Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-01 / 227. szám
diwixt Diétázik a baba MNP** — Sok folyadék — víz, ásványvíz, híg tea, almaié, limonádé, reszelt alma, sárgarépaleves, vizes kakaó, rizs- nyákos kakaó. Így szól a doktor bácsi verse azokhoz a mamákhoz, akiknek a babája elrontotta a gyomrát. A kicsiknél bizony elég gyakori a gyomorrontás. Ha a táplálék mennyisége, összetétele, minősége nem kielégítő, máris zavar keletkezhet az emésztésben. Ha a gyermek túl sokat eszik, ha az elfogyasztott étel összetétele nem megfelelő (túl cukrozott vagy túl zsírozott) Ai őszi divat slágere. Bővülő szárú szövet nadrágkosztüm, aranylánc övvel. Bakfis télikabát, az elején és az alján fehér műszőrme díszítéssel, fehér műszőrme kucsmával. OTTHON CSALAD Lazán karcsúsított, sima vonalú selyem alkalmi ruha. Nyakkivágását és elejét gyöngyvarrás díszíti. (A Női és Leánykaruha Nagykereskedelmi Vállalat őszi-téli diva tkollekció j ából.) A vadász legfőbb segítőtársa Milyen kutyafajtákat sorolhatunk a vadászebek közé, és milyen feladat elvégzésére alkalmasak? A vérebeket a meglőtt vad üldözésére használják. Igen erőteljes, nagyvad üldözésére is alkalmas fajtája a hannoveri véreb. Kiveszőben van a régebben nélkülözhetetlen kopó (bracke), amelynek különböző fajtáit ismerik Angliában. Ezek a kutyák kiszimatolják a vad nyomát, üldözőbe veszik és hangos ugatással kergetik. Számos képzőművészeti alkotás őrizte meg az egykori falka- vadászatok emlékéj:, az agarak, a rókakopók nagyszerű teljesítményét. Sokan nem is gondolják, hogy kedvelt városi kutyájuk, a tacskó, a spániel és a fox- terrier is a vadászkutyák csoportjába tartozik. A rövid lábú, komikus megjelenésű, de kedves tacskó feladata, hogy behatoljon a rókák, üregi nyu- lak és borzok tanyájára. Gyakran nemcsak a vadász elé tereli, kikergeti a vadat, hanem kemény párviadalban meg is mérkőzik vele a föld mélyében. A hosszú, puha szőrű spánielek is kiváló vadászkutyák. A vadász előtt járva tel verik Nyomkeresés vadászkutyával. a vadat, rövid ideig üldözőbe veszik, és a lelőtt állatot gazdájukhoz is viszik. Természetesen csak apróvadra használhatók, de a vízi szárnyasoknál is jól megállják a helyüket A burgonya históriája Napjainkban a burgonya — főleg Európában, de a világ oamos más pontján is — az egyik legfontosabb népélelmezési cikk. Olcsósága, gyors és könnyű elkészítési módjai mindennapos táplálékunkká tették. Izét és tápértékét jól ismerjük, de kultúrtörténetét annál kevésbé. A burgonya eredete nem kétséges; megállapították, hogy az amerikai földrész szülötte. Az egykor virágzó inka birodalom lakói nemesítették ki egy vadon termő növényből. Az amerikai kontinensen tehát a mai Peru földjéről terjedt el. Arra a kérdésre, hogy ki hozta át elsőként az értékes gumót Európába, már nem adható ilyen egyértelmű válasz. Offenburg német városkában szobor áll ugyan, melyet Francis Drake híres angol tengerésznek, mint a burgonya európai atyjának emeltek, ám az érdem kétséges. Sokkal valószínűbb. hogy a spanyol zsoártosvezér, Pizarro volt az első »burgonya-importőr«, Drake-nál mintegy 50 évvel korábban. Drake érdeme abba ’ismerésben van, hogy a afogyasztással el lehet ülni a veszedelmes skorou. betegséget (C-vitamin hiánya), s ezért hajóin már akkor kötelezővé is tette a burgonyával készült ételek készítését. Akik a burgonyával előszór találkoztak, más terményekhez hasonlóan, a zöld részeit akarták fogyasztani, de arról hamarosan kiderült, hogy mérgező. Ez nagyon sokáig bizalmatlanságot szült a gumóval szemben is. Népszerűsítéséhez több országban királyi segédletre volt szükség. fgy esett meg Franciaországban a nevezetes jelenet, hogy XIV. Lajos 1783-ban egy udvari fogadáson a burgonya virágát tűzte ki a gomblyukába. Poroszországban ugyancsak uralkodói pártfogásba került a burgonya. Nagy Frigyes maga bizonyította be a népnek, hogy nem mérgező, amikor óriási tömeg előtt nagy tál burgonyát fogyasztott el. A nép ennek ellenére csak nehezen szokott rá a burgonyára, de ez aztán később olyannyira sikerült, hogy ma már azon a vidéken szinte elképzelhetetlen burgonya nélküli terített asztal. Kezdetben hazánkban sem becsülték sokra a burgonyát. Néhány — akik Németországból tértek haza — protestáns deákot 1654-ben letartóztattak azért, mert tarisznyájukban titokzatos növényt találtak. Később Wesselényi Ferenc nádor, majd III. Fer- dinánd lett az értékes növény pártfogója, ám a sváb tök - nek elnevezett burgonyán még így sem kapott senki, jó ideig legföljebb csak állattenyésztésre használták. Bezzeg megnőtt a becsülete egy-egy szűk esztendő elérkez- tével, így kedvelte meg azután fokról fokra a nép. A »földi körte« egyik német elnevezésének (Grundbime) elferdítéséből alakult ki a krumpli név. A hivatalos burgonya elnevezés viszont a francia Bourgogne nevét őrzi, ahonnan német közvetítéssel Magyarországra származott az értékes gumó. A múlt század kezdetére a burgonya már végleges győzelmet aratott Európában. Régi receptkönyvekben lapozgatva az elkészítés száz meg száz változatára bukkanhatunk. A világhírű magyar konyhát is számos kitűnő fogással gazdagította, az egyszerű paprikáskrumplitól a különleges körítésekig, tésztákig. Habár a burgonya elsősorban mint népélelmezési cikk jön számításba, az ipar és az állattenyésztés is jó hasznát látja. A kenAényítő- és szeszgyártásnak nélkülözhetetlen alapanyaga lett, de jócskán felhasználják takarmányozásra is. A legáltalánosabban használható, többféle feladatra is alkalmas vadászebünk a vizsla. Az a vadász, aki csak egyféle kutyát tud tartani, nem választhat mást, csak a vizslát. Tervszerűen felkutatja a terepet, különösen a mezei nyúl, a tyúkfélék (fácán, fogoly), a vízi vadak keresésére alkalmas. »Állják a vadat« a vadász megérkezéséig. Számos kitűnő fajtatját tenyésztették ki Európában, például a rövid és hosszú szőrű német vizslát, a német fürjészvizslát, az angol pointert és a különböze (angol, skót, ír) szettereket. Nekünk azonban a legkedvesebb és mindenben felveszi a versenyt a külföldi fajtákkal — zsemlyesárga színű magyar vizsla. Hazánkban a kialakult természeti és vadászati tényezőknek megfelelően leginkább ezt érdemes tartani, _ az átlagos vadász ne kísérletezzen mással. Ezt természetesen nem zárja ki, hogy speciális feladatokra a hivatásos vadász ne vegye igénybe a jól bevált tacskót vagy éppen egyes helyeken a vérebet is. Fontos, hogy a vadász ne rontsa el a vizsláját. Ez a kutya nem agár, nem az a dolga, hogy sikertelen lövésünk után helyettünk megfogja a nyulat. A vizslának az orra a fő értéke. Ha rosszul nevelik, minden elé kerülő vadat megkerget és több bosz- szúságot, mint örömet okoz. Érdemes kímélni és csak a tényleges szükségletek szerint kell »bevetni«. Csak a következetes, nyugodt idomítást viseli el. Könnyen elrontható — és akkor nem segítőtársa, hanem zavarója, tehertétele lesz a vadásznak. vagy nehezen emészthető, például sok éretlen gyümölcsöt kap, akkor a gyomoroan a bél felső szakaszában pang az étel. Ennek következménye a rendellenes emésztés, a rendellenes bélmozgás lesz, amely azután hányást, hasmenést okoz. A gyógyítás a betegség okából következik. Legfontosabb a pangás megszüntetése és az emésztőszervek tehermentesítése. Ennek érdekében a gyomrot, sőt a belet is ki kell üríteni. A hashajtók hatását lehetőleg kerülni kell, mert kisded korban ezek ártalmasak lehetnek. A gyógyítás legfontosabb része a diéta. Ezt leghelyesebb 12—14 órás koplaltatás- sal kezdeni. Miből áll a koplaltatás? Az orvos bácsi verse azt sorolta fel, hogy a diéta első napján a koplaltatáskor mit kaphat a kicsi. Csak folyadékfélét. De nemcsak kaphat, hanem igyekezni kell, hogy meg is igya a gyermek, mert a koplaló napokon rendszerint nem szívesen issza a sok folyadékot. A só hiány miatt nincs szomjúságérzése. Szorgalmasam kell tehát kínálgatni babánkat. Helyes, ha a sót is pótoljuk. A teába is tehetünk, azonkívül adhatunk kissé erősebben megsózott, zsírtalan levest is a kicsinek. A beteg állapotának javulásával párhuzamosan fokozatosan kerülnek vissza az étrendbe az emésztés szempontjából nagyobb terhet jelentő ételek. A diéta bővítése a következőképpen történik; ahogyan a beteg állapota javul, a második étélsort adhatjuk egykét napig: nyáklevest, rántottlevest, zöldséglevest, egyharmados-feles tejben kakaót, darált rizst, kétszersültet, pirított péksüteményt, burgonyapürét. A harmadik ételsor — szintén egy-két napig — a következő: zsírtalan levesek, sovány tejes fiakó, darás vagy rizses burgonyapüré, párolt főzelék, lágy tojás, sovány sonka, sovány5 sajt, túró. Későbbiekben a kornak megfelelő ételeket adunk, de egy darabig még a kifejezetten zsíros, vajas, tejszínes ételek mellőzésével. A diétás kezelésnél különösen két szempontot kell szem előtt tartanunk: az emésztőrendszer gyógyulása érdekében az étrend lassú bővítése kívánatos, másrészt a fejlődő szervezettől semmilyen tápanyagot nem szabad tartósan megvonni. Kifényesedett ruhák felfrissítése Ruházatunk gondozásához az is hozzátartozik, hogy a jobban igénybevett helyek kifényesedését megszüntessük. Erre többféle módszer van. Tisza vízbe öntsünk kevés ecetet, majd mártsunk félkemény fehér kefét az oldatba, s azzal * néhányszor dörzsöljük át a fényes részeket A vasalás is tompítja a íé- nyesedést, ha vizies ruh t használunk hozzás (ha ne ) vizes a ruha, vasalás ut még fényesebb lesz az anya Vastagabb szövetből készü : ruháról finom csiszolópapirral is eltüntethetjük a fényességet. Lassan, óvatosan dörzsöl - jük, vigyázva, nehogy kiszakadjon az anyag. A velúr és velúrbánsony ruhák fényességét gőzöléssel lehet eltüntetni. Egy nagyo 0 lábasban forraljunk vr eltartsuk fölé a ruhát és k - ben puha kefével dörzsöl A fényesedé« megszűntnek egy kevésbé is módja talán különösnr' szik, mindenesetre a 1 sosabb. Másfél liter öntsünk kb. 0,5 dl sza! szeszt és adjunk hozzá r marhaepét, hogy az old enyhén megfesse. A folyatí kai kenjük be a ki fényesed helyeket, és jó erősen keféljüc bele az any agba. 2—3 ó ai állás után nedves szivaccsal dörzsöljük át a szövetet, majd szárítsuk meg. A vasalást ugyancsak vizes ruhán át végezzük. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. október 1. t (
