ sorskérdéseiben Bevezetőben leszögezte: — Tanácskozásunk legfőbb feladata a számvetés és a békemozgajmunk új tenniva­lóinak meghatározása. A to­vábbi munkára való felkészü­lés már a kongresszust meg­előző hónapokban megkezdő­dött Mozgalmunk országszer­te nagy felelősséggel, a társa­dalmi és tömegszervezetek aktív részvételével készült a mostani országos eseményre. Munkabizottságok elemző vi­tákban alakították, formálták a kongresszus témájának anyagát A békegy üléseken, megyei és budapesti béketalál­kozókon több ezren fejtették ki véleményüket a nemzetközi helyzetről, kormányunk kül­politikai tevékenységéről, a békemozgalom hazai és nem­zetközi munkájáról. — A magyar békemozgalom erejét és befolyását éppen az adja, hogy részt vesznek ben­ne, s itt van a helyük mind­azoknak, akik a kor legna­gyobb kérdésében, a »-béke vagy háború« kegyetlen alter­natívájában a béke mellett, az élet pártján állnak. Majd hangsúlyozta: A mi békemozgalmunk széles tömegmozgalom, amely egy­aránt élvezi népünk és kor­mányunk bizalmát és támo­gatását. Nemzeti céljaink szol­gálata elválaszthatatlanul ösz- szefonódik a világ jövője, az emberiség sorsa iránti felelős­séggel. Mozgalmunk köteles­ségének érzi, hogy állást fog­laljon a világ sorskérdéseiben, és az emberiség legjobbjaival együtt cselekedjék. — Az elmúlt hat esztendő alatt a Hazafias Népfront ke­retei között töretlenül folytat­tuk és megőriztük mozgal­munk legnemesebb hagyomá­nyait. A népfront-politikai tö­megmozgalom, amely a népi­nemzeti egység kifejezőjeként összekapcsolja a tömegszerve­zeteket és a szervezeteken kívül álló hazafias tömegeket. Moz­galmunk ereje éppen ebben az együttműködésben van. —■ A békemozgalom a szo­cialista nemzeti egyiég kiala­kulásának és megerősödésének rendkívül fontos, történelmi hivatást betöltő tényezője. Beszéde további részében Sebestyén Nándorné a ma­gyar békemozgalom nemzetkö­zi kapcsolataival foglalkozott, s hangsúlyozta, hogy együtt­Nagy tapssal fogadták a kongresszus részvevői Sebes­tyén Nándorné referátumát, majd Kállai Gyula lépett a mikrofonhoz. A világ békéjéért érzett felelősség Kállai Gyula, a Központi Bi­zottság, a kormány és a Nép­front Országos Tanácsa nevé­ben üdvözölte a résztvevőket, köszöntötte a külföldi vendé­geket, a nemzetközi békemoz- galom képviselőit, majd így folytatta: — Az Országos Béketanács tevékenységének vezérfonala az a célkitűzés volt, hogy nö­velje népünkben a világ béké­jéért érzett felelősséget, a kö­telességtudó tettrekészséget. Céltudatos felvilágosító és szervező munkával a magyar társadalom széles rétegeinek ügyévé tette a békeharcot. Meggyőző erővel hirdette, hogy a béke fenntartása nem kí­vánság. Nehéz cselekvés, tett, és az állhatatos küzdelem kér­dése A magyar békemozgalom el­múlt hat évének méltatása után így folytatta: — A Magyar Népköztársaság politikája összhangban van a magyar nép, a nemzetközi bé­ke és biztonság érdekeivel. Ha­zánk a szocialista világrend­szar tagjaként éberen őrködik a békén, védelmezi népünk szocialista vívmányait, alkotó munkáját. Szélesíti együttmű­ködését, erősíti barátságát a szocialista országokkal, küzd a szocialista világrendszer egy­ségéért, annak további erősí­téséért Fejlesztjük együttmű­ködésünket és szolidaritásun­kat a gyarmati rabságból fel­szabadult országokkal. A bé­kés egymás mellett élés szelle­mében politikai, gazdasági, kulturális, műszaki-tudomá­nyos kapcsolataink szélesítésé­re törekszünk a tőkés orszá­gokkal is. Ugyanakkor követ­kezetesen harcolunk a nem­zetközi imperializmus háborús törekvései, agressziói és felfor­gató tevékenysége eUen. Támo­gatunk minden olyan kezde­ményezést, amely a béke meg­szilárdítását, a nemzetközi fe­szültség okainak felszámolását segíti elő. Majd az imperializmus szennyes háborújáról szólott s kiemelte: — Az imperializmus agresz- szív cselekedetei a szocialista és haladó erők. mindenekelőtt a Szovjetunió határozott ellen­állásába ütköznek. A szocialis­ta világrendszer hatalmas ere­je lehetetlenné teszi az impe­rializmus számára, hogy atom­háborút kezdjen, s mind két­ségesebbé teszi azt is, hogy a helyi háborúkban győzelmet arasson. Nagy erők lépnek fel a békéért: a szocialista orszá­gok, a gyarmati rabságból fel­szabadult fiatal államok, sőt egyre több semlegességi politi­kát folytató kapitalista állam is. (Folytatás a 2. oldolon.) ÉPÜLŐ TÉGLAGYÁR A Tégla- és Cserépipari Egyesülés legújabb — a Dunán­túl legnagyobb — téglagyárát Bakonyszentlászlón építik fel. A teljesen automatizált modern üzem évente 52—54 millió kisméretű téglái fog gyártani. A téglagyár 1969. december 31-én kezdi meg" a termelést. Képünkön: A szerelők az automatikus égetőkemencc berendezésein dol­goznak. Trybuna Ludu Barátság, együttmííkiés, egység Tegnap valamennyi varsói lap első oldalon, vezető helyen közli a Wladyslaw Gomulka és Józef Cyrankiewicz vezette lengyel küldöttség moszkvai tárgyalásairól kiadott közös közleményt A Trybuna Ludu -Barátság, együttműködés, egység« című kommeniárjánan a többi között riiégallapította: -A moszkvai tárgyalásokon központi helyet foglaltak el a kétoldalú gazdasági és politi­kai együttműködés kérdései. Áttekintették a gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés fejlesztésének soron­levő és távlati feladatait, lehe­tőségeit. Mindkét fél hangsú­lyozta, hogy a szakosítás és a kooperáció elmélyítésére törek­szik. Ennek érdekében a jövő­ben további erőfeszítéseket tesznek. A lengyei és szovjet vezetők a hagyományoknak megfele­lően elemezték a nemzetközi helyzet összes fontos kérdését, különösen az európai bizton­ság kérdéseit Hangsúlyozni kell, hogy az összes érintett kérdésben teljes nézetazonos­ság alakult ki. (MTI) Hasznos véleménycsere Gromiko nyilatkozata kanadai tárgyalásairól A Kanadában hivatalos lá­togatáson tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügyminisz­ter pénteken folytatta tanács­kozásait Mitchell Sharp kana­dai külügyminiszterrel, s ta­nácskozott Pierre Trudeau ka­nadai miniszterelnökkel is. Gromiko szovjet külügymi­niszter pénteken Kanadából visszautazott a Szovjetunióba Az ottawai repülőtéren a szov­jet külügyminisztert Mitchell Sharp kanadai külügyminisz­ter és több más hivatalos sze­mélyiség búcsúztatta Elutazása előtt Grotnikc nyilatkozott a sajtó képviselői­nek: — A kanadai kormány meg­hívására létrejött hivatalos lá­togatásunk befejeződött Sze­retném tófejezni megelégedé­semet, hogy a látogatás során széles körű és hasznos véle­ménycserét folytathattunk Trudeau miniszterelnökkel és Sharp külügyminiszterre! a két országot érdeklő kérdések­ről, és találkozhattunk Kanada más kiemelkedő állami, politi­kai és társadalmi személyisé­geivel. — Az utóbbi években gazda­sági, tudományos-műszaki és kulturális téren szélesedtek a kölcsönösen előnyös szovjet— kanadai kapcsolatok, létrejöt­tek az országaink közötti poli­tikai kapcsolatok elmélyítésé­hez szükséges megfelelő ala­pok. — A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít a Ka­nadához fűződő kapcsolatok­nak, és állást foglal e kapcso­latok megjavítása és fejleszté­se mellett. — Azzal a meggyőződéssel távozunk az országból, hogy eme óhajunkban osztozik a ka­nadai fél is és megvannak a feltételei annak, hogy a szov­jet—kanadai "kapcsolatok sok­oldalúan gazdagodjanak és a szó teljes értelmében jószom­szédi jelleget öltsenek. A közeljövőben megfelelő szinten megkezdődik a gazdasá­gi, kereskedelmi, tudományos­műszaki és kulturális együtt­működés gyakorlati kérdései­nek megvitatása. Meggyőződé­sünk, hogy e tárgyalások újabb lépést jelentenek a jószomszé­di viszony kialakiiásában. — A jelenlegi időszak leglé­nyegesebb feladata a béke megszilárdítása. E feladat tel­jesítésének reális útja az álla mok közötti békés együttélés megvalósításán át, a kölcsönös bizalom megteremtésén, a kis és nagy országok jogainak tisz- teletbentartásán át vezet. Ka­nada és a Szovjetunió jó kap­csolatai megfelelnek orszá­gaink, valamint a békeszeretö politikát folytató valamennyi állam érdekelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents