Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

Benmlatjyk népköztársa^gunft intézményeit Az alkotmány államunk gazdaságpolitikája­Nemzeti kincsünk: a forró tíz szocialista Állam­szervezetünk intézmér nyernek bemutatását az alkot­mány rövid ismertetésével kezdjük. Ez azért is indokolt, mert a továbbiakban sűrűr. utalunk majd népköztársasá­gunk alkotmányára, mint szó cialista államunk alapvető tör- vényére. Az alkotmány jelentőségét hangsúlyozva ki kell emel­nünk, hogy alaptörvényünk tartalmában és formájában egyaránt szocialista alkotmány. Átfogja társadalmi, politikai állami és gazdasági életünk minden fontos kérdését, kö­vetkezetesen és szabatosan foglalva állást ezekben. For­mailag az alaptörvény jelleget az húzza alá, hogy az alkot­mány megváltoztatásához nem elegendő az országgyűlés egy­szerű többsége, ehhez a kép­viselők kétharmadának szava­zata szükséges, és az Elnöki Tanácsnak a hatásköre az al­kotmány módosítására nem terjed ki. Az alkotmány első fejezete a Magyar Népköztársaság po­litikai alapját rögzíti; min­denki számára érthetően, vi­lágosan fogalmazza meg a ma­gyar államhatalom osztálytar­talmát, azt a tényt, hogy ha­zánkban a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó pa­rasztság kezében van az állam- hatalom. A II. fejezet társadalmunk gazdasági alapjának, valamint nak a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenet egész időszakára jellemző, legáltalá­nosabb vonásait határozza meg, kifejezve a termelőesz­közök tulajdoni formáit és a tulajdoni viszonyokat; a ter­melés szervezésének és irá­nyításának alapvető elvét, s végül az elosztás viszonyait. A III. fejezet ismerteti az államhatalom legfelsőbb szer­veit: az országgyűlés és az El­nöki Tanács jellegét, tevékeny­ségét, a tevékenységükkel kap­csolatos alapvető rendelkezé­seket. A IV. fejezet az államigaz­gatás legfelsőbb szerve — a Minisztertanács — működését, reladat- és hatáskörét szabá­lyozza, az V. pedig az állam- hatalom helyi szervei, a taná­csok tevékenységét, egymáshc- és a felsőbb államhatalmi, il­letve államigazgatási szervek­hez való viszonyát. A VI. fejezet a bírói szerve­zet, a VII. az ügyészség fel­adatkörét, szervezetét, műkö­dését ismerteti, a tevékenysé­gükre vonatkozó legfontosabb alapelvek vázlatos felsorolásá­val. Alkotmányunk VIII. fejezete az állampolgárok jogait és kö­telességeit foglalja össze. Vá­zolja az állampolgárok gazda­sági, szociális, kulturális jo­gait, az állampolgári egyenjo­gúság intézményét, a házasság, a család és az ifjúság védel­ftiét, a személyi, a politikai szabadság jogokat, végül pedig az állampolgári kötelességeket. A IX. fejezet az országgyű­lési képviselőválasztások alap- elveit rögzíti; a X. ismerteti a Magyar Népköztársaság címe­rét, zászlaját, s végül a XI. fejezetben szereplő záró ren­delkezések egyrészt intézked­nek arról, hogy az alkotmány végrehajtásáról a Miniszterta­nácsnak kell gondoskodnia, a végrehajtáshoz szükséges tör­vényeket neki kell az ország- gyűlés elé terjesztenie, más­részt pedig ünnepélyesen dek­larálja, hogy az alkotmány a Magyar Népköztársaság alap­törvénye, s az alkotmány, va­lamint az alkotmányos jog­szabályok az államhatalom va­lamennyi szervére, minden ál- ’ a m polgárra egyaránt kötele­zők. AZ IDÉN AUGUSZTUSBAN ÜNNEPELTÜK népköztárca- ságunk alkotmánya létrehozá­sának, ünnepélyes kitórdetésí- nek 20. évfordulóját. Ez alat* a húsz év alatt a szocialista építésben jelentősen előreha­ladtunk, s ezért az utóbbi idő­ben ismételten szóba került, hogy — mivel ma már, két év­tized tapasztalatai alapján töb­bet tudunk rendszerünkről, a szocialista államról — tovább kell fejleszteni alkotmányun­kat is. Az ezzel kapcsolatos előkészítő munkálatok folynak. Európában kevés országban akad annyi gyógyászatra is al­kalmas hévíz, termálforrás, mint Magyarországon. Geoló­gusok, olaj és földgáz után kutató szakemberek az utóbbi években főként Csongrád, Bé­kés és Szolnok megyeben. to­vábbá a Kisalföldön, a Dunán­túl déli részén, Budapest, Mis­kolc és Hatvan környékén — az ország területének több mint a fele alatt — óriási for­ró vizű tavakat, »-tengereket- térképeztek föl. Az első számí­tások szerint ez a hatalmas hé- vizkincs — na csupán ötven­éves ellátási időszakot veszünk alapul — évente 800 millió köbméter termálvíz ki termeié ■ sét, felhasználását tenné lehe­tővé. Szeged: a kísérletek városa Eddig mintegy háromszáz jelentősebb termálkutat tártai: „cl és ezeré [száz forrást tarta rak nyilván. A feltörő víz több vr'nt a fele 50 foknál forróbb, 05 helyen 4'30-nál több forrás pedig a gyógyászat lehetősé­geit tekintve is páratlan nem­zeti kincs. K'vételes természe- ú adottság az is, hogy azonos hőfokú víz nyeréséhez nálunk fele olyan mélyre kell fúrni, mint másutt Európában; a hé- v ízlelő fúrási mélységek több­sége 1000—2000 méter között van. Az Alföldön ugyanis a föld mélyébe hatolva 18 mé­terenként emelkedik egy fok­kal a hőmérséklet, ipíg az eu­rópai átlag 33 méterenként, a világátlag pedig 40 méteren­ként egy fok hönövekeüés. A Vízgazdálkodási Tudorná nyos Kutatóintézet elkészítette az ország héviztérképét. Ez összegezi a termálkutakat, for­rásokat, gyógyforrásokat, fel­tünteti területi megoszlásukat, legfontosabb földtani, hidroló­giai. kémiai adataikat, és meg­jelöli azt is, hogy a vizek nü- lyen célú hasznosításra a leg alkalmasabbak. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a hévizhasznosí tás kísérleti vá­rosává Szegedet jelölte ki. Itt elkészült a városközpont egyik 90 Celsius fokos termálkútja mellett az ország első geoter­mikus hőközpontja; melegével egyelőre ezer lakást íütenek, s ezzel több mint négymillió fo rmt értékű szenet takarítanak meg egy fűtési idényben. Az eddig feltárt tíz szegedi ter­málkút vizét, energiáját más területeken is sokoldalúan hasznosítják; üzemek, lakó­tömbök, klinikák fűtését, me­legvízellátásé l biztosítják, szö­vetkezeti primőrkertészeteket táplálnák velük. A felhasználás hármas lépcsője Országosan azonban a hévi­zek 60 százaléka kihasználat­lan még. Az eddig* szegedi ta - paszta! átok es más kísérletek szerint a szakemberek az érté­kesítés többlépcsős rendszerét javasolják ott. ahol a vizek hő­mérséklete ezt lehetővé teszi. Az első lépcső: a 80—90 fokos víá- üzemeket, háztömböket, csarnokokat füt és lehűl 65—70 fokra. A második lépcsőben a víz primörkerteszetek fűtésére alkalmazható és általában 40— 45 fokra hül le. S eddig csak a víz hőenergiája hasznosult. A harmadik lépcső: most már a viz felhasználása városi, üze­mi fürdők, mosodák, háztartá­sok céljaira. Hazai és nemzet­közi adatok bizonyítják, hogy a háztartásokban fogyasztott víz zömét melegen használják. A hármas komplex felhasz­nálás már megvalósult Szente­sen és kitünően bevált. Némileg külön téma, de az egészbe beletartozik: a gyógy­forrásoknak a mainál sokkal jobb kiaknázása. 1960—68 kö­zött 80 kisebb fürdő épült az országban, összesen mintegy háromszázmilliót költséggel. Egyelőre azonban inkább csak termálstrandok formájában hasznosulnak a gyógyvizek. Az ország lak osságának 8—10 szá­zaléka mozgásszervi betegsé­gekben szenved, a balesetek 90 százaléka is mozgásszervi sé­rüléseket okuz. E betegségek kezelésének és utókezelésének a legjobb és legolcsóbb orvos­sága többnyire a gyógyvíz. Emellett fontos nemzeti érde­kek fűződnek az idegenforga­lom föllenditéséhez. Mindeddig azonban a gyógyvizeknek csak mintegy 15 százalékát tudják felhasználna, mert a gyógy­szállók, szanatóriumok, gyógy­vizű orvosi intézményók építé­se messze elmaradt a szükség­lettől. Döntés a gyógyfürdők fejlesztéséről A teleki „tyúkfarm" Föld alá megy 29 millió Új fák a gesztenyék helyén Miért nem épül meg a barcsi víztároló? 1964-ben, amikor a víztáro­lót tervezték, sokkal lassúbb ütemű fejlődésre számítottak. A gyorsabb ütemű fejlődés nagy gondja éppen az, hogy a község túlnőtte önmagát. A törpevízmű-hálózat fejleszté­sére például egymillió forin­tos támogatást kapott, a köz­ségi tanács 1,6 millió forintot adott a munkák elvégzéséhez. Több pénfük sem a társulás tagjainak, sem a tanácsnak nincs. A torony maga pedig kétmillió forintba kerülne. Mi lesz hát a sorsa? — Megépítjük — mondja a fiatal vb-elnök. — Egyelőre még nem tudjuk, hogyan te­remtünk rá pénzt, hiszen ke­vés a . községfejlesztési alap. Ezt a kevés pénzt is nagyon sokfelé kell elosztani. Maga az a tény, hogy a barcsiak akar­ják, sokat segít a pénz elő­teremtésében is. Ha a község fejlesztéséről volt szó, az em­berek nem sajnálták sem a pénzt,' sem a fáradságot. De azt is figyelembe kell venni, hogy — éppen a gyors fejlő­dé^ miatt — ezekben az évek­ben rendkívül túlterheltek a barcsiak. Ezért előlegezzük meg például a szennyvízbekö­tési költséget a társulás tagjai­nak. Csak akkor kell fizetniük, amikor igénybe veszik ezt az új szolgáltatást. Kercza Imre A régóta vajúdó probléma a múlt év végén elmozdult a holtpontról. Döntés született arról, hogy a negyedik ötéves tervtől kezdve a gyógyfürdők fejlesztése külön tételként sze­repel majd az egészségügyi tárca költségvetésében. Eddig ugyanis összekeveredett e te­rületen az idegenforgalmi, tu­risztikai szempont az egész­ségügyivel, s az utóbbihoz hiá­nyoztak a kellő anyagi alapók. A távolabbi, két-három évti­zeddel későbbi jövőre a hé­vízkincs hasznosítására a szak­embereknek elég pontos elkép­zelései vannak. Űj energiabá­zis kiaknázásának lehetőségét látják a gőzbányászattal; en­nek lényege az, hogy nem any- nyira a vizet, hanem annak csöveken a felszínre hozott hőenergiáját hasznosítanák. A kutatók szerint ez a geotermi­kus energia az ország energia- ellátását 20—25 százalékban hévízzel, illetve mélységi gőz- feltárással biztosíthatná. Semmiképpen .sem volna ér­telme csupán a távolabbi ter­vek megvalósítására várni. Ésszerű a szakembereknek az a javaslata is. hogy az érin­tett termelőszövetkezetek és főként a tanácsok már most hasznosítsák ezt a kincset a helyi adottságok kínálta gaz­dag lehetőségek között. Sz. S. Nö vény védelmi tájékoztató Elszaporodtak a pockok a Kapos völgyében A kajszisdkiban az idén is nagy károkat, korai lomlbhul- lást okozott a gnomóniás le­vélfoltosság. A fertőzés nyo­mán a gyümölcsök kényszer- érettek voltak, a korai lomb- hullás miatt a termőrügykép- ződés is gyengébb volt. A be­tegség ellen csak az őszi és a tavaszi védekezés nyújt meg­felelő védelmet. A lehullott, fertőzött leveleket Krezonit E (60) 2 százalékos oldatával, áztatásszerüen kell leperme- tezni. A permet,ezés nyomán kevesebb lesz az áttelelő fer­tőzött levél. Az utóbbi időben — szep­tember 26-án és október 17- én — ismertettük a lapban megjelent tájékoztatóban a csócsároló elleni védekezés módjait. A csócsároló ősszel 4 C fokig károsít, ezért a fi­gyelés, veszélyességi küszöbér­téknél pedig a védekezés to­vább folytatandó. Az eddigi időjárás kedve­zett a mezei pocok elszaporo­dásának. A Kapos völgyében és a siófoki járás tabi részén az utóbbi időben .több pillan­gós táblán a veszélyességi lét­szám fölött találtak fertőzést Itt, de a megye más részén is figyelemmel kell kísérni a lét­szám alakulását, és indokolt esetben az irtást Arvalin po­cokirtó szerrel, vagy — csak nagyüzemiben — Thiodan (30) i.5—2 kg kh adagú kipermete­zésével lehet elvégezni. (Zá­rójelben a várakozási idő sze­repel.) A Krezonit E, a Thiodan és az Arvalin használatát a vé­dekezés megkezdése előtt leg­alább 24 órával a körzeti or­vosnak és a községi tanácsnak be kell jelenteni! A javasolt szerek erős mérgek, a mun­kavédelmi előírásokat fokozott mértékben meg kell tartani! A teleki Béke Termelőszövetkezet megalakulása óta foglalkozik baromfitenyésztéssel. Évente tizenöt-húszezer húscsibét értékesítenek, tojóhibrid állományuk kétezerötszáz tyúk. Képünkön: Balogh Gyuláné gondozó eteti a tojókat. TABI LÁSZLÓ DALIÁS ? IDŐK IIUDOVKÁNí: MEGDÖBBENTŐ FELFEDEZÉSE Feltúrták a barcsit utcát. Az egyre gyorsabb ütemben fejlő­dő község követelte ezt meg. A Dráva-híd megnyitása óta jelentősen emelkedett a forga­lom, s az utóbbi másfél évben rohamosan nőtt a lakosok szá­ma is. A 7600 barcsinak egyre sürgetőbb lett a község csator­narendszerének elkészítése. A szennyvizliálózat megépítése 29 millió forintba kerül. En­nek első lépcsője a gerincve­zeték fektetése és a környéken a lakások bekötése. Tizenkét millió forintot költenek erre. A község büszkeségeit, az öreg gesztenyefákat is emiatt, s a közművesítés miatt kellett ki­vágni. Tavaly a gesztenyék helyére ezer, s az idén újabb ezer hársat telepítettek. Most pedig gambakácot vásárolnak, s jövőre juhart is ültetnek. A szennyvíz mellett a csapadék elvezetése is gondot okoz. Mi­előtt a fák földbe kerülnének, be kell fejezni a csatórnázást. A Budapesti Aknamélyítő Vál­lalat végzi ezt a nagy munkát. A feltúrt utcán dicsérő jel­zőt hallok Németh Jenőtől, a községi tanács vb-elnökétőL elégedettek a munkák ütemével, i A községen áthúzódó gerincve- Bubák vallomása után nyil-i zeték elkészítésének határide- vánvaló lett, hogy a szemétra- / íe a jövő év február 12-e. De özv. ház­sze­EltOnt egy szemétrakás a Váci utcából! Az elmúlt héten — mint köztudomású — rejtélyes kö­rülmények között eltűnt a Szabadság téri Bandholz-szo- bor. Utóbb kiderült, hogy a főváros vitette el. Tegnapelőtt azonban most már komoly formában ismét­lődött meg az eset, s hivata­los körök — csakúgy, mint a nagyközönség — teljesen ér­tetlenül állnak előtte. Bármi­lyen fantasztikusnak tűnik is: nyomtalanul eltűnt egy sze- iré(’—Vás a Váci utcából. Csütörtökön hajnalban Hudovka Mihályné, a mester neje egy vödör metet akart önteni arra a ra­kásra, amely a felszabadulás óta ott állt a házuk előtt. Legnagyobb megdöbbenésére a rakást nem találta. Azonnal szólt a közeli rendőrnek, aki besietett a főkapitányságra. Rendőri bizottság szállt ki, de a szemetet az sem találta meg. Végigrazziázták a kör­nyező házakat, de szemétdomb között né egyikben sem ismerte fel az ltűntet. Most már bizonyosnak lát­szott. hogy bűncselekmény történt. A koraesti órákban azután döntő fordulat állott be a különös ügyben. Jelent­kezett a rendőrségen Bubák Jenő ny'ugdíjas, és előadta, hogy este 10 óra tájban, ami­kor arra haladt, két-három férfi állt a szemétrakás mel­lett. — Hallottam — vallotta Bubák —, hogy az egyik a szemétre mutatva azt mondta: »Na, ez sem lesz sokáig itt!« És leköpte a szemétrakást. kast régi haragosai tették az útból. A kapott személyleírások alapján még az éjszaka folya­mán megtalálták K. Edét és két társát. FANTASZTIKUS MESÉVEL VÉDEKEZNEK A TETTESEK K. Ede vallomásába!} elő­adta, hogy a szemétrakás ép­pen az ablaka alatt volt, s mert hetek óta várt a köz­munkarendeletre hiába, két a számos öccsével és egy taligával egyj Hudovká- óra alatt lehordták a Dunába^ az egész szemetet. ej | — mondják a ■ rei — szeretnék vállalat embe- még ebben az évben elvégezni. Ez jó ne­kik is, a községnek is. A szennyvíz okozta gond megoldására társulást hoztak létre. Eddig hárommillió fo- t rint gyűlt össze a tagoktól: a község lakóitól, s az itt műkö­dő üzemektől, intézményektől. Négymillióval a megyei tanács járult hozzá ehhez a munká­hoz. Jövőre ötmilliót kér a köz­ség. Hogy miért ilyen sokat? A választ így fogalmazzák meg: most kell megépíteni az egész tisztítótelepet, s ez sok pénzbe kerül. A csatornaháló­zat bővítése később már ol­csóbb lesz. A községnek vi­szont kevés a pénze, mert a A rendőrség persze nem adj szennyvízprogram megvalósí­tóiéit ennek a fantasztikus! mesének, s azt kutatja, mi-i lyen titkos rugói lehetnek K.J Ede különös tettének. £ LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT J K. Edéről és két testvéréről# a rendőrorvosi vizsgálat meg-^ állapította, hogy ön- és veszélyes őrültek. Hudovkáné pedig bejelen­tette az Országos Műemlékek tásával egy időben a jó ivó- vízellátás érdekében most épül a barcsi vízvezetékrendszer. i A törpevízmű-társulás ed- f d!g 24 kilométer hosszú veze- t téket fektetett a földbe. A So- fmogy megyei Víz- és Csator­namű Vállalat — a kiv telező — munkásai arra számítottal!, - ^ hogy föld alatti víztárolót is k°z-' építenek. A terv erre készen # volt, a megvalósítása elma­radt. Víztorony kellene he­lyette. De sokkal nagyobb, Bizottságnak, hogy az eltűnt mint azt néhány éve gondol- rakást 2—3 hét alatt pótolja. ^ ták. B s O M O G YI NÉPLAP Péntek, 1969. október ZL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents